Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

NÉPLAP 3 As idén a megye keltető állomásai 651 000 napos csibét adnak át a termelőknek Alighogy elteltek február első napjai, a megye keltető állomá­rai máris megkezdték működésü­ket. Az első tojásokat a keltető gépekbe már berakták, hogy a megye lakosságát az Ígéretnek megfelelően korad naposcsibékkel elláthassák. Mintegy 15—20 ezer baromfitojás van már a debreceni köttető állomás gépeiben. Később ez a szám, ahogy közeledik a ta­vasz, úgy nő, s az egész évi fo­lyamatos keltetéssel, amely csak szeptemberben ér véget, a me­gyei tanács keltető állomásai 651 000 naposcsibét adnak át az idén a tsz-eknek és egyéni pa­rasztoknak, tisztavérű baromfiak tojásaiból keltetve. Az idén a megelőző éveknél nagyobb gondossággal végzik fel­adatukat a keltető áldomások. A minőségi baromfitenyésztés érde­kében a már eddig is alkalma­zott vérvizsgált baromfiak tojá­sai mellett az idén fajtatiszta törzskönyvezett baromfiak tojá­saiból is keltetnek. Százhúszezer törzskönyvezett baromfi biztosít­ja a megyének a nagy tojás-hoza­mú fajtatiszta és véirtiszta állo­mány tovább szaporítását. Mér az áprilisban kikelő csibékéi is előjegyezték Az utolsó évek tapasztalatai aiapján a megye lakossága meg­kedvelte a keltető állomások munkáját. Olyan nagy érdeklő­dést tanúsítanak a csibevásárlás iránt, hogy a debreceni keltető állomás álltai április derekáig keltetendő csibéket már elője­gyezték megvételre. A megyei tanács a keltető állomásotokat közösen azon fáradozik, 'hogy a csibe vásárlók még nagyobb meg­elégedését érdemelje ki. Megálla­podást kötöttek a községi föld- művesszövetkezetekikel, hogy az igénylés miatt ne kelljen a vá­sárlóknak a keltető állomások­hoz menni, az egyéni parasztok a helyi földművesszövetkezeteknél jegyeztethetik elő a csibeigény­lést. A földművesszövetkezetek pedig minden ihóten elküldik az igénylést a keltető állomások­nak. A tsz-ek a csibe igénylést a hozzájuk legközelebb lévő já­rási állattenyésztő állomáshoz 'i küldjék. Már most le'het elő jegyeztető: \, nemcsak a tavaszra, hanem i j ’ nyári hónapokra igényelt napos- > csibéket is. A debreceni keltető V állomás március 2-án, a berettyó- í újfalui március 3-án adja ki az j első naposcsibéket, a derecskéi ; keltető állomás pedig már feb-1, már végén is ad 'ki csibéket. A j • gyenge kis csibék elhullásának .; megakadályozására, hogy a esi- I, bek megfázáséit megelőzzék — aj’ földművesszövetkezet fedett te- '' bérautókban szállítja id a köz- -! ségekbe. A csibék ára május 31-ig !; j forint, azután 2 forint lesz dara- j > bonként, s ezek az árak az év l, végéig változás nélkül megírna- I [ adnak. j' A csibeellátást elsősorban j ’ szoknak a községeknek a részé- re biztosítják, amelyek munka- j > közösségben vannak és baromfi- | ’ lilományuknak túlnyomó része-! fertőzésmentes. (Egyek, Konyár J> Uencida, Gáborján, Báránd. Ba- ( konsze-g stb.). j ­Érdemes törzskönyves baromfit tenyészteni |­Az utolsó háromévi tenyésztő: I, munka eredményeként az id őr bár korlátolt mennyiségben, ál !j ;ami vagy megyei törzskönyves I, állomány tojásaiból is tudnak j ’ keltetni a keltető állomások I Törzskönyvezett baromfitól szár- j> mazó csibékre az igénylést küiö: j | kell eszközölni, megjelölve a -! fajtát Is. A törzskönyves csibéi 50—70 százalékkal magasabb ár­ban kapják a vásárlók, mini. a törzskönyvezetlent, viszont a törzskönyves baromfi több tojást is termel. Ma már számos olyan tsz van a megyében, amelynek törzskönyves baromfitörzse van. (Nádudvari Sztálin, földesi Rá­kóczi és DSzsa, hosszúpályi Pe­tőfi, Debrecen Rákosi telepi Dó­zsa stb.) Ezek a tsz-ek az idén jóval több jövedelemhez jutnak a tojásból, mint a megelőző évek­ben. A törzskönyvezett baromfi tojásáért — ha csapófészkes el­lenőrzés alatt tartják a baromfit — a beadásba adott tojás darab­jáért a. törzskönyvezetten baromfi tojása árának csaknem a három­szorosát kapják átvételkor. A szabadpiaci áron átadott tojásért pedig az állami szabad felvásár­lási ár mellett 40 százalékos fel­árat is kapnak a tenyésztők. Ér­demes tehát törzskönyvezett ba­romfit tartaná; Modern kellető állomás épüS 200 ezres kapacitással A megnövekedett vásárlási igény további fokozódásának ki­elégítésére a megyei tanács gon­doskodik a keltető állomások bő­vítéséről. Már az idén 80 ezresre bővítik a jelenleg 60 ezres kapa­citással dolgozó berettyóújfalui keltető állomást, 1956 végá’e pe­dig felépül egy új, modern 200 ezres 'kapacitással dolgozó keltető állomás. Ez nagyban elősegíti majd nemcsak a fajtatiszta és egészséges, fertőzésmentes ba­romfiállomány megteremtését, hanem a sok tojást termelő törzs­könyvezett állományt is a me­gyében. Csomós Mihályné Legsürgősebb feladatunk: biztosítani a megye kenyérgabona vetéstervének végrehajtását Csütörtökön a megyei tanács nagytermében mezőgazdasági szakembereik bevonásával aktíva­értekezlet volt, melyen megtár­gyalták a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párt- és kormányha­tározat végrehajtásának eddigi eredményeit és a, további felada­tokról tárgyaltak. A megye ec- digi munkáját 2 órás előadás ke­retében értékelte Dani Imre elv­társ, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának vezetője. ELKÉSZÜLTEK A FEJLESZ­TÉSI TERVEK Előadásában rámutatott Dani Imre elvtárs arra, hogy a me­gyében elkészítették a íme tógaz­daság fejlesztésének hároméves tervét. A megyei terv alapján el­készültök a járások, községek ter­vei is, megtörtént a tervek tár­gyalása is. Maga az a tény, hogy BUCIT AKARUNK ! « / • Sárii betűkkel teleki ívek fekszenek előttem az asztalon. Nyolc egyforma papírlap, felül vizfestékkel festett virágkoszo­rú díszíti mindegyiket, úgy, ahogy a gyermeki lképzeletben élnek ilyevilcor télen a mezei virágok illata, szirmai, színei. A. legfelső íven az egyszerű, gyermekien kedves díszítés alatt a következő olvasható: „Az imperialistáknak nincs jo­guk lángba borítani a világot! A népek békében alkarnak, él­ni!“ Alatta 44 aláírás. Java­részt darabos, gyaikoriatlan írás szögletes betűi sorakoznak egy­más mellé, közöttük néhány tollforgató ember síma, gördü­lékeny kézjegyével. És a kusza vonalak épp úgy, mint a dom­ború ívekben csinosan hajlado­zók Ikívánjálk, kérik, követelik: békét az emberiségnek. ' Az ívek fedőlapját gondos kezek egyszerű iskolai rajzlap­ból készítették, szélét színes né­pi díszítőelemekkel mintázták 'körül, a lap közepére pedig'két fehér békegalamb . közé piros festékkel négy szót írtak: Bé­két akarunk — Pace vrem. Igen, a Mogyorósok és Marosá- nók, a Zsurkák és a Zsírosak, magyar és román anyanyel­vűék soha nem akartak annyi­ra egyet, mint napjainkban. Ma már Bedőn ugyanúgy tud­ják, mint Budapesten, vagy Londonban, hogy az emberiség legnagyobb ellensége a háború, mely milliószámra szedi áldo­zatait a békeszerető emberek soraiból s gátat vet a mindnyá­junk életét megkönnyebbítő fejlődésnek. Elgondolkozva lapozgatok a békeíveik között. Mennyi alá­írás, mennyi név, s a nevek apró betűibe ugyan mennyi ér­zés, vágy, remény lopakodott bele a ceruzán végigrezgő em­beri szívverésből? Mire gondol­tak Atyvm János, Zsíros Mag­dolna és a többiek ott Bedőn, amikor nevük aláírásával tet­tek hitet románok és magya­rok minden népék szent ügye, a béke megvédése mellett? Ta­lán az elmúlt háború gyötrel­meire gondoltak, talán a jelen öröménefk féltése jutott eszük­be, vagy az, hogy a békeharc­ban nem vagyunk egyedül, s hogy most, esetleg éppen ebben a percben tízen, százan írnak alá ehhez hasonló békeíveket a világ minden táján. Balmazújvároson a tízéves gyermekek, kik hazánk felsza­badulásának idején születtek, külön békeíven tiltakoznak a pusztító háború ellen. — ,,Mi már szabad hazában szület­tünk, s szabad hazában, békés építőmunka közben akarunk felnőni“ — Írják Árva Ferenc, Benedek Ilonka, Kovács Attila, Takács Zsuzsa és a több’ék. Ok béliében akarnak felnőni, mi pedig békében akarunk meg­öregedni. Ezért gyűlnek az alá­írások a békeíveken, ezért fog­laltak állást írásban is a béke ügye mellett megyénkben idáig több .mint 130 .ezren. Pace vrem! — Békét akarunk! Százmilliókat foglalkoztat ma e szavak értelme, s mint ahogy a román és magyar szavak egymásra találtak a bedől bé­keívek egyszerű fedőlapján, úgy fonódik össze a világ né­peinek békevágya egyetlen ha­talmas ‘követeléssé: Békét az emberiségnék. V. B. %> csak é&fyf'é­rész dolgozói biztosítják a félkész anyagot. Kö­zülük Molnár János. Ko­vács István, Wittinger Károly, Takács Sándor, Hegyaljai Sándor forgá­csolók és Klein Her­manne csőfhúzó segítet­ték jó munkájukkal az injekcióstű osztály dol­gozóit a szép siker el­érésében. Gergely Ferenc mű­vezető és Balázsi Imre diszpécser azért érde­melnek dicséretet, hogy gondoskodnak az anya­gok kéz alá adásáról, így a dolgozóknak nem kell anyagért járkálni, vagy az anyagra várni. kiesés nem volt anyag­hiány miatt. Idejében a munkaasztalokra kerül a cső, a tűfej. A forgá­csoló és csőhúzó üzem­Külön érdeme az in- jekcióstű osztály dolgo­zóinak, (hogy jo minő­ségű munkát végeznek. A most legyártott tűk sokkal ízlésesebb rúk- kelezésisel, préseléssel, márkázással kerülnek ki az üzemiből, mint pl. 1952-ben. A gyártmányok minő­sége ellem eddig nem érkezett reklamáció. A legvégső ellenőrzéskor sem kerül vissza né­ezek a tervek röviddel a határo­zat megjelenése után mindért községben elkészülteik, mutatja, hogy a határozat jelentőségét fel­ismerték s általában helyes irány­ban folyt a munka. A fejlődést bizonyítja az is, hogy az őszi ka­lászosok koraitavaszá fejtráigyázá- sának a terve 48 ezer holdat je­lölt meg, s ezzel szemben 62 ezer holdon végezték el a fej trágyá­zást, A tarlóihántiás végzésében már nem volt ilyen jó eredmény, mert csak 77 százalékos ered­ményt értek el. Az őszi mély­szántást munkáiknál azonban mór a megyében jóval több területet szántottak fel, mint 1953-Dan, ROHAMOSAN NÖ AZ ÖNTÖ­ZÖTT TERÜLET Öntözéses termelésünket a tl- szalöki öntözőrendszer tovább­fejlesztésével és a helyi öntözési lehetőségek jobb kihasználásával tovább fejlesztettük. A terv sze­rint 3 év alatt 5200 hold rizwtelo- pet kell létesíteni. Az első évre 3100 holdat irányoztak elő, de már 3700 holdon termeltek rizsi. A kenyérgabona termeléssel kapcsolatban elmondotta Dani Imre elvtárs, hogy a megye az 1953—54-es gazdasági évben nem teljesítette kenyérgabona vetés­tervét. Laza volt az ellenőrzés, ez az oka annak, hogy a kenyér- gabona termelés terén bizony elmaradtunk. A termésátlagok sem érték el a tervezett mennyi­séget. Komoly hiba az is, hogy még mindig nincs biztosítva a megye minőségi vetőmagolláitása saját termésből. Rámutatott arra, hogy a takarimáiny termel és fej­lesztése terén is komoly elmara­dás van. Hangsúlyozta, 'hogy a búza terméshozamának emelése megköveteli a gyomnövények ga- botiaföldjeimfcről való fokozottabb irtását. Vegyszeres permetezés- ■sel tízezer holdról kell kipuszli- tani a vadrepcét. KIFIZETŐDŐ A SZERZŐDÉSES TERMELÉS Felhívta a figyelmet a szerző­déses növények termesztésére. Hangsúlyozta, hogy a cukorrépa megfelelő gondozás mellett nagy terméseredményeket, bőséges jö­vedelmet jelent. A tetétleni Kos­suth Tsz-ben 220 mázsa volt a holdanként! átlag. A rostkender ermelése is komoly bevételi for- ■ás. Példa rá a sárrétudvari Kos- tutili Tsz, afhol 10 holdon 40 má­zsás átlagtermést értek el. Az dán a szerződéskötések terén el- ' maradás tapasztalható a cukor-' épánál, dohánynál és a seprű- iroknél. Oka abban .keresendő, ;ogy gyenge a szakmai felvilág > vó munka és a községi tanácsok cm tekintik fontos feladatuknak ’ szerződéses termelést. FONTOS A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK MEGERŐSÍTÉSE Az értékelés során mint ieg- Öntos-abb feladatot, a kenyérga­bona vetésterv és az ipari nö- .'énytonmesztési terv maradékta- an teljesítését'jelölte meg. Hang­súlyozta, hogy a jövőben is a emiel ős z ö ve tkezelek megerősí- '.ése és megsegítése legyen a bár tszervezetek és tanácsszervek iontos feladata. Legyen gond irra, hogy mindenütt tiszteletben ártsák a tsz alapszabályt, szilái- ütsék a munkafegyelmet. Ebn­en vigyázzanak minden kpzsé- (iinkben airra, hogy a tavasz lo­vamén minden talpalatnyi tet- nőterület gondosan legyen bevet­ve, megművelve. Dolgozzák ki az '055. évi fejlesztési feladatokat, t helyi adottságoknak megíele- óen. Gondoskodjanak arról, hogy crnvelésd tervét mindén termelő negiemerje, elfogadja és a reá áruló rész elvégzését becsületté L éijesítse. Beszámolója végén Dani Imre úvtiárs felhívta az aktíva figyel­mét arra, hogy úgy kezdjék a munkát, hogy Hajdú-Bithar terü- 'c-tén végrehajtsuk a Központi vezetőség határozatát 1955. FEBRUAR 12. SZOMBAT Ifjúsági üzemrész lesz az injekciós- tű osztály zötiti versenyben. Sokan sztahanovisták szeret­nének lenni április 4-re. Azért is igyekeznek ennyire a tervek telje­sítésével. A versenytáb­lán a legfrissebb ered­ményeket olvashatjuk. Fejszés Mária 152 szá­zalékot, Kerti Mária 181 százalékot ért ed a napokban. Fadgyas Jó­zsef né őket is túlszár­nyalta 234 százalékos eredményével, öt vi­szont 254 százalékos eredményével Pásti Sán- dorné előzte meg, aki automata gépén napon­ta 16 000 injekeióstűt présel. Persze a jó munka, a < kellő anyagbiztosítás ke- ) vésnek bizonyulnának \ akikor, ha nem lenne jc < szerszám. Az Orvosi 1 Műszergyár műszak: < j irányítói tudják ezit, •• ; azért adtak az üzem-,1 résznek gépbeállítőt " | Kádár Lajos lakatos J • szakmájának nagy szak- ,1 értője. A gépeket ál-' landóan tisztán, rend-1 ben tartja. Munkájára1, elismeréssel beszél mű-' I vezetője is. Eddig nem 1: volt panasz a munkája- <, ra. Kádár elvtúrs mag;- ] i is úgy nyilatkozik, ‘hogy ‘ l szereti, (ha meg vannak ; elégedve a munkájával. ( ]ó minőségű árut gyártanak hány darabnál t ibb se­lejt. Az Orvosi Műszergyár injekcióstű osztályá­nak dolgozói nem mű­velnek csodát. Csupán- jól szervezik meg a munkát, a rendelkezésre álló anyagot, az időt jól használják fel. Lel­kesen vesznek részt a felszabadulási verseny­ben, vagyis közös aka­rattal, szorgalmasan dolgoznak az export- tervek teljesítéséért. P, J. Segítenek a forgácsolok és csohuzok Anyag bőven áll ren- ielkezésükre. Január dső munkanapjától : Ttiind a mai napig egyet- . len óra, egyetlen perc A munka fokozásában a verseny aiz egyik len- ütő erő. — Dolgozóink — mondja Gergely Ferenc sztahanovista művezető — győztesen altatnak kikerülni a felszabadu­lási versenyből. Az in- iekcióstű osztályból if­júsági üzemrészt csiná­lták. Sok fiatal van itt — pontosabban minden- <i — és valamennyi jó munkás. A művezető úvtárs is fiatal ember, DISZ vezetőségi tag. Üzemrészét nagyon sze­reti, s minden erejét beleadja, -hogy első le­gyen az üzemrészek kö­Az Orvosi Műszer­gyár injekcióstű osztá­lyának dolgozói januái! 20-ára teljesítették 'hav: expcrttérvüiket. A kül­földre szánt injekciós­tűket legyártották, s el­szállították ekkorra. A hónap további napjai­ban még nagyobb len­dülettel dolgoztak és a hónap utolsó napján jelentették, hogy havi tervüket 133 százalékra teljesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom