Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

A mai siäiafoaii AVcsUik Vilmos Kcwuth-díjas tudományos munka­társ újévi rádióelőailása <2—3. oldal) G. M. Malenkov elvíárs válaszai Charles E, Shuttnak, a Telenews washingtoni vezetőjének (3. oldal) Hírek s. felszabadulási verseny első napjáról (3. oldal) Sport (4. oldal) XII. évfolyam, 2. szára ÁRA .*<> FILLÉR 1855 január 4, kedd Terv ismertető értekezletek elé 1355 eddigi eredményeink megőrzésének, bé~ . megóvásának, jólétünk és kultúránk tovább­nevelésének új esztendeje. Tegnap, az újesztendő első munkanapján friss erővel, töretlen verseny- . edwel indultak munkába, harcra a vezetők és a munkások. Sokan azzal az elhatározással vették ke­zükbe a szerszámot, az alkotás eszközét, hogy már az év első napján, és tovább minden nap, ha csak egy százalékkal is, de többet teljesítenek az elő- rányzottnái. Kezdetét vette a felszabadulási mun- .averseny, a nemes vetélkedés a felajánlások {él­esítéséért. Vannak olyan üzemek, ahol már a műit évben eme etették az 1955 I. negyedévi tervet. Ezekben az üzemekben, mint például a Nyírbogdányi Kőoiaj- .pari Vállalatnál, a tiszavasvári Alkaloida vegyé­szeti gyárban, a Mezőgazdasági Gépjavítóban, a es még több más vállalatnál csatlakoztak a dolgo­zók a felszabadulási munkaversenyhez. Viszont sok olyan üzem is van még a megyében, ahol ebekben a napokban, január első felében ismerik meg a dolgozók soronlévő feladatukat, 1955 első három­havi tervét. Nehéz és bonyolult feladatok ezek. — Megoldásukhoz szükséges, hogy a vezetők és a dolgozók összefogva példás' együttműködéssel küzd- •ék le az üzemeikben tapasztalható szervezetlen- égből, anyagellátási zavarokból eredő nehézségeket, .'agyszerű lendületet visz ebbe a küzdelembe a Uákosi Mátyás Művek dolgozóinak felhívása, a felszabadulási munkaverseny. A csatlakozásokban hatalmas erő mozdult meg a vállalati teyvek sike­res megvalósítására. A küzdelem előkészítésének jelentős eseményei a most lezajló tervismertető értekezletek, a ter­melési harca indító „harci tanácskozások”. Ezt az értekezletet fel kell használni a január havi ter­melési értekezletek helyettesítésére, és a januári tervek maradéktalan teljesítésére való mozgósí- ’ásra. Ahhoz, hogy a tervéismertető értekezletek be tudják tölteni feladatukat, mozgósító szerepüket, és a nagy akció kiinduló pontjává váljanak, az szük­ségéé, hogy a vezetők konkrét feladatokat állítsa­nak a dolgozók elé, a legpontosabban jelöljék meg, milyen feladat elvégzése hárul egy-egy üzemrészre, czi’-egy brigádra. Ismertessék a tervismertető érte­kezletek előadói a műszaki fejlesztési tervet és buzdítsanak újításokra, a termelőeszközök jobb ki­használására, az anyaggal és energiával való takaré­kos bánásmódra és hívják fel a dolgozók figyelmét új módszerek és észszerűsítések bevezetésére. Kér­jék ki a dolgozók segítségét, és véleményét a fel­adatok elvégzéséhez. A dolgozók pedig vegyék szá­mításba eddigi sikereiket, tudásukat, versenyked­vüket és tegyenek konkrét felajánlást. Vállaljanak .észt egy-egy feladat sikeres elvégzéséből. Csatla­kozzanak a felszabadulási munkaversenyhez. J A kisvárfiai Vulkán dolgozóinak felajánlásai április 4~re «.okiba öntéssel fogjuk vé­gezni. A közszükségleti cik­kek gyártásának fokozása érdekében 23 ezer darab asztali tűzhelyhez szükséges öntvényt gyártunk. A Ház­tartási Eszköz és Bádogáru. gyár közszükségleti cikkek hez szükséges daráló, őrlő testeket határidőre legyárt­juk, (Ilyen cikkek ezídeig az országban nem készül­tek.) 5. Szereidé üzeműnkben bevezetjük a szalagreudsze- rti gyártást-, amellyel a ter­melékenység 2« százalékkal fog növekedni. 6. További messzemenő segítséget adónk we álta­lunk patronált kásvárdai gépállomásnak és a téli gép. javítások sikeres befeje­zése érdekében a felmerülő öntvény-szükségletet min­denkor soronJóvin kSelégit- jnk RÜLL SÁNDOR igazgató. SÓS ISTVÁN párttitkáT, MIKLÓS JÚCSBE fi. b. elnök.” őzüstch hajjal az eziistka íriszért.. (Látogatás a* ibrauri téti gazdasági taafolyamon/ December 22-én délután húsz perccel öt óra előtt már gyülekeztek az ezüst- kalászos tanfolyam hall­gatói a tanácsházán. Itt kapott helyet, az „öregek iskolája“ — ahogy a falu­ban emlegetik — mert az általános iskola padjai szűknek bizonyultak az „öreg diákok“-nak. Ez a nappal hivatalos helyiség­nek használt szoba ugyan kisebb, mint egy tante­rem, de a világítás, fűtés kifogástalan. Hogyan kezdték az li.j eszéeudől a uéptroiiMrizoits&jgok ? Kovács István nyilatkozata hik járnak u íéli tanfolyamra? A megye népfront-bizottságai eddigi munkájáról és terveiről az alábbiakat mondta el Kovács István, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szaímármegyei bizott­ságának titkára a Magyar Távirati Iroda munkatársnak: — Alig néhány hónap telt el a nép­front-bizottságok megalakulása óta, s inár is szép eredményeket értünk el me­gyénkben. Megszerveztük a megyei nép­front irodát. A népfront-bizottságok kez­deményezésére számos községben meg­alakult a népkör. Tiszalökön a szőlősgazdák a lerom­lott szőlőállomány megjavítását, a kertek közös védelmét, bekerítését határozták el. igyekszünk szoros kapcsolatot tartani a különböző szervekkel. A TTIT csaknem száz ismeretterjesztő előadást tartott ha­vonként. A Magyar Vöröskereszttel kar­öltve egymásután szerveztük meg az olsősegélynyujtó állomásokat. Különösen a kisvárdai és kcmecsei járásokban ér­tünk el ezen a téren szép eredményeket. A DISZ vezetőivel több helyen megvi­tattuk az ifjúság nevelésének kérdéseit. A pedagógusok egymásután szervezték a falvakban a színjátszó-, tánc- és bábcso- nortokat, énekkarokat. Soha nem tapasztalt érdeklődéssel, szorgalommal gyűjtötték a községek múltjára, jelenére vonatkozó adato­kat. Az új esztendőben legfőbb feladatunk­nak tekintjük, hogy a dolgozók egyre szélesebb rétegeit sorakoztassuk fel a Hazafias Népfrontba a Magyar Dolgo­zók Pártja és kormányunk által kitű­zött célok megvalósítására. Járási és községi népfront-bizottságaink nagy gonddal, szorgalommal állítják össze ak­cióprogramjukat. Célkitűzéseikben fi­gyelembe veszik a legszélesebb dolgozó tömegek kívánságát, tíe vigyáznak ar­ra, hogy ezek. a tervek reálisak, megvaló­síthatók legyenek. Az állami terveket helyi kezdemé­nyezések, erőforrások felhasználásá­val akarjuk túlteljesíteni. Egy út rendbehozása, mint azt Vásáros- naményban tették, a község történelmi múltjának, emlékeinek tudományos fel­dolgozása, mint Kjsvárdán történt, gazda­tanfolyamok indítása, mint azt Tisza­iéi! jön, Vaján és még sok községben tet­ték, és még ezernyi más, kicsinek látszó munka vár a helyi népfront-bizottságok­ra, amelyekkel a béke, a szocializmus építésének ügyét szolgálják. A hallgatók szorgalmasan látogatják az előadásokat. Egyik-másik hallgató 2-3 kilométerről jár el. Eső. sár nem akadály. A köz­ség vezetői jó példával járnak elöl: Erdei Mihály tanácselnök. Szikszói Gá­bor tanácselnökhelyettes és Puskás József községi agronómus elsőknek irat­koztak be és minden alka­lommal pontosan megje­lennek. Több olyan hallgató van aki 13—20 évvel ez­előtt végezte el az „arany- kalászos“ téli iskolát. — Ilyen például Tóth Mik­lós 10 holdas középpa raszt, akinek több más hallgatóval együtt már ezüstösen csillog a hajé. Miklós bácsi a tanfolyam legöregebb hallgatója (1892-ben született). Egy­ben 6 a legpontosabb, leg­figyelmesebb valamennyi között. Mindig az előadó mellé ül, hogy el ne sza- lasszon egy szót se. Mert — amint szokta mondani — „aranykalászos gazdá­vá avatásom óta nagyot fordult a világ, sokat fej­lődött a mezőgazdaság." bár, hogy ninexen nő a hallgatói- körött! A 37 hallagó között egyetlen egy nő sem irat­kozott be. Erről Gégény Béla, a Vörös Csillag tsz. tagja, aki a szervezésben résztveit, ezt mondta „Most már eljutott a híre Is- előadások A tanulás nem vesz cl sok :időt. Hiszen most a hosszú téli estéken úgyis a „házhoz van kötve" ez ember. Hetenkint egyszer — minden szerdán 3—10 óráig sok hasznos isme­ret birtokába jutnak az ■minden hazba unnak, amit itt tanulnak. Jönné­nek ti jár nők is, fiatalok is, de le van zárva a fel­vétet Hiszen már ötödik hete, hogy tanulunk. Jö­vőre má3 lesz a helyzet." módszeréről Ábrányiak. Igaz, hogy hi­vatalosan hetenkint két­szer 3 óra a tanulási idő. de a hallgatók lúvánsá- gára egy napra összponto­sította mind a 6 tantár­gyat Borbély Ferenc tan­folyamvezető. Az ember azt gondolná, hogy « hat 50 perces tanítási óra na­gyon kimenti a hallgató­iéit. Ez azonban nem így van. Borbély Ferenc igen. érdekesen vezeti a foglal­kozásokat. A gyakorlati élet példáiból kiindulva és azokhoz visszatérve ve­zeti le a tudományos gaz­dálkodás alapvető sza­bályait. Ügyesen rajzol a táblára, újságcikkekre hi­vatkozik, sőt gyakorlatban is bemutat olyan fontos dolgokat, mint például ho­gyan kell termőre metsze­ni stb. A tanfolyamvezető az órák közé1 beiktatott rövid cigaretta-szünetekkel és néhány perces énekléssel frissíti fel a hallgatók ér- deklödését. Ilyenkor elő­kerül a hegedű is. Bor­bély Ferencnek a nóta és a vidámság régen bevált, nevelőeszköze. Őszülő halántékú és ja- vakorabeli hallgatói egy ­aránt szeretik tanítómes­terüket, aki értékes gya­korlati tapasztalatait és a korszerű tudományt köz­kinccsé teszi számukra, ök pedig nagy szorgalom­mal eltanulják tőle: ho­gyan kényszeríthetik a földet, a gyümölcsfát és szőlőt, a növényt és az ál­latot több termésre, ho­gyan tehetnek szert satnya búzakalász helyett Icincset erő ezilstkalászra? Z. A. Ouutj i>, au itts/w ajyjuiiL(tte.i< A Rákosi Mátyás Müvek, valamint megyénkben a Nyírbogdányi Kőolajipart Vállalat felhívása nyomán a kisvárdai Vulkán vasön­töde dolgozói is megtettek minden előkészületet a fel- szabadulási munkaverseny megindítására. Csatlakoztak a versenyhez. Ez a felaján­lás különösen kötelezi a Vulkán, dolgozóit a munka megjavítására, mert 1954. évi eredményeik nem vol­tak kielégitőek. Negyedik negyedéves tervüket is csak »6 százalékban teljesítet­ték. Ez az előző negyedév­hez viszonyítva lényeges fejlődést mutat, de mégsem büszkélkedhetnek vele. A Vulkán dolgozói ismerik a HL pártkongresszus hatá­rozatát, a kormányprogra­mot, mely a termelés meny- nyiségi és minőségi megja­vításának révén a lakosság jobb ellátását szolgálja. — Erezzék át annak jelentősé­gét, hogyha többet és Job­bat termelnek, a kormány­programot valósítják meg. A Vulkán dolgozói a fel­ajánlást megelőző értekez­leteken további jobb mun­kára tettek ígéretet. Az alábbi felajánlásokat tet­ték: „1. Első negyedéves ter­melési tervünket 101 száza­lékra teljesítjük. Ezen belül a kereskedel­mi tűzhely-öntvény elő­irányzatot 2 százalékkal, a cserépkályha ajtók terme­lési előirányzatai pedig 1 százalékkal túlteljesítjük. 2. A negyedik negyedév­hez viszonyítva a selejtet a temperöntödében 5 száza­lékkal, a szürke öntödében pedig 20 százalékkal csök­kentjük. 3. Az első negyedévben 121 ezer forintot takarít an k meg. 4. A temperöntödében a mezőgazdasági cikkek gaz­daságosabb gyártása és az önköltség csökkentése érde­kében január 23-től új technológiát vezetünk be. A kocsiperselyek gyártását 25.000 forintos nyeremény JYyíregyiiázáü Karmacsi Mária nyíregyházi Kalinin-uUai 18. saam alatti lakos boldogságtól kipirult arccal jelent meg tegnap reggel az OTP nyíregyházi fiókjánál. Kezében egy 200 forintos IIL Békekölcsön-kötvény, sorozstíszá- ma 11.373, száma 37—38. Nyertem; — mondta boldogan. A hivatalos nyeremény jegyzékben egyeztettek a számot. — Ez igent... Huszonötezer forintot nyert a37-es szám, a 38-as pedig 200 forintot! — mondta m OTP dolgozója, és mindjárt kiszámolta, hogy Karmacsi Mária a kétszáz forintos kötvényért 29.200 forintot kap. — Ennyi pénat még sose láttam! —- mondta meg­hatva a boldog nyerő — és most mind a» enyém. — Érdemes volt békekölcsönt jegyezni! 648 fo­rint fizetésem vált, de MM forintot jegyeztem annak­idején. Most meg milyen nagy öröm ért. Szobabútort, konyhabútort és ruhákat veszek a pénzért — sorolta. Aztán amiikor kezében a nyereményösweggel távozott a pénztártól, az emberek utána néztek ée ezt mond­ták: Szerencsével kezdődött számára se új év!

Next

/
Oldalképek
Tartalom