Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
1953. FE3KUAK 2. S2EIÍDA NÉPLAP 3 A gépállomások párttitkárainak, igazgatóinak megyei értekezlete szerzése u-tén bizonyosfokú megfl píispSkladányi járásban több mint 4006 holdon termeinek rizst az idén Kedden délelő tt a Pár toktatás Hazában értekezletre gyűltek össze a megyei gépállomások párttóttaáraá és igazgatói, hogy értékeljék a gépállomások munkáját. Az értekezleten a megyei pártbizottság részéről Her- nyák János elvtárs tartotta meg éi beszámolót, és igen részletes elemzését adta a gépállomások munkájának. Megjelölte azokat a feladatokat is, melyeknek ma- zadéktalan elvégzése adja a bízóéi tékot gépállomásaink javuló munkájához. Növekedett a traktorok száma Hernyóik. János elvtárs beszámolójában többek között rámutatott arra, hogy a gépállomások a feladataik végrehajtásához jelentős segítséget kaptak az elmúlt évben, mert több minit 150 traktort, 68 kombájnt, 88 aratógépet, 72 vetógépet és 51 trak- torekét adtak részükre. Növekedett a traktorosok bére is az 1953. évhez viszonyítva. Rendezték a ruhaellátást, javultak a munkakörülmények. Az agronó- musok száma is növekedett 104- ről 144-re, nőtt a műszaki dolgozók száma Is. Az igazgatok jogkörét kiterjesztették, s nagyobb -önállóságot adtak nekik, hogy az egyszemélyi felelős vezetés minél jobban érvényesülhessen. A kedvezőbb feltételek mellett a megyei gépállomások munkája javulást is mutatott, de még mindig főhiba, hogy nem használják ki teljesen a gépek kapacitását. Nem volt kielégítő mindenütt a munka szervezése, és bizony a munkafegyelem terén sem volt kielégítő az eredmény. A gépállomások ennek eredményeképpen csak 93 százalékban teljesítették nonmálholdban előirt tervüket és mintegy 39 és fél ezer holddal adásaink gépállomása ink a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Gépállomásaink jórészéten még nem gazdálkodnak takarékosan. Nagy a gépállomásainkon a géptörések száma. Hiba van az üzemanyaggal való gazdálkodás 'körül is. A felelőssóg- revonás bizony laza és kampányjellegű. A gépállomások könyvelésénél sincs minden rendben, az elvégzett munkák nyilvántartását tekintve. Sokszor előfordul, (hogy a gépállomás és a termelőszövetkezetek adatai nem egyeznek meg és a vitás ügyek döntőbizottság elé kerülnek. fiz agronómusek munkájáról Termelőszövetkezeteink zöme határidőre példamutatóan elvégezte az őszi munkát. Az agrotechnika alkalmazása törvény- szerűvé vált. Minimálisra csökkent a búza, búza utón történő vetése, és jórészben kialakult már a helyes vetési sorrend. A trágyázást minden eddiginél nagyobb méretekben végezték el a termelőszövetkezetek. Ezek a tények azt mutatják, hogy a kihelyezett agmnómusok igyekeztek hivatásuknak megfelelően eljárni a termelőszövetkezetek munkájának megjavításában. A Hajdú-Bihar megyei gépállomások a téli gépjavítás végzésében jó eredményt értek cl. Ebben része van a patronázs- mozgalom kiszélesedésének is. Hosszú Ideig országosan elsők voltak a megyei gépállomások, jelenleg a negyedik helyen álla- nek. Ez a visszaesés annak köszönhető, hogy az első hely megnyugvás következett be, amit fel kell számolni, hogy a gépállomásokon ismét gyorsuljon a munka és február 10-re befejeződjenek a téli gépjavítások. Feladatok Ahhoz, hogy az 1955-ös esztendőben gépállomásaink még eredményesebb munkát tudjanak végezni, fontos feladat, hogy a tervezésnél kiküszöböljék a lazaságokat, a tervek legyenek reálisak és feszítettek. Fokozottabb gondot fordítsanak a rrvunikagé- pek, szelektorok, vetőgépék kijavítására. A javításnál a minőségi munkát tekintsék legfőbb kö veteknénynek. Igen komoly eredmény, hogy gépállomásaink pártszervezetei legnagyobb részében terv szerint dolgoznak. Javult a pártok- tatás, a tömegszervezetefcet kezdik beszámoltatni, feladataikat meghatározni. A pártvezetőségi ülések napirendiét helyesen állítják össze. A vezetőség a beszámolót közösen készíti, de előfordul, hogy a vita színvonala nem megfelelő és a határozatok nem «mindig bírnak mozgósító erővel. Szükséges a tagok véleményének. javaslatainak igénylése, a párttagok rendszeres tájékoztatása a gépállomást érintő kérdésekről. . A kommunistáiknak személyes példamutatással kell elősegíteni a pártonkívüliek nevelését. A beszámolót élénk vita követte, amelyben száanos értékes javaslat hangzott el. Az értekezlet összefoglalóját Ambrus István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondotta el, és további jó munkára serkentett^ a gépállomási vezetőket. A múlt évben a tiszántúli hajózható csatornán már megindult a Tisza vize a Hajdú megyei szikesek felé. Tavaly a csatorna környékén mindenfelé megkezdődött a rizstermelés is. Különösen jó eredményt értek el a püspökladányi rizstermelők, hiszen a Petőfi Tsz 24,7, a Kossuth Tsz 22,6, Október 12 Tsz 20,5 mázsás termést ért el. A Manzinger Fe- renc-féle rizstermelő szakcsoportnál pedig 22.5 mázsás rizstermést takarítottak be. Az Úttörő szakcsoport 83 holdon 19 mázsás termést csépelt el. A múlt évben összesen 416 holdon termeltek az egyéni termelők rizst a püspökladányi járásban. Az idén több mint megötszöröződik ez a terület, mert összesen 2548 holdon termelnek majd rizsét a ladányi járásban aa egyéni termelők — szakcsoport tokban. A termelőszövetkezetek is nö- vélik területüket, úgy hogy már több mint négyezer holdra fog rúgni a püspökladányi járás rizstelepeinek területe. Bárándon például tavaly csak egy 65 holdas táblán termeltek, rizst, de mivel jól fizetett, az idén már 6 szakcsoportban 54 egyéni gazdálkodó 224 hold földön társult rizstermelésre. Püspökladányban csupán a földművesszövetkezet keretein belül 23 szakcsoport alakult, míg földművesszövetkezeten kívül további 22 szakcsoport, Ladányban tehát 45 rizstermelő szakcsoport fog harcbaszállni az idén, hogy a lehető legnagyobb rizstermcst érje el A megye földmüvesszövetkezetei március 15<~ig tartják évi közgyűlésüket A földművesszövetkezetek 1954- ben jelentősen hozzájárultak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásához, a dolgozó nép jólétének emeléséhez. A szövetkezetek munkájának további javítása érdekében a földművesszövetkezetek vezetőinek be kell számolni egész évi munkájukról, az eredményekről és hibákról a tagságnak. Ezért 1955-ben február Ma CiiopiR-est az Arany Bikában A Magyar Zeneművészek Szövetségének vezetősége a vidéki csoportok vezetőinek bevonásával ma országos értekezletet tart Debrecenben. A szövetség mai értekezletét a Központi Kul- túrotthonban hangverseny zárja, amelyen a debreceni MÁV Filelejétől március 15-ig tartják a szövetkezetek évi közgyűlésüket és kérik a tagság véleményét, javaslatait a további munka megjavításához. Az évi közgyűlés megtartásáig a földművesszövetkezetek veze - tőségi tagjai vizsgálják meg, hogy a tagság részére rendszeresített vásárlási, értékesítési visszatéri téseket kifizették-e harmonikus Zenekai- kíséretében, Fejér György vezényletével a varsói nemzetközi Chopin-ver- senyre induló Vásáry Tamás és Franki Péter 8 órai kezdette! Chopin két zongoraversenyét ad ják elő. Oláh Sándor félkönyökre támaszkodva áll a derecskéi Rákóczi Tsz székházénak a tornácán. Szája sarkában parázslik a fris sen csavart cigaretta, az ezüst füstöt meg azonnal elkapja az enyhe télvégi szél s hosszúra nyújtja. Körötte szinte esőzik az aranyszínű napfény, s az ereszről nagy, olvadozó gyémántcseppjeit csurgatja a hó. Három kósza süldő esülkig vágja az udvaron a sarat, tele békességgel röfögnek, s orruk hegyéről visszaejtik az olvadó habarékot. Oláh Sándorai-cán is végigjátszik a januárvégi délutáni szél melege, zamata tele a lan- gyosuló földek szagával. Meg a tavasz nyugtalanságával, ami benne is meglódítja a gondolatokat. Anélkül is nyugtalan, vékonyan alacsony ember, állandóan tele tervekkel és indulatokkal. Most meg különösen is, hiszen a foszló hó alól mér villog a vetés zöldje, a dűlőutakon pedig patakokat csörget a víz. Igaz, még csak január, dehát február és itt a nyár, dúdolja magának a paraszti közmondást, s ha még jöhet is fagy és hó, olyan végső rúgás lesz már az, utolsó méreg. Készülődik a tavasz — summázza gondolatait és a cigaretta- füsttel erőset szippant a téli enyheségből. Ezt a gondolatát kapom el én is, hogy elibe toppanok a .sárban ragyogó udvarról. Kezet rázunk és most már együtt nyugtázzuk. hogy útban a tavasz, s ha minden jól megy, márciusra meg is érkezik. Most már csak 28 nap számol, s a márciusi zöld kisarjad az árokpartokon. De még addig — s legyint a kezével — lesz itt annyi munka, hogy szaporáz- hat mellette minden kéz. öregje, fiatalja mind a hetvenkettő, aki itt dolgozik a Rákócziban. Az elnök is — s a fejével az elnök háza felé vág — mert egy jó elnök a. tsz lelke. S a mostani elnökünk — de talán menjünk be hozzá, mert „éppen” itthon tartózkodik, szót lehet vele is váltani. Bent aztán megtudom, hogy miért van „éppen“ itthon az elnök. Qegyzetek —1 " "■C. A DERECSKE! RÁKÓCZI TSZ-RŐL Ifjú Szántó Lajos, a Rákóczi elnöke maga is fiatal ember. Amolyan harmincas. Fekszik az ágyban, feje alá két párnát is odagyűrt az asszony. Beteg. Nem olyan komolyan, de éppen ez idegesíti. Valamelyik nap nagyot lépett a szekérről, s beléje nyilallott. Azóta feküdni kell, hidegvizes borogatás alatt. Körötte cigarettacsutkák sűrűsödnek, bizonyítván, hogy a Rákóczi Tsz elnökének nem éppen nyugtató ez a rákényszerített nyugalom. Mert olyan az ember — panaszolja azonnal a szót, hogy így betegen tehetetlennek is érzik magát. S a Rákóczira meg most éppen ráfér, hogy jó nekifutással kezdje az évet. S aztán kigombolyítja előttem a derecskéi Rákóczi Tsz életét. Minden mondat után arcok, eredmények, események, problémák villannak fel s a szavak mögött szinte perzsel az élet, ahogy 1949. óta átzúgott itt az emberek életében az emberek szívében. Elkeseredések. veszekedések, változások villannak a szavakban, amelyek a Rákóczi Tsz történetét, s az emberek sorsát is át, meg átszőtték az élet sokszínűségével. Kint kislányok rázzák kacagásuk csengőit, benn meg ifjú Szántó Lajosból patakzik a szó. Mert története az aztán van a Rákóczi Tsz-nek. Illetve az embereknek, akik verekedtek itt szívvel és ököllel egy újtempójú élet után. Idős Szántóné lesi a szót a fia száján, s bólogatón nyugtázza magában a szavak igazát. így volt — mondja hangtalanul, s élete párja idős Szántó Lajos is bólogat bizony- gatóan. A derecskéi Rákóczi Tsz 1949- ben alakult. Huszonhét tag kezdett termelőszövetkezeti életet 92 hold földön. Nagy terveket őriztek, s akkor azzal az eltökélt szándékkal léptek be, hogy visz- sza pedig nincsen út Mindig csak előre, mint a folyóvíz, új és új akadályokat győzve le, új és új embereknek bizonyítani be, hogy véghez viszik feltett szándékukat. Idős Szántó, ifjú Szántó, Oláh Sándor már a megalakulásnál is ott voltak, s kicsit ők is ringatták a Rákóczi bölcsőjét. S a tsz szépen is kezdett. Nekigyürkőztek, dolgoztak, osztoztak, s most már 720 holdon gazdálkodnak 72 taggal. Csak közben még történt valami. 1950-ben ifjú Szántó La)os lett az elnök. S az ő elnöksége olyan volt a tzs-nek, mint a mezőnek a' májusi eső. Szóval nőtt minden és gyarapodott. S így volt még ez 1951-ben is, de aztán ifjú Szántó Lajos jó munkáiéért bekerült a honvédséghez tisztnek. Ö ott is megállta a helyét, de aztán ahogy ő elment, megkezdődött az elnökök búcsújárása. Három év alatt hét elnöke let-t a Rákóczinak, s együtt sem tudták megcsinálni azt, amit ifjú Szántó egyedül. Fábián Ferenc, Csengeti Sándor, Tóth Mihály, Gyüre Imre, Gál Lajos, Gombos Gyula, de még' idős Szántó is megpróbálkozott néhány órányira az elnökséggel, ö azonban mihamar lemondott, de a többiek is tiszavirág-szérűén élték elnöki életüket. S ez éppen nem használt a Rákóczinak. Mert való igaz, ahányszor költözik az ember, annyiszor vetkőzik. S a Rákócziban gyakran költöztek az elnökök. És az is igaz, hogy minden embernek megvan a maga szájaize, s így minden i-’nökne'- a masa elképzelése 1* A Rákóczi elnökének is mindnek megvolt és ml tagadás benne, valljuk be. hogy ez az elképzelés nem mindig egyezett a tagok elképzelésével. S akkor a tagoknak eszükbe nyilallott, hogy van rAég egy megoldás. Már már kimerülőben volt az elnökkészletük, mikor valakinek eszébe jutott, hogy hiszen meg van még a fiatal Szántó. Csak éppen utána kellene járni, s hátha sikerül újból elnököt faragni belőle. És sikerült. Kérvény ment a régi elnökért, s november 24-e óta újból a fiatal Szántó az elnök. S az emberek is felöltöztek a sok elnökjárás alatt elvesztett új reménységükbe. Mert az új elnök még nem feledte el a régi tempót, ami az emberek vágyához, szívéhez méretezi a munkát, a terveket. Persze mindez féligazság volna, ha itt megállnánk és elhallgatnánk a Rákószi Tsz többi történetét. Mert az igaz, hogy a Rákóczi Tsz nem a legfényesebben működő szövetkezet az országban, de még a megyében sem. Termelése sem volt a legtöbb, de hált nagy volt tavaly a jégverés. Diószemnyi jégeső pas- kolta végig a határokat, s nem egy tengeri tábláról csak a csutkát vághatták le. Négy öt mázsánál nem is volt több az átlag. De azzal egy kicsit már dicsekedhetnek, hogy 50 százalékos jégkár mellett is 8 mázsás átlagot törtek le a dohányf oldj ükön. — Meg azzal is dicsekedhetnek, hogy 1949. óta 1954-ig a sok elnökjárás mellett is mégis csak építettek tehénistállót, lóistállót, sertésfiaztatót, meg két juhho- dályt. S 7,2 1, fejéri átlaggal harmadik szövetkezet a megyében. Gyarapodott is a tsz, ha nem is a legjobban, s nem úgy, ahogy az emberekben megnőtt a szándék és a jövő egy egy eltervezgetésben. Máig mégis csak neveltek 26 tehenet is, meg 14 borjút, 24 lovat, 380 birkát 42 kocát és 21 süldőt is. Ez már mind közös vagyon, amiben az emberek álma, közösen ejtett verejtéke szaporodik. Az is igazság, kapja ki Szántóné a fia szájából a szól, hogy a múltban nekünk egy dekánk se volt, se disznónk, se tehenünk. Most meg földünk is, tehenünk is. disznónk is. S az uram egyedül dolgozik a tsz-ben, pedig négy családja van mégis meg tudunk élni. Még az is igaz... és sorolja, sorolja, azt a tengernyi igazságot, amely most úgy kiárad a leikéből, mint a gyöngyös tavaszi víz. Hogy disznót ölt minden tsz tag, köztük Csécsi Lajos, Fábián Ferenc és még hányán kettőt, kettőt, hogv. kenyérgabonával min derüli el van látva és mindenki tehenet fej és egy hold háztáji földön gazdálkodik. Szőlőst Sándornak meg egyenesen húsz malac visít az óljában, de a tsz még annak is juttatott, akinek egy szem jószága sem volt, S még mi mindent kaptak itt az emberek — pirosodik bele az elnök anyja a beszédbe. Es ennek az igazságnak, bólogat az elnök is, az apja is, de még Oláh Sándor is, míg egy egy szívással megtüzesíti cigarettája parazsát. S úgy érzik, hogy ehhez már nincs is mit hozzátenni, hiszen a Rákóczi-tagok többsége a cselédsors emlékét hordozza a lelkében. Van gondjuk, bajuk most is, dehát az élet mindig gonddal és bajjal jár. Sokszor rosszul is dolgoztak, könnyen is sértődtek, de a tenyerük és a szívük tele van a munka emlékével, s ezért biztosak a jövőjükben is. Bo'la István.
