Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

Mai számból; Melyik üzem lesz as első? (2. oldal) — Emlékezés Csokiméú Vitéz Mihályra (2. oldal) — Le kell fognunk a gonosztevők, ka­sét! (3. oldal) — Tététien— nem tétlen (3. oldal) — Ankét a. Debreceni Mezőgazdasági Akadémián (4. oldal) — Huszonhét versenyző nem indult el... — Sport i4. oldal) XXI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM AGA őt) í'lLLfiK KEDD, 1353. FEBRUAR l, í Magyar Sajtó iSupju V. M. Molotov beszélgetése V. R. Hearst és Kingsbury Smith amerikai újságírókkal A hétfői Pravda közölte annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet V. M. Mo- ­* lotov, a Szovjetunió külügyminisztere 1955 január 29-én folytatott a jelenleg Maszk- J t vában tartózkodó V. R. Hearst és Kingsbury Smith amerikai újságírókkal. j r a beszélgetés elején Hearst közölte, hogy most eisőizben jár a Szovjetunióban : ! és igen örül annak, hogy lehetővé vált ez az utazás, továbbá annak, hogy meg- * ♦ ismerheti az orszá >ot. Kiemelte, kellemes meglepetés volt számára mindenütt az a ) 1 baráti magatartás, amelyet a szovjet emberek tanúsítanak iránta, és kísérői iránt. : • Ennek alapján azt kell remélnie, hogy lényegesen megjavulhatnak, majd pedig to- ! ♦ vább javulhatnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok, ami | j mindkét országnak és az egész világnak érdeke lenne. j Molotov megjegyezte, hogy a jelenlegi szovjet-amerikai kapcsolatok megjaví- ; I tása feltétlenül kívánatos. Ami pedig a szovjet embereknek az amerikaiak iránt ♦ i magatartását illeti, az mindig barátságos volt. i Hearst közölte, hogy erről meggyőződött. (O. Gy.) 1942. február elsejéin jelent meg először az illegális Szabad Nép. Horthy rendőr- és csendőrkopóinaik kegyetlen haj­szája ellenére, áttörve minden kordonon, hirdette a nép szavát, igazságát. Mozgósított, szervezett, tanított minden diktétori önkény, zsarnokság és üldöztetés ellenére. Azóta a nép a szovjet seregek segítségével lerázta magáról a fasiszta martalócok és úri zsar­nokok láncait. Az illegális lapból legális sajtóorgánum Jett. A Szabad Nép százezrek kenyerévé vált, és mint a nép győzelmes ügyének szimbóluma neveli, ta­nítja az emberek százezreit íz új életre. 1942. február elseje nem csu­pán az első Szabad Nép példány megjelenésének, hanem az új ma­gyar sajtó születésének a napja. Ezért ünnepli évről évre ez alka­lommal a Magyar Sajtó Napját a felszabadult ország újságíró társadalma. Azonban nőm csupán a különböző lapok munkatársai, újságírói ünnepelnek ezen a na­pon. Velük ünnepelnek mindazok, ekiknak a munkájukhoz napról napra nélkülözhetetlen segítséget nyújt az új magyar sajtó. A Ma­gyar’ Sajtó Napja tehát nem csu­pán emlékezést jelent a múltra, az új hangú újság születésének harcokkal teli időszakára, hanem fokozott figyelmet a jelenre, a magyar újságírás jelenkori gond­jaira. bajaira, elért eredményei­re. Ez kell hogy tartalmat adjon ennek a napnak, iia nem akar­juk. hogy csupán formális ünnep­lés legyen. Ezt a célt szánta en­nek pártunk és kormányunk is, amikor megünneplését határozat­ba hozta, amellett, hogy ez új­ságíró-társadalom iránti megbe­csülését is kifejezte ezzel. Igen. A megbecsülés kifejezése — ez a másik fontos célja ennek a napnak. Soha, soha nem be­csülték meg úgy az újságíró mun­káját, mint napjainkban. Nem csak ez az ünnepi nap fejezi ezt ki. 'hanem a különböző lapok munkatársainak mellén fénylő Kossuth-díjaik és magas kormány­ki tüntetések is. A múltban lealázó szerepe veit azoknak az újságíróknak, akik részben erkölcstelen lakáj-politi­kából, részben a létfenntartás tálta kénvszei'üségből kis Zol­ák az úri hatalmasok világát, ő hivatásuk ezeknek a firká­nak az volt, hogy eltereljék Hét igazságairól a figyelmet,- megmásítsák a valóságot, szóban összegezve, hogy — djanak. ..Becsülete11 csak an- az újságírónak lehetett, aki 1 szebb köntösbe öltöztetve, elhihetőbben tudott hazud- ragy minél fantasztikusabb íciókkal tudta elterelni a fj­et az élet valóságos kori­nairól. Az őszinteségért és zság bátor feltárásáért sen- m . szerzett érdemeket, ki­irt pedig különösképpen 3őt. Az igazság bátor fel­egyet jelentett a legna- életveszéllyel. Rózsa Fe­rencet, a Szabad Nép első szer­kesztőjét kivégezték a horthysta pribékek, mert bátran hallatta a nép szavát, a nép igazságát. A múlt újságíró etikájának úri hatalmasok által diktált módsze­re természetszerűleg lezüllesztet-« te nemcsak az egyes újságírók, de általában az újságok hitelét, tekintélyét is. Sajnos a hagyaté­kát ennek még ma is érezhetj ík. „A hazudik az újság“ felfogás még ma is kísért néha, pedig amennyire bűn volt ;az igazság azokban az időkben, annyira erény ma. A kommunista lapokat és ál­talában a szabad világ sajtó or­gánumait elsősorban az igazság jellemzi. Ez ad munkájuknak olyan erkölcsi alapot, amilyenre soha neon építhettek a polgárt világ riporterei és publicistái. Ennek a magasrendű erkölcsiség- nek szerves és természetes ..kö­vetkezménye az újságíró munká­jának soha nem tapasztalt meg­becsülése is. Soha nem volt ilyen tekinté­lye és becsülete az újságíróknak, de soha nem volt ekkora felelős­sége sem. A nép gondjainak, ba­jainak, örömének, vágyainak ki­fejezői ők. A legszélesebb töme­geket .kell meggyőzniük az új élet igazságairól, a legszélesebb töme­geket kell nevelni, tanítani és mozgósítani az új élet szép és ne­mes célkitűzésedre. A debreceni újságírók is nagy igyekezettel és odaadással próbál­nak megfelelni ennek a megtisz­telő feladatnak. Munkájukban Debrecen tradíciókban gazdag új­ságírói hagyományai serkentik. Hiszen ez a város gazdag kultu­rális öröksége között büszkén őr­zi Ady Endre újságírói munkás­ságának emlékeit. Oláh, Gábor, Móricz Zsigmond — az Ideiglenes Nemzetgyűlés több kiváló szemé­lyisége publicisztikai tevékenysé­gének az akkori lapokban új ge­nerációkra is megőrzött emlékeit. Fontos, jelentős és felelősség- teljes munkát végeznek a mai kor újságírói. Az újságíró szavát nap-nap után ezrek és tízezrek olvassák megyénk városaiban, falvaiban és eldugott tanyáin. Az újságíró élményanyaga ezrek és tízezrek számára élmény, tanul­ságai ezrek és tízezrek számára tanulságok. A leírt szó olyan, mint a föld­be vetett mag. Kikel és csírát hajt az emberek tudatában. Az újságíró ezrek és ezrek számára nyújt segítséget, ezrek és ezrek leikébe plántál virágzásra, meg- termékenyülésre hivatott szellem- palántákat. A leírt szó nagy ereje, a leírt mondatok tömegekre gyakorolt hatása kell, hogy ébrén tartsa és állandóan fejlessze újságíróink felelősségérzetét és azt a gondos s odaadó igyekezetei, amely mun­kájuknak állandó tökéletesítésé­ben, a szavak és mondatok nép füléihez és szívéhez csiszolt for­máinak keresésében vezetik őket. HEARST ■ ezután engedélyt kért V. M. Molotovtól, hogy’ a mostani nemzetközi helyzetre vo­natkozó kérdéseket intézhessen hozzá. MOLOTOV beleegyező vá­laszt adott. HEARST azt mondotta, hogy j a mai nemzetközi kérdések közül úgy látszik, az utóbbi időben ki­alakult távol-keleti helyzet a leg­fontosabb, majd felvetette, az-e Molotov véleménye, hogy a For- mpza térségében kialakult hely­zet az egyetemes béke ügyének komoly veszélyeztetését jelenti. MOLOTOV válaszúban rám-u- ialot.t arra, hogy a Tajvan térsé­gében kialakult helyzet természe­tesen figyelmet kelt és fel is kell rá figyelni, mert feszültséget te­remt a Távol-Keleten, a béke megbontásénak veszélyét, hábo­rús veszélyt rejt magában és rossz hatással van az egész nem­zetközi helyzetre. Ehhez neki, Molotovnaik, feltétlenül hozzá kell fűznie, hogy véleménye sze­rint a felelősség ezért az Egye­sült Államokat terheli, , minthogy beavatkozott Kína belső ügyeibe. „Mi — mondotta Molotov — Tajvant Kína elidegeníthetetlen részének tekintjük.“ KINGSBURY SMITH azt mondotta, hogy ezzel kapcsolat­ban emlékeztetni szeretné Mclo- tovot Edennek a közelmúltban tett nyilatkozatára, amely sze­rint Kína. mint olyan, már hosszú évek óta nem ellenőrzi Eormózát. ..Úgy tűnik, mintegy száz éve“ — fűzte hozzá Hearst. MOLOTOV válaszában utalt arra, hogy az Egyesült Államok és Anglia aláírta a kairói dekla­rációt és az Egyesült Akar. o,v, valamint Anglia aláírta a potsda­mi deklarációt is. Ezenkívül lete- zik a Japán fegyverletételéről szóló egyezmény, amelyet az Egyesült Államok. Anglia és a Szovjetunió írt alá. Mindezeknek az alapvető nemzetközi okmá­nyoknak értelmében Tajvan kínai terület és át kell adni Eínánart. Ezt megerősítették abban a nyi­latkozatban is, amelyet az Egye­sült Államok elnöke később. 1950- ben tett. ..Kiderül tehát — folytatta Mo­lotov —. hogy korábban ezt a szigetet Japán vette birtokába, most pedig kicsoda? •- az Egye­sült Államok. Ilyenformán eloob az egyik ország fosztotta meg Kí­nát nemzeti területeitől, most pe­dig a másik. Ami pedig Eklen nyi­latkozatát illeti, arról külön leh^t beszélni.“ KINGSBURY SMITH ' °­í ölte, 'hogy Molotovot a felen idők egyik legnagyobb reális Iájá­nak ismeri. Ő valószínűleg tudja, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött aliig v-alószínü, hogy az Egye­sült Államok lemondjon Formo­sa védelméről mindaddig, amíg a távol-keileti bókét nem látja biz­tosítottnak. Ezért arra kínálkozik .lehetőség, hogy a bélre veszélyez­tetésének kérdésében mondhat- Ssáinlk a realitás keretei között ta­láljunk megoldást. Ezzel kapcso­latban — mondotta Kingsbury Scnüith — Hearst még egy kérdést szeretne feltenni. HEARST azt mondotta, hogy a szovjet kormány a genfi érte­kezleten eredményesen törekedett az indokínai konfliktus kiterjedé­sének meg’aicadályozására. Felme­rül a kérdés, hogy a szoVjef kor­mány hajlandó lesz-e ugyanilyen módon eljárni Formóza esetében. MOLOTOV válaszában rá­mutatott arra. hogy az indokínai és a kínai probléma között termé­szetesen nagyT a különbség. Egy bizonyos vonatkozásban egyenlő a Szovjetunió álláspontja mind Indókínával, mind Kínával és bármely más térséggel kapcsolat­ban. Nevezetesen abban, hogy a Szovjetuniónak érdeke a nemzet­közi feszültség enyhítése. A Szov­jetunió kész támogatást nyújtani mindannak, ami elősegíti a nem­zetközi feszültség enyhülését, s ami valóban előmozdítja az ilyen cél elérését. Ehhez azonban az kell, hogy a javasolt intézkedések valóban a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuljanak. Egyes államoknak más államok ügyei­be való beavatkozása viszont nem segítheti elő e cél elérését. A realizmusra vonatkozó meg­egyezéshez ő, Molotov, szeretné hozzáfűzni, hogy nézete szerint a mai Kína iránti realista bánás­módnak másnak kell lennie, mint amilyent egyes külföldi államok a múltban megszoktak. Jelenleg Kínában a központi kormány igazgatása alatt egyesült Kína egész területe, ami nemrégiben még nein így volt. A kínai nép érzi, hogy ezt nagy nehézségek árán érte ei és ezt nagy nemzeti győzelmének te­kinti. Kína területe ilyen vagy olyan részének elsza-kítása annyi­ra ellentmond a kínai nép nem­zeti érzelmeinek, hogy a leghatá­rozottabb tiltakozást és felhábo­rodást váltja ki belőle. Ezért, ha a dolgok állását realista szem­szögből nézzük, akkor meg kell mondani, hogy a mai Kína olyan állam, amely — ma sokkal in­kább, mint valaha — megköveteli nemzeti jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Csak a kér­dés ilyen megközelítése és ilyen értelmezése mellett fejlődhetnek mindkét fél javára a Kínával való kapcsolatok, Ami a, Szovjet­uniót illeti, Kínához fűződő kap­csolatait az egyenjogúság, a ba­rátság és a leölcsönös érdéin:k fi­gyelembevétele alapján fejleszti, ami pozitív eredményekkel jár. KINGSBURY SMITH kő zölte, ho©' 6 is, Hearst is meg­érti az említett kérdéssel kapcso­latos szovjet álláspontot. Úgy lát­szik azonban, hogy a legkomo­lyabb probléma még akár ideigle­nes megoldást is találni, amely megakadályozná a konfliktus ki­terjedésének és , annak veszélyét, hogy olyan tűzvésszé válik, isno’y veszélyeztelheti az egyetemes bé­két. MOLOTOV válaszában hang­súlyozta. hogy Kína senkit’ sem fenyeget és jó lenne, ha őt sem fenyegetné senki. Ez az, ami a legszükségesebb a béke megszi­lárdításához és ahhoz, hogy egész­séges viszonyok jöjjenek léire Tajvan térségében. HEARST felvetette a. kérdés., ha óz amerikai kormány felhasz­nálja jószolgálatait annak érde­kében, tolmácsolja kínai barátai­nak — vagyis Csang Kaj-seknek — a békés rendezésre való tö­rekvést, vajon hajlandó lesz-e a szovjet kormány is hasonló mó­don eljárni kínai szövetségeseinél a tűzvész kiterjedésének megaka­dályozása érdekében? MOLOTOV hangoztatta, Hearst-nek tudni kel!, hogy a Kí­nai Népköztársaság kormánya és az úgynevezett Cseng Kaj-ssk- Iwrmány nem egyenlő felek. A Kínai Népköztársaság kormányá­nak minden alapja megvan an­nak követelésére, hogy állítsák helyre Tajvannal kapcsolatos tör­vényes jogait. A kínai nép állal elvetett Csang Kaj-sek-konnánv számára pedig elérkezett az idő, hogy eltakarodjék másvalánova és ne rontsa az államok közötti kapcsolatokat, mint ahogyan azt most teszi azzal, hogy az Egye­sült Államok segítségévei ott ma­rad. ahol nem kellene. Mindaz, ami előmozdítja a probléma ar.cg- oidását, a szovjet kormány támo­gatására talál. — Véleményünk szerint — folytatta Molotov — magának az Egyesült Államoknak lenne érde­ke, hogy elősegítse a normális helyzet visszaállítását Tajvan tér­ségében és az egész Távol-Kele­ten. figyelem bévé ve a dolgok reá­lis állását, és a Kína. valamint az egész Távol-Kelet fejlődésében végbement történelmi változáso­kat. KINGSBURY SMITH m eg­kérdezte, hogy milyen lesz a szovjet kormány álláspontja egy ideiglenes, körülbelül egyhónapos tűzszünet létrehozásának lehrtő- (Folytatáía a 2. ©Malőrt izafias Népfront Országos Tanácsának üdvözlete a Néplaphoz lagyar Sajtó Napja alkalmából meleg szeretettel üdvözöl- :erkesztőség és a kiadóhivatal minden munkatársát, a In­dító nyomda dolgozóit, a lap terjesztőit és levelezőit, njuk, hogy lapjuk végezzen további eredményes munkát kormányunk politikájának megvalósítására, a nemzeti íegszilárdítására, a Hazafias Népfront-mozgalom tovább­ié, hazánk erősítésére, a béke védelmére, las üdvözlettel: VNOSI FERENC SZABÓ PÁL íőUtkárs elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom