Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-04 / 288. szám
1954 december 4, seembat NfiPLAT $ (Folytatás a 2, oldalról.) újabb katonai csoportosulások szervezői az államok társadalmi rendszerében mutatkozó különbségekre való hivatkozással próbálják igazolni. Nyilatkozataikban azonban annyi az igaztág, amennyi az „Anti- komintern Egyezmény“ szervezőinek nyilatkozataiban volt, akik ezt az egyezményt a legutóbbi világháború előkészítésére és ki- robbantására használták fel. Mindez azt bizonyítja, hogy az egyes nyugati hatalmak katonai csoportosulásai a remilitarizált Nyu- gat-Németország részvételével — bármilyen indokokkal is próbálják igazolni létrehozásukat — nemcsak hogy nem szolgálhatják az európai béke és biztonság ügyét, hanem ellenkezőleg, komoly mértékben bonyolítják az európai helyzetet és elkerülhetetlenül előidézik a fegyverkezési verseny fokozását annak az összes európai és nemcsak az európai államok szempontjából veszélyes következmén veivel. Ha az említett európai katonai csoportosulások hadserege, légiereje és más fegyveres eszközei növekedni fognak és odáig megy a dolog, hogy helyreállítják az agresszív német milita- rizmust, akkor a többi európai állam elkerülhetetlenül kénytelen lesz hatásos eszközökhöz folyamodni önvédelme, a támadás elhárítása érdekében. Ebből következik, hogy az európai béke és biztonság szavatolásában érdekelt összes államoknak arra kell törekedniük, hogy ne engedjék meg a német mili- tartzmus talpraállításál. hogy megakadályozzák a fegyverkezési verseny fokozásának lehetőségét és elő' mozdítsák az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését az európai biz- tonság szavatolása érdekében; ■ A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német pemokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormánya fő feladatának nyilvánítva a német kérdés rendezését, az európai béke megszilárdítása érdekében úgy véli, Hogy a német kérdés megoldása szempontjából mindenekelőtt elengedhetetlen:- azoknak a terveknek elutasítása, amelyeket Nyugat-Németország remilitari- zálására és katonai csoportosulásokba való bevonására szőttek, ami fő akadálya Németország békesze- rető és demokratikus alapokon való újraegyesítésének; megállapodás létrehozása az 1955-ben megtartandó össznémet szabad választásokra vonatkozóan és e választások alapján az egységes, demokratikus, békeszerető Németország össznémet kormányának megalakítása. . Ekkor végre lehetővé válik a német békeszerződés megkötése, ami az európai béke megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen. El kell ismerni, hogy a megszálló csapatok kivonása Kelet- és Nyugat-Német- ország területéről, amint azt a Szovjetunió javasolta, nagy mértékben előmozdítaná Németország két részének egymáshoz való közeledését és a Németország egységének helyreállításával kapcsolatos feladatok megoldását. A európai biztonság szavatolása megköveteli, hogy az érdekelt hatalmak között jöjjön létre megállapodás Németország egyes lésének kérdésében, me:t ez zz öszmint a nagyhatalmak egyi- [} kének fejlődését. Eltérően a 'l militarista úttól, amelyen J Németország fejlődése a i múltban haladt, és amely 5 szakadatlanul a legsúlyo- £ sabb következményekkel ; járt a német nemzetre néz- 1 ve, Németországnak az * európai kollektív biztonság ( megteremtésének feltételei 1 mellett való egyesítése szé- < leskörű lehetőségeket / tár i fel a német békés gazdaság- < nak, iparának és mezőgaz- < daságának fejlődése előtt, 1 Németországnak más orszá- i gokkal, különösen a hatal- 1 más lakosságú és kimerít- \ hetetlen tartalékú kelet- : európai és ázsiai országok- j kai való széleskörű gazda- j sági kapcsolatainak fejlődése előtt. Németország fejlődése békés viszonyok és más államokkal való fejlett gazdasági kapcsolatok mel- , lett széles piacokat teremte- , ne ipara számára, biztosi- , taná lakosságának foglalkoztatottságát, előmozdítaná a lakosság életszínvonala- j nak emelését. Németországnak, mint 1 nagyhatalomnak a sorsa ily- módon szorosan összefügg azzal, hogy a békés fejlődés és a minden európai állam- 1 mai való együttműködés, vagy az új háború előkészítésének útjára lép-e. A békés fejlődés és a nemzetközi ; együttműködés útja, ame- - lyén a Német Demokratikus Köztársaság halad, Németország feltámadásához és felvirágzásához vezet. A másik út, amelyre a német militaristák Nyugat-Német- országot igyekeznek terelni, új háborúhoz és esetleg Németországnak a tűz és pusztulás földjévé változtatásához vezet. Mindez azt bizonyítja, hogy a német nép igazi nemzeti érdekei elválaszthatatlanok a béke és a ha- tásos európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének érdekeitől. A jelenlegi értekezleten résztvevő országok teljes egészükben csatlakoznak azokhoz az elvekhez, amelyek a szovjet kormány által előterjesztett összeurópai kollektív biztonsági szerződésben vannak lefektetve, és felhívnak minden európai államot, együttesen vizsgálják meg az említett javaslatokat, amelyek megfelelnek a tartós európai béke biztosítása követelményeinek. A jelenlegi értekezleten részvevő országok kijelentik, hogy készek megvizsgálni bármilyen más, e kérdéssel kapcsolatos javaslatot annak érdekében, hogy az európai kollektív biztonságról olyan szerződéstervezetet dolgoz?- zanak ki, amely minden érdekelt állam számára elfogadható lenne. A jelenlegi értekezleten részvevő államok mélységesen meg vannak győződve arról, hogy a fent- említett elveken alapuló és az európai államok közötti baráti viszonyok által megerősített biztonság lehetővé tenné annak a helyzetnek a felszámolását, amelyben Európa, időszakonként az európai népektől számtalan áldozatot követelő pusztító háborúkat kénytelen elszenvedni. Néhány nyugati állam parlamentjében a legközelebbi jövőben - a párizsi egyezmények ratifikálása kérdésének megvizsgálása várható. Néhány állam hivatalos körei részéről egyre fokozódik a parlamentekre és a társadalmi körökre gyakorolt nyomás, ezen egyezmények ratifikálásának kierőszakolása ériekében. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió, a LengyelNépszes európai békeszerető népek és a német nép érde- íeinek egyaránt megfelel. Az a tény, hogy az Ameri- cai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia irányt /ett Nyugat-Németország remilitarizálására és kato- íai csoportosulásokba való Devonására, kizárja az ilyen megegyezés lehetőségét. Ez lemcsak hogy nem mozdítja elő az európai biztonság szavatolását, hanem az ösz- szes békeszerető népek szenében olyan politika megnyilvánulását jelenti, amely veszélyezteti az európai bé- se fenntartását. Az igazi európai biztonság csak abban az esetben szavatolható, ha egyes európai államok más európai államok ellen irányuló zárt katonai csoportosulásai helyett létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer. Ez a biztonsági rendszer, amely — társadalmi ás állami rendszerre való tekintet nélkül — valamennyi európai állam részvételén alapszik, lehetővé tenné az európai államok erőfeszítéseinek egyesítését az európai béke szavatolása érdekében Természetesen emellett biztosítani kell a német nép egyenjogú részvételét ennek az összeurópai feladatnak a megoldásában. Ebben a kollektív biztonsági rendszerben részt- vehetne az Amerikai Egyesült Államok is olyan más államokkal együtt, amelyek felelősséget viselnek az európai béke szempontjából döntő jelentőségű német kérdés rendezéséért. Az összeurópai kollektív biztonsági rendszernek elő kell írnia a résztvevő államok kötelezettségvállalását minden köztük felmerülhető viszálynak az ENSZ- alapokmány követelményei értelmében olymódon való megoldására, hogy ne veszélyeztessék az európai békét és biztonságot. E rendszernek elő kell írnia a konzultációt minden olyan alkalomra, valahányszor a rendszerben résztvevő államok bármelyikének véleménye szerint fegyveres támadás veszélye merül fel Európában, hogy meghozzák az ilyen veszély kiküszöbölésére irányuló hatásos intézkedéseket; E rendszernek, hogy hatásos legyen, elő kell írnia azt, hogy az egy vagy több európai állam ellen irányuló támadást a megfelelő összeurópai szerződés valameny- nyi résztvevője ellen irányuló támadásnak tekintik és a szerződés minden résztvevője az európai béke és biztonság helyreállítása és fenntartása céljából támogatást fog nyújtani a megtámadott államnak minden rendelkezésére álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is. Ilyen összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése tökéletesen megfelelne a nemzetközi együttműködés megszilárdítása követelményeinek a nagy és kis államok függetlensége és szuverénitása tiszte- letbentartásával kapcsolatos elvek, valamint a belső ügyeikbe való benemavat- kozással kapcsolatos elvek értelmében. Ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagy mértékben megkönnyítené a német probléma megoldásának lehetőségét. minthogy ez lehetetlenné teszi Nyugat- Németország átalakítását militarista állammá és megteremti a kedvező feltételeket Németország egysége helyreállításához. Az európai kollektív biztonsági rendszer és Németországnak békés és demokratikus alapokon történő egyesítése az az út, amely biztosítja Németországnak köztársaság ,a Csehszlovák Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar. Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy felhívja az európai államok, különösképpen pedig a párizsi egyezményben részvevő államok figyelmét, hogy ezen egyezmények ratifikálása olyan aktus lesz, amely a béke megőrzése ellen és az új európai háború előkészítésére irányul. Az ilyen ratifikáció nagy mértékben súlyosbítja az egész európai helyzetet és aláássa a meg nem oldott európai problémák, mindenekelőtt a német kérdés rendezésének lehetőségét. Ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása és végrehajtása fokozza a háború veszélyét és ezzel fenyegeti a békeszerető európai államoknak és különösen a Németországgal szomszédos államoknak nemzet- biztonságát. Ez a veszély annak következtében keletkezik, hogy a párizsi egyezményben résztvevő államok egyre nagyobb mértékben alkalmaznak katonai és gazdasági intézkedéseket a békeszerető európai államok ellen. Ma már odáig mentek, hogy katonai szövetségre léptek a német militariz- mussal, hozzákezdenek Nyugat-Németország felfegyverzéséhez, fenyegetik a katonai csoportosulásokban részt nem vevő államok további békés életét. A párizsi egyezményekben részvevő államok fegyveres erői magukban foglalnák a hitlerista tábornokok vezetése alatt álló nyugatnémet hadsereget is. ilyen körülmények között az „erő politikájának” folytatása közvetlenül a feltámadó német militarizmus- ra támaszkodna, ami sokban közelebb hozná egy új európai háború veszélyét. A kialakult helyzet időszerűvé teszi azt a feladatot, hogy a jelen értekezleten részvevő államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket biztonságuk biztosítása céljából. A békeszerető államok kénytelenek haladéktalan intézkedéseket tenni, hogy a nyugati hatalmak említett katonai tömbjének agresszív erőivel a békeszerető államok együttes erejét állítsák szembe saját biztonságuk biztosítása érdekében. A jelenlegi értekezleten részvevő államok bejelen tik azt az elhatározásukat, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőiknek és ezek parancsnokságának megszervezése terén, továb- más más olyan intézkedéseket is tesznek, amelyek saját védelmi képességük fokozásához szükségesek annak érdekében, hogy megvédjék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét és védelmét az esetleges agresszóival szemben. Mindezek az intézkedések összhangban állnak az államok elidegeníthetetlen önvédelmi jogával, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával, a régebben megkötött szerződésekkel és egyezményekkel, amelyek a német mi- litarizmus feltámadása ellen és újabb európai agresszió megakadályozására irányulnak. A jelen értekezleten részvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a helyzetet, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek saját biztonságuk biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében. A jelen értekezleten részvevő államokat az az elhatározás tölti el, hogy továbbra is kitartanak egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett, mert az a meggyőződésük, hogy csak az európai államok együttes erőfeszítései teremthetik meg az alapot Európa tartós és szilárd békéjéhez. Ennek érdekében továbbra készek együttműködni más európai államokkal, amelyek azt az óhajukat nyilvánítják, hogy ezen az úton kívánnak járni. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezletén résztvevő államok kormányai meggyőződtek arról, hogy a béke és az általános biztonság megszilárdítására irányuló politikájuk, valamint a jelen értekezlet által megjelölt intézkedések megfelelnek népeink érdekeinek épp úgy, mint az összes többi békeszerető nép érdekeinek. A Szovjetunió, Lengyel- ország. Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság népei békés alkotómunkát fejtenek ki. Erőfeszítéseik a további gazdasági és kulturális fellendülésre, a dől-' gozók életszínvonalának ál-i landó emelésére és ezzeli nagy szocialista vívmáil nyaik szilárd védelmének' biztosítására irányulnak,! Nincs a világon olyan erő,! amely visszafelé tudná forJ gatni a történelem kerekét! és meg tudná akadályozni; a szocializmus építését or-i szágainkban. Államaink népei tudják;! hogy a párizsi egyezmé-! nyék lényegesen fokozták az új háború veszélyét, ök azonban nem engedik meg,! hogy az események kialakulása váratlanul érje őket. g Népeink biztosak erejükben, biztosak kimeríthetetlen erőforrásaikban. Soha; még a béke és a szocializmus erői nem voltak olyan; hatalmasak és nem voltak' oly szilárdak, mint ma. Minden támadásra, Ká-j ború kirobbantására és népeink békés életének megzavarására irányuló kísérlet megsemmisítő visz- szautasításra találna. Népeink más népek ro- konszenvére és támogatására támaszkodva mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy szétzúzzák az agresszió erőit, hogy diadalmaskodjék igaz, igazságos ügyünk. Népeink békében akar-; nak élni és baráti kapcsolatokat akarnak minden más néppel. Éppen ezért minden lehető módon to-1 -vábbra is sikraszállva a» béke és az általános biztonság ériekei mellett, mindent megtesznek annak ér-j dekében, hogy biztosítsák! fejlődésük további békés1 útját és államuk kellő biz-1 1 tonságát. Hétfőn alakul meg a városi tanács A városi tanács végrehajtó bizottsága közli, hogy a november 28-án megválasztott tanács alakuló ülését 1954 december hó 6. napján délelőtt 9 órakor tartja a városi tanács üléstermében. Minél több dolgosé asstalára tegyünk Néplapot! Én, mint a lap tudósítója és községünk egyik népnevelője, rendszeresen olvasom a megyei pártbizottság lapját. Azt tapasztaltam, hogy a most lezajlott választási munkákban is úgy községünknek, mint járásunknak, de minden népnevelőnek sok segítséget adott munkájához. Beszéltem erről társaimmal is és elhatároztuk, hogy versenyt indítunk december hónapban azért, hogy minél több dolgozó olvassa a Néplapot. A kis- várdai népnevelők versenyeznek egymással és versenyre hívják a megye valamennyi népnevelőjét erre a hónapra, hogy minél több dolgozó asztalára tegyünk Néplapot. hovAn József kisvárdai népnevelő. December 20-tól január 16-ig tart a szünet az általános és középiskolákban A minisztertanács határozata szerint a téli szünet az általános és középiskolákban december 20-tól január 16-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 18, a szünet utáni első tanítási nap: 1955 január 18.-a. A szünet alatt a napköziotthonok minden munkanapon 8 órától 18 óráig működnek. A szünidő alatt az általános iskolák pedagógusai két-három alkalommal kötelező foglalkoztatáson tájékoztatják a tanulókat a tanultak ismétlését illetően, útmutatást adnak a házi feladatok elkészítésére, egy-egy kötelező olvasmány elolvasására és felhívják figyelmüket a folyóiratoknak, szaklapoknak a tanulmányi anyaggal ösz- szefüggő cikkeire. A szünidő alatt az úttörő intézmények — az úttörőházak, az ifjú természetkutatók állomásai — technikai állomások fokozottabban dolgoznak, a kultúrott- honok és az MNDSZ-szer- vezetek helyi kezdeményezésekkel (kirándulások, múzeum- és üzemlátogatás, filmvetítés, kultúr- és sportverseny, könyvankét,! stb.) segítik az iskola munkáját.
