Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-15 / 38. szám

NÉPLAP MEGVÁLASZTOTTAK Debrecen és a debreceni járás küldötteit a IV. magyar békekongresszusra Még alig volt kilenc óra, de az MSZT nagytermébe egyre többen jöttek *— s az ünnepség kezdetére zsúfolásig megtelt a terem Debrecen város és a debreceni járás béke-küldötteivel, valamint a meghívott vendégekkel. Gyári munkások, dolgozó parasztok, pedagógusok és tudó- sóit. háziasszonyok és hivatali dolgozók vettek részit a békefhar- cosok e nagy seregszemléjén. A béke-küldött értekezleten meg­jelent Szabó István altábornagy, az Országos Béketanács elnök- ' égének tagja, Kulcsár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Kádár László, a Kossuth Lajos Tudományegye­tem rektora. A békemozgalom a leghatalmasabb tömegmozgalom a világon A béke-nagygyűlésen Ménes Janos, a városi tanács vb. elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszélt arról a sok-sok szenvedésről, amelyben a két világháború alatt Leszünk volt, szólott arról a pusztításról, amelyet hazánk, s szorosan véve megyénk és Deb­recen szenvedett a második vi­lágháború idején. Városunkat ért légitámadá­soknak több mint ezer halottja és ugyanannyi sebesültje volt — mondotta. — Nincs utca és alig van iház, ahol valami módon veszteséget ne akozott volna a háború. Van városnegyedünk, amelynek lakói nem tértek visz- sza a haláltáborokból. Legna­gyobb terünk, a Petőfi tér he­lyén 1944. június 2-áiig emeletes épületek, lakóházak álltak, ame­lyek többszáz családnak adtak hajlékot. Egyetlen légitámadás nyomán, megőrölt kövek halma­zává változott ez a terület.­Amit nem pusztított el a bom­bázás, azt ördögi szívtelenséggel felrobbantották az eszeveszetten, menekülő fasiszta banditák. Ek­kor gyújtották fel városunk, sőt a Tiszántúl egyik legrégibb és. legnagyobb üzemét, az István malmot is. Ma még nagyobb pusztítás vár­na a népekre. A tudomány új, korszakalkotó felfedezésével, az atomenergiával, az emberiség el­képzelhetetlen erők birtokába jutott. E hatalmas erőket a béke és az élet ellenségei arra kíván­ják felhasználni, hogy elpusztít­sák mindazt, amit sok-sok szá­zad alatt alkotott az emberiség. Ezután Ménes János arról be­szélt, mint használja fel a Szov­jetunió békés célokra az atom­energiát, majd arról a világmé­retű hatalmas aláírásgyűjtő moz­galomról szólt, amely a Béke­világtanács felhívására világ­szerte megindult az atomfegyvei betiltása ellen. Joggal mondhatjuk, hogy a békemozgalom a leghatalmasabb tömegmozgalom a világon — folytatta. A békemozgalom a szó legszorosabb értelmében nemzet­közi. Nemrég egy amerikai béke­küldött jutott el a sokat szenve­dett Észak-Koreába és egy nő­gyűlésen, a hazájából magával hozott kis facsemetét nyújtotta át a koreai asszonyoknak és eze­ket mondta: „Mi, az amerikai nép fiai, akik csodáljuk a bátor­ságot és gyűlöljük a kegyetlen­séget, a háborút, kérjük, ültessék el ezt a kis fát Korea földjébe ... Növekedjék nagyra, ahogyan né­peink barátsága fog majd növe­kedni. Zöldüljön az élet zöld le­veleivel, táplálja a közös nap­fény és az ég esője, míg lombjai alatt biztonságban, szépségben és békében ülnek majd gyermekeink és azok gyermekei.“ A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót és ami­kor arra hívta fel az előadó a je­lenlévők figyelmét, hogy a béke megvédése érdekében kötelessé­geink is vannak, akkor sokan el­gondolkozhattak s bizton tettek is magukban olyan fogadalma­kat, hogy mindig és mindenkor eleget tesznek az állam, a nép iránti kötelezettségüknek. ,A második világháború azt vette el tőlem, aki a legkedvesebb volt...” Megünnepelte a főváros népe Budapest felszabadulásának 10. évfordnláját Á Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága, Budapest Fő­városi Tanács és a Hazafias Népfront-bizottság a főváros felsza­badulásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap este ünnepi díszelőadást rendezett az Erkel Színházban. A gyönyörűen feldíszített színpad felett aranybetűs felirat hirdette: „Éljen és erősödjék a ma­gyar nép és a Szovjetunió népeinek örök, megingathatatlan barátsága,” Az ünnepségen megjelentek az MDP Politikai Bizottságának tag­jai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, a Központi Vezetőség első titkárával, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, továbbá politikai, társadalmi, kulturális életünk vezető egyéniségei. Jelen volt a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének több vezetője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Pongrácz Kálmán Budapest Főváros Tanácsa elnöke nyitotta meg az ün­nepséget, majd Hidas István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédei. Hangoztatta: Budapest felszabadítása nemcsak nemzeti örömünnepünk, hanem az örök magyar—szovjet barátság ünnepe is- A nagy tapssal fogadott beszéd után Pongrácz Kálmán bejelentette, hogy a felsza­badulásunk évében született budapesti úttörők küldöttsége kívánja üdvözölni az ünnepi ülést. Ütemes dobszóra vonultak be a pirosnyak- kendős kisfiúk és kislányok — a főváros felszabadulása évében született gyermekek. A küldöttség virágcsokorral köszöntötte az elnökség tag­jait. Az ünnepség első része az Internacionaléva! zárult. Az ünnepség második részében művészi színvonalú kultúrműsor következett. Vasárnap, február 13-án Budapest felszabadulásának 10. évfor­dulóján a főváros dolgozói megkoszorúzták a gellérthegyi Szabadság, szobrot. Ezután ünnepélyes pillánál következett. A jelenlévője kül- döttigazolványukat magasba tart­va választották meg a IV. ma­gyar bókekongnesszus küldötteit. Debrecen és a debreceni járás küldöttei A küldöttek: Labancz István Járóműjavító, Staub János pro­fesszor-, Orvostudományi Egye­tem, Lőrincz Sándor Sertéste­nyésztő Vállalat, Takács Mihály dolgozó paraszt, Horváth Ferenc- né, a Rákosi telepi Dózisa Tsz tagja, Bolodár Alajosné pedagó­gus, Czirják Ferenc, a Hazafias Népfront debreceni bizottsága tálkára, Selmeczi Mihály színmű­vész, Kerékgyártó Sándor mézes- kaliácsos (kisiparos, Erdődi István Gördülőcsapágygyár, FeSkete Jó­zsef, a városi tanács dolgozója, Dévényi Tihamér római katoli- Kus esperes, özv. Puskás Sándor- né háziasszony, Szabados Má­tyásáé Ruhagyár, Ferenczi Ká­roly református egyházkerület! főjegyző. Bugyi János, a megyei békebizottóg titkára, Péter Já­nos református püspök, a Béke­világtanács tagja. Földvári Ala­dár egyetemi tanár, az Országos Béketanács tagja, Szabó István altábornagy, Csetre'ki Pál egyé­nileg dolgozó paraszt, őzt?. Bézst Imréné, a városi bókeb:zot tság titkára, Juhász Zoltán dolgozó paraszt, Hajdúsámson, BerecZki Károlyné tsz tag, Balmazújvá­ros, Sallai István Téglás, özv. Kacsánál Jánosné Vámospércs, Kovács Sándor munkaérdem- rendes sertésgondozó, Hortobágyi Állami Gazdaság. A küldöttek ajándékokat adtak át, amelyeket a békekongresszus küldötteivel juttatnák a kong­resszusra. A béke-küldött érte­kezlet befejezéseként kultúrmű­sor szórakoztatta a jelenlévőket. 1260 traktorra való vasanyagot gyűjtött össze 1954-beu a Melléktermék" és Hulladékgyűjtő Vállalat Komoly eredményt ért el 1954-ben a vas- és fémgyűjtés­ben a Hajdú-Bihar megyei Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat. A vállalat telephelyei az elmúlt évben 31 504 imázs« vasat gyűjtöttek össze, amelyekből 1260 traktort, vagy 25 200 bo­ronát, vagy 2 047 500 öntözőkannát lehet készíteni. Fémből 1365 mázsa gyűlt össze. A papírgyűjtés eredménye 5876 mázsa volt. Jelenleg a rongy- és üveggyűjtés áll a vállalat munkájának előterében. Január 1-től február 7-ig Debrecenben 21280 darab üveget gyűjtöttek a lelkes fiatalok. Hajdúnánáson 273 darab üveg, Berettyóújfaluban 664 darab az eredmény. Mivel a rongy és üveg összegyűjtése fontos népgazdasági szempontból, a vállalat a DISZ-szel karöltve, az általános iskolai tanulók között most ver- venyt kezdeményezett, hogy a begyűjtés eredménye még jobb legyen. Román vendég a Dohánygyárban A lengyel tervező és vegyész­mérnökök múlt évi látogatása után most újabb külföldi ven­dége volt a Dohánygyárnak. Háromhetes tanulmányútra Popa Konstantin vegyészmér­nök érkezett az üzemibe. A Ro­mán Dohányipari Igazgatóság küldötte háromhetes debreceni látogatása alatt a nikotingyár- t>ás itteni tapasztalatait tanul­mányozta. Különösen a feldol­gozás technológiájáról és a gyártási folyamatról, készített bő feljegyzéseket. Popa Kons­tantin elvtárs tegnap utazott el a Dohánygyárból. Tapaszta­latai és észrevételei nyomán rövidesen Romániában is in­tézkedés történik a nikotin­gyártás bevezetésére. A beszámoló után a jelenlé­vők közül igen sokan felszólal­tak. Özv. Kacsánál Jánosné a vámospór csiek üdvözletét hozta a béke-küldött értekezletre. Tol­mácsolta a vámospércsi dolgozó parasztok üzenetét, akik megfo­gadták, hogy minden munkáju­kat becsületesen, időre elvégzik — így állnak ki, becsületes mun­kával a béke mellett. A Járórnű- javító dolgozói nevében Tóth Ambrus beszélt, majd Kiss Lajos mi'kepércsi egyénileg dolgozó pa­raszt állt a mikrofon elé. A hatvan éves ember egysze­rű, szívből jövő szavakkal mond­ta el. hogy miért van ő a hábo­rú ellen — a béke mellett. Két világháborút járt meg, a máso­dik világháború azt vette el tőle, aki néki a legkedvesebb volt, 24 éves szeretett fiát. Kiss Lajos' innen, a debreceni béke-küldött 1 értekezletről kiáltotta, hogy nem | a háború, hanem a béke az élte­tő elemük s minden erejével vé­di a békét. Egymás után szólaltak fel a ; küldöttek. Bihari Sándorné Haj-; dúhadházról, Rezes Mihály Nyír- ; adonyból, Kállai Endre az Út­fenntartó Vállalattól, Balia Im­réné Balmazújvárosról, Kovács : Erzsébet Nagyhegyesről és még sokan niások. Egyszerre mozgolódás támadt. * Kis úttörők virágcsokorral kö- ♦ szön tötték a béke-küldött érte­kezletre érkezett Ngu Jen-thut vietnami mérnököt, alti népe üd­vözletét tolmácsolta a béke- értekezlet. részvevőinek. ♦ Már az embereknek csak az a tulajdonságuk, hogy ha valakit moso­lyogni látnak, bennük is nő egy bimibónyit a jó­kedv. Köröss zakói on meg mostanában mindig mosolyognak ez embe­reik, vidáman csillog a szemük és állandóan le­gyez a SiZÍvükben a jó­kedv szellője. A szavuk­ban is ott bujkál a kaca­gás, huncutul, rejtetten, mintha titkokat őrizné­nek magukban. A ki idegen téved be Körösszakáira, azonnal furcsállni kezdi az állapotot és rej­tély után puhatolózik. Itt is elkap egy-egy mo­solyt, ott ás egy-egy ka­cagást, s megindul saját, jó ösztöne és szimata után. Egy kis utánjárás és a szálak a tanácshá­zához vezetnek. * A tanácsbéza alig va­lamivel nagyobb épület, mini a falubeli házak. Mindössze három szobá­ból éli, a középső a ta­nácselnöké. Ez az elhe­lyezkedés lehet véletlen is, de lehet tervszerinti is. A tanácsháza bent van a falu közepén — a tanácselnök szobája a tainácslház közepén. Az emberi gondok, vágyak, a falu problémái mind, AZ ELNÖK músfrlya mind ideéii'nek, s úgy fogják körül ezt a szo­bát, mint szétáxadó hul­lámok egy biztos szige­tet. M agvallom, kicsit kíváncsi voltam a körösszakáili el­nökre, mert Körösszakái felől mostanában jó hí­rekkel jár a szél. Járá­sában első a begyűjtés­ben és adófizetésben, holott az ő földjük sem különb, mint a körös- szegapátíaké. Idei ser- tésibeadésúkat már a múlt évben, teljesítették. Fargyék János, Görbedi József és Zsuró Péter gazdák. Nem csoda, ha egy-egy ilyen falunak mihamar messzeröppen a híre, járásban, megyé­ben. És ez nemcsak a falubelieket dicséri, de az elnököt is, aki mégis csak ismer valamit fa­luja gondjából, bajából. Szóval kíváncsi vol­tam már nagyon a ta­nácselnökre, meg izga­tott a körösszakáliák mosolya is. Tempósan tettem kilincsre magam Szabó István altábornagy felszólalása Ezután Szabó István altábor­nagy, az Országos Béketanács elnökségének tagja szólalt fel. Árról a hatalmas mozgalomról beszélt, ami a békemozgaiom ma, arról a mozgalomról, amilyen ed­dig nem volt a történelemben. Beszélt a Szovjetunió óriási ere­jéről, amely előtt meghátrálnak, kénytelenek meghátrálni az im­perialista kormányok. Az atom­fegyver betiltását követelő alá- ú-ássyűitésnél nem az a fontos. hogy egyik napról a másikra minél több aláírást gyújtsunk, hanem az, hogy meggyőzzük az aláírókat, világosítsuk fel őket a háborús veszélyről, s amikor megértették, hogy mit kell ten­niük a béke biztosítása érdeké­ben, altkor pecsételjék meg alá­írásukkal követelésüket. Állják meg helyüket a termelő munka- ; ban, nemcsak az aláírásokkal, hanem a tettekkel bizonyíthatják legjobban békeakaratukat. 3 195ü. miíIlUAB 16. KfciJjD is felszikráziik a szavai- bál, amivel az embere­ket szereti, a faluja problémáit dédelgeti. Tóth Imréné két éve tanácselnök falujában. Nem írom meg, hány éves, de a szeme nagyon fiatal. Tele van fénnyel és értelemmel, ami úgy beragyogja a körössza- káUiak életét, mint az anyamosolygás gyerme­ke arcát. Falut vezet, embereket nevel, s még mindamellett családja is ven. És mindezt olyan hozzáértéssel teszi, hogv ha az ember látja és hallja, azonnal felfakad benne a csodálkozás. Az idősebbeknek Etelka, a fiataloknak Etelka néni. H a Körösszakálró! beszél, megfé- nyesedrtk a sze­me, de egy bis büszke­séget is rejteget a szavai mélyén. Minden gyer­meket ismer, az öregek lelkesednek énte, a legé­nyek meg úgy szeretik, mint az anyjukat. — Igaz, van is egy szép el­adó lánya, azt mondják tisztára' az anyja. — S míg beszél faluja ter­veiről, az emberekről, arcáról egy percig sem hervad le az a virágszi- nű mosoly, amit úgy szeretnek. ebi; után az első szoba ajta­ját, mint alki nagyon biztos a dolgában. Né­hány lépésnyire itt van a másik szoba, ott az el­nök, s fény derül az én problémáimra is. Ma­gamban már rajzoltam is fe körösszakáili tanács­elnök profilját. Markáns arca van, mint legtöbb parasztembernek. baj­szában itt-ott már dere’» festett az idő. A tanácselnök? Tes­sék, néz fel az asztaltól. Kicsit meghökikenek, s aztán az én arcomra is ráragad a körösszakái fair mosolygása. A mosoly­gás, ami a körösszakéli tanácselnök arcán a legszebb, a legmutató- sabb. V alahogy olyan, mint az érett al­mán a piros zo­mánc. Hát hogyne, mi­kor a körösszakéli ta­nácselnök — asszony. Eleven parasztasszony, a szemében ott lobog a körösmenfi nyarak me­lege. S elég néhány szót váltani vele, a szeretet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom