Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-26 / 21. szám
2 N It P L A P 1955 január 28, szerda Rákosi WíUyáfi elvtárs liesxéde az országos széiilmiiyászati értékéül eten Néhány szó a görög képzőművészetről (folyta tó* az Z. oldalról.) rtiletén mutatkozó hiányosságok igen komoly károkat okoznak. Mi teljesen egyetértünk Takács elvtárs megállapításával, aki rámutatott a tatabányai tapasztalatok alapján arra, hogy a bányászok a harcos, fegyelmet tartó, rendet megkövetelő vezetőt szeretik és nem szeretik azokat a vezetőket, akik megtűrik a lazaságokat. Mi is azt tapasztaljuk, hogy a becsületes, tapasztalt bányászok rendkívül elégedetlenek és mérgelődnek, ha a műszaki vezetők nem követelik meg a fegyelmet. A bányászok a határozott, keménykezű műszaki vezetőket szeretik, akik igazságosan büntetik meg a fegyelmezetlenkedőket. Ahol a vezető megköveteli a rendet, ott jobbak a munkafeltételek, kibontakozhat a munkaverseny, nem gátolják a dolgozók munkaledületét apró műszaki hibák. Ennek | következtében eredményesebb a munka, nő a teljesítmény és vele együtt nő ja dolgozók keresete, a műszakiak prémiuma. Ezt mutatták a tapasztalatok is. amelyeket a pécsi bányatrösztnél szereztünk, tudvalevőleg ez a tröszt túlteljesítette termelési tervét, elővájási tervét, csökkentette az önköltséget és 10 millió forint megtakarítást ért el. Központi vezetőségünk ipari és közlekedési osztálya, a szénbányászati minisztérium és a bányász szakszervezet közösen megvizsgálták Pécs- bányát, hogy megállapítsák, milyen speciális rendszabályokkal érték el a jó eredményeket. A brigád „legnagyobb meglepetésére“ semmi különös rendszabályt nem talált, illetve megállapították, hogy a jó eredmények titka, hogy a bányában rend és fegyelem van. Aki fegyelemsértést követ el a munkában, azt keményen felelősségre vonják. A műszaki vezetés, a párt, a DISZ, a szakszervezet együtt dolgoznak, vigyáznak az anyagra, takarékoskodnak. nem tűrnek lazaságot, lopást. A pécsi tröszt jó eredményeihez persze hozzájárul az is, hogy ott éveken keresztül a szovjet mérnök elvtársak dolgoztak, de a további eredményt már a szervezett, fegyelmezett, szolid munka adta, amely meghozta gyümölcsét nemcsak Pécsett, hanem mindenütt, ahol alkalmazzák. Amit meg tudtak csinálni Pécsett — és hozzátehetem, más trösztöknél is — az végrehajtható mindenütt. A teljesítmények növelése, az önköltség csökkentése, a munkateljesítmények emelése, a legyelcm megszilárdítása — ezek most bányászatunk központi kérdései és hozzátehe- tent, nemcsak bányászatunké. hanem egész szocialista, iparunké és mezögazadságunké. — Gazdaságosan. olcsóbban, jobban termelni — ez a népjólét emelésének döntő forrása! — Kevés szó esett a tanácskozáson az 1955-ös tervről. Ebben az évben a szénbányászat termelésének növekedését alacsonyra szabtuk. Nem azért szabtuk alacsonyra a termelés növelését, mert az ország bővében van a szénnek, vagy a bányák nem tudnának több szenet adni. Ellenkezőleg! Az országnak minden tonna szénre szüksége van és a bányák többet is tudnának adni. Mindjárt hozzátehetem, hogy jövőre többet is fogunk kérni. Most folynak az új ötéves terv kidolgozásának előkészületei. A második ötéves terv folyamán nemcsak be kell fejeznünk az első ötéves tervben megkezdett különböző üzemeket, de a mezőgazdaság és a mezőgazdaság szocialista szektorainak fokozott fejlesztése mellett erőteljesen folytatni kívánjuk a szocialista iparosítást, amihez természetesen megfelelő mennyiségű szén kell. A termelés idei alacsony | növelésével módot akarunk j adni a szénbányászatnak arra, hogy teremtsen rendet a saját területén, hozza rendbe a leromlott légvárakat, gondoskodjék jobban a munka biztonságáról, erősítse meg a munkaíe- fegvelmet, gondoskodjék jobban a munka biztonságáról, gondoskodjék idejekorán megfelelő elővájá- sokról, egyszóval teremtse meg azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre és a második ötéves terv folyamán bányáink egészségesen, erőteljesen fejlődjenek és alátámasszák, kielégítsék mindazokat a követelményeket, melyeket a népjólét emelése, a szocializmus építése. a honvédelem vele szemben támaszt. — Ezt a célt szolgálja az új, világosan, könnyen áttekinthető bérezési rendszer is. amely előnyben részesíti a nagyobb szaktudást követelő elővájáson dolgozó munkásokat és ezzel is oda hat, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg azok a bajok, amelyek az idén az előváj ás elhanyagoláséból keletkeztek. Ugyancsak fokozottabban követeljük r,:eg a bányák gépesítését, a millszekundumos robbantás kiterjesztését. — Erőteljesen támogatni kell azt a törekvést is, hogy újítsuk fel a szocialistaverseny régi bevált módszerét, a melegcsákány- mozgalmat, a Loy-mozgal- mat, a péntek-mozgalmat. Most, hogy az egész ország, és ' öztük nem utolsó sorban a bányászság felszabadulásunk 10 éves ünnepére készül, és e nagy eseményt az egész országra kiterjedő felszabadulási munkaversennyel és emelkedő munkateljesítménnyel teszi emlékezetesebbé, megvan a lehetőség, bőgj' ezek az egészséges mozgalmak új erőre kapjanak, új életre keljenek. Végére fagytam azt a tényezőt, mely gazdasági életünk minden területén és így a bányászatban is döntő szerepet kell hogy játsszon: a gazdasági vezetők, a párt, a DISZ. a szak- szervezet együttműködését. Teljesen egyetértek Takács elvtárssal, aki a tatabányai tapasztalatok alapján megállapította, hogy ahol jó a pártmunka, ott jó a termelés. Mindjárt hozzátehetem. hogy a pécsi bányatröszt jó eredményeit megvizsgáló brigád a sikerek egyik fontos forrásául a trösztvezetés, a part,.a szak- szervezet, a DISZ együttműködését jelölte meg. Külön meg kell emlékeznem a DISZ javuló munkájáról. Tudvalevő, hogy taHa az antik Görögország egy polgára feltámadna, s közénk kerülve megvizsgálná alaposan a mi kultúránkat, sokmindenen lenne oka csodálkozni. Technikánk, tudományunk vívmányai akkor még ábrándnak és fantasztikumnak is mesések lettek volna. A fényképezés, a rádió, a gyógyászat, a repülés, az atomfizika, mind varázslat vagy csoda lett volna számukra. Viszont ha a művészetek terén akarnánk dicsekedni, fölényünk éppen más megvilágítást kapna. Azóta változott az emberiség, változtatott stílust, gondolatot, más nyelven mondta, barokkban a technikát a virtuozitásig vitte, de a csoda, a varázslat számunkra az ő műveik. Egy antik csonk, melynek nincs feje, nincsenek végtagjai, túléli, mint túlélte a legszörnyűbb megcsonkításokat, a szépség részleteiben is úgy él, mint abban az egész műben, melyet közülünk senki se látott. A görög szobrászatnak ez a felsőbbrendűsége érezhető is volt az egész történelem folyamán. Nemsokára azután, hogy Görögország a Peloponézosz déli ujjaival Kréta és Egyiptom felé markolt, s alighogy megszületett a görög szobrászat kötött testtartásával, enyhe mosolyával, az úgynevezett arhaikus mosollyal, az élet- reébredésnek első jelével, — már akkor másolókra talált, s ha látunk egy Buddha-szobrot, gondoljunk arra, hogy mosolya egy régi Apolló arhaikus mosolya. Perikies korának a szob- részatát Pheirdiásszal. Po- likleitosszal tekintették az ókorban is a művészet csúcspontjának. A IV. században az istenek több emberi vonást kapnak. Erre a korra vonatkozó szobrokat szélesebb körben ismerik, például a Polikleitos Hermesét, (az egyetlen eredeti hiteles szobor az ókorból, ugyanis a többi másolat), a milói Vénuszt, Lysippos atlétaszobrait, a bájos Hegeso-sírem- léket. A hellenizmus korában a macedón fegyverek után mentek a szobrászok is s a birodalom felbomlása után is virultak. Pergamon és Alexandria a két központ. A haldokló Galata, Laokoon, belvederei Apolló, Versailles: Artemis és se szeri, se száma az ebből az időből való szép márványoknak. A római szobrászat a görög Szobrok felsőbbségétől | nem tudott fejlődni. Ren- ! geteget másoltak. Egy nagyobb középületen ezrével állítottak görög másolatokat. Ezek minőségére vessen egy kis fényt, hogy például az istenek atyjáról készült legszebb szobor Otorioliban, egy kis vidéki faluban került elő. A reneszánsz a Pisanok- tól kezdve Michelangelo: g. kire élete végéig rányomta bélyegét a Laokoon-cso- port, az antik szobrokból vette példaképét, majd a neoklasszicizmus Canová- val. Thorvaldsennel szintén azokat igyekezett követni. A megyei tanács népművelési osztálya és a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezésében Kisdégi Ferencné, a Népművészeti Intézet munaktársa erről a témáról, a görög szobrászatról és festészetről tart ma előadást Nyíregyházán. Koroknav Gyula. Megalakult a TT1T mű vészeli szak úszta I \ a A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat helyiségében január. 21-én megalakult a társulat művészeti szakosztálya. Ez a szakosztály magában foglalja a zenei, képzőművészeti és művészi foto munkabizottságokat. A művészeti szakosztály elnöke, Vikár Sándor zeneiskolai igazgató ismertette röviden a budapesti elnöki értekezlet előadásait, a szakosztály feladatait, az eddigi hibák kijavításának módjait és lehetőségeit. Rámutatott az esztétikai, a művészi nevelés embert formáló, egységre nevelő hatására, fontosságára. A munkabizottságok vezetői zenei részről Straky Tibor zeneiskolai tanár, képzőművészeti részről Berki Nándor szobrász, a művészi foto részéről Ko- roknay Gyula, a megyei tanács népművelési osztályának dolgozója. Az előadás után kialakult élénk vitában elhatározták, hogy vasárnap délutánonként ^mikrobarázdás lemezekkel zenei bemutatókat rendeznek. További tervük az, hogy a képzőművészek megfelelő helyiw séghez, műteremhez jussanak. A művészeti szakosztály tagjai úgy látják, hogy a TTIT és a megyei tanács népművelési osztályának segítségével valóban eredményesen tudnak majd dolgozni, városunkban és megyénkben a szocialistarealista kultúrát eredményesen tudják művelni és terjesztene ________________ MLJEOJEliEMT a Pártépités januári száma, tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Várnai Ferenc: Tegyük a dolgozók ügyévé az 1955. évi vállalati tervek elkészítését! —* Matusek Tivadar: A kollektív vezetés néhány kérdéséről. — Kocsa László; Közelebb az élethez! — Farkas László: A termelés pártellenőrzéséről. — Kardos Mihály: Pártmunka a mezőtúri gépállomáson. — Borsi Sándorné: A vezetők propagandamunkája. — Filep János: A földművesszövetkezet — a falu nagy tömegszervezete. A fent kiemelt cikkek mellett még számos fontos cikket közöl a MDP Központi Vezetőségének folyóirata. Gondos gazda tanácsai lloj*tvitn lianüeiiáljiik fel a silótakariuán^ ( A silót legkorábban megtöltése és lezárása után 4 héttel bonthatjuk ki. Még jobb, ha 6 hét múlva tesz- I szűk ezt, mert így biztosabb, hogy a takarmányban az erjedési folyamatok többségében befejeződtek. A még erősen erjedő siló- takarmányt nem szabad etetni, mert étrendi zavarokat, felfúvódást, hasmenést síb. okozhat. Épített silókban a takarmány akár 2—3 évig, árok, illetve földsilókban egy évig is bentmaradhat. Annak. hogy a silózott takarmány túljutott-e már any- nyira az erjedésen, hogy etethető — biztos ismertető jele nincsen. Általában az erősen savanyú, vagy sa- vanykás takarmányról feltételezhetjük. hogy túl van az erjedésen. A 4—6 hét elteltét minden esetre meg kell várni. Amikor kibontottuk a silót, meg kell nézni a benne lévő t akarmányt abból a célból, hogy legfelső és falmenti része nem penészss-e. Amennyiben a silótöltés j nem történt folyamatosan ' és a levegőt taposással nem [ távoli tottuk el, a takar-1 mány belső részében is mutatkozhat penész. A penészes takarmány pedig nem etelhető jószágainkkal. Az elromlott részt ki kell hordani a silóból. A silóból etetésre kiszedett takarmányt ha csak lehet, ne készítsük az istállóban, hanem a takarmánykamrában vagy más helyiségben tároljuk, hogy attól a tej ne kapjon szagot. A szabadban tartás nem helyes, mert télen deres vagy fagyos lesz, melegebb időben pedig a naptól erjed és igen gyorsan romlik. A silózott takarmányt, amíg etetésre kerül, helyes ha egy halomba rakjuk, nem pedig vékony rétegbe. Csak etetés előtt keverjük egyéb takarmányokhoz, hogy feleslegesen ne leve- gőzzön. Ettől csak akkor térünk el, ha az állatokat silózott takarmányhoz szoktatjuk, vagy pedig a szók; tatás ellenére nem fo- gyasztják szívesen. Ilyen esetekben a silózott takarmányt a pácoláshoz kerülő keverékhez adjuk. A silózott takarmány etetésénél legfontosabb dolog a helyes bevezetés. Akár evett már életében silózott takarmányt a jószág, akár nem etetését egészen kis adagokkal kell kezdeni. Ha az állatok a különben jó minőségű takarmányt nem fogyasztanák, akkor az etetésből néhány napra ki kell a silót iktatni és csak, ezután kell ismét etetéséhez kezdeni. Ha a silót kibontottuk, annak tartalmát folyamatosan, nap-nap után kell etetni. Ha valamilyen különleges ok miatt a silózott takarmány etetését huzamosabb időre mégis meg kell szakítanunk, akkor a silót földtakaróval szabályosan le kell fedni. Majoros Ferenc megyei takarmánygazdál- kodási előadó. valy szeptemberben a j DISZ felhívására 530 ifjú' szenelőbrigád tagjaM vállal- j ták, hogy az év végéig ter-j vükön felül 228.000 tonna szenet adnak. E vállalást! az ifjúk becsülettel teljesítették. sőt valamelyest túl is teljesítették. A DISZ most vállalja, hogy első negyedévi tervét a felsza- j badulás 10 éves évforduló-; jóra 110.000 tonna szénnel í túlteljesíti. Biztos vagyok' benne, hogy ígéretüket va-J lóra is váltják. Egy* sor fel- j szólaló e tanácskozáson rámutatott a DISZ-ifjak javuló munkájára. A mű- I szaki vezetőknek, pártunknak. a szakszervezeteknek erőteljesen támogatni kell a diszisták jó munkáját, s minden törekvést, amely módot ad arra, hogy a bányában dolgozó fiatalok mi- j né! hamarabb jó szakmunkásokká és egyben öntuda-1 tos kommunistákká váljanak. A bányákban elsősorban j a kommunista bányászokat! kell mozgósítani, akiknek száma nem kevés és akik a múltban annyi nehéz helyzetben megmutatták, hogy pártunk, népi demok-j ráciánk legbiztosabb tárna-j szai. Itt ismételten szó esett róla, hogy legjobb eredménye a jó példamutatásnak van. Ez igaz. A kommunista példamutatástól függ elsősorban, hogy! mennyire tudjuk mozgósí- ! tani a szakszervezet tag- I ja.it, a DISZ-fiatalokat, I ' mennyire tudják magukkal ! ragadni az egész bányász- j i ságot, az egyszerű bányáé-, I szokat és a műszakiakat j : egyaránt. A termelés kérdéseit össze kell kötnünk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor és hazánk problémáival. Mindenki megérti, bogvl most, amikor a nyugati im- | perialisták fel akarják fegy- j verezni a német militariz- ; must, s amikor a béketábor i mozgósítja erőit, hogy a | háborús gyujtogatók e ter- I vét meghiúsítsa, a népi ! demokráciánk gazdasági I erejének növelése, a fegye- I lem megszilárdítása külön jelentőséggel bír. Az elvtársak, e tanácskozás résztvevői képviseljék bátran, határozottan és erélyesen azokat a javaslatokat és rendszabályokat, amelyrek a szénbányászat termelésének terén mutatkozó hibák kiküszöbölésére és az olcsóbb, jó minőségű termelés elérésére irányulnak. Ismétlem, legyenek biztosak benne, mögöttük áll a bány’ászság túlnyomó nagy többsége, mögöttük áll pártunk, az egész népi demokrácia, az égés* magyar cjolgozó nép. Nem kétséges, hogy ha a tanácskozás tanulságait megszívleljük s valóra váltjuk, a magyar szénbányászat útja újra fölfelé ível és a szénbányászat dolgozói joggal és büszkén tölthetik be helyüket a magy'ar munkás- | osztály' élcsapatában, ahol j a felszabadulás óta eltelt i esztendőkben annyi gyrőzel- ! mes csatát vívtak. Kívánok teljes sikert e tanácskozás | minden célkitűzéséhez. — j (Lelkes, nagy taps.) ; Ezután szünet követke- | zett, majd folytatódtak a hozzászólások.
