Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-16 / 298. szám
3 NÉPLAP 1954 december 16, csütörtök Néhány adat a kocsordi Vörös Csillag tsz. tervéből A kocsordi Vörös Csillag termelőszövetkezet 'ebben az évben már sokkal magasabb jövedelmet biztosított tagjainak, mint az előző években. Búzából például 4 kilót osztottak munkaegységenként, pénzből pedig 14.67 forintot. A részesedés növekedését elsősorban a munka minőségi javításával érték el. Azzal, hogy idejében végezték a különböző vetési, növényapolási és betakarítási munkákat. Azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy jobban vigyáztak a közös vagyonra, nagyobb figyelmet fordítottak a jószágtartásra. A szövetkezet tagjai meg vannak elégedve úgy a természetbeni juttatásokkal, mint a pénzrészesedéssel. Azt azonban elhatározták, hogy a következő zárszámadáskor még magasabbra ‘emelik a munkaegység értékét. Vájjon, hogyan lehetséges ez? Hisz földterületük nem változott, gépi munkát eddig is alkalmaztak, jószágtartással most is foglalkoznak. Az első lépést azzal tették meg a részesedés emelése érdekében, hogy az eddigiektől eltérően készítik el az 1955-ös gazdasági év termelési tervét. Főleg azokat a növény- féleségeket fogják termelni, amelyekből bőven pénzelhetnek majd és kevés munkaerőt kell annak előállítására fordítani. így határozták el, hogy NÖVELIK AZ ÖNTÖZÉSES TERÜLETET Főleg azokat a növényféleségeket termelik, amelyeket kora tavasszal piacra vihetnek. Ilyenkor magasabb árat adnak a zöldségfélékért, mint például a nyár végén. így született meg a terv 10 hold öntözéses kertészet létesítésére, mivel már ismerik ennek jövedelmezőségét. Erről a 10 holdról ösz- szesen 353.000 forint jövedelemre számítanak. Ez meg is lesz. Tervük szerint 1 hold korai káposztáról 150 mázsa termést várnak. Ennek pedig nyár elején 300 forint volt mázsája. Az egy hold tehát 45.000 forintót fog hozni a házhoz. Az is régi vágya már a szövetkezetieknek, hogy a beadási kötelezettség teljesítésén felül maradt ter- melvényeikct SAMT ÜZLETÜKBEN értékesíthessék. Most ezt is figyelembeveszik a tervkészítés során. Mátészalkán létesítenek zöldségelárusító standot. Ezzel is emelik a pénzbevételt. Arra is kiterjedt figyelmük, hogy a munkaegység értékének emelése nemcsu- pán a konyhakertészeti növények termesztésén múlik, sokmindent figyelembe keli még venni. Például azt, hogy növelni kell a kapástermények holdankénti terméshozamát is. De hogyan? Műtrágyával? Azzal is. — Jobb talajelőkészíléssel? Ez is szükséges. Gondos növényápolással? Enélkül elképzelhetetlen emelni a termést. De a kocsordiak más valamit is kiagyaltak. Öntözni fogják a kapások egy részét. 10 hold öntözéses burgonyáról például 1500 mázsa termést fognak betakarítani. — Felét korai burgonyával vetik be. Holdjáról 150 mázsás termést várnak. 20 hold kukoricát is öntöznek majd. 45 mázsát várnak holdjáról. A tervkészítés során a SZERZŐDÉSES NÖVÉNYFÉLESÉGEK termeléséi» is nagy gondot fordítanak. Ismerik már ennek előnyeit. Tavaly 5 holdon termeltek rostkendert. Jól fizetett. Jövőre 7 holdon termelnek rostkendert, amiből 30.000 forintot kapnak majd. A kapás és egyéb növényféleségek terméshozamának emelése mellett ebben az évben az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítanak a jószágtartásra. Tudják, hogy hiába fáradoznak a terméshozam emelésén, ha nincs fejlett Állattenyésztés, nem emelkedik olyan mértékben a munkaegység értéke, mint ahogy számítanak erre. A tervkészítés még nincs befejezve, de máris látható, hogy nem egyoldalú gazdálkodást fognak végezni a Vörös Csillag tsz. tagjai. — Az is szerepel tervükben, hogy az idei 20 darab eladásra hizlalt sertés helyett jövőre 30 darabot hizlalnak, és szabadpiacon értékesítik őket. Csupán hizottsertésből 93.000 forint jövedelemhez jutnak. Nemrég kötöttek szerződést 200 darab juhra. Jövő év júliusában adják át a vállalatnak 8 forintért kilóját. Ugyanakkor ezek gyap- ja is jó pénzt ér. összesen 84.000 forintot kapnak a 200 darab leszerződött juh- ból. A szövetkezet tagsága már régen gondolkozik azon, hogy vájjon nem lenne-e olcsóbb, ha lovak helyett igásökröket tartanának? Érdemes ezen gondolkozni. Most pedig úgy határoztak, hogy eladnak 12 darab lovat és helyükbe 3 pár igásökröt állítanak be. Az ökrök nem olyan takarmányigényesek, mint a lovak. Viszonylag olcsóbb az eltartásuk, munkára pedig ezek is megfelelnek. Számításba veszik még a tervkészítés során, hogy jövőre az idei 800 baromfi helyett 1000 darabot tartanak. Nem kell pénzt adni a beadásba szükséges baromfiért, tojásért. Emellett a törzsállományon felüli aprójószágból több, mint 10.000 forint jövedelemhez jutnak. Érdemes foglalkozni vele. Nem volt célunk, hogy részletében ismertessük a kocsordi Vörös Csillag termelőszövetkezet készülő tervét, de ennyiből is látható, hegy egyre jobban bővítik termelési ágaikat. Most már csak az kell, hogy tartsák be az általuk készített terveket. így nem lesz nehéz elérni jövőre a munkaegységenkénti 20 forintos pénz- részesedést. (N. T.) Az új mezőgazdasági állandó bizottság első lépései Községünkben december 6-án az új mezőgazdasági állandó bizottság, a termelési és legeltetési bizottság együttes ülést tartott. Ezen az ülésen határozat született, hogy a legelőt még az ősz folyamán bo- ronáljuk és műtrágyázzuk. Az értekezlet célul tűzte ki, hogy felvilágosító szóval elérjük a dolgozó parasztok között: minél több apaállatot tenyésszenek, mert ez igen jövedelmező és szükség is van rá. Az értekezlet megállapította, hogy a községben minden őszi mélyszántásra alkalmas területet leszántottak és valamennyi istállótrágyát kihordtak a dolgozó parasztok A kovácsok is nagy igyekezettel láttak hozzá a szerszámok javításához. Községünk lakói így is nagyon szép eredményeket érnek el, pedig a Tisza túlsó partján van 1700 hold földünk, amit nagy fáradság, sok várakozás árán tudunk csak a kompon megközelíteni. Német Ferenc mezőgazdasági előadó, Tiszabercel. Levelek a kulturális munkáról1 Az Állami Faluszínház december 8-án vendégszerepeit községünkben, Nyír- madán a „Bujócska” című háromfelvonásos vígjátékkal. Szívvel-lélekkel játszottak a művészek, lekötötték figyelmünket és egyben kitűnően szórakoztattak bennünket. Köszönjük az előadást! Szabó Géza vb. elnök. * Tiszavasváriban a szülői munkaközösség, az MNDSZ községi és Petőfi tsz-beli szervezete munkaestét rendezett az elmúlt héten. Ezen az estén gyermekjátékokat, babákat készítettek, amelyekből vasárnap vásárt rendeztek. A bevételt a fenyőünnep megrendezésére és a jól tanuló gyermekek megajándékozására fordítjuk. Ezen a munkaestén egyben olvasókört is rendezünk, amelyen 20— 22 asszony vesz részt rendszerint. Szombati Istvánné Tiszavasvári. * 1953 szeptemberének elején a Néplap egyik számának első oldalán kép volt látható. Nyírvasvári leégett kastélyából újjáépült, nagy, egészséges és jól felszerelt iskolája előtt gondtalan kis gyerekek játszadoztak, kifejezve azt az örömöt, melyet az új iskola: szerzett nekik. Már több mint egy esztendő telt el- azóta. Most benyitok az egyik1 tanterem ajtaján. A legkisebbek járnak ide a felsősök közül, az ötödik osztályosok. Még senki nincs bent. Kinézek az ablakon, az úton már jönnek. Sietnek egy kicsit, hűvös a levegő. Fél nyolckor már sűrűn nyílik az ajtó, sűrűn hangzanak a köszönések. Benyitok a nevelői szobába. Valóságos otthona ez a nevelőknek. Korsós Józsi bácsihoz, az igazgatóhoz fordulok, hogy egy kis tanácsot kérjek tőié. — Ráérsz egy percre Józsi bácsi? — Ráérek kettőre is. Azzal szívélyesen siet átadni a több mint 20 év alatt szerzett tapasztalatukat. Megszólal a csengő. Indul a munka, a kis magyarok nevelése. Csak a szünet szakítja félbe olykor a komoly munkát, aztán folytatódik tovább. Egy óra. A tanításnak vége. Fegyelmezetten sorba áll 350 gye-' rek, s a jól végzett munka’ után elköszön: — Előre! Gazda László nevelő. SZÍNHÁZI ESTÉK BIT JÓCSKA A Faluszínház előadása Vásárosnaményban Kossuth Lajos ülőhelyén tűzpiros virágcsokor... TÍZ ÉVVEL EZELŐTT, 1944. decemberének közepén már Debrecenbe érkeztek azok, akik vállalkoztak arra, hogy új utakon vezessék a magyar népet. — Pontosan december 12-én érkezett meg Moszkvából az a különvonat, amely a mai magyar élet vezető egyéniségeit hozta. Az ezt követő napokban a felszabadult országrészekből — Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőtúrról, Szolnokról, a nagy hajdúsági városokból — egymás után főttek a magyar hazafiak Debrecenbe, bekapcsolódtak az új életbe, a politikába. DECEMBER 13-AN határozták el Debrecenben, hogy összehívják az új Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlését Debrecenbe. Megalakult az előkészítő bizottság, tagjaivá választották Nagy Imrét, Gerő Ernőt, Erdei Ferencet, Juhász Nagy Sándort, Balogh István plébánost, Gyöngyössy Jánost és másokat. Az előkészítő bizottság javaslata az országgyűlés összehívására ez volt: „A felszabadult országrész 38 városa és községe összesen 217 képviselőt küldjön Debrecenbe az Ideiglenes nemzetgyűlésbe. A választásokat mindenütt a helyi nemzeti bizottságok vezessék.” Azok, akik hivatva voltak levezetni a választásokat és a követeket Debrecenbe hozni, nagy és önzetlen feladatra vállalkoztak. Nyitott teherautókon és szekereken íagyoskoöva, pokrócba takarózva, úttalan utakon, romok között járva vitték a hírt az új élet megindulásáról. El is hozták a követeket Debrecenbe, a december 21-re összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésére. Nehéz hangot adni a tíz év előtti eseményekről. De a történelem hű krónikásának leírása alapján közölhetjük, hogy a város képe ezen a történelmi napon a háború szörnyű pusztításai ellenére is végtelenül ünnepélyes volt. Nemcsak a házakon lengett a nemzetiszínü lobogó, hanem a sárga villamosokon, az agyonbombázott pályaudvaron, az Arany Bika előtt, a legfontosabb középületeken. A KÉPVISELŐK az Arany Bikaszállóban gyülekeztek, és innen indultak át az ősi — több mint 400 éves — Kollégiumba. Olyan ez az épülettömb ma is és olyan volt tíz évvel ezelőtt is, hogy az arrajáró szinte várja a régi diákokat, amint tógában kilépnek a hatalmas kapu széles ívei alól. Itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés — az Oratórium volt a tanácskozási terem ezen a történelmi nevezetességű napon. MÁSODSZOR jöttek össze az Oratóriumban tanácskozásra a nemzet követei. A terem bejárata előtt márványtábla hirdeti, hogy 1849. január 9-e és május 31-e között „e falak között tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit és e falak hallották alkotmányunk lánglelkű harcosát, Kossuth Lajost”. Széles grádicsok visznek az Oratóriumba, a falakon freskók, régi képek, a legtöbbje a tudós Hatvani professzort mutatja. Szürkére festett padok húzódnak jobbra-balra, fenn köröskörül díszesen faragott karzat, pici réztáblák hirdetik az akkori idők neves politikusai melyik helyről hallgatták Kossuth szózatát. Mészáros Lázár miniszternek két helye is volt. Vukovitsh Sebő igazságügyminiszter és Duschek Ferenc pénzügyminiszter — aki a Kossuth-bankó nyomtatását személyesen intézte — az első sorokban ültek. Azon a helyen, ahol 1819 elején Kossuth Lajos hallgatta a szónokokat — a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés tanácskozásának napján nem iilt senki. A nemzet kegyelete jeléül hatalmas virágcsokrot helyezett ide. Debrecen készül a nagy évforduló megünneplésére. Külsőségeiben is méltó keretek között fogadja ■ ünnepi országgyűlésre ideérkezőké: , felszabadult ország első fővárosa — Deorecen —méltón fogadja kedves vendégeit. jeleneteken keresztül tart ez a bujócska, míg végül kényelmetlen és kellemet-: len helyzetéből szabadulni tud, s meggyőzheti az igaz-1 gatót felfogásának helyte-j lenségéről. Ezt a rokonszenves alakot, kit sajnálkozva nevetünk e szerepében, de máskülönben mint mérnöknek elismeréssel adózunk, Pető- házi Miklós állította elénk) A nehéz feladatot kiválóan oldotta meg. Az igazgató leánya Teri, igen sokat örökölt apja természetéből. Míg apja az' értelmiségi származásuak- kal szemben érzett bizalmatlanságot, addig lánya a kispolgári szokásoktól félt; Sokmindent megtagadott magától, még a szerelmet is. Keresztültör azonban e merevségen fiatalsága, s Gönczöl Feriben szerelmesére talál. Havas Gertrud alakítása nem sikerült úgy, mint ahogy azt a szerepadta lehetőségek nyújtották* Túlságosan merev volt, úgyhogy a kibontakozás nem volt elég meggyőző. Lényegében azonban helyesen fogta fel Teri szerepét, melyről bizonyságot adott azokban a jelenetekben, amikor az értelem és az érzelem viaskodik a fiatal lányban. Élményt jelentenek Szántó Margit és Komlós István alakításai, előbbi az izgató feleségének, utóbbi pedig egy szabó alakjának ábra» zolásában. Általánosságban a Faluszínház művészei e darab előadásában bizonyságot tettek alapos és lelkiismeretes felkészültségükről. Jó da- j rab és jó előadás találko- a i zása volt Vásárosnamény- ban, mely méltán nyerte meg a közönség tetszését. Farkas Kálmán. Gaá! és társai sikkasztási peréről csak holnapi lapunkban i tegnap a tárgyalás szülie- adunk tudósítást, mivel | telt. Vásárosnamény színházkedvelő közönsége nagy tetszéssel fogadta új színpadi irodalmunk egyik kiemelkedő művét, Csizmarek Mátyás: „Bujócska” című 3 felvonásos vígjátékát. Az Állami Faluszínház művészei többször fordultak már ■meg Vásárosnaményban, de I nem túlozunk, ha azt mond- ; juk, hogy ilyen elismerés- 1 ben még nem volt itt részük. Csizmarek a Bujócskában bátran nyúl új életünk visszásságaihoz. Egy kérdésre irányítja főként a szemlélő figyelmét és en-1 nek tükrében igyekszik | megmutatni azt a helytelen | bánásmódot, melyet egyes vezetők alkalmaztak értelmiségünkkel szemben. Egy mérnök játszik a darabban „bujócskát”, titkolva értelmiségi származását, mivel a munkásból lett igazgató, csak a munkás- és parasztszármazású értelmiségi dolgozókat ismeri el „kádernek. Gerbár Tibor alakítja Kovács Dánielt, a munkásból lett igazgatót. Azt az embert, aki megszédül a sikerektől és görcsösen ragaszkodik helytelen felfogásához. Egyébként jó vezető, aki a műszaki fejlesztéssel bátran kezdeményez, felkarolja az újításokat, gyárának többtermelése érdekében. Megbecsüli Gönczöl Ferenc mérnököt is ebben a megbecsülésben azonban nagy szerepet játszik a mérnök állítólagos parasztszármazása. Ez adja a darab lényegét és vázát, ez a bujócska, amelyet a mérnök kénytelen folytatni azért, hogy el ne veszítse az igazgató bizalmát és ezzel lányának a kezét. Gerbár Tibor hihetően ■ állította elénk a munkás- ; ból lett igazgató alakját. A fiatal mérnök, aki munkahelyén kiválóan dolgozik, szemmelláthatóan benne van az országépítés nagy 1 munkájában, de gyáván kénytelen meghátrálni a munkásigazgató helytelen 1 álláspontja előtt. A bonyo- ‘ dalmakon, sok kacagtató
