Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

Megyénk iparának eredményei és feladatai Értekezletet tartottak a megyei vállalatok igazgatói. párttitkárai, uh. elnökei és DISZ-titkárai A felszoiHiduiási munkaverseny hírei Megyénk vállalatainak igazgatói, párttitkárai, üze­mi bizottsági elnökei és DISZ titkárai szerdán a Párt­oktatás Házában értekezletet tartottak. Ezen vitatták meg az 1954. évben végzett párt és gazdasági munka eredményeit, fogyatékosságait és az ez évi feladatokat. Az értekezleten résztvett Varga Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, Szigetvári elvtárs, az ágit. prop. o. vezetője és Benlcei elvtárs, a városi párt- bizottság titkára is. A beszámolót Kollonay Béla gé­pészmérnök elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartotta. A szocialista iparosításról, mint a szocialista fejlődés egyik alap­bázisáról, a népjólét növelésének emelőjéről beszélt. Foglalkozott azokkal a fontosabb ipari létesítmények­kel, üzemi bővítésekkel, melyek megyénkben az ötéves j tervidőszakban épültek, s amelyek hazánk erősödésé- j hez, az életszínvonal emelkedéséhez járultak hozzá. \ Majd megyénk ipari üzemeinek 1954. évi tervteljesíté­séről beszélt. A megye minisztériumi ipara 92.2 százalékra teljesítette 1954. évi tervét A lemaradás miatt olyan hatalmas összeg veszett el, melyből három olyan mező- gazdasági üzemet lehetett volna építeni, mint amilyet jelenleg építünk, vagy 600 családi ház építése vált volna lehetővé. A dohány­fermentáló, a mezőgazdasá­gi gépjavító, a tejipari vál­lalat, a kisvárdai szeszfíno- mító és több más vállalat büszke lehet a tervteljesí­tésre. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyék adósak maradtak az éves terv tel­jesítésével, mint például a kisvárdai Vulkán, amely 82.3 százalékra, vagy a Nyírségi Növényolajipari Vállalat, amely még ke­vésbé teljesítette éves ter­vét. Téglagyáraink 2.7 mil­lió téglával, a Vulkán kb. 257 darab G 35-ös traktor­hoz szükséges öntvény mennyiségével, az Alkaloi­da vegyészeti gyár jelentős mennyiségű exportkészít­ménnyel adott kevesebbet népgazdaságunknak. „Annak ellenére, hogy a múlt évi tervünket nem tel­jesítettük, és jóllehet a ter­melés 1953-hoz viszonyítva 5.5 százalékkal emelkedett ugyan, rossz eredményt mutat vállalataink bérgazdtílkodásu. A megye ipari üzemei 2ö.l százalékkal nagyobb mértékben használták fel béralapjukat, mint 1953- ban. Különösen a Malom­ipari ES, a téglagyárak és a Vulkán rontották le a megye többi ipari üzemei­nek eredményes munkáját. Ebben felelősek pártszerve­zeteink is, mert nem ellen­őrizték megfelelően a gaz­daságos munkát” — mon­dotta Kollonay elvtárs. A szocializmus építésének .júniusi programja egyre \ ilágosabban és mindenki számára érthetően hangsú­lyozza, hogy népgazdasá­gunk továbbfejlődésének kulcskérdése a termelé­kenység erőteljes fokozása. Ipari vállalataink vezetői még nem értették meg en­nek fontosságát. Ezt mu­tatja az is; hogy a múlt év­ben csökkent a megyében a termelékenység. A munká­sok átlagkeresete jelentősen emelkedett. A gazdasági ve­zetők elfelejtették, hogy nem mindenároni tervtelje­sítésre van szükség! A ter­melékenység nagymérvű csökkentése, egyes üzemek­ben tapasztalható magas túlóra felhasználás, a nagy­fokú szervezetlenség és a felesleges munkaerőigény­bevétel következtében állott elő. Csak a túlórafelhaszná­lás következtében megyénk minden fizikai dolgozójára 19 túlórával jutott több, mint 1953-ban. Csupán az alkalmazottak 30.000 túl­órát használtak fel a múlt évben, ami több, mint a kisvárdai szeszfínomító munkáslétszámának egész évi munkaideje. Egyes vállalatoknál magas volt a múlt évben az igazolatlanul mulasztók száma A Vulkánban például 1099 nap, a dohányfermen­tálóban pedig 765 munka­nap esett ki igazolatlanul a termelésből. Hiányzott a párt- és szakszervezet se­gítő, nevelő munkája, és sok esetben maguk a gaz­dasági vezetők sem fordí­tottak kellő gondot, hogy megszerettessék a dolgo­zókkal a munkahelyet. — Szita elvtárs, a dohányfer­mentáló párttitkára saját műszakjában egyetlen al­kalommal 26 igazolatlan hiányzás felett siklott el, nem vonta felelősségre a mulasztókat. Szita elvtárs a hozzászólásában a hiba beismerése helyett mente­getőzött az értekezleten, ahelyett, hogy elmondta volna, hogyan akarja meg­szilárdítani üzemében a munkafegyelmet. — Az új szakasz a fegyelmezett, jó munka szakasza. Ezt meg kell értetni minden mun­kással. Az építőipari vállalatok munkájáról is sok szó esett az értekezleten. Az útfenn­tartó vállalatnál 7.6 száza­lékkal, a 61/2-nél 1.1 szá­zalékkal javult, ugyanak­kor a 6-os mélyépítő válla­latnál 16 százalékkal csök­kent a termelékenység. — Szervezetlenség jellemezte építőiparunkat a múlt év­ben. Nem volt megfelelő a munkaerőkihasználás. Az építkezési munkák elhúzódásáért kifizetett kötbérek, túlzott anyag­felhasználás, pazarlás miatt a vállalatok drá­gán dolgoztak. A hiá­nyosságok legfőbb oka, hogy visszaesett a párt- szervezetek tömegmoz­gósító munkája, a dol­gozók lendületét és munkáját nem sikerült szervezettebbé tenni. 1955-ben a jólét tovább- növelése szempontjából még jobb munkát kell végez- niök ipari vállalatainknak. Egyik legfontosabb feladat a termelékenység növelése A feladat kötelezővé te­szi, hogy a gazdasági veze­tők a vállalat rendelkezé­sére álló berendezéseket, felszereléseket a leggazda­ságosabban használják ki. Határozottabb, biztosabb- kezű vezetésre van szük­ség. Nem úgy, mint a ta­tarozó vállalatnál, ahol Kanda elvtársnak, az üze­mi szakszervezet elnökének hozzászólásából idézve: „Baj van a vezetés körül.” Egyetlen építkezést sem adott ót határidőre a válla­lat. Szervezetlenség van a munkahelyeken. A Maxi- menko-telepen például a munkafeltételek hiánya miatt a Cserbák-kőműves- brigádnak 70 munkaóra kiesése volt. Másutt agyon­szervezték a munkát, még sincs eredmény. A tűrhetet­len bér- és munkafegyelem­lazaságok drágítják az építkezést.” — Kanda elv­társ jól ismeri és ismerte hozzászólása szerint 1954- ben is a jó munka gátló té­nyezőit. a szakszervezet még­sem segített eredmé­nyesen ezek megszün­tetésében. Meg van rá a lehetőség, hogy 1955- ben segítsen a szakszer­vezet a hibák kijavítá­sában. Az ipari termékek ön­költségének tényezői az anyag, az energia, a bér-és különféle költségek, a se- lejtből eredő károk — nem ismeretlenek a vállalatok vezetői előtt. Az építőipari munkásad megyei versenyének leg­utóbbi értékelése szerint a tiszalöki eröműépítkezé* három első helyezés elnye­résével büszkélkedhet. A kőművesbrigádok versenyét a IV. negyedévi átlagtcljc- sítés alapján Novak János 13 fős brigádja nyerte 192 százalék átlagteljesitésscl. A kubikos brigádok verse­nyében Tánczos Ferenc bri­gádjának 246 százalékos átlagteljesítménye a legma­gasabb. A segédmunkásbri­gádok versenyében Sípos János 20 fős brigádja érte el a legszebb eredményt. A brigád 222 százalékot tel­jesített. A Mátészajka és VíÉke Körzeti Földműves- szövetkezet Idejében való. hathatós intézkedésekre van szükség. hogy döntő javulás követ­kezzen be az önköltség csökkentésében. Az érte­kezlethez igen értékesen szólt hozzá Fülöp elvtárs, a nyírbogdányi kőolajipari vállalat igazgatója. Megmu­tatta, hogy jó vezetéssel szép eredményeket lehet el­érni. „A tervteljesítés iránti felelősségérzettel, szívós szervező munkával, a hi­bákkal szembeni kérlelhe- tetlenséggel és a dolgozók segítségével érte el válla­latunk, hogy élüzem lett — mondotta Fülöp elvtárs. Eredményeink elérésé­ben segített a pártszer­vezet és a szakszerve­zet. Megérttettük a dol­gozókkal a munkafe­gyelem és a végzett munka iránti felelős­ségérzet jelentőségét. — Dolgozóink lelkesedé­sét jellemzi, hogy a nagy hófúvás idején, mikor gépkocsin nem mehettünk értük, gya­log jöttek be dolgozni. Nincsenek igazolatlan hi­ányzások. Túlteljesítjük ter­vünket. Mérlegre tettük múlt évi munkánkat és ki­jelöltük a még jobb mun­ka útját. Február 1-től gyógyvazelint is fogunk gyártani. Már elkészültek a gyártási, technológiai elő­írások. Szép terveink van­nak. De tudjuk, ezek csak tervek mindaddig, amíg a dolgozókat nem mozgósít­juk megvalósításukért.” Az értekezlet rámutatott a jobb munkavégzés lehe­tőségére. Több hozzászóló mondotta el, hogy megvan a jobb munkára való tö­rekvés a vállalatoknál. A beszámoló, de Varga elv­társ hozzászólása is utalt arra, hogy a felszabadulási mnnkaversenyt a termelékenység növelése s és az önköltség csökkentése szellemében kell fejleszteni. dolgozói csatlakoztak az abonyi földművesszövetke­zeti dolgozók által kezde­ményezett országos szövet­kezeti munkaversenyhez. Vállalták, hogy első negyedévi felvásárlási tervüket 110 százalékra, eladási tervüket 105 százalékra teljesítik, a beszerzések 5 százalé­kát helyi árualapból biztosítják, fél száza­lékkal csökkentik a költségszinteket, továb­bá a negyedév során 100 új taggal erősítik a szövetkezetei. A negyedév folyamán a szövetkezet dolgozóinak 50 A versenynek máris jó eredményei vannak csak helyesen kell szervezni és segíteni a dolgozókat. A felelősségérzet és új­ra csak a felelősségérzet a gazdaságosabb mun­kavégzés iránt, — ez, amit a párt és a dol­gozó nép elvár minden vezetőtől és a haza min­den polgárától. A sztahanovisták, a szak­mák legjobbjai, a lelkes DISZ-tagok és mindenek­előtt a párttagok tömegei sikerhez viszik a vállalatok munkáját. Igényelni kell se­gítségüket, bízni kell ben­nük, s velük együtt har­colni a népjólét növelését biztosító célkitűzések meg­valósításáért. Az igazgatók, párttitká­rok, szakszervezeti elnökök 0S DISZ-titkárok egész ne­gyedévre szóló útmutatást és sok segítséget kaptak kö­zös értekezletükön. A párt figyeli munkájukat. Amit hallottak, azt bizonyárai hasznosítani fogják a mun­kában és az első negyedévi vállalati tervek sikeres tel­jesítésében meg fog mutat­kozni az értekezlet eredmé­nye. százaléka elvégzi a szak­mai minimumvizsgát, hogy szakmai tudásuk fejleszté­sével még jobb munkát vé­gezhessenek, Ai Útfenntartó Vállalat munkásai js csatlakoztak a felszabadulási munkaver- senyhez. Negyedévi tervük 110 százalékos teljesítését vállalják. A vállalathoz tar­tozó tarcali kőbánya dolgo­IjaSilí IS taggul j*£,vav*a§MMÍol( a mi iota i Űj Élet tsz. zói azt vállalják, hogy március 26-ra befejezik ne­gyedévi tervüket. A dolgo­zók továbbá a fekbérmen­Szombaion, 15-én az el­múlt őszön kilépett tagok közül tizenketten iríak alá belépési nyilatkozatot a milotai Űj Siet termelőszö­vetkezetben. Elsőnek olyan tekintélyes gazdák kérték visszavételüket, mint M. Török József 10 holdas, Kon­dor Elek 11 holdas és Sz. Török József hét holdas dolgozó parasztok. A kilé­pésük oka az volt, hogy nem voltak megelégedve a szövetkezei akkori vezetői­] vei és a szövetkezetben lé- ; vő munkafegyelemmel. — j Most, amikor új vezetősé­get választoltak és a mun­kafegyelem terén különböző rendszabályokat hoztak a fegyelemsértökliel szemben és azt következetesen be is tartják, kérték visszavéte­lüket. A kilépettek közül már több. mint húszán lép­tek vissza. tességet, a mintaszakaszok számának és a sztahano­visták számának növelését tűzték ki célul. A vállalat január első felében teljesí­tette vállalását. iiőzős knUíirliiíx lcncsellőD Yenesellőn étidig nem volt a szórakozni vágyó kö- ! zönségnek megfelelő helyi- j sége. Most a községi tanács I végrehajtó bizottsága, a Ha- I zafias Népfront bizottság és a gépállomás részéről a kultúrház ügyében meg­állapodás történt. Ennek ér­telmében a gépállomás a tu­lajdonában lérő kastélyban három helyiségét a köz­ségi tanács irányítása mel­lett a község lakosságának és a gépállomás dolgozói­nak használatára bocsájt. 'Világ ratrtarjai tgtfA sutit fék ! N , '■ ,, . A fegyverszünet évfordulója (3. oldal) ■ ■ Cf;. JW Osztrovszkij: Lenin meghalt (3. oldal) ■BBEmT***™11' ifSI» A párizsi egyezmények ratifikációs törvényjavaslatai ÉHPlIp Wm «By a Francia Köztársasági Tanács bizottságai előtt Sport (4. oldal) XII. évfolyam, 17. szám ARA 50 FILLER 1955 január 21, péntek -—y

Next

/
Oldalképek
Tartalom