Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

it 1' L Á i‘

A TÁNUONO

BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN

színész-veteránja, Hortobágyi Artur is.

Tyll Attila egyre szebben kiteljesedő színészi fejlődésének adta tanúbizonyságát a lelki 'hatásokkal testi gyönyörökre vágyakozó káplán alakjában. Lényéből szinte parázslik a visszafojtott indulat.

Selmeczy Mihály alakítása jó példája annak, hogy nincs ids szerep, csak gyenge színész van. A rövid szerep megnövekedett és pocakot eresztett, akárcsak az önálló gondolkodástól teljesen mentes, korlátolt falusi kántor, akinek remekbeszabott karikatúráját rajzolja meg a kitűnő színész. „Az alma nem esik messze a fájától“ alapon íróilag megteremtett lányát, úri férjet vágyakozó egyíigyűségének nevettető színeivel Andaházy Margit tolmácsolja természetes őszinteséggel és éppen ezáltal ‘huanordúsan.

kelti életre. A fiatal színész kétségkívül egyik legsikeresebb alakításáig jutott el ebben a szerepben. A színezés vérszegénységét hangoztatjuk régóta nála. ügy érezzük, ezen a területen is komoly javulás van. Egyre intenzívebben mozgatja az agyát. Már kezdenek ki nem mondott gondolatai is lenni. Most érik a művészete igazán.

A PARASZTMILLIOMOS

tónő romantikusan nemes, fiatalosan naiv és megi-ndítóan szeretetreméltó jellemvilágát. Talán a tanítónőt szeretnénk még valamivel szenvedélyesebben látni benne. A második felvonásbeli alakítására gondolunk itt, ahol a nagy és odaadó hivatásszeretet érzékeltetését kissé vérszegénynek érezzük, bár ugyanakkor okvetlenül dicsérnünk kell tanítóink számára is példamutatóan szép és tiszta magyar beszédét.

KOLLÉGÁJÁT, az isteníháta- mögötti faluba kárhoztatott, jobb sorsra érdemes tanárt Bángyör- gyi Károly mintázza remekké sokszínű színészi palettájának minden gazdagságával. Ismét egy példa arra, hogy a művészt nem lehet szerepkörökbe skatulyázni. Az intrikusnaík elkönyvelt és álltaiéban unszirnpatikus szerepekben látott színész, be tudott férkőzni a szivek legmélyebb rejtőkébe.

Thuróczy Gyula a Főúr szerepében ismét felejthetetlenül emlékezetes alakítással ajándékozott meg bennünket. A klasszikusan szép beszéddel tolmácsolt és lényének legbensőbb húrjairól felzengő érzésáradat ellenállhatatlanul hatalmába ejti, megbűvöli a nézőt. Valahogy úgy érezzük, második reneszánszát éli ez az idős színész, de egyúttal azt is érezzük, hogy az elismerésnek most már sokká! magasabb fokozatára jogosult, mint egy elismerő értékelés.

Sok kedves színnel és meleg természetes humorral oldotta meg feladatát a színház másik

Nagy család feje, az öreg Nagy, Solti Bertalan alakításában jeie- ndik meg a színpadon. A tőle megszokott kiváló színészi eszközökkel ábrázolja az alak tisztelethez szokott méltóságát, tekintélyes kimértségét, pénzzel megalapozott biztonságát. Simcr Erzsébet bravúros beugrással, egykét próba után lépett színpadra a Nagyasszony szerepébe. A legnagyobb elismerés, hogy már a bemutató előadáson sem lehetett észrevenni ezt. Szinte parázslóit a gyűlölet színpadi figurája körül. A Nagy család várományosát és tulajdonképpeni urát, ifj. Naav Istvánt Árnyal Sándor

Körösztös István zergesörényes, lovaglópálcás szolgabírója olyan eredeti és meggyőző, mintha csak az egykori magyar életből lopták volna a színpadira. Csáki Magda kissé nyers és halovány a színészi életrekeltésben, annak ellenére, hogy az alakított figura túlságosan is feltűnő.

OKVETLENÜL meg kell emlékeznünk még egy-két kiváló epizóü alakításról. Ilyen elsősorban Major Pál cigányprímása. Zelenay József, Noväk István, Bán Ele- - mér, Kerekes Gábor egy-egy értékes színfolttal gazdagítják az előadást és ügyes epizód alakítás Molnár László lovászinasa. Szó nélkül is él a színpadon és figyelmet érdemel Deák Pálma és Borsos Erzsi vénasszonya, a Kossuth Lajos Általános Iskola növendékei pedig igyekezetükkel, kedvességükkel és fegyelmezettségükkel járulnak a sikerhez.

Bures Jenő első felvonásbeli színpadképe sikerült, azonban éppen erőteljes realizmusával, nagy ellentétet teremt a második felvonás kevésbé realisztikus, eléggé elinasvzolt színpadképével szemben. Obersovszky Gy.

A VARSÓI VIT-RE KÉSZÜL

DefUeeem Hé^i

rés András, aki Varga Gyulával

közösen vezeti a tánccsoportot. __

Ezt úgy sikerült elérni, hogy általános iskolásokat és üzemi ifjúmunkásokat vontunk be a csoportba. Ezek szinte együtt nevelkedtek vele. A táncosok ezenkívül nagyon jól szerepeltek a tavaly májusi bemutatón. Ez is nagy lökést adott a további munkához.

Ismét Czövek elvtárs veszi át a szót, mert a zenekarra terelődik a beszélgetés fonala.

— A zenekar új színfolt az együttes életében. Nagyrészt fiatalokból áll. Széki muzsika, verbunkosok, friss csárdások szerepelnek a műsorán. Sikerült itt is egészségeseb légkört teremteni.

Táncpróba

igazán nem megvetendő dolog. No, meg a kitüntetés, a megtiszteltetés, hogy ismét ők az esélyesek. Büszkén megfeszülnek a mellek. Csak aztán a büszkeségből nehogy elbizakodottság legyen. A büszkeség addig jő, amíg fokozott munkára serkent.

Próba végén Czövek Lajossal, az együttes művészeti vezetőjével beszélgetünk. Mi a helyzet jelenleg az együttesben, mik a problémáik, hogyan látja ő az esélyeket?!

— A kórus sok változáson ment át a bukaresti VIT óta. Nagy volt a fluktuáció. Különösen a VIT előtt bekerült tagok nagy része széledt el egy kellemes élmény emlékével eltelten, de semmi lel- kiismeretfurdalást nem érezve. Ezeket persze nem is sajnáljuk. Nagy baj azonban, hogy sokan, akik szívük szerint továbbra is becsülettel dolgoznának a kórusban, kénytelenek szakítani vele. A végzett középiskolai és egyetemi hallgatókról van szó, akik közül végzett munkájuk alapján nagyon sokan érdemelnék meg, hogy itt Debrecenben helyezzék el őket.

— Az együttes mindezek ellenére az utóbbi időben sokat fejlődött. Egy hónap múlva különben bemutatkozik új műsorával és ekkor igyekszik tanúbizonyságát adni képességeinek.

— A kórus régi műsorából átvette a legsikerültebbeket és az olyan világviszonylatban is híres műveket, mint a „Kállai kettős’’. Az új műsorban többek között szerepel Bárdos: Kossuth szvitje, Járdányi: Hajnali tánc című kompozíciója. A táncosok új műsorának legkiemelkedőbb számait a „Hortobágyi táncok” és a „Dü- bögő” képezik. Ezenkívül számtalan hangulatos apróbb tánccal lepik majd meg a közönséget. Vj román táncukhoz pedig Gulyás László, a Magyar Állami Népi Együttes tehetséges fiatal zeneszerzője írja a zenét.

Ö

rvendetes, hogy a tánccsoportunk a kórussal ellentétben két év óta szinte teljesen stabil kapcsolódik a beszélgetésbe Bé— Bocsánat! — közbeszólunk. — Egy rendbontó kérdésünk lenne:

— Mért nem örvendezteti meg az együttest Czövek elvtárs a sikeres „Debrecennek van egy vize” című népdalfeldolgozás után újabb ilyen alkotással.

A magyarázat velős:

— Agyon nyom az adminisztráció. így van különben Béres András, Varga Gyula is. Sok energiát lopnak el az embertől az ilyen ügyek. Hadd mondjak el csak egy példát. Tavaly spórolt pénzen ruhaanyagot vettünk a női karnak. A megcsináltatáshoz azonban már nincs pénzünk. Még egy fillért sem kaptunk ebben az évben. Az ember rohan fűhöz-fához. Még el is lehetne viselni, ha sok esetben nem lenne hasztalan a szaladgálás ilyen és sok ehhez hasonló dologban.

Na de, szóljunk valamit az esélyekről is.

A z esélyekről ? ... Hát, ha a DISZ Központi Vezetősége bízik bennünk, mi hogyne ,bíznánk önmagukban ... Szeretnénk azonban, ha munkánkhoz több megértést és segítséget is kapnánk, hogy önbizalmunkat megnövekedett lehetőségek tegyék eredményessé. Nagyon örülünk a DISZ segítségének, de nagyobb segítséget várnánk a megyei jogú várostól is...

Úgy véljük ez sem késhet soká. Debrecennek sem mindegy, hogy kik és hogyan képviselik a világ előtt, 11

i

lásnak példaképe, de az írói bú- i torságnak is. Lelhet, hogy a ma ; írójától számonkérnénk: miért : nem sietnek a tanítónő segítségé- ; re a falu szegényei, a falu egy- i szerű, de becsületes emberei, de i vajon számon lehet-e ezt kérni a ; „ferenezjózsefi“ idők írójától, ; Bródy Sándortól is? i

A Csokonai Színház méltó ke- ; retek között vitte színpadra a ■ magyar irodalomnak ezt az örök- ■ becsű alkotását. :

Lovas Editnek sikerült megteremtenie a kor sajátos atmoszfé- , raját, fülledt, tunya levegőjét. , Valószínű erre törekedve tartót- , ta, fogta vissza a rendező az egyes ] jelenetek ritmusát. Ez jó; sok . helyt azonban már úgy érezzük, ] túl lép a határon, és ezáltal kis- . sé vontatottá válik az előadás, i Ugyanakkor a második felvonás < egyes jeleneteit — kétségkívül ez - a rész íróilag is gyengébb vala- , mivel — kissé elnagyzoltnak . érezzük. Disszonáns ugyancsak a második felvonásban, az iskolaszék gyűlésének szatirikus beál- 1 lítása is. Ettől a kis szépséghiba- J tói eltekintve azonban az elő— 5 adásnak egységes, szép a stílusa. !

Tóth Flóra szép szerep, hálás ; szerep, nehéz szerep. Szende ‘ Besszy tehetséges, kitűnő színész. Nem az ő bűne, hogy a meg- ‘ formált alakról nem lehet az ! eszményesítés abszolút fokán be- 1 szólni. Alakítása — bár kissé el- * fogódottan indít és akciói itt még j matematikai egyenleteikre hasonlítanak — kiváló színészi munika. 1 Emberien, mélyen és a színészi szén vedé 1 y esség tökéletesen át- •

élt igazságával tárja fel a tani- ;

á eng az ének, szól a dal. Re♦ ^ zegnek az ablakok, rázkód♦ lak az ajtók. A Debreceni Népi | Együttes próbál a Városi Kultúr♦ ház apró termébe présel ten. Nem

♦ tudnak szabadulni az erős, ke- | ménykötésű hangok. Faltól falig í futkosnak szomorú rabságra kár- J hoztatva.

| — No de, sebaj. Rövidesen már

fúj, igényeknek megfelelő otthona "lesz az együttesnek.

I A szünetben nyert információk Í azonban lehangolnak bennünket

♦ \ számukra kiszemelt épületet a

♦ földművesszövetkezet felvásárló ! vállalatának utalták ki. Úgy lát♦ -.zik egyesek részére még mindig

♦ sok dolog fontosabb, mint a va- j-os kulturális eredményeinek a

♦ negbecs ülése.

♦ Pedig most aztán igazán sziik- | ég lenne egy megfelelő itthon- ! ra, ahol kedvező körülmények "között lehet próbálni, dolgozni, j Erről tanúskodnak G-urfaán »György elvtársnak, a DISZ Me- ; gyebizotíság titkárának a szavat

♦ 0 is eljött a próbára, hogy közöl- J je az együttessel:

A DISZ Központi Vezetősége

♦ legutóbb az V. Világifjúsági táplálkozó előkészítésével foglalkozzon. Mint az egyik legesélyesebb

♦ képviselője az" ország kulturális

♦ életének, szóba került ezen a Deb♦ receni Népi Együttes is. A kórus

♦ Bukarestben elért sikere, — nem { kis dolog 117 együttes között har- *madiknak lenni — fegyelmezett

♦ magatartása révén okvetlenül | megérdemli a bizalmat. Azonban í nemcsak a kórus, hanem a tán♦ cosok és a zenekar munkájára is

♦ felfigyeltek és most már az egész l együttes közösen esélyes.

♦ A DISZ Megyebizottság min♦ ** den segítséget megad a to- j vábbi munkához. Az országos kulturális seregszemlén jól meg kell J állnia a helyét az együttesnek,

| hiszen ez után döntenek végleges í tormában arról, hogy érdemes-e a

♦ megtisztelő küldetésre. Külön7 en %a DISZ Megyebizottság most tár- igyal a Népművelési Miniszté- ! riummal. Saját hatáskörébe akar♦ ia átvenni az együttest. lay aztán » még jobban megnövekednének a

♦ közvetlen segítség lehetőségei.

♦ — Szóval rajta szopránok és nltenorok és basszusok! í Öröm ragyog az arcokon. Hogy- Jne ragyogna. Egy varsói utazás

liLÍ. IßUHtlÄR 27. VAöARSAt

Sebes áradása, vad sodrása var. ennek a drámának. Hullámozva, tajtékozva sodorja magával a szennyet és salakot, mint a nyári felhőszakadások után lejtőn lezúduló víztömegek. Ereje, szív- bemarkoló mélysége van ennek a drámának. A „ferenezjózsefi" idők minden bűne, minden keserűsége benne bűnhődik és benne zokog. Nem az író hibája, hogy a bűnhődés csupán színpadi leleplezés lehetett, semmi több — és hogy a színpadon is valóságízű könnyeket nem szárította fel a leleplezett bűnösök által irányított élet.

1908-at írunk.

TÓTH FLÓRA fiatal tanítónő megérkezik egy alföldi kis községbe. -hogy betűvetésre tanítsa a szénaszagú mezők és barna bőrű földek apró kis magyarjait.

— Szép hivatás! — így mondja mindenki, aki szereti az életet és élettel együtt az embereket. Aki az „a“-ban és „k“-ban, „c"-ben és „z“-ben nemcsak szürke írásjeleket lót, hanem látja a jövő erejét is, és aki várja is a jövőt.

Nem így azok, akik félik a holnapot, mert a „má“-ban rejlik az erejük, mert a ma jelenti számukra a hatalmat, az életet. Akik csupán szükséges rossznak tekintik a népoktatást, mint sok egyebet, amit legalább is formálisan el kell viselni, mivel Vajk meg-keresztelésével immáron

ezer év óta a civilizált országok családjába sodródott a nemzet.

Ezért tekintik szomorú rabságnak Tóth Flóra sorsát a falu urai, akik különben érző keblű emberek és igyekeznek kiszabadítani ebből a keserű fogságból. A szolgabíró ajánlatot tesz arra, hogy két hónapra becsukatja az iskolát. A káplán lelki mai as aljúival szabadít, a földbirtokos pedig felajánlja erdei kastélyának minden kényelmét. A szaba- dításnak persze ára van. A tanítónő szép és fiatal... Mindenki adottságainak leginkább megfelelő módon kell 'hogy hasznossá tegye magát a „társadalom számára“. Meg az élet különben sem „ábc“-ből áll. Mit .érnek a betűk, még ha „y“ van is köztük, de mit ér a legsikerültebb korrupció is, ha nincs bor, kártya, meg nő.

A fiatal tanítónő azonban nem azonosítja magát ezzel a sajátos filozófiával és inkább marad becsületes rab, semmint hogy becstelen „szabad“ ember legyen. Kiszakítva magáit a becstelenség ölelő karjaiból, még az igazi szerelem tüzes lángolását is maga- ba fojtva, a kis falu aránylag«- biztonságából beleveti magát a nagy magyar élet kilátástalanság- ban és bizonytalanságban végtelen világába.

AZ ÍRÓ zárja a mondanivalóiul. A falu öreg apát-plébánosa mondja ki a darab utolsó mondatát. Milyen szép, milyen felemelő, milyen költői, amit mond Nincs benne kategorizált megoldás, nincs benne nyílt jövőbe- mutatás, mégis benne cseng, benne lüktet a jövő, minden frázisnál, minden dinamikusan cifra mondatokba sűrített végmegoi- c!ásnál szebben. Mint a pofon, úgy csattan az urak arcán:

— A gazdag embereik ostobasága kimeríthetetlen, mint a tenger. Elengedtétek az életet, a jövőt ...

Hogy ezek után a gyönyörű mondatok után a lány szerelme ifj. Nagy valami kulisszák mögötti happy-endet sejtetve még megindul a lány után, ez má nem az fró, hanem a rendező. Lovas Edit bűne. Az első két fel vonás záró jelenetét kissé öncé lúan és formalistán ismétlő végmegoldás tompítja, zavarja az utolsó mondatok erejét. A bemutató óta azonban már javítót' ' ezen a hibán a darab egyébként kitűnő rendezője.

ELGONDOLKOZTATÓ, de nehezen érthető, hogyan porosodhatott a feledés homályába r hosszú éveken keresztül ez a kt váló darab. Bródy Sándor „A ta- nítónő“-je nemcsak a dráma szerkesztésnek és iellemábrázo-