Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

1955. MÁRCIUS 31. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 Egy hét alatt 139 új belépő a hajdú-bihari termelőszövetkezetekben A megyében állandóan emelkedik a termelőszövetkezetek taglétszáma. Napról napra több egyénileg dolgozó paraszt választja a közös nagyüzemi gazdálkodást, a boldogulás útját. Az elmúlt héten 139 új belépőt jegyeztek be a termelőszövetkezetek tag-névsorába. Az elmúlt héten a berettyó­újfalui járásban volt a legtöbb új belépő. A csökmői Haladás Termelőszövetkezet 20 taggal gazdago­dott. Sok belépő volt a nagyrábéi Petőfi Termelőszövetkezetbe is. A nagyrábéi Uj Barázda Terme­lőszövetkezetbe 10 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét. A Polgár melletti Folyás-tanyán levő Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe Zólyomi Pál 9 hol­das és Oláh János 8 holdas középparaszt lépett be. Oláh János harmadmagával már dolgozik is a szövetkezetben. Nemrégen alakult Bojt községben, egy II. típusú termelőszövetkezeti csoport, Már­cius 15 néven. Ez a tszcs azóta 6 új taggal és 68 hold földdel gyarapodott. Polgáron előkészítő bizottság alakult Juhász János 13 holdas középparaszt vezetésével. A gör­beházi Kossuth TSZ-be 6 család lépett be. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Biharban egyre lendületesebb és egyre gazdagabb eredményeket mutat fel. A macsi Néptanács TSZ ifjúsági munkacsapatának versenye A DISZ megyei bizottsága által indított versenyhez a macsi Néptanács Termelőszövetkezet diszistái is csatlakoztak. Vállalták, hogy az ifi munkacsapat gondjaira bízott területeken fokozzák a termésátlagokat. Tengeriből a holdankénti 12 mázsás tervet 18.má- zsára teljesítik, 10 holdat négyzetesen vetnek és azt négyszer ka­pálják meg. A termelőszövetkezet tervében cukorrépából 150 mázsa szerepel egy holdra, de a tsz diszistái vállalták, hogy területükön jó munkával elérik a holdankénti 180 mázsás átlagot. Vállalták a fiatalok 10 tehén gondozását, bevezetik a három­szori fejőst, az egyedi takarmányozást, hogy a fejési átlagot fel­emeljék. A szopós malacokból tovább szaporításra 20 kocát nevel­nek fel. A téli takarmányozás jó rendje érdekében a tervezett 400 köb­méter siló helyett 530-at készítenek, A tavaszi mezőgazdasági munka végzésében Kaba jár az élen A felszabadulási versenyben községeink dolgozó parasztsága fokozodó lelkesedéssel harcol azért, hogy minél előbb befejezze a tavaszi szántás-vetést. Ezt a nemes vetélkedést segíti az is, hogy a megyei pártbizottság igen értékes jutalmat ad azoknaík, akik a felszabadulási versenyben az első, második, vagy harmadik helyet szerzik meg. A községek versenyében Kaba került az élre. Azt a vállalásukat, hogy április 4-re kalászo­sukat elvetik a kora tavasziakkal együtt, valóra váltjaik. A termelési bizottság a községi versenybi­zottsággal együtt határ szemléket tart és mindent megtesz, hogy a szántás-vetés gyorsuljon s jó mi­nőségű munkával földbe kerüljön a mag. A jó szervezés, a lelkes hangulat eredményezte, hogy közel 300 holdon már földbekerült a ká­bái határban még az elmúlt héten a tavaszi búza és most a tavaszi árpa vetésének befejezésénél tar­tanak. Nagy érdeme a babaiaknak, hogy a borsó, mák és egyéb kora tavaszi növényfélék elvetésén kí­vül nagy gondot fordítanak az őszi szántások elmunkálására, az őszi kalászosok ápolására. Gondos munkával megakadályozzák az őszi szántásokban tárolt nedvesség elpárolgását, az őszi Icalászosok ápolásával pedig a nagyobb terméshozamaikat segítik elő. A termelési bizottság tagjai naponta beszélgetnek az egyénileg dolgozó parasztokkal és mint élenjáró termelők, a maguk évtizedes tapasztalataival segítik a tavaszi munka sikerét. A jó szakmai felvilágosítás is hozzájárul ahhoz, hogy április 4-re nemcsak a kora tavasziak vetését, hanem az őszi kalászosok ápolásának munkáját is befejezik a babaiak. I megye földmiívesszüvetkezetei 1701000 forintot fizetnek vissza tagjaiknak Hajdú-Biharban befejeződtek a földművesszövetkezeteknél a mérlegbeszámolók, közgyűlések. Megtartották a küldöttgyűlése­ket is, ahol jóváhagyták a föld­művesszövetkezetek terveit. Megtárgyalták, mire használ­ják fel a nyereséget, mennyi visszatérítést fizetnek a föld­művesszövetkezeti tagságnak a vásárolt és értékesített áruk arányában. Hajdú-Bihar területén min­den földművesszövetkezet fizet vásárlási és értékesítési vissza­térítést. A 100 forint vásárlás­ra, illetve értékesítésre eső visszatérítés összege szövetke­zetenként 1,50—3 forintig ter­jed. A küldöttgyűlések befejez­tével a megye földművesszövet­kezetei megkezdték a vásárlási és értékesítési visszatérítés ki­fizetését. A megyében összesen 1 701 000 forintot fizetnek a ta­goknak. Félmillió forintot már ki is fizettek. FöJdművesszövetkezeteink feladata, hogy a visszatérítése­ket minél előbb átadják a tag­ságnak, hogy lássák, a földmű­vesszövetkezet törődik a falu dolgozóival, s a jól vezetett földművesszövetkezetek a tag­ságnak is megadják mindazt, ami a közgyűlési határosatok érteimében jár. Ezer holdon vegyszeres permetezés A nagy terméshozamok eléré­se érdekében a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság alkal­mazza a kalászos területeken a vegyszeres permetezést. Az ősziek fejtrágyázása mellett még ezer holdon műtrágyát szórnak a tavaszi vetések alá, de műtrá­Aprilis elején nyitják meg Berettyóújfaluban a 35-ös szá­mú földművesszövetkezeti üz­letházat. Az új, korszerűen fel­szerelt üzletház közel 400 négy­szögöl területen épült. Hét nagy kirakattal és két bejárati ajtó- vei rendelkezik, amelyek közül az egyik forgó-ajtó. A boltot neonvilágítással látták el s raktára mintegy hárommillió forint értékű áruval rendelke­zik. A kötött-szövött áruktól kezdve a női és férfi konfek­gyázzák a lucerna- és hereveté­seket is. A gyomirtást ezer holdon vég­zik e> vegyszeres permetezéssel. Holdanként mintegy másfél má­zsával több gabona kerül így a zsákba. ción keresztül minden ruházati cikk megtalálható a boltban. Ez lesz a berettyóújfalui járásban a 35. és egyben legmodernebb földművesszövetkezeti üzletház. I Polgári Sertéshizlalda dolgozói vállalásuk nagy részét már teljesítették A felszabadulási versenyben igen szép eredményeket érnek el a Polgári Sertéshizlalda dol­gozói. A brigádok párosverse­nye nagyban hozzájárul az ered­mények fokozásához. A berakó brigád már elérte a 152 száza­lékos teljesítést, a kirakó brigád a 117-et, a daráló brigád 110, a dara kimérő brigád a 118 szá­zalékos teljesítést. Kiss János sertésetető körzetében a 4-es brigád takarmányozási tervét több mint 103 százalékra telje­sítette. SÁRKÁDI IMRE: A TANÁCSELNÖK. Földművesszövetkezeti üzletház nyílik Berettyóújfaluban A tanácselnököt, akármilyen ké- ^jsőn ment is haza, mindig várta otthon valaki. Vagy olyan ügyes­bajos ember, aki nem találta benn idejében a hivatalában, vagy olyan kérni jött, kérincsélő, szé­gyenkezés ember, aki a hivatalba nem merészkedett el, de a házhoz igen, mert itt mégis magukban vannak, egymás közt vannak. M ost is ott ültek hárman is a ház előtt, a lócán, s mert jó idő volt, nem türelmetlen­kedtek, hanem egymást bosszan­tották inkább. Cselleginé egyre csak sóhajto­zott, hát Barabás őt bosszantgatta. — Megvan mán az ura? — Bárcsak azt tudnám, hogy oda van. Hogy letették a főd alá, akkor mán nyugodtabb lennék. — Hát nem azért jött, hogy rendeljék vissza magához? Cselleginé csak legyintett. Ke­servesen, rosszkedvűen, semmihez nincs kedve ember módjára, at­tól kezdve fel sem vette, akármit mondott Barabás. Mert az ilyen ember komisz ember, más baján mulat. A harmadikhoz meg, Moldován- hoz, hozzá se szólt, egyrészt, mert Moldován dologkerülő ember, rongyember, az 6 dologkerüló rongy urának volt kocsmacimbo­rája — de főképpen pedig azért nem, mert Moldovánból most is dőlt az italszag. Megegyenesítette a derekát, ügy ült, mintha észre se venné, hogy a másik kettő mellette vah. P edig azok egyre csak köteked­tek vele.-•Az én nagyapám — így Barabás — juhász volt a Horlo­H komádi Ui Barázda elvetette a tavaszi árpát A komádi határban az Uj Barázda Termelőszövetkezet tagsága 30 katasztrális holdon földbe tette már a borsót és 40 holdon a tavaszi árpát. Négy vetőgéplük úgyszólván szaka­datlanul dolgozott. A jó mun­kát látták a falubeli egyéni­leg dolgozó parasztok és ez is elősegítette, hogy többen be­jelentették belépésüket a ter­melőszövetkezetbe. Egy hét alatt hat új belépőt vettek fel. A tagság jól szervezett munkával készül eredményei növelésére. Kukoricát termel­nek 70 holdon és ebből 40 hol­don a négyzetes vetést alkal­mazzák, hogy több legyen a termés és könnyebben is tud­ják keresztben-hoeszában gé­pi erővel munkálni a nagy te­rületet. Az Uj Barázda TSZ tagságánál az elmúlt évben 21,90 forint volt egy munka­egység értéke, most úgy terve­zik és úgy dolgoznak, hogy októberben legalább 38 forin­tot tudjanak osztani. Ezt az igyekezetei látta Köti Balázs 9 holdas középparaszt is, aki belépett a szövetkezet­be. Ugyan így tett Fésűs Zsigmond is. 1952 őszén kilé­pett a szövetkezetből, de azóta meghalt az édesanyja, örökölt 2 hold földet, s most ezt a föl­det is bevitte a szövetkezetbe. bágyon. Nagyanyám volt úgy, hogy három évig egyfolytában nem látta. Mégis hét gyereket ne­veltek fel. — Nohisz — böffent Moldován — hunnan tudja akkor, hogy tényleg nagyapja vöt magának? Nevetgéltek. Barabás vonogatta a vállát. — Hát, csakis olyanformán, ahogy a szomszédasszony — s odabökött a vállahegyével Cselle­giné felé — ahogy a szomszéd asz- szony tudja, hogy ki az árváinak az apja. S röhögtek pocsékul. C selleginé majdhogynem sírva- fakadt. Mégis rongy a világ. Nem elég, hogy az a rongy tekergő férje odavan, itthagyta három nagy gyerekkel, még ezek is rajta fenik a nyelvüket. Indult is, hogy hazamegy. Mit lehet várni? A tanácselnöktől is mit lehet? Semmit. Indult is volna, de jött a tanács­elnök. Sietősen, éppen csak a fe­jét biccentette meg az ajtóban ülőkre, s ment befelé, csak éppen kézzel intett, hogy na, jöjjenek. S le se ültette őket, ott a torná­con, amíg a kezét mosta, kezdett el az ügyükkel foglalkozni. — Na, te Moldován, hát miér nem jelentkeztél délelőtt? — Mánhogy én? Hát hívott András bátyám? — Tudod te jól, hogy hittalak, azt is, miért hittalak. Azt mon­dom neked, de mostmán utoljára, a kéményed a hétvégére megle­gyen. — De András bátyám.;. — A hétvégire meglegyen a ké­ményed tapasztva, pénteken, Levezetik földjeikről a vadvizet a gorbehazi termelők A kabaiakhoz hasonlóan a görbeházi dolgozó parasztok is derekasan dolgoznak földjei­ken, hogy minél előbb eleget tegyenek felszabadulási ver- senyvállalásufcnak. A község­ben szá/mfoavették a lovas foga­tokat. Gond volt arra, hogy a 228 fogat ne tétlenkedjen, hanem a szántásból, vetésből kivegye a részét. A mezőgazdasági elő­adó kiszámította, hogy 6 hold esik fogatonként a tavaszi munkából. Elkészítették a tér- vet a tavaszi munka végzésére, szombaton magam nézek el majd feléd, ha meg nem lesz, azt ne adja neked az isten, Moldován Gerő, mert tudod, ha egyszer rád­teszem a nyerget, nyögheted. — András, bátyám, hát... — Ne beszélj nekem, éve dőlt le a kéményed, bedurrantasz a ke­mencédbe lészegen, ölnyire csap ki a láng, majd még felgyútassz valamit... Most is keresztbe áll a szemed. — Én nem ... énnekem nem ,.. — Na, csak haladj hazafele. Moldován csalk köszönt, mor­gott, ment. Cselleginé csak eiijedt. Ez a ko­nok, száraz, fekete ember így bá­nik el az ügyféllel. K ár is, hogy idejött a lakására. A tanácselnök meg közben kilöttyintette a vizet, oda­szólt csak úgy félvállról Barabás­nak: — Hát maga, Barabás komám? Hány hódat szántott ma? — Hehe... mánhogy én, tanács­elnök elvtárs? Én? hát bízón, jo lenne, ha ráérnék... ha az admi­nisztrációtól akadna időm. — Nem adminisztrál maga sem­mit, barátom. — Semmit? Ilyet mán ne tes­sék mondani. — Mi dóga vét délelőtt? — Hát a szövetkezetbe... az ügy... — Szövetkezetbe? Oszt miér nem jött be akkor, mikor üzen­tem magáér? — Hiszen — dünnyögött Bara­bás — nem jártam ma még az irodán. Hiszen tetszik tudni, hogy első típusnál, ott minálunk, hiszen ott tulajdonképpen még iroda sincs. — Szóval felé se nézett ma a szövetkezetének. Hát most mit akar? Cselleginé alig figyelt már a szóra, csak sajnálta, hogy eljött. a gépállomástól is kértek kél erőgépet. Vállalásukat teljesí­tették is, mert idejében elvé­gezték a kora tavaszi magvak vetését. A görbeháza termelőszövet­kezeteknek a gépállomás 4 traktora dolgozott. A község 14 vetőgépe sorba járt a dűlők­ben, de bizony nem volt ele­gendő, s így a gépállomástól 3 vetőgépet kértek, hogy gyorsít­sák a vetés munkáját. A határ­ban levezették a földekről a vadvizeket, hogy száradjon a ta­laj és ne legyen sehol akadálya a tavaszi munkának. Arra eszmélt nagy szorongásából, hogy Barabás is elkullogott, mint egy megvert kutya. De nagyot kö­szönt a kapuban. — Na, Csellegi néni? Mi baj? — Az uram... — s elpityeredett az asszony megint. — Az a nyo­morult, az átkozott... hát mán megin egy hónapja hír sincs róla, elszegődött a mélyépítőhöz, oszt haza nem ad egy krajcárt se, ér. meg a három gyerekkel... S írta, rítta a nagy baját nagy hüppögve, szipogva, a sze­mét törölgetve. S félt is, hogy most lesz mindjárt haddelhadd. úgyis kilöki őt is a többi után az elnök. — Ez a..., hogy a baj sose jár egyedül — morogta a tanácselnök s cigarettára gyújtott. Mert hogy a csodába tudjon mindjárt, egy­szóval, egy intézkedéssel segíteni ezen a nyomorult szegény asszo­nyon. —Én mán ammondó vagyok, le­adom ezt a három hód fődet, mer én meg nem tudom művelni... — Dehogy adnád, dehogy ad­nád ... tán avval jobb lesz. Várj csak, kigondolok valamit... De nem tudott rögtön ki­gondolni, mert előszaladt a kertből az unokája s a nyakába csimpajkózott, jóvérű, erős gye­rek, ostorral csápolt, madzagon hajtotta maga előtt a húgát s nem törődött vele, hogy a nagyapja síró öregasszonyok dolgán töri a fejét. Cselleginé meg behúzta a fejét s a könnyes szemesarkából rámo- solygott a két apróságra, mert va­lahogy most már mégis bízott benne, hogy elintézik az ügyét. H ogy mit? Visszaadják a férjét? Nem is tudta pontosan, mit várt. de hiszen arra való a tanácselnök, hogy helyette is okos legyen — gondolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom