Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

N fc P L. A P , szombat A községi tanácsülések elé Új tanácsaink több mint j egy hónapja tartották ün- j nepélyes, alakuló ülésüket. ! Most, egy hónap elteltévelj legtöbb községi taná­csunk végrehajtó bi­zottsága megvalósította az alakuló tanácsülé­sen elhangzott javasla- I tokát. Ugyancsak most mérik fel az első rendes tanács- i ülésen, amelyet e hónap vé- gén tartanak, hogy mit I hajtottak végre az egy hó- í nappal ezelőtt hozott hatá­rozatokból. Természetesen bőven lesz miről beszá­molni. Beszélnek majd itt az állandó bizottságok mű­ködéséről, a tanácstagok munkájáról, a fogadóórák­ról és arról, hogy maga a végrehajtó bizottság meny­nyire tartotta szívügyének gyökeres változást hozni a tanácsi munkában. Az új tanácsülések . min- den községben fordulatot kell, hogy hozzanak. A végrehajtó bizottság beszámolójában tükrö­ződnie kell a dolgozók akaratának. vagyis annak, hogy a ta- j nácsválasztások után el­telt időszakban igen nagyot' fejlődött a tanács és a tö- j megek közötti kapcsolat, j másrészt nem maradtak j parlagon a javaslatok, nem \ maradtak ígéretek a jelölő- 1 gyűlésen elhangzott szavak.! Szinte minden tanácsülé­sen beszélnek majd az eredményekről. Ezek az eredmények nem kevesek és mind arról tanúskodnak, hogy ha a községi tanács és a község dolgozói együttesen oldják meg a feladatokat, a siker nem marad el. Erről legékesebben talán az j ibrányi beszámoló szól majd. Ibrányban az első alakuló ülésen javasolták a dolgozó parasztok, minden tanácstag kapcsolódjon be a felvilágosító munkába, hogy a község szégyenletes elmaradását mielőbb fel­számolják az állam iránti kötelezettség teljesítése te- j rén. December 1-én még 30 százalékos volt Ibrány begyűjtési eredménye, mégis 100 százalékos j eredménnyel zárták le az 1954-es esztendőt. Nagy eredmény ez, azt mu- I tatja, hogy a dolgozó pa- j rasztok szeretik a tanácsot, ; szeretik tanácstagjaikat, sa­játjuknak érzik a tanács feladatait, nem akarnak adósai maradni népi álla­munknak. E hónap végén köszöni meg a végrehajtó bizottság a tanácstagoknak és a köz­ség lakosainak jó munká­ját. S e hónap végén, az első rendes tanács­ülésen foglalkozik a községi tanács a föíd- míivesszövetkezet mun­kájával is. Van ugyanis nem egy olyan áruféleség, amelyet a szö­vetkezet be tudna szerezni, mégsem lehet kapni az ib­rányi üzletekben. A tanács a beszámoló után természe- 'esen határozatot hoz a földművesszövetkezet mun­kájával kapcsolatban is. Paszabon a községi ta­nács ülésén már arról szá­molhatnak be, hogy a kuI- • úrtermet átadták a dolgo­zó parasztoknak, amit egy hónappal ezelőtt még csak elhatároztak. A tanácsok munkájának sokrétűsége megkívánja, hogy ezek az ülések sok mindennel foglalkozzanak, hogy a tanácstagok nézzenek jól körül a községben, mit kell még tenni. Beszéljenek arról, hogyan lehet veszteségmentesen megoldani az állatok átte- leltetését. A beszámolók nagyrésze természetesen foglalkozik a helyes trá­gyakezeléssel és már most azzal, hogy biztosítani kell a tavaszi vetőmagvakat. — Különösen a termelőszövet­kezeteknél kell minél sir- gősebben kijavítani a me­zőgazdasági gépeket. Ha vastag hótakaró borítja a földeket, meg kell járatni, mert különben könnyen tönkremegy a vetés. Ezek a tanácsülések nem szabad, hogy megfeledkez­zenek a gazdakörök létre­hozásáról sem és a meg­lévő gazdakörök munkájá­nak megjavításáról, továb- ' bi segítéséről. Nem utolsó­sorban fontos az. hogy ez | alkalommal j megtárgyalják az 1955 első negyedévi község- politikai tervet. Nem mindegy, hogyan értékelik végzett munkáju­kat és soronlévő feladatai­kat ezek a tanácsülések, — Nagyon sok múlik a ta­nácstagok aktivitásán, a végrehajtó bizottság beszá­molóján. Ezért kell már most elkezdeni a végrehaj- í tó bizottságoknak annak a megvitatását: milyen le­gyen, mit segítsen a ta- | nácsülés. A járási tanácsok ; és a megyei tanács pedig segítsen abban: fiatal taná- J csaink váljanak egyre job- I ban a falusi élet, a kultúra lés fejlődés mozgatóivá. Jónás József köicsönkötvénye 10.000 forintot nyert Szilveszter eme egy vidám társaságban mulatóit Jónás József és családja. Szóba került a TIT. Békeköl­csön 3. húzása is. Előkerült az újság. — Nézzük csak meg. hátha nyertünk valamit — mondta tréfásan Jónás József, a tiszavasvári zsilip- építkezés munkahelyi iib.-elnöke. Nagy volt aztán az öröm, amikor kötvényei közül a 04174—17-es szám egyezett. 10.000 forintot nyert a kötvénnyel. Tegnap reggel kapták meg a pénzt az OTP nyír-, egyházi fiókjánál. 3000 forintot takarékba tettek, a többi pénzért pedig bevásároltak az Állami Áruház­ban. Jónás József magának bőrkabátot, feleségének és gyermekeinek ruhaféleségeket vett. Boldogan vit­ték haza a nyereményből bevásárolt holmit. 0 ——————— Érdekes műtét a póznáni kórházban A poznani városi kórház­ban néhány nappal ezelőtt elsőízben hajtottak végre olyan operációt, amelynél alkalmazták az úgyneve­zett hibernációl. A hiber- náció lényege az emberi test normális hőmérsékleté­nek mesterséges csökken­tése. Egy súlyos női bete­get operáltak. A beteg szer­vezetének hőmérsékletét 26 Celsiusra süllyesztették. js ennek következtében mély álomba szenderült. Egyide­jűleg változáson ment ke­resztül a test anyagcseréje és a szervezet érzéketlenné vált a műtéti beavatkozás­sal kapcsolatos fájdalmak­ra. A műtétet dr. Bogdan Bogacki. a kórház egyik kiváló sebésze hajtotta vég­re. A beteg már jól érzi magár és rövidesen fel­épül. Új műfajjal ismertet meg bennünket a szovjet film­művészet a Vidám csilla­gok című filmben. A szer­zők azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan vidám mű­sort állítsanak össze, amely­ben a szovjet esztrád-mű- vészek bemutathatják mű- sorszámaikat. * Robog a vonat Moszkva felé, egymás után nyeli a kilométereket. Végig a vo­naton vígan szól a nóta, mindenfelé jókedv és vi­dámság uralkodik ... Különösen két utas tű­nik ki mókáival, az egyik a hórihorgas Tarapunyka, a másik az alacsony .Stop- szél j. Mindketten úgy érzik, hogy az ö helyük, a világot jelentő deszkákon van. — Azért igyekeznek a fővá­rosba, hogy részt vegyenek az esztrádmű vészek ver­senyén. ... És már ott látjuk őket. amint a moszkvai esztzád- színház különböző próbater­meiben csetlenek-botlanak. Csodálkozva tekintenek szét. ebben a számukra is­meretlen világban. Zsong­lőrök. bűvészek gyakorol­ják mutatványaikat, a bale­rinák táncolnak, a zenészek hangszereiket hangolják. A két reményteljes fiatal vidám humora tetszik a bírálóbizottság tagjainak, a döntő szót azonban a híres konferanszié mondja ki, aki féltékeny a feltörekvő, te­hetséges fiatalokra. Zordonan hangzik meg- felebbezhetetlen ítélete: Menjenek csak szépen haza, ha akarják, három- négy év múlva újból sze­rencsét próbálhatnak ... De még mielőtt a két kedvét vesztett művész a tanácsot megfogadhatta vol­na, egy véletlen folytán új­ból alkalmuk nyílt a sze­replésre és tehetségük be­bizonyítására. Az egyik színházban éppen annak a konferansziénak helyettesí­tésére kérték fel őket, aki a bíráló bizottságban oly le­sújtó véleményt mondott tehetségükről... A két fia­tal művész izgatottan lép a színpadra — hiszen ez az első fővárosi szereplésük — azután megfeledkeznek min­den izgalomról, már csak a közönséget látják, akik vi­dámságot. szórakoztatást várnak tőlük. ... És egymás után pe­regnek a szatirikus és ka­cagtató jelenetek ... A kitűnő müsorszámok sokáig emlékezetessé teszik a filmet. I1 igvelines Áruszükségletünket már egy féléve a nyírbátori járási szövetkezet köz­ponti áruraktárából kap-' juk. Először idegenked-! tünk még a gondolatától ‘ is annak, hogy minden áruért Nyírbátorba kell I mennünk. Azonban kelle- mesen csalódtunk. Igaz. hogy Nyírbátor távolabb esik Nagvkállótól mint. Nyíregyháza, de a csere mégis jobb. előnyösebb számunkra. Különösen, ha a kiszolgálás közötti különbséget is figyelem­be vesszük. A nyírbátori áruraktár j vezetője és alkalmazottai mindig kedvesen és előzé­kenyen fogadják vásárlói­kat. A vidékieket előny­ben részesítik és még arra is kiterjed figyelmük, hogy nem fázunk-e os ilyen esetben behívnak bennünket az irodába me­legedni. Segítenek az áru kiválasztásában, felsorol­ják a rendelkezésre álló cikkeket és megkérdezik, nincs-e szükségünk még valamire, nem felejtet­tünk-e ki valamit a meg­rendelésből. Óvatosan be- í csomagolják a törékeny árut és még a rakodás­ban is segítenek. összehasonlíthatatlanul ; más ez, mint a nyíregy­házi raktár munkája. Ott nemcsak azt nem kérdez­ték meg. hogy van-e szük­ségünk még más árura, hanem ha később jutott, eszünkbe valami, ami az' előre beadott megrende- j lésből kimaradt, azt sem j kaphattuk meg. Nem egy­szer előfordult az is- hogy egy kicsomagolt áru- ból kevesebbre lett volna j szükségünk, akkor vagy az egészet meg kellett vennünk, vagy — ha nem j volt kicsomagolva — el­mehettünk áru nélkül. j Tehát mindent össze­vetve, jó cserét csinál­tunk. A nyírbátori áruéi-! osztó dolgozóinak figyel­mességét. kedvességét kö­szönjük. Tanuljanak tőlük a nyíregyháziak. A nagykállói bölcsőde és napközi otthon vezetői nevében: Juhász Bertalan. Takarítsuk el a havat autcáról ! Nyíregyháza városi taná­csának végrehajtó bizottsá­ga már többízben fölhívta a háztulajdonosok. házkeze­lők és bérlők figyelmét ar­ra, hogy épületeik előtt a gyalogjáró részt naponként többször seperjék el a szük­séghez képest. A felhívás ellenére sokan nem tesznek eleget ennek a kötelesség- j nek, s ennek következtében j több dolgozót ért baleset. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága eddig mintegy 200 mulasztó személy ellen in­díttatott. eljárást. Az ille­tők súlyos pénzbüntetést fognak kapni. A végrehajtó bizottság ismételten felhív­ja az illetékeseket, hogy in­gatlanuk előtt gondoskodja­nak a gyalogjáró rész ál­landó tisztántartásáról. A továbbiakban még szigo­rúbban ellenőrizzük e ren­delkezés megtartását. A városi tanács végrehajtó bizottsága. A rendőrnap alkalmával megjutalmaztak, kitüntettek és előléptettek számos rendőrségi dolgozót Az egész ország dolgozói melegen, a biztonság és hála jóleső érzésével kö­szöntötték népi rendőrsé- yünk megalakulásának tize­dik évfordulóját. Ebből az alkalomból országszerte ün­nepségeket rendeztek, amelynek keretében megju­talmazták, kitüntették és előléptették a legjobb rendőrségi dolgozókat, aitik- nek tevékenysége sokat je­lent a társadalmi tulajdon, a köz- és magánvagyon vé­delmében és a közbiztonság megszilárdításában. Nyíregyházán, az újonnan létrehozott B. M. Szabolcs- Szatmár Megyei Főosztály klubhelyiségében kedden este hét órakor vette kez­detét az ünnepség. Tóth György elvtárs, a főosztály vezetője ünnepi beszédében méltatta a rendőrség tíz év alatt vívott, kemény har­cokban született eredmé­nyeit itt Szabolcs-Szatmár megyében is. Rámutatott, hogy ez a tízéves munka nem volt rossz. Óriásit fej­lődött ezidő alatt a rendőr­ség s vele n yütt az ellen­ség elleni harc, a megye közbiztonsága. Ezután a főosztály 50 dol­gozója kapott munkája el­ismeréseképpen pénzjutal­mat, 20 dolgozó dicséretet, 50 dolgozó kitüntetést. Eb­ből az alkalomból 15 rend­őrt léptettek elő. A szép ünnepi aktus után díszvacsora volt az ünne­peltek és a belügyi dolgo­zók részére, majd táncmu­latsággal zárult az idei rendőrnap. kitüntetések A Népművelési Minisz­térium Szécsén István, Soltész István és Kovács­völgyi Sándor elvtársa­kat, a Néplap dolgo­zóit „A szocialista Kultú­ráért” kitüntetésben része­sítette. Hogyan neveljék a szülök gyermekeiket a szünidőben? A miniszteri rendelet ér­teimében az ország taninté­zeteiben a téli szünidő 1954 december 18-tól 1955 január 16-ig, tehát • majdnem egy hónapig tart. Hosszú idő ez és nagy kiesés a tanu­lás szempontjából. Sok szü­lő tanácstalan; mit legyen gyermekével a nagyobbfokú visszaesés megelőzéséért. — Néhány gondolattal — mint idős, tapasztalt nevelő — szeretnék segítségére síelni a szülőknek. Sok ifjú — bár igen jól érzi a rendszeres munka, a tanulás szükségességét — úgy gondolja, patópálként: ,.Ej, i'áérünk arra még!” s halogatja egyik napról a másikra a komoly munkát. Most a barátok, barátnők, most egy mozi. máskor egyéb szórakozás, de kifo­gások mindig akadnak a halogatásra. Saját lelkiis­meretét is elaltatja, elámít­ja — van idő bőven — jel­igével. Halaszthatatlan ilyen esetekben az erélyes szülői szó. Vannak viszont olyanok, akiket fűt a tudásvágy, va­kációban is szem előtt tart­ják célkitűzéseiket és szor­galmas munkával készül­nek. Ilyeneknél csak szük­ség esetén Irányítson a szülő. Egy-két feladatra azért mindenképpen fel szeret­ném hívni a- szülők figyel­mét. Elsősorban arra, hogy tartson gyermeke nevelőjé­vel, ha lehetőség van rá, szoros kapcsolatot. Szemé­lyesen beszélje meg vele a gyermekét érintő problé­mákat. Minél szorosabb le­gyen az iskola és a szülő kapcsolata, hiszen mindket­tőnek eminens érdeke az, hogy a gyermek tudás és jellembeli fejlődése minél tökéletesebb legyen. Az iskola igazgatója ál­tál elrendelt kötelező fog­lalkozási órákra feltétlenül engedje el gyermekét, hi­szen azokon a tanórákon a gyermeket tanító nevelők átveszik a tananyag leglé­nyegesebb részét és így széknek a foglalkozásoknak igen komoly jelentősége van. Most január 3-tól az Úttörőház és az iskolák szakkörei nyitva vannak a tanulóifjúság számára. Igen sok helyen fel fogják ke­resni a szülői háznál az út­törőpajtások őrsí tagjai kis osztálytársaikat. Fogadják a szülők a gyermekeket sze­retettel, engedjék foglal­kozni őket, csupán arra vi­gyázzanak, hogy az őrsi óra valóban a tanulás jegyében folyjon le. Engedje a szülő gyermekét minél tovább a szabad levegőn mozogni, sportolni, szórakozni. — Az egészségét, szervezetét fej- leszti, erősíti vele. A szó­rakozása azonban némes le­gyen. Jó filmet, értékes színdarabot is látogathat a gyermek, azonban este 6 órán túl csak szülői fel­ügyelet mellett maradjon a szülői házon kívül. Készítsen a szülő gyer­meke számára napi progra­mot, melyben adjon időt, módot és helyet gyermeké­nek a tanulásra. Ellen­őrizze a munkáját, elkészí­tette-e a feladott, írásbeli dolgozatot? Ne tűrjünk el­kapkodott munkát, mert az | felületességre szoktat. Ke­vesebb anyagot, de alapo­sabban végezzen el a diák. Értesse meg a szülő gyer­mekével, hogy nem a ta­nárnak, nem a szülőnek, hanem elsősorban önmagá­nak tanul. Pedagógiai érté- kű, ;ió könyveket olvasson gyermeke, olyan könyveket, melyeknek tanító, nevelő,’ ismeretszerző, szóval ko­moly értéke van. Zenében, rajzban, művé­szi tárgyakban, ha érzéke van a tanulónak, képezze magát szorgalmasan. Ve-' j gyen részt a gyermek a j házi munkában, a rend, a ] tisztaság megalkotásában. ; Saját dolgait tartsa példás rendben, tunyaságot ne tűr­jünk! Ha az említett szempon­tokat a szülő helyesen ki- I válogatja és alkalmazza, ! akkor gyermeke hasznosan és kellemesen tölti el szün­idejét és nem marad el a j tanulásban. TJjlaki István. la VT. sz. ált. isk. nevelője. m V í D 4 M C S I L L A G () k

Next

/
Oldalképek
Tartalom