Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

néplap

PAK T ftä PIT ES

A ás*. (iíliiirKióp/o üiiilolfwain s*iiiieÉél>eii

i /. elóadas befejezo- * dött. A nyírbátori tsz titkárképző tanfolyam hallgatói az ebédlőbe igyekeztek. Volt még néhány perc a tálalásig. Ez idő alatt •a hallgatók az üzemmel, a kultúrteremmel ismerkedtek. p. Tóth Józsefet, a Tiyfrv'asvári^Vasvári Pál tsz. titkárát a kultúrterem színpadán találtam. Vizsgálgat- ták felépítését, a szép piros függönyt.

— Hogy érzik magukat az elvtársak? — szólítottam meg őket.

— Nagyon jói, — válaszolták szinte egyszerre.

— Aztán van-e mit tanulni?

— Hát lesz bőven a három hét alatt — válaszolta Talabos elvtárs.

Alig váltottunk egy-két szót, megkezdődött az ebéd. Az iskola .22 hallgatója asztalhoz ült, hogy elfogyassza a dohánybeváltó szakácsai által készített ízletes bablevest és túróscsuszát. Étkezés után szabad idő következett. Néhányan a hallgatók közül ping-pongoztak, mások nézték, egyesek pedig a tanulóba siettek. Ügylátszik, van bőven tanulni- való. Az első előadás a párt I szervezeti szabályzatáról | szólt. Amint elmondták,

I igen nagy az anyag. Minden | percet ki akarnak használ- ; ni. hogy a szeminárium jól | menjen. Én a tanulócso- - porttal tartottam. A tante- íremben már javában tanultak a többiek. Kórodi Ist- I vánné, a nyírbátori Lenin

tsz. uj párttitkára, Zöldesi Józsefné, a nyírbogati Rákóczi tsz. párttitkára és még jó néhány elvtárs hajolt a könyvek fölé.

\J éhány percet ellop- 1 ’ tam tőlük.

— Milyen volt az előadás?

— Nagyon tetszett minden része, de különösen a személyes példamutatás érdekelt legjobban, — válaszolta Talabos elvtárs. A többi elvtársak is ezt tartják az egyik legfontosabbnak, mert erről folyt a vita a szünetben. Kórodi elvtársnő még kissé bizonytalanul érezte magát a többi „öreg*' titkár között. Nem csoda, hisz alig két hete választották meg a pártszervezet élére. Meg is mondta;

I — A legtöbb elvtárs fej- I lettebb, mint , én, — ma- ! gyarázta. — Régebben tit- ! károk, több tapasztalattal i rendelkeznek.

—- Hát bizony, a legtöbb ■ liiba nálunk is a személyes I példamutatás körül volt, — t kezdte Kórcdiné, — és első- j sorban Zelezi elvtárssal, a ! volt párttitkárral. — Agi- j tálta ö ugyan a párttagokat, j hogy a burgonyaszedésben : mutassanak példát, csak : pont ő nem dolgozott.

j —. Hát ez már bizony I nagy hiba, — vágta rá a- fejkendős, középkorú Zölde- ! síné. — Nem ér az agitáció

semmit, ha csak szóbeszéd marad és tett nem követi.

— Pedig én úgy tudom, — emlékezett —, hogy Zelezi

Mivel és hogyan hizlaljuk sertéseinket ?

A sikeres sertéstenyésztés és hizlalás egyik főfeltétele a megfelelő takarmányozás, annak előkészítése és etetése. A szemestakarmányokat, a borsó kivételével, általában darált, őrölt állapotban etetjük. A borsót csak abban az esetben szabad őrölt állapotban etetni, amennyiben kjs -mennyiségű 5—10 százalékos borsódara nagyobb mennyiségű őrleménnyel kerül etetésre.

2.

Megengedhető a déli, vagy esti etetés után, hogy sós vízbe áztatott szemeskukoricát adjunk sertéseinknek a rryálkaképződés és étvágy fokozására. Hizlalás elején a könnyű hízónak durvábban őrölve, a nehezebb hízónak fokozatosan finomabbra őrölve kell az abraktakarmányt adagolni. Ezen belül a hidegebb időben finomabbra, melegebb időben durvábbra kel a darákat készíteni. A süldők hizlalásához használjunk kukoricát, árpát, korpát, takarmánylisztet, olajpogácsát, húst, vér, hal-, vagy lucerrtalisz- tet. Ezeken kívül nyáron frissen kaszált lucernát, télen répát, lucernalisztet adjunk a hízóknak. Takarmányuk egyrészét főzött burgonyával is pótolhatjuk. A 1'iatnion beállított süldőknek húsképződését is elő kell , segítenünk. Ehhez megfelelő fehérjére van szüksége a süldőknek. A süldőknek több fehérjére van szüksége, mint ameny- nyit a pillangós pogácsák és állati takarmányok tartalmaznak. Többféle +akar- mányból módunk van ízletes abrakot összeállítani, amit szívesen fogyaszt a sertés. Ne feledkezzünk meg azonban a takarmányok mészkiegészítéséről, főleg fiatal fejlődő áliátoknál, ami áltálában 2—21'2 százalék szokott lenni, 100 kilogramm abrakhoz viszonyítva. Tehát aszerint, hogy milyen takarmányból tevődik össze az abrak. Ebhez jön még a Sószükség- , let. ami 0.5, Ofi ezrelék le- hét.

ü.

A száraz állapotban összekevert takarmány megfelelő mennyiségű vízzel keverendő össze, de nem szabad túlságosan levesszerűre keverni. Hizlalás kezdetén az állatokkal sűrű, pépszerű állatpotban kell az abraktakarmányok őrleményeit etetni. Hizlalás végén át lehet térni az abrak morzsalékos állapodban való etetésére.

Hideg időben az előre bekevert daraféléket forró víz hozzáadásával testmeleg állapotban etetjük. Ezzel azt is elérjük, hogy az állatnak nem kell saját testhő- ségéből elvonni a > takarmány felmelegítésére, így a dara értékesítése is jobb lesz.

Burgonyái, takarmányrépát és más gyökgumós takarmányt meg kell mosni etetés előtt. Tárolt, vagy főzött burgonyáról a főzésre használt vizet le kell önteni, mert ez mérgező anyagot tartalmaz és hasmenést idéz elő. Három és fél, 4 kiló burgonya 1 kiló kukoricát pótol. Répa és burgonya etetésénél vigyázzunk, hogy aZ fagyott állapotban no kerüljön jószágaink elé.

4.

A hizlalás kezdetén napi háromszori etetést kell bevezetni, 14 órára elosztva úgy, hogy a napi , takarmány adagnak 35 százalékát réggel, 25 százalékát délben, 40 százalékát pedig este adjuk sertéseinknék. Az abraktakarmányok ö.’.z- szeállítása céljából két példát leírunk:

71—90 kilós sertésig; tengeridara 50 százalék árpadara 28 „

korpa 10 „

lucernaliszt 2 „

olajpogácsadara 8 „

húsliszt 2 ,,

(a húslisztet pótolhatjuk más állattakarmánnyal: író, fölözött tej stb.)

II.

Tengeridara 60 százalék árpadara 20 „

korpa 10 „

lucernaliszt 2 „

olajpogácsadara 8 „

Ezekhez a keverékekhez hozzá kell még adni a só és szénsavas meszet.

5.

Nyálon állandóan álljon friss ivóvíz az állatok rendelkezésére, télen és őszszel naponta 3—4-szer kell nem túl hideg vízzel itatni. A megállapított etetési és egyéb munkafolyamatok időpontját pontosan be kell tartani. Takarmányozásban ugrásszerű változásokat nem szabad végezni. Minden változást fokozatosan kell bevezetni. Fejadag emelést az étvágynak megfelelően szabad alkalmazni.

A süldők elhelyezése, tágas, világos ólakban történjen. A fedett rész sármentes, száraz fekhely legyen. A sertések fekhelyét naponta kell frissíteni, télen szalmával almozni. Az etetőteret állandóan tisztán kell tartani, etetővályukat, keverőkádakat minden héten! forró vízzel ki kell mosni, a szállásokat, kifutókat havonta egyszer nem mérgező anyaggal fertőtleníteni keli.

Hertelendi Sándor,

a Sertéstenyésztő Vállalat állattartási vezetője.

elvtárs nagyon sokat tudott magyarázni.

C zó szót követett.

^ — Kevesebbet beszéini és többet cselekedni. Ez a fontos, ez jellemzi a kommunistákat, — vágta rá D. Tóth elvtárs.

Kórodiné folytatta, a többiek kíváncsian hallgatták.

— Ahova állított a párt, ott úgy érzem, megálltam a helyem.

— A vezetésbe nem avatkozott? — érdeklődött D. Tóth elvtárs.

— Nem.

— Amikor már láttam, hogy sehogy se megy a pártmunka, csak altkor szóltam közbe, — magyarázta.

— Nem tudtam tovább nézni. Azt mondja egyszer Zelezi elvtárs: Elvtársnő,

1 csináld már meg a taggyűlési beszámolót. Megcsináltam.

— így aztán könnyű volt,

— vágta rá Zöldesiné elvtársnő. — De helytelen, — egészíti ki mondanivalóját, mert a vezetőségnek kell elkészíteni.

— Aztán már csak rám bízták a beszámolók, elkészítését, — vágott közbe Kórodiné.

— Ö meg felolvasta. Űgy-e?! Ez a módszer teljesen helytelen. A vezetésnek kollektívnek kell lenni a pártszervezeten belül, — magyarázta Zöldesiné. — Ha jó a vezetés, az eredmény sem marad el. Ha hiba van a vezetéssel, meglátszik az egész pártszervezet munkájában.

Bizony, sok múlik a helyes vezetésen. Igazuk van az elvtársaknak. A párttitkáron különösen sok múlik. Olyannak kell lennie, mint egy földrengésmérő műszernek. Mindenről tudnia kell, ami a pártvezetésben történik. Példát mutatni a munkában, viselkedésében, magánéletében.

— Bizony, megtörtént az is, hogy a párt felsőbb szerveitől érkezett útmutatásokról csak egy-két hét múlva szereztünk tudomást,

— mondta Kórodiné.

— Ez bizony nagy hiba, hanyagságra mutat, — vágta rá Zöldesiné.

— Miért nem vonták felelősségre? — szólt közbe D. Tóth elvtárs.

— Bizony, elvtársak, a szervezeti szabályzatot nem alkalmaztuk mindig helyesen. Sokszor figyelmen kívül hagytuk, — szólt a beszélgetésbe Talabos elvtárs. — Van nekünk is egy párttagunk: Seres József, aki ezermester. Mindennel foglalkozik, csak azzal nem, amivel kellene. A párt szervezeti szabályzata kimondja/ hogy a kommunistáknak; élen kell jármok a munkában. — Seress elvtárs bizony nem követte ezt a tanítást. Csak a zárszámadáskor csodálkozott, amikor járandóságát megkapta. Most' már látja, hogy hibát köve-; tett el. A hanyagságért; mégsem vonták felelősségre.! T etelt a szünet. Páka;

Ferenc, a nyírlu- gosi állami gazdaság párt-; titkára, az iskola-bizalmi szava figyelmeztette az elvtársakat, hogy egyéni tanulás következik és utána! konzultációt tart Manzák': elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. Az idő- gyorsan elrepült. Manzák' elvtárs lépett a tanterembe, hogy megtartsa a konzultációt. Lassan indult, de az-1 tán volt mire válaszolni,! Páka. Bodó, Besenyei, Kó-] rcdiné és Kocsár elvtársak kérdéseikre világos feletetet! kaptak. Manzák elvtársi nemcsak elvileg, hanem a gyakorlati példáikon keresztül mutatta meg egy-egy termelőszövetkezeti párt- szervezet életében meglévő eredményeket és hiányosságokat, amelyeket elkövettek- a szervezeti szabályzat helytelen alkalmazásával, vagy; figyelmen kívül hagyásával. ★

A párttitkár elvtár- '*■ sak a tanfolyamon nagy on jól érzik magukat. A járási pártbizottság gondoskodik nyugodt tanulásukról. A tanterem és a hálószobák jól fűtöttek. Hetenként kétszer mennek moziba és kétszer fürödhetnek a dohánybeváltó fürdőjében. Van sakk és rádió. Novák Gyula elvtárs, — az iskola vezetője, — a járási pártbizottság másodtitkára, állandóan ott van közöttük. Ha valamire szükség van. azonnal segít. A járási párt- bizottság munkatársai tudásuk, tapasztalatuk legjavát adják az elvtársaknak azért, hogy visszakerülve a' termelőszövetkezetbe, állami] gazdaságba és a gépállomásra, a tanfolyamon tanulta-i kát gyümölcsöztetm tudják,

FARKAS KALMAN.

Mire tanított a kolhoz parasztok példája?

Fekete Bertalan, a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. elnöke, a múlt őszön a Szovjetunióban járt. Az ott látottakról mar több helyen tartott előadást. A jövő héten Vencsellö dolgozó parasztjainak mondja el. hogy mit látott a moszkvai mezőgazdasági kiállításon. Egyik ilyen beszélgetését lerövidítve, az alábbiakban közöljük:

V z elmúlt őszön az a kitüntetés ért, hogy reszt vehettem a moszkvai Mezőgazdasági Kiállításon. Az a 6 nap, amit a 3 napi oda- és 3 napi visszautazáson" kívül Moszkvában el- ■töltöttem, örökre emlékezetes marad számomra.

Egyesek azt gondolhatják, hogy 6 nap alatt alaposan meg lehet nézni, be lehet járni nemcsak egy ilyen kiállítást, hanem egy olyan óriást nagy várost is, mint Moszkva. Ezek bizony tévednek. Nemhogy a várost, •de még a kiállítást is csak részben ismertem meg e rövid idő alatt. Ügy hiszem, ez nem is csoda, mert a 360 hold terjedelmű kiállítás 76 hatalmas pavilonjával, 200! nál is több különféle épüle- i tével akkora, mint egy húsz- j ezer lakosú város, például j Salgótarján. A rendclkezés- j re álló rövid idő alatt in- | kább azokat a pavilonokat i látogattam meg, ahol a gabonatermesztés, talajműve- ; lés és állattenyésztés ered- ! ményeit, termelési módsze- ' reit mutatták be.

V NAGY GABONATERMÉSEK TITKA.

\

Mikor mondhatjuk el mi, hegy 5 éves átlagokban hektáronként 20—25 mázsa ős ** | búzánk, árpáhk. rozsul:'

! termett. mint például a - cserkccsi terület kolnozai- i ban: a Vörös Októberben,

vagy bármelyikben? A kiál- j lításon airól győződtem meg, hogy ilyen eredmé- I nyék nálunk is elérhetők,

! mert a módszerük nem ti- ! tok. A terület növelésének | ugyan nálunk alig van lehe- : tősége. De a többi módszer ! alkalmazása annál nagyobb | mértékben lehetséges.

A szovjet- gazdasági veze- I tők és agronómusok a termelési módszerek megvá- i lasztásában messzemenően - figyelembe Veszik a helyi ! adottságokat, az illető vidék I éghajlati és talajviszonyait.

I Az így kialakított agrotech- I nikával a mezőgazdasági I nagyüzemek ezrei termelnek hektáronként 20 mázsa felett őszi búzát.

A krasznedári határvidék j kolhozaiban elért 20—25 mázsás őszi búzatermésnek legfőbb magyarázaté az, : hegy őszi mélyszántásba I vetnek. Ugyanakkor a mál- I cevoi kolhozokban Malcev módszere szerint, őszi mély- I szántás nélkül is tudtak hasonló nagy eredményeket elérni. E módszer szerint csak 3—4 évenként végeznek kormánylemeznélküli ekével 40—50 cm. őszi altalajlazítást, tehát még csak nem is mélyszántást. Ebből az a tanulság a mi részünkre. hogy nálunk sem helyes az ország egész területén minden talajnemen mélyszántásba vetni az őszieket.

HATALMAS EREDMÉNYEK A KAPÁS ÉS IPART NÖVÉNYEKNÉL IS

A magas termésekért a tudósok' és a gyakorlati szakemberek vállvetve dolgoznak. 750 nagy termést j adó, jó tulajdonsággal ren- I delkcző növényfajta (csak a kiállításon!) bizonyítja a kö- j zös munka jó eredményeit. | Az ukrajnai Lenin kolhoz- ; ban 42 mázsás dohány ter- j més (szárazon). 1G5 mázsás j burgonyatermés 5 évi átlaga hirdeti a tudomány és a gyakorlat nagy diadalát. A sek kiváló cukorrépatermesztő közül különösen Mária Ivanovna Get a jó eredménye keltette fel érdeklődésünket, aki száraz viszonyok között 7.5 hektáron 137 mázsás átlagtermést ért el. öntözéssel a Kazah Köztársaság egyik kolhoza 1.515 mázsa rekordtermést produkált.

Az ipari növények pavilonjában a len kapta a legnagyobb helyet. Ez érthető is, hiszen a Szovjetunió ter- j meli a világ lentermésének háromnegyed részét. Emellett igen jelentős helyet foglalt el a kender, továbbá látható volt a kenaf, juta és az abutilon is, amelyeket eddig nálunk inkább csak hallomásból ismernék a dolgozó parasztok. A számtalan gyapotfajta között szép számmal láttam olyanokat, amelyeket a szovjet tudomány azért állított elő, hogy veiük a gyapottermő területet még jobban kiterjesz- szék. így remény van arra, hogy a Szovjetunió segítsé: gével hazánkban is bővül *

! gyapot területe.

A ZÖLDSÉGFÉLÉK, SZŐLŐ. GYÜMÖLCS NAGY’ SEREGSZEMLÉJE

A cári Oroszországban mindössze 20 zöldségfélét termesztettek. A hatalmas zöldséges csarnokban most 70 féle zöldség 476 fajtával volt képviselve a kiállításon. Igen érdekes volt itt egy ipari üzem és egy zöldségtermelő üzem termelési kapcsolata. A gyári üzem az I elhasznált fáradt gőzt a j szomszédos zöldségtermelő üzem rendelkezésére bocsátotta, ahol 110.000 négyzet-: méter területű melegágyat és üvegházat láttak el az így nyert hőenergiával. Elképzelhető, milyen hatalmas mértékű előállítási; költség megtakarítását jelenti ez a zöldséges üzemnek!

A szőlőtermelés sok kiváló eredménye közül csak- néhányat említek meg. Egy: moldvai kolhoz 824 hektár szőlője 32 millió rubel jö- (Voly tatés a 3. oldalon.)

•>

asr