Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-24 / 305. szám
.1954 december 25, szombat KÁRPÁTUKRAJNAI VÍZIEROMŰ ÉpCl A Kárpátok hegyormai között, egy festői szépségű völgyben, éjjel-nappal búgnak a gépek. A kárpátukrajnai vízi- erőmű épül itt a Rika-folyó mentén, azon a helyen, ahol a folyó a Tereblja felé közeledik. A két folyót csupán egy szikla választja el. A Tereblja medre 220 méterrel magasabban fekszik a Rika-folyó szintjénél. A Tereblja vizét gáttal tartóztatják fel, s a víz egy alagúton keresztül sebesen rohan majd lefelé a vízierőmű turbinájához. Az építkezés dolgozói nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. Különösen szép sikereket értek el a gát építői, akik már többezer köbméter betont raktak le terven felül. Normájukat naponta túlteljesítik. Az alagútfúrók is a nehéz hidrogeológiai viszonyok ellenére sikeresen haladnak előre. Minden munkát gépesítettek.. Villamoskocsik szállítják ki az alagútból! a kőzetet, amelyet a fúrógépek téptek fel. Eddig 3.150 méter készült el az alagútból, melynek teljes hossza 3.800 méter lesz. Három turbinát határidő előtt szereltek össze. A kárpátukrajnai vízierőmű építésében az egész ország segít Az alagút építésében pL a Kaukázuson túli bjumusi és szevani vízierőművek építői is résztvesz- nek. Az épülő vizierőmű Kárpát-Ufcrajn.-i és Ukrajna nyugati területeinek legnagyobb erőmüve lesz. Az építők elhatározták, hogy határidő előtt befejezik az építkezést Akik készítményei Moszkvába, Londonba in eljutnak Látogatás a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél A nagy jövedelem titka: elegendő abrak termelése Tervezési tapasztalatok a nagyhalászi Petőfi tsz-ben Sok szépet és jót hallottunk a Szabolcs-Szatmár- megyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezetről. — Termékeik nemcsak országosan, de kiilföiáön — mint a Szovjetunióban és a nyugati országokban — is híresek. A belföldi ict-nirpk ellátása mellett exportra is termelnek. Tetszetős, jóminőségű munkát végeznek. A szövetkezetnek Nyíregyházán kívül többek között Vásárosnaményban, Paszabon, Ibrányban, Ti- szadadán, Balsán, Tímáron, Szabolcson. Kisvárdán és vannak termelő részlegei. Több mint 800-an készítenek háziipari és nép- művészeti munkákat. A pa- szabi népművészeti részleg készítményei például a Moszkvában megrendezett kiállításra is eljutottak. Ez a szövetkezeti részleg jövőre háromszorosára növeli termelését. De a többi részlegekben is fokozzák a lakosság igényeit kielégítő és exportra kerülő szép munkák készítését. ' Többek között ruháskosarakat, demizsonokat, hímzett, szövött és kötött ruházati cikkeket, csipkedísze- ket, párnákat, paplanokat, kendőket, sálakat, gyermek- ruhákat és egyéb kézimunkákat készítenek. Ezekből a termékekből sokat lehet látni és vásárolni a nyíregyházi Kossuth-téren lévő Népművészeti és Háziipari boltban is. KÉZZEL FESTETT SELYEMKENDÖK, PASZABI TÄNCRUHA Meglátogattuk a szövetkezet nyíregyházi központi raktárát. Volt miben gyönyörködni. Egyszerű anyagokból — mondhatjuk — „művészi4' munkát, tetszetős holmit készítenek. Ott láttuk Bagosi István buji ember munkáját, a szép pamut-sálakat, melyekből nemcsak Budapestre, de exportra is szállítanak. Ott láttuk a beregi keresztszemes és pávás-mintás szőtteseket, Tarján Ilona népművész munkáját: a pasza- bi szőttes táncruhát, Morgenstein Jenőné munkáit: a kézzel festett selyemkendőket, a nyíregyházi Zsdánov- utcai paplancsináló részleg xeguler és brokátpaplan- készítményeit, ruháskosarakat, melyekből Angliába is szállítanak, továbbá sok-sok egyéb ügyes munkát. A I.uther-utcai kendő- fúvó részlegnél ellestük, ahogy Swecs Gyula, a leszabott kendőszövetet kifeszítette, valamilyen anyaggal befújta, azután ráhelyezte a mintát és azt színenként fúvóval a kendőre rögzítette. Két-, három- és nágymintás kendőket készít. Negyedmagával naponta 120 ‘ -Mfl. kendőt „mintáz. Innen a Dózsa György-utcai üzemrészbe viszik a festett kendőket és ott géppel temóz- zák, azután vasalják és csomagolják. A KÖTÖRÉSZLEGNÉL A kötőrészleget is meglátogattuk, ahol férfi és női pulóvereket, export-kesztyűket készítenek a munkások. A kötőgépek munkájának zajában beszélgettünk Varga Ferenccel, aki éppen egy fehér női pulóvert kötött a géppel. Tőle tudtuk meg, hogy az exportmunkák mellett a lakosság megrendelésére is készítenek pulóvereket, kesztyűket és egyéb kötött holmit. Jövőre 100 százalékkal növelik a termelést. Végül a Dózsa György- utcai demizson- és kosárfonó részleget látogattuk meg. A budapesti konzervgyár és a debreceni ÜVÉ'RT részére fonják a demizsonokat. Mészáros Pálné, a ,/He- lyiipar Kiváló Dolgozója“ boldogan mutatta be a Részleget, ügyes és szaporakezű társait. Ott dolgozik Fekete Antal süketnéma kosár fctip is, aki naponta 3 darab» ruháskosarat fon. A részlégnél csak Mészárosné ügyesebb nála. Havonta 200 cjlarab vesszőkosarat és 20.000 de- mizsont fonnak a részleg dolgozói. Nagy Sándomé, a szövetkezet elnöke, büszkén mutatta be az egyes részlegekben dolgozó ügyeskezű munkásokat és munkáikat. Örömmel mondotta, hogy a szövetkezet ezévi tervét már december 21-ig 150 százalékra teljesítette. í O. A. Nemcsak a naptárban, hanem a valóságban is megjött a tél. Aggódva gondolunk zöldelő vetéseinkre: lesz-e elegendő hótakaró, ami megvédje a fagytól? A meleg szobában dús asztal mellett díszbe öltöztetett fenyőfa zöldje táplálja reménységünket: tavasz- szal újra zöld lesz a határ, ismét elkezdődhet az éltető munka, csak béke legyen a földön! Ilyenféle gondolatok zsongtak Czurik Julianna könyvelő fejében december 20-án a termelési terv böngészése közben, amikor rá- nyítottam a nagyhalász! Petőfi tsz. irodájának ajtaját. A terv végén lévő eredmények és összesítések ugyan még hiányoznak. De hamarosan meglesz az is, hiszen 7 tagú bizottság gondoskodik a jó tervezési munkáról. A könyvelőnő éppen azt tanulmányozta, hogy Gyarmati Antal körzeti agronómus hogyan töltötte ki az első tervlapokat a bizottság megbeszélései alapján. A nagy felelősségből, amelyet a közgyűlés a bizottságra ruházott, úgy érzi, rá is jócskán háramlik, hiszen ő is a hét között van. Nagyrészt az ő számadásaiból, könyvelési adataiból alakul ki a jövő esztendő képe, amelyben a 48 tag között az ő sorsa is kirajzolódik. Mi szükséges a jó tervhez ? Jószerrel meg se melegedett a lóca alattam, amikor egy tagbaszakadt, értelmes arcú parasztember jött be: Baraksó János, a szövetkezet elnöke. Egy darabig figyelmesen hallgatta a könyvelő áradozását a készülő tervről. Látszott az arcán, hogy nincs ínyére a sok dicséret. Nem is állhatta tovább szó nélkül: — Nem mondom, fejlődtünk. De 1949 óta nem ide kellett volna eljutni, ahol most van szövetkezetünk. Az elmúlt évben, vagyis hát az 53/54-es esztendőben igaz, nagyot léptünk előre, de még több tekintetben kezdeti nehézségekkel küzdünk. Nem elég jó még minden tagnak a munkafegyelme, a felelősségérzete. Már pedig hiába jó a terv, ha ez nincsen meg! A zárszámadás legfontosabb tanulságai A Petőfi tsz. 250 holdas szántója igen termékeny, derékig érő lucerna terem rajta. A munkaerő sem kevés, mert 6 hold sem jut egy tagra a szántóból. — Mégis előfordult a nyáron, hogy némely tag nem kapálta meg kimért területét, csak egyszer. Ez a legfőbb oka annak, hogy a kapásokból nem értek el olyan termést, amilyent a lehetőségek megengedtek volna. A szabadság magyar „őrvárosáhan“ Debrecen, 1954. december 21. /! film szürke kockái, az éter hullámai, az újságok betűi nagyon, nagyon kevesek ahhoz, hogy mcgközelitőleg is visszaadják, ami ezen a napon Debrecenben történt. Mégis ott voltak a filmhíradó munkatársai, a rádió riporterei, s én is azért mentem, hogy megpróbáljam leírni ezt a mi népünk számára fontos, de ennél több: történelmi eseményt. A szabolcs-szatmári országgyűlési képviselőkkel és két, az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkájában részt- vett képviselővel utaztam. Robogott az autóbusz, egymásután hagytuk el a községeket, kis tanyákat. Beszélgettünk. Olyan dolgokról, hogy bizony ma már nem a levegőbe mondott szó nálunk a népé. A fehérgyarmati járásban például a tanácsválasztások előtti jelölőgyűléseken beszéltek arról, hogy vasút kellene, mert nem tudják értékesíteni terményeiket. Néhány hét műit el és már értesítést kaptak: meglesz a vasút, méghozzá rövidesen. A másik a tcnyészapa- állatok ügye. Panaszkodtak erre is, ma már 50 tenyészállat érkezett a megyébe. P gyszóval a megye J ügye volt a beszéd fonala- Később, ahogy Debrecen felé közeledett velünk az Ikarus-gyár szép remeke, mégis egyikünk sem tudott másra gondolni: nagy ünnep ez a mai! Hliva Ferencet az elmúlt nyáron ismertem meg. A székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezetbe látogattam el, ahol ö brigádve- zctö. Akkor még nem is a naptár ma már más, azóta sok minden történt. 1954 december 21-ét írunk. '~7~)yl évvel azután, hogy az Ideiglenes Nemzet- gyűlés szózatával elkezdtük az újjászületett magyar életet, emlékezünk. Debrecen város dolgozói úgy, hogy ünnepi díszbe öltöztették lakóhelyüket, zászlókat lengettettek a csipős decemberi széllel, az ablakokban szőnyegeket, képeket helyeztek el. Sokszor jártam már itt, nem is tudom megmondani hányszor, de ilyen szépnek nem láttam még ezt a várost. Kicsinosítva, megszépültén áll a Nagytemplom, országunk történelmi szószéke, az arcok is ünnepeltek. Debrecen ezen a napon a magyar Mekka is. Az egész országból idesereglctt küldöttek nézték kíváncsian a kollégium híres oratóriumát. a székeket, a szónoki emelvényt, hogy hazatérve beszámolhassanak mindenről. Együtt van itt a gyári ^ munkás, a miniszter- elnök, a dolgozó paraszt, tábornok. Ilyen barátság ban, nagy megértésben hozzák a törvényeket, a rendeleteket. így élnek és dolgoznak. Mindez tíz évvel a magyar államiság első lépéseinek megtétele után, az őszinte, közös út nagyszerűségével *""JínUí. Amikor ; előbb említett két szabóit Jegyei képviselővel utaztam ide, megvallom: nem gondoltam volna, hogy néhány óra múlva olyan magabiztosan, tele derűvel és reménységgel sétálnak az ország gyűlésének színhelyén. Aztán ahogy elnéztem őket, láttam, hogy ezek az emberek megtanultak és képesek irányítani. Később, amikor Rákosi elvtárs lépett a szónoki emelvényre és arról beszélt, hogy meg kell védeni verejtékes munkánk eredményeit, — észrevettem azt is, hogy ezek az arcok kemények — mint maga a nép! ermésztes és a mi ha- zánkban egyetlen becsületes ember sem csodálkozik azon, hogy Hliva András parasztképviselő, Kap- tur Margit traktoros és a többiek, — akik az ország sorsát irányítják — ma még szántanak és vetnek, de másnap a nép törvényeit hozzák, komoly, ünnepélyes arccal. Azon sem volt csodálnivaló, hogy összecsendülnek poharaik hazánk, a párt és a kormány vezetőivel. Mégis megható, gyönyörű látvány volt! Későn este a Nagytemplom előtt, vakító reflektorok fényében Kossuth Lajos szobrát koszorúztuk meg. Ahogy lassan, méltóságteljesen szárnyalt a felejthetetlen dallam, én csak álltam a szobor előtt és valami összeszoritotta a torkomat. Közöttünk, mellettünk álltak az ország vezetői, népünk legjobbjai. Fedetlen fővel hallgattuk a hideg decemberi estén: „Kossuth Lajos azt üzen- íe ... Éljen a magyar szabadság!” Kopka János. Ha az állatállomány nemi olyan lett volna, mint amiJ lyen, sokan törölhették vol-í na a szemüket zárszámadáskor. Pedig itt is akad még bőven javítani való. Baraksó János elnök bűntudatosan vallotta meg,! hogy eddig a sertéstenyésztést és csikónevelést tar-J tották legfontosabbnak. —1 Különösen törődtek a hizlalással, mert innen jutottak leggyorsabban jövedelemhez. De bebizonyosodott, hogy a főszerep a szarvasmarhatenyésztést és a tejtermelést illeti meg. — A: mintegy 70 számosállatból 40 szarvasmarha, amelyből tehén mindössze 18 darab. Közöttük szép számmal’ akad 18—20 literes is. A bevétel javarésze így is a tejből származott. Ezért elhatározták, hogy az állomány összetételén javítanak. A teheneken kívül 8 üszőt beíedeztettek. ö gyógyíthatatlan meddő üszőt jó fejős tehenek vásárlása útján kicserélnek. Hogy ne csak az eladás, hanem a vétel is megvalósuljon, egy bizottságot választanak, amely ezért felelősséggel tartozik. A bikaborjakat szerződéses úton értékesítik. Rátérnek az évenkinti rendszeres elletésre, a takarmányozás, ápolás és elhelyezés megjavítására. — Mindemellett az állattenyésztés többi ágát is arányosan fejlesztik. Tanácsunk a Petőfi tsz. tagságának Ezek a célkitűzések fel tétlenül helyesek. Hiszer csupán a tejből 73 ezer t rint bevételt irányoztak eh nem beszélve az állattenyésztés egyéb nagy jövedelmeiről. E helyes célok! eléréséhez azonban szükséges, hogy a tsz. az abraktakarmányoknak a gazdasági részét maga termelje meg teljes egészében, me' a vásárolt abrak nem g< daságos. A tervezett takar mánymérleg szerint a termelendő abraktakarmány nem fedezi a szükségletet, Ennek legfőbb oka azy hogy a tengeri 12 mázsás termésátlagát alacsonya tervezték meg. Az iga hogy tavaly annyi termet de nem ez dönti el, hog jövőre mennyi terem. Tava! néhányan elmulasztották i növényápolást, de azok akikkel előfordult, má okultak belőle. Tavaly csal 2 holdba vetettek hibrid magot, jövőre mind a 1 holdon ezt akarnak vetn A föld jóerejű, trágyás. t vetés idejét megfelelő idő pontra irányozták elő. íme, minden feltétel megvan a jobb kukorica- termésnek! Ez pedig nélkülözhetetlen a több tej hús, zsír, tojás termelést hez, a tsz. tagsága nagyob jövedelméhez és az ege: dolgozó nép jobb boldor lásához. T, 5 sejtettem, hogy iliiva Ferenc, aki a legerősebb, legügyesebb emberrel is: versenyt arat, aki annyira barátságos, közvetlen a legöregebb, hetven éven felüli tsz-taggal is — országgyűlési képviselő. Éppen úgy nem gondoltam arra, hogy Kaptur Margit, a traktorát javító, olajtól maszatos arcú tizennyolc, húsz év körüli barna lány ismeretségünk u tan egy-két hónapra Pestje utazik, hogy elfoglalja 1Mj-| lyét a parlamentben, azonban így történt es most együtt utazunk az autóbuszon. Ök megbízóié veinkkel az ünnepi országgyűlés ‘■’"•iáiként. (7\ ?brecen. Történelmi U események színhelye. Évszázadok alatt számtalan, a magyar nép szabadságáért, függetlenségéért folyó harc szemtanú ja, szervezője, lelke. Mélte.n kapta ezt a jelzőt: a szabadság őrvárosa. Bocskai hajdúinak városa, Köss uth hadseregének szülőatyja, az 1848—49-es országgyűlés színhelye ez a város. Ma újra történőimet formál, alkot. Tíz évvel ezelőtt, a sajgó, ezernyi sebből vérző Debrecen adott jelt ;az országnak, világnak. Azt kiáltotta: itt vagyunk, élünk! Eltakarítjuk a romokat és újjáépítjük az országot! Magyarország n cm lesz többé Mohács! 1944 december 21-e volt. A Magyar Ko mmunisía Párt nyilatkozatának nün- den pontja megvalósult azóta. Debrecen inai külseje azt adja tud túl, hogy
