Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
1955. MÁRCIUS 6. VASARNAP NÉPLAP A begyűjtési versenyben első a püspökladányi járás A megyei tanács versenybizottsága szombaton délelőtt értékelő ülést tartott. A beszámolóból kiderült, hogy a megye területén szélesedik ugyan a versenvnioz- walom, de nem a kívánt mérték' ben, mert mindössze 9 ezer versenyvállalási lapot töltöttek ki eddig a megyében. A megye 80 községe verseny vállalást tett a "elszabadulás tiszteletére. A községek közül 60 páros versenyben áll egymással. Minden gépállomás versenyt indított, a termelő- ■■következetek közül pedig 119. A püspökladányi járásban 2066 versenyző van A járások versenyében első helyen áll a püspökladányi járás. Nemcsak azzal érdemelte ki az eiső helyet, hogy aránylag a legtöbb, 2066 verseny váll alás történt, (hanem főleg azzal, bogy a vallatást tevők közül 1252-en már teljesítették is vállalásukat. A berettyóújfalui és a polgári járásban is javul a versenymozgalom üteme, ezzel együtt a begyűjtési, adófizetési eredmények is. Nem mondható ez el a nagy- létai járásról, ahol mindössze 453-an tettek csaik versenyvállalást. Ennek legfőbb oka, hogy a járási tanács nem segíti, nem ellenőrzi a községek versenymozgalmát. A dolgozó parasztság soraiban nem elégséges a felvilágosító, mozgósító munka. A versenyvállalás megcsúfolása A versenybizottság ülésén ismertették a hajdúbagosi esetet, A rettentő módját annak, ahogyan ie«n szabad a versenyvállalás nemes, szép mozgalmát kezelni. A lajdúbagosi begyűjtési megbízott, Bakai Zsigmond, többször kapott már figyelmeztetést, hogy nem végez felvilágosító munkát a versenymozgalom szélesítése érdekében. A most folyó tervfelbontási egyéni tárgyalásoknál pedig a legjobb lehetőség kínálkozik erre, mert a község minden egyes termelőjével személyesen beszélgetnek. Bakai Zsigmond gondolt nagyot és ostobát: több, mint száz ver senyvállalási lapot kitöltött, alá hamisítva a vállalók nevét. Ez a vállalás a verseny megcsúfolása. Hitvány papír csupán, amelyen vállalást rögzítenek a termelőik tudta nélkül. Járások rangsora A megyed versenybizottság a begyűjtés teljesítését értékelve, a járások versenyében a következő rangsort állapította meg: 1. püspökladányi, 2. debreceni, 3. derecskéi, 4. bihaVkeresztesi, 5. nagylétai, 6. berettyóújfalui, 7. polgári járás. Az adóbevételi tervteljesitést tekintve, a március 3-i értékelés szerint a legjobb község Dancs- háza, utána Hajdúsámson, Téglás, Darvas és Ujiráz. Kullog az adófizetés teljesítésében Nagyrábé, B erettyószentmárton, Vjléta és Fülöp. 50 termelőszövetkezetnél bevezették a szakaszos tráyyakezelést Az istállótrágya korszerű kezelésével kapcsolatban a polgári járás versenyt indított. Ehhez a megye minden járása csatlakozott. Eddig 50 termelőszövetkezetnél vezették be a szakaszos istállótrágya kezelést. Ebben a versenyben a legrosszabb munkát a debreceni járási tanács végzi, mert egyetlen termelőszövetkezetnél sem vezették be a szakaszos trágyakezelést. Legjobb az eredmény a püspökladányi járásban. Ezt azzal érték el, hogy a kihelyezett mezőgazdászok felelősséget vállaltak az állattenyésztési brigádvezetőikkel együtt a szakszerű kezelésért. A megbízott állatgondozók a trágya helyes kezeléséért külön munkaegység-jóváírást kapnak. Tiszacsegéről indult el a rét- és legelőgazdálkodási verseny. Ehhez elsőnek a polgári járás valamennyi községének legeltetési bizottsága csatlakozott. Százitegvvenhárom tsz brigád van versenyben A termelőszövetkezetek felszabadulási versenyében első helyen áll a nagyrábéi Petőfi. Vállalta, bogy február 20-ra minden gazdasági felszerelését kijavítja. Vállalásának már február 15-re eleget tett. A tagok minden tavaszi vetőmagot szelektoroztak, és 2500 mázsa istállótrágya kihordását vállaltájf április 4-ig, de február 28-ra 2000 mázsát már kivittek. A termelőszövetkezeteik versenyében második helyen áll az új- irázi Lenin. Harmadik helyen áll a tsz-eSk 1között versenyt indító görbeházi Ságvári Termelőszövetkezet. A megyében 143 tsz brigád versenyben áll, hogy a termelési eredmények fokozásával növeljék a tagság jövedelmét. A megyei versenybizottság elé került adatokból megállapítható, hogy a verseny a megyében a mezőgazdasági munka, valamint a begyűjtési és az adóbevételi tervek teljesítéséért szélesedik. Jó az eredmény az adóbevétel tekintetében: a megye az országos versenyben január 31-én még kilencedik volt, s ma már a harmadik helyre került. A begyűjtésben sajnos nem következett be ez a gyors javulás, mert még mindig a tizennyolcadik helyen állunk. Teljesíieliék felszaiisdulásj versenyfeiajániásaiiat a Jáníijavító dolgozói Értékes felajánlásokat tettek a Járműjavító munkásai hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára: közel 600 000 forint értékű munka elvégzését vállalták terven felül. Március 5-én délelőtt szájról szájra járt az örömhír a gyárban: teljesítették — sőt egyes részlegek túlteljesítették — vállalásaikat. A VI. osztályon például elkészült a 325—174-es tartalék kazán javítása, Burai József burkolat-lakatos ifjúsági brigádja is befejezte egy vízszűrő terven felüli munkáit. A VII. osztaiv dolgozói a vállalt 10 személykocsi középjavítása helyett 30 személy- kocsit javítottak ki és 30 teherkocsi javítása is kész. A VIII. osztály dolgozói 40 hordrugót adrak terven felül. Hüse Sándor üzem- fenntartó-lakatos brigádja befejezte egy esztergapad javítását terven felül. A dolgozók most arra készülnek, hogy a hétfői termelési értekezleteken újabb felajánlásokat tesznek április 4 tiszteletére. A gördülöcsapágygyáriak és a böszörményiek meghosszabbították munkaverseny szerződésüket A Gördülőcsapégy-gyár munkásai és Hajdúböszörmény termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai még a múlt év nyarán szocialista munkaverseny szerződést kötöttek. Az augusztus 20-i ve-senyszakaszban a gördülőcsapágygyáriak, míg a december 21-i versenyszakaszban a hajdúböszörményiek bizonyultak jobbnak. Most ismét megújították versenyszerződésükeí. A gyár dolgozói többek kozott az első negyedévi teljes termelési terv 2 százalékos túlteljesítését, az önköltség 2 százalékos csökkentését vállalták. A böszörményiek többek között azt Ígérték, hogy a tavaszi kalászosok és a kukorica 70 százalékát kereszt- sorosán vetik. Az új versenyszakasz április 4-ig tart. iskola nyíl! a cserei Vörös Csillag Tsz-ben A III. kerületi tanácshoz tartozó cserei Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozóinak teljesült régi vágya. A tsz központjában iskola nyílt, amelynek megvalósítását már régebben kérték a tsz dolgozói. Gyermekeik kb. 40-en, eddig esőben, sárban, szélben, téli hófúvásban naponta G—3 kilométert gyalogoltak, amíg az apaiad, vagy a csapókert-i iskolába érkeztek. A kis magyaroknak most már nem kell oly messze gyalogolniuk. A tsz volt kultúrhá- zát a III. kerületi tanács oktatási csoportja és a tsz közösen átalakíttatta iskolának. Az átalakításra és barendezésre 25 000 forintot fordítottak. Hasonló kezdeményezésre, a Nyíracsádi út mentén lakó kb. 50 gyermek részére, lakóhelyük közelében egy új tanyai iskolát létesítenek. Üzemek segítsége az iskoláknak TÍZ éve ban. És Pál Gyula megkezdte a párt szervezését. Nem a szervezeti szabályzat szerint, csak úgy és olyanképpen, ahogy az ember vágyódik társdk után, hogy másoknak is adhasson abból a melegségből és örömből, ami átjárta az életét. Hogy másoknak is adhasson abból az erőből, amit a szívós izmok úgy meg tudtak őrizni erre az életre. Néhány hét múlva megjelent a földreform törvény. Akkorára már köréje screglettek a nincstelenek, alöík eddig még sohasem érezték a föld örömét, a barázdák melegét. Meg is alakították mihamar a földosztó bizottságot, Pál Gyula elnöklete alatt. Aklcor már zúgott a tavasz a határban. Az emberekből is szélfújta a szél a múlt pernyéjét, és csak egyetlen nagy vágy feszítette a szívüket. Földet, földet kapni, régi jussukat, amiben az 6 verejtékük, az ő munkájuk, az ő vérük és az ö könnyük, szóval az egész életűik ott őrződik. A régi just, amiért Dózsa trónra tétetett, a régi just, amiért any- nyian terekbe törettek. Biharkeresztes aztán nekilódult. A sár még híg bolt, a március még hűvös, de az emberekben úgy játszódott a tűz, mint kamaszokban a szerelem. A karókon csillogott a tavaszi nap, játékosan és pirosán, mintha csak az emberek kedvére és örömére ragyogtál. S Pál Gyuláék megkezdték a földosztást. Az első karót lehelyezték, a balta foka rácsapott, és olyan hatalmasat, hogy belévisszhangzott az egész ország. F.gitszerre mindenki némaságba dermedt, ott csengett a lelkűkben a múlt ezer szolgaütése, de ott csengett már a jövő is, a jövő, ahogy az első kihegyezett karó beleszaladt a barna rögökbe. Á jöldosztó bizottság pedig osztotta, osztotta a földet. Kiscserepesen, Bedőn, a Saroktélé tanyán, Kispeterden, két és fél ezer holdat, hiszen jutott a nagyváradi káptalan országnyt birtokaiból. Kinék hármat, kinek hatot, kinek tizenkettőt annak rendje és módja szerint, kinelc- kinék, mi járt. Persze közben az is megtörtént — már ahogy ilyenkor szokás —, hogy nem egy emberben feltámadt az izgágaság és más részen követelte a neki juttatott földet, mint ahol kapta. Hogy miért ő kapta, ezt, miért nem kaphatta azt, s Pál Gyula nem egyszer vakarta a fejét, hogy az isten se tudna itt igazságot tenni, nemhogy ő. De aztán az izgágák is megnyugodtak, meg a tavasz is sürgette már a falut. Két traktort meg is reperáltaik, az elvadult földeket ezzel törték fel. Az emberek is nekiestek baltával, csákánnyal, törték, puhították a földet, hogy végre most már vethessenek a sajátjvUtO rí, a földjükön. Pál Gyula is megkezdte az életet a neki jutott hat holdon. Az első hetek, hónapok ünnepi ize elszállt, s jöttek az egyformán zuhogó hétköznapok, amikor a munka, a soha el nem fogyó munka szólította őt is minden reggel ébredésbe. Termett a hat hold föld, de valami baj mégis csak volt. A föld iga nélkül, ló nélkül mit sem ér. Volt, volt trak- tor, szépen is szántott, jól is dől- • gozott, de a haszon valahogy • mégis csak szétfolyt, megentész- ! tette a hat hold. Az asszony is; betegeskedett, ő is öregedett, de < néha mégis csak szép volt az a ; hat hold egy darabban. Pláne ; hajnalonként, mikor a harmat is ; megöntözte, a búza is kasza alá érett. Ilyenkor érezte is, hogy valami végiglopaSkszik a. szívén és szeretett volna minden kalászfejet külön megsimogatni. így IS ment ez 1052 szeptemberéig. A traktor szántott, ő dolgozott, s a munka valahogy most sem kevesbedett, mint ré- '■ gén. A szivét, a verejtékét adta '• a murikéba, dehát egyedül hat < holdon, nem kis dolog az, s las- ■ san már a hatvan év •nesgyéjét ; taposta. Alkonyt ballagásaiban ; mind gondolkozóbbá vált, valami ; tervet és szándékot forgatott a; szívében. Egyedül van hat hold földdel, iga nélkül, jobb lesz az, ha belép a szövetkezetbe. És Pál '■ Gyula, volt földosztó bizottsági ■ elnök, tsz tag lett, öregedő fejjel '■ nekivágott még egyszer egy még ■ újabb életnék. < Pál Gyüláné meg fekszik az; ágyban, arcát bársonyba futja a ; pír, két szemében látszik, hogy; ott él ennék a tíz évnek minden : napja. Most sem olyan hej de < kiskirályok ők, egyszerű tsz ta- • gok, de van immár tíz évük, ami- ; nek sava van, borsa van, s itt-; ott már szép emléke is. Van tíz ; évük, ami már élet, sok baj közt,; gond közt is emberre szabható; élet. S ott van a szövetkezet is,: amit Pál Gyula volt földosztó ti-! zottsági elnök annyira magáénak vall, mint azt a hat holdat talán j sohasem. < ; BODA ISTVÁN. Az üzemek, vállalatok vezetői értekezleten vettek részt a várói i pártbizottságon azzal a céllá?, hogy az eddigieknél nagyobb segítséget adnak az iskoláknak. A Hajdúsági Gyógyszergyár helyettes igazgatója elmondta, hogy a gyárban dolgozó szülőkkel rendszeresen beszélgetnek és a szülők javaslatára ebben az évben — kitüntetés címén — 4--5 tanulót küldenek ingyenesen üdülni. A követelmény az. hogy a tanuló kitűnő bizonyítványt szerezzen a tanév végére. Az Autóközlekedési Vállalat ■megígérte, hogy a jó tanulókat tájkirándulásra viszi. Feketevágókat ítélt el a járásbíróság Ifj. Gacsú Kálmán, a Hajdú- böszörményi Állami Gazdaság bomyásza a múlt év őszén Kathi Mártontól két darab 8 hónapos süldőt kapott azzal, hogy azt felében hizlalja meg. ICatSii Márton az egyik sertést december elején elvitte, míg a másikat ifj. Gacsónál hagyta. Kathi Márton elfoglaltsága miatt a járlaíot nem tudta azonnal ifj. Gacsó nevére átíratni. Ifj. Gacsónak 5 kát. hold tar- talékföldje után sertésbeadási kötelezettsége volt, s mivel ezt nem teljesítette, tudta, hogy addig nem kaphat vágási engedélyt, míg a beadását nem rendezi. Ennek ellenére a nála hagyott 110 kilós sertést engedély nélkül levágta. A járás-. bíróság a közellátási bűntett •miatt 1952-ben már büntetett vádlottat 6 hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletet a vádlott tudomásul vette. Greská Andrásné nyírábrányi lakost 1953. június 25-én két borjú engedély nélküli levágásáért és húsuk értékesítéséért a járásbíróság 6 hónap; börtönre és 1800 forint pénz- büntetésre ítélte. Büntetése akkor kegyelem alá esett. G-res- kóné azonban 1954 júliusában megvásárolt két borjút és azokat ismét engedély nélkül vágta le és húsukat értékesítette. A járásbíróság Greskó Andrásáét 1 évi börtönre és 600 forint _ pénzbüntetésre ítélte, egyben elrendelte a korábban kegyelem folytán elengedett büntetés végrehajtásét ír. Az ítélet nem jogerős. Börtönbüntetés {ellopásért A téli időszakban elszaporodtak az ongedélynélküli fakivágások, különösen azokon a helyeken, ahol nagyobb kiterjedésű erdőség van. Kása Lajos hajdúhadházi lakos 15 darab tölgyfát vágott ki, és lopott el, amiért a járásbíróság 4 hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak falopáso-n érték tetten Kirtyán Pál és Restár Ferenc hajdúsámsoni lakosokat is. Húsz darab 30—35 centiméter vastag akácfát vágtak ki és szállítottak el engedély nélkül. Kristyán Pál már korábban feketevágásért 1 évi, Restén Ferenc falopásért 10 napi börtönbüntetést töltött ki. Az újabb falopásért Restén Ferencet 1 évi, Kristyán Pált pedig 1 év és 6 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
