Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
rDó(aOzá fUlMLLZtO-k ! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a fali! és város jólétéért! A tavaszi munkák jó elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével köszöntsétek felszabadulásunk 10. évfordulóját! 3x11. ÉVFOLYAM, 72. SZÁJ ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955. MÁRCIUS 26. B munkások és doBgezó parasztéit szövetsége Ilii— IMI WIM IUI I l'i11 és megtBontliatatlan barátsága pártunk politikájának sarkköve marad Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Baia István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla. az MDP Központi Vezetőségének titkára, Kovács István, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetés igének osztályvezetője, Dávid Ferenc, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, Nagy Kálmán, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, megyénkből pedig Nagy Mihály, a biharkeresztesi járási pártbizottság első titkára. Részt vett a tanácskozáson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar N cpköztár sas á g Min i sz tért an á csá - nak több tagja. A tanácskozást Vég Béla. a Magyar Dolgozóit Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Ács Lajos elvtárs beszéde Tisztelt Elvtársak! »1 III. pártkongresszus határo- mlaimk végrehajtására., a Központi Vezetőség márciusi ülésének határozata harci program. »jártunk. munkásosztályunk, egész népünk számára. A határozat világos célkitűzései nagy lelkesedést keltettek pártunkban, munkásosztályunkban, egész népünkben. A járási pártbizottságok. a járási pártaktíva, a falusi pártszervezetek, a falusi kommunisták körében is, lelkesedést és örömet váltott ki a határozat. Mai, országos tanácskozásunknak az a célja, hogy megbeszéljük. milyen feladatok megoldása hárul a lelkes, munkára kész falusi kommunistákra, mindenekelőtt a járási pártbizottságokra. A Központi Vezetőség márciusi ülése újból leszögezte — megerősítve a pártkongresszus és az 1952. júniusi KV ülés határozatait —, hogy pártunk, politikája a szocializmus építésére, a szocializmus alapjainak le rajzására irányul, hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, amely politikánk fő célja volt és maradt. A KV egyszersmind megállapította, hogj e cél a szakadatlanul növekvő ipari és mezőgazdasági termelés, a munka termelékenységének állandó emelkedése, a termékek önköltségének csökkentése, a legszigorúbb takarékosság, a munkafegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése révén érhető el. amely politikánk egyik kulcskérdése. Pártunk politikájának szilárd alapja a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Pártunk 'harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A munkások és a dolgozó parasztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség. vezető ereje a munkásosztály. A munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetségének, meg bonthatni lav barátságána k biztosítósa változatlanul pártunk politikájának sarkköve marad, mert a munkások és dolgozó parasztok osztályszövetségén nyűg- szil,: egész népi demokratikus rendszerünk, n"pi demokratikus államunk, ezen múlik hazánk szocialista jövője. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali s a marxizmustól idegen nézeteket, amelyek az elmúlt 'hónapokban meg’jíieíőson elterjedlek. A szocialista ipar. a nehézipar lebecsülése, hattérbe szorítása, a munka termelékenységének állandó növelésére irányuló erőfeszítések elhanyagolása. a termelőszövetkezetek háttérbe szorítása, a párt vezető szerepének lebecsülése és eühomályosí- tása stb. — ezek a nézetek legfőbb akadályát jelentik népgazdaságunk. egész népi demokratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásának. Egyszersmind — a KV határozata szerint — fel kell lépni a baloldali túlzások, az állami törvényesség megsértése ellen is mindenütt, ahol ezzel találkozunk. A Központi Vezetőség márciusi ülésének határozatai, a dolgozó milliók mozgósítása e határozatok végrehajtására igen nagy feladatokat ró pártszervezeteinkre. járási pártbizottságainkra, falusi kommunistáinkra is. Pártunk. hősi múltja során — s az elmúlt években is — igazolta, hogy megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek elé a történelem állítja, amelyeket maga elé tűz dolgozó népünk érdekében. A járási pártbizottságok, a falusi .pártszervezetek — amelyek az elmúlt két évben megerősödtek — magabiztosan fognak hezza új. nagy feladataikhoz. Munkájuk nem könnyű, hanem bonyolult. De megérlelődtek annak az előfeltételei, hogy a falusi párt- szervezetek további megerősítésével, szívós, kemény munkával fordulat következzék be a falusi pártpolitikai munkában, ami elengedhetetlenül szükséges is ahhoz. hogy a falu kommunistái helytálljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harcban. Kedves Elvtársak! A falun -is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és a nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink, falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagyarázzák a falu-j dolgozóknak: a mezőgazdaság fellendítése, a mezőgazdasági termelés nagyüzemi megszervezése, az egyéni parasztgazdaság lehetőségeinek jobb 'kihasználása, a falu kulturáltabb, jobb élete lehetetlen az egyre növekvő szó etatista ipar, s a nehézipar —- adottságainkhoz és lehetőségeinkhez mért — fejlesztése nélkül. Ezután Ács elvtárs foglalkozott a járási pártbizottságok iparban végzendő munkájával, majd így .folytatta: , — — A járási pártbizottságoknál: nagyobb gondot .kell fordítaniuk a helyi iparra, amelynek jobban ki kell elégítenie a lakosság szükségleteit és jobban fel kell használnia a helyi nyersanyagforrásokat. A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából is A Központi Vezetőség újból leszögezte. hogy a szocializmus sikeres építését mindenekelőtt a szocialista iparosítási politikának következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági adottságainknál összhangban szakadatlanul növelnünk kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét az ipar s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar, s a nehézipar szíve, a gépipar teremti meg a szocializmus anyagi alapjait.; a nehézipar látja el az egész ipart alapanyagokkal, gépekkel, a nehézipar látja el a mezőgazdaságot mindenféle géppel és felszereléssel, a nehézipar látja el a közlekedést vasúti szerelvénnyel, teherautóval. motorkerékpárral stb. Az ipar s benne a nehézipar fejlesztése biztosíthatja csak a közszükségleti cikkek termelésének fokozását. A nehézipar fej lesztése elengedhetetlenül szűk séges a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából, mert a. fejlődő, nagyüzemi útra lépő mezőgazdaságot a nehézipar látja el traktorral, ■ kombájnnal, aratógéppel, velőgéppel, műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a, falu jobb, kulturáltabb életéhez mindenképpen szüksé ges- Az ivar s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges esz'közzel. felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar, s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát, kultúráját. A nehéz- par fejlesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval, s :i népi demokratikus államokkal — megvédjünk minden külső támadástól. Ilymódon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi, kulturális. szociális ellátottságánál; következetes emelésére irányuló politikánknak. Pártunk politikájának célja, hogy a mezőgazdaságban a te melőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövet kezese révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ennek érdekében pártunk nagy felvilágosító, nevelő, szervező munkát végez a fr'jxn. Pártunk változatlanul támogatja az egye rü parasztgazdaságokat, hogy fokozhassák gazdaságuk termeléséi, mozgósíthassák gazdaságuk termelési tartalékait.. Mindezzel biz lositani kívánja pártunk a mezőgazdámat iermelés növekedését, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fö útja hazánkban 3s a termelőszövetkezeti mozgalom Járási pártbizottságaink biztosítsák, 'hogy a falvakban a becsületes kisiparosok — cipész, ács, kovács, bognár stb. — működhessenek. Keményen és határozottan lépjenek fel azonban a spekuláció ellen, azok ellen, akik a kisipari engedély övvé alatt üzérkednek, spekulálnak, fekete kereskedelmet folytatnak. Mint említettem, a mezőgazda- sági termelés fellendítése változatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. A mezőgazdasági termelés jelentős és tartós fellendítése elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén érhető el. Járási pártbizottságainknak égjük legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas felvilágosító munkát 'kell végezniük falusi leommunistái n knaik pártunk helyes politikájánál; megmagya rázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom. a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, az úgynevezett III. típusú termelőszövetkezetek létrehozása, a termelőszövetkezetek növekedése, fejlődése. Hazánkban a III. típusú termelő- szövetkezei a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságba!, elvezet a szocializmushoz. Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, hogy világosan megértessük a járási pártbizottságokkal, a falusi pártszervezetekkel, a falusi kommunistáikkal, hogy a mezőgazdaságban a szocializmusért vívott harcukban elsősorban és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése megköveteli, hogy a III. típusú termelőszövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti formák. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rövidebb-hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú termelőszövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni. hogy ma termelöszövcülte- zeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezeteik gazdasági megszilárdítása, megerősítése. A terme lőszó vetkezetek többsége már nem gazdálkodik rósz- szül, biztosítja a termelőszöve* kezed tagságnak magasabb élet- színvonalát, sőt a termelőszövet kezetek tagságának többsége elérte, nem egy helyen túl is haladta a középparasd. életszínvonalát. A terméshozamok emelése, s a nagyüzemi állattenyésztés ■jobb megszervezése révén az áru- ermelés jelentős kiszélesítésével most el leéli érni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. Hogyan érhető ez el? A növénytermelésben a termésátlagok növelése — gabonában, kukoricában, takarmánynövényekben, hüvelyesekben s minden más növényfajtában — elsősorban úgy érhető el, hogy a termelőszövetkezetek biztosítják a megfelelő munkaszervezeteik, a tagok szorgalmas, rendszeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jobb kihasználása mellett, ez az egyszerű eszköz a legdöntőbb a terméshozamok emelése tekintetében. Éppen ezért erélyesen fel kell lépni annalk érdekében, hogy a. háztáji gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseiket megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a termelö- szövetlcezet közös munkájában lehetőleg az egész család részt vegyen. Fel kell lépni a munkaegység körül mutatkozó Liberalizmus s visszaélések ellen. Termelőszövetkezeteinknek jobban igénybe kell verandák a gépáilo- jmós agronómusát s tanácsai alapján biztositanio'k kell a bevált, fejlett növénytermelési módszerek bevezetését. Jelentékeny változásra van szükség a termelőszövetkezetek (Folytatása a 2t okiakon
