Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

I9üä január Ui, vawiiM»)« L A \ Püiilsiieriaiiács es a S/oHszcnczcieH Országos Tanácsa EHiiMfségtítck boiaroiaía a (eiszabitmilási munhavcrscnijbai rászIfCTO legfőbb tízeinek cs dolgozók íutainiazásáröl Aláírlak a magyar—iuguszláv árucsereforgalmi és fizelési egyezmény! Január 14-én Belgrádban aláírták a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti 1955. évre szóló áru­csereforgalmi és fizetési egyezményt, amelynek ér­telmében 14 millió dollár értékű árucsere kerül lebo­nyolításra mindkét fél ré­széről. Magyarország hengerelt árut, gépeket, gépalkatré­szeket, vegyészeti cikkeket, mozdonyokat és berendezé­seket szállít Jugoszláviá­nak. Jugoszlávia dohányt, faféleséget, vegyszeieket, ásványokat, fémeket, gépe­ket, élelmezési cikkeket és egyéb árukat szállít Ma­gyarországnak. *4 tárgyalás során a kül­döttségek megvitatták a magyar áruk tranzitszállítá­sának lehetőségeit a jugo­szláv vasutakon és a jugo­szláv tengeri és folyami ki­kötőkön keresztül. A Magyar Népköztársa-1 ság Minisztertanácsa és a j Szakszervezetek Országos! Tanácsa Elnöksége üdvözli az ipari, építőipari és köz­lekedési üzemek, kereske­delmi vállalatok, gépállo­mások és állami gazdasá­gok dolgozóinak kezdemé­nyezését, hogy hazánk fel- szabadulásának tizedik év­fordulója tiszteletére mun- kaverseny-vállalásokat tesz­nek. A felszabadulás tizedik évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlások híven tükrözik egész dolgozó né­pünk szeretetét felszabadí­tónk, a hős szovjet nép és nagy pártunk iránt. Kife­jezik népünk odaadását a szocializmus építése, a bé­ke megvédése ,a haza ügye iránt. A dolgozók kez.desgénye- zése hatalmas, új erőforrá­sokat tár fel, amelyek nagymértékben segítik pár­tunk politikájának megva­lósítását, a dolgozó nép életszínvonalának emelé­sét. A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége e népi megmozdulás kiszélesítése érdekében, a felszabadulási munkaversenyben győztes üzemek, vállalatok gazda­ságok számára „Felszaba­dulási Serleget” tűz ki ju­talomként. A felszabadulá­si serlegeket az „elüzem” feltételek teljesítése terén legjobb eredményeket elérő üzentek, vállalatok, gazda­ságok nyerik ei. A győztes üzemek a „Felszabadulási Serleg” és az „élüzem” ván­dorzászló elnyerésével egy­idejűleg az „élüzem” kitün­tetéssel járó pénzjutalom kétszeresében részesülnek. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége vala­mennyi, a felszabadulási munkaversenyben eredmé­nyesen résztvevő vállalatot elismerő oklevéllel tünte­ti ki. A felszabadulási munka- verseny eredményét 1955. május 1-ig nyilvánosságra kell hozni. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége. A Ruiir-vídéken további 17.500 dolgozd szíráfko! Franciaország a cseiédlépcső utolsó fokán — a La Tribune des Nations cikke Marcel Gimont a La Tri­bune des Nations című francia polgári hetilapban s fenti címmel a nyugat­német újraíelfegyverzésből származó veszélyről ír. — Mindaddig, — mutat rá Gimont — amíg Németor­szág ketté van szakítva, amíg sorsát nem szabályoz­na szerződés, addig Francia- ország nem érezheti magát sem biztonságban, sem nyu­galomban. Ilyenformán te­hát nekünk kellene első­sorban síkraszállni amellett a tárgyalás mellett, amely­től nyugalmunk és jövőnk függ. A német kérdésről foly­tatandó tárgyalás min­den újabb elhalasztása számunkra egy újabb vereséggel ér fel. És ebből a szempontból csak magunkra vethetünk: nemcsak azért, mert tovább élünk a bizonytalanságban, hanem azért is, mert föl­fegyverezzük azokat, akik legfőbb gondunkat alkot­ják ... Folytatni kel) tehát har­cunkat — szögezi le a cikkíró — a német kér­dés megtárgyalása mel­lett. amely a Kelet és Nyugat közötti közele­dés „bizonyítéka“ is lenne. Gimont befejezésül Fran­ciaország nagyhatalmi hely­zetének megrendülése fe­letti aggodalmának ad han­got. Alighogy lezárult az 1954 december 30-i szavazás — írja — azok a gyászos jö­vendölések, amelyekbe ar­cunkat elrejtve és attól fél­ve bocsátkoztunk, hogy túl­ságosan gyorsan igazunk lesz, futószalagon válnak valóra. ... A díszlet változik és mi teret vesztünk. Ha nem vigyázunk, csakhamar a cseiédlépcső legalsó fokán találjuk magunkat. A ruhrvidéki Oberhausen kohóműveinek 12.000 dol­gozója — mint jelentettük — 24 órás sztrájkba lé­pett. Szombaton reggel 6 óra­kor a ruhrvidéki „Jó re­ménység” bányászati R. T. 16.000 és a Gelsenkirchcni huzalgyár 1500 dolgozója Reusch kijelentése elleni tiltakozásként ugyancsak 24 órás figyelmeztető sztrájk­ba lépett, — A nyugatnémet hadi­ipar központjában, a Ruhr- vidéken fellángolt tiltakozó sztrájkok azt bizonyítják, hogy a dolgozók készek harcba szállni az egyre sze- j mérmetlenebbé váló nyu- ^ Az árvízvédelmi kormánybiztos közleménye A hőmérséklet emelkedé­se és az esőzés következté­ben a Felső-Tiszén kiala­kult árhullám elvonulóban van, Tíszabecsnél pénteken a déli órákban volt a leg­magasabb a vízszint, amely elérte a 472 cm-t, szomba­ton reggel nyolc óráig a Tisza vize itt már 228 cm-t apadt. A tiszai árhullám tetszé­se jelenleg Vásárosnamény térségében van. A Tisza mellékfolyói kö­zül a Szamos és a Kraszna vízszintje a tetőzéshez kö­zeledik. A Túr Garbóiénál tetőzik, a Bodrog még árad, A Körösök völgyében mint­egy 2 m-es vízszintemelke- déssel jelentkező árhullám a Feketekőrösön Antnál el­érte a tetőpontot. A Fehér- Körös még árad. Kies ellentétek a .Hendés-Franee-Adenauer találkozón rétessé vált — a záróközle­mény megszövegezése során egyetlen szó értelmezéséről és németre fordítósáról 25 percig vitatkoztak. „Mostoha-gyerek“-e lbrony, vagy nem Az ötödik Néplap fogadóest A Union Francaise d’In- formation hírmagyarázója írja: Mendes-France—Aden­auer találkozóról: — A vita olyan éles volt, hogy — mint később isme­A costaricai helyzetről A New Statesman And Nation című angol hetilap szerkesztőségi cikkben 5 ir arról a szerepről, amelyet az Egyesült Államok a Costa Rica ellen intézett betörés megszervezésében betöltött. — Bármilyen kimenetelű is legyen ez a betörés — állapítja meg a lap — „h tények azt mutál­ják, hogy az Egyesült Államokat nagy fele­lősség terheli”. * Sanjoséi (Costa Rica) je­lentés szerint Figueres •köztársasági elnök kijelen­tette, hogy a fegyveres erők, ame­lyek három nappal ez­előtt megtámadták az országot, sietve vissza­vonulnak Nicaragua leié és már csak két határmen­ti várost, Fuerto-Soleyt és Penas-Blancast tartják ke­zükben. Az Amerikai Álla­mok 'Szervezete által Cos­ta Ricába küldött nyomozó- bizottság — mint közölte — „komoly bizonyítékait” találta annak, hogy a Costa Rica területére benyomult csapatok „fegyverzetét és lőszerét külföldi forrásból szállítják”. A bizottság nem nevezte meg a „külföldi forrást”. * A costaricai rádió az Amerikai Államok Szerve­zete által kiküldött bizott­ság jelentését idézve meg­állapítja, hogy a bekövet­kezett események nem bel­politikai, hanem külpoliti­kai jellegűek és hogy az országot „agresszió érte külföldi diktatúrák részéről.” A londoni rádió stockhol­mi hivatalos ^jelentest kö­zöl arról, hogy a sVcd kor­mány a bekövetkezett bo­nyodalmakra hivatkozva minden fegyverszállítást megtiltott a középamerikai országokba. Januar 12-én este 6 óra­kor zsúfolásig megtelt a nagy iskola egyik tanter­me. Több, mint 60 dolgozó paraszt gyűlt össze, hogy elmondják véleményüket lapunkról, hogy segítségün­ket kérjék különböző köz­ügyek és magánügyek elin­tézéséhez. Az ibronyiak nem ismer­ték eléggé eddig lapunkat. A fogadónap számos fel­szólalója közül aránylag Kevesen foglalkoztak ma­gával a Néplappal. Amikor ennek okát kutattuk, kide­rült, hogy a községbe osz- szesen 3 Néplap járt ed­dig, ezért kevesen ismerték. Ezek közül a kevesek kö­zül Fekete József a követ­kezőket mondotta: „Né­hányszor olvastam már ezt a lapot. Azt tapasztaltam, hogy valóban a nép lapja, mert sok olyan kérdéssel foglalkozik, ami a dolgozó nép ügyét szolgálja. De egy dolgot azért hiányolok: a mi megyénkben igen sok a földmunkás. Még eddig nem olvastam, hogy a föld­munkás sztahanovistákat népszerűsítette volna.” Ezután egy kis vita ke­letkezett, amelynek során azt tisztáztuk, hogy a falu sztahanovistái tulajdonkép­pen a „mintagazdák”. Ezek­ről írtunk ugyan, de való­ban kevés esetben. Ezen a hibán azonban a jövőben segítünk. A vasárnapi lapunkból 350 példányt kértek. A fogadónap egyik leg­nagyobb tanulsága az volt részünkről, hogy feltárta: számos esetben, például egy-egy fontosabb rendelet közlése esetén, vagy más esetben szívesen vásárolnák meg az ibronyiak is az egyes példány-szamokat. Ezt bizonyítja az is,, hogy az összejövetelen Kis András és többen bejelentették, bogy miután megismerték lapunk célkitűzéseit, meg­rendelik azt. Az összes je­lenlévők pedig azt kérték, hogy ezt a számunkat, amelyben róluk írunk, legalább 2—300 példány­ban árusítsák Ibronyban. Miért „mostohagyermek” lbrony? A felszólalók nagyrésze arról panaszkodott, hogy a községgel kevesebbet tö­rődnek, mint a járás más községeivel. Az állomás 8 kilométerre van, de bekötő i út hiányában különböző J szállításokat kénytelenek 125 kilométeres kerülő úton több községen áthaladva végezni. A villanyhálózat is közel van, mégse halla­nak arról semmit, hogy mi­kor kerül sorra lbrony vil­lamosítása. Ehhez hasonló több olyan panasz is el­hangzott közügyekben, amelyre a községi tanács vezetői a helyszínen vála­szolhattak volna. Azonban a községi tanácselnök és a párttitkár ígéretük ellenére sem jelentek meg ezen a fogadó-órán. Ez is igazolja némileg, hogy a község ve­zetői mostohán kezelik a dolgozók ügyét. Fekete József többek kö­zött arról beszélt, hogy a (anácsválasztáskor öröm­mel szavaztak a helyi nép­front-bizottság jelöltjeire abban a reményben, hogy gyorsan cselekedni fognak a község érdekében. Azon­ban beszélgetésnél, hosszú irka-firkánál egyéb még nem történt. Erre a jelen­lévő népfront-bizottság el­nöke a következőket vála­szolta: „Való, hogy megta- nácskoztuk az egész község részvételével mindazokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani fejlődé­sünk érdekében. Erről ter­vet is készítettünk. Azon­ban a községi tanácsnál még nem gépelték le s így nem juthatott illetékes helyre. Ezért nem is tör­ténhetett semmi.” Tehát is­mét a községi tanács kö­zömbösségébe ütköztünk. Jó lenne, ha a községi tanács változtatna ezen. A nép ügye az első! A népfront- bizottság kezdeményezéseit, javaslatait meg kell hall­gatni és ami jó. megvaló­sítható — végre kell haj­tani! Már is elintéztünk né­hány panaszt. Pápp Miklós azt kérte, hogy a Mokép. gyakrabban küldje vándorfilmes gépko­csiját a községbe. A köz­ségben úgyszólván semmi szórakozásra, művelődésre alkalom nincsen, A fiatal­ságnak még kultúrháza, sem olyan terme nincsen, ahol bált rendezhetne. — Ezért legalább ezt a lehe­tőséget szeretnék gyakrab­ban kihaszntálni. (Remél­jük, a Mokép. rövidesen in­tézkedni fog!) Számosán kifogásolták a földművesszövetkezettel kapcsolatban, hogy nincsen tehénvakaró, lámpaüveg és hasonló más olyan cikkek, amelyekre most a téli idő­szakban nagy szükség len­ne. Ebben az ügyben kap­csolatba léptünk a levelek! ügy vezetőséggel, <tiiov& Ibi rony tartozik és január 13-án már küldtek ki lám- paüvegct. A többi cikket is megrendelték és mi­helyt megérkeznek, azonnal továbbítják Ibronyba. Sok panasz hangzott el a DISZ-szel kapcsolatban. —• Elsősorban a jó nevelő­munka és a helyes szerve­zeti élet hiányzik. Sem a tanács, sem a helyi párt- szervezet vezetősége nem ad megfelelő segítséget. Az is kevés, amit a felettes DISZ-szervek nyújtottak eddig. Ezzel az üggyel kap­csolatban felkerestük Poor elvtársat, a Megycj DISZ- bizottságnál. aki tudott er­ről az állapotról. ígérte, hogy rövidesen komoly se­gítséget nyújtanak a járási DISZ-bizottsággaJ karöltvo az ibronyi fiataloknak. Bagoly József egyéni sé- relmével kapcsolatban is; intézkedtünk. Erre vonata kozó levelünket bizonyára megkapta. Számos egyéb probléma' is felmerült még ezen a fogadó napon. Ezekről sem fogunk elfeledkezni. Végezetül még annyit J lbrony nem „mostohagyer­mek” és egyetlen más köz­ség, vagy dolgozó sem eb­ben az országban! Pártunk és kormányunk nagy erő­feszítéseket tesz valameny- nyi dolgozó ember, község város jobb életéért. De az eredmény rajtunk, a ml összefogásunkon, a mi munkánkon Is múlik. Zajtai Antal. 3«! V A atoiu»vilJany telep Jsinerletésére vonalKo/ó javaslat «*ls6 itiu^aií visszhangja ,,A legtöbb megfigyelő örömmel üdvözölte a Szov­jetunió lépését az atom­eredmények feltárásával kapcsolatban“ — jelenti a Reuter-iroda azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió nemzet­közi atomértekezleten kész ismertetni a szovjet atom- villanytelep működésének és berendezésének adatait. A szovjet javaslat általá­ban nagy feltűnést kel­tett Nyugaton. A Press Association szerint ‘'Lon­donban nagyon gondosan tanulmányozzák ' azt a je­lentést, hogy a Szovjetunió hajlandó a világ rendelke­zésére bocsátani atomerő- 'telcpévcl kapcsolatos ta­pasztalatait.“ Az angol atómerőhatóság szóvivője „rendkívül érde­kes fejleményének nevez­te a szovjet javaslatot. Lewis Strauss, az ameri­kai atomerőbizottság elnö­ke pénteken délután az í, Eisenhower elnökkel fóifc ■itatott tárgyalások után új- ■ | ságírónak kijelentette, hogy I; a szovjet javaslat ..olyan 11 kezdeményezés, amely össz-i :j hangban van Eisenhower , 1 elnöknek az atomenergia I békés célokra történő kö- :|;*8s felhasználásával kap- \ i csolatban tett javaslatá- I val... “ Jules Moch, az ENSZ Le­szerelési Bizottságban he- j i lyet foglaló francia küldött j nyilatkozatot tett, amely- ! ben örömmel üdvözli a ' szovjet javaslatot. ,,Az az ajánlat — hang- j zik Moch nyilatkozata, — | hogy az augusztusra terve­zett nemzetközi értekezle- j ten ismertetik az atomerő békés felhasználásának módját a Szovjetunióban, példa nélkül álló tényt je- i lent.“ I galnémet háborús uszítok 1 és fegyvergyárosok ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom