Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-04 / 288. szám

1954 december 4, seembat NfiPLAT $ (Folytatás a 2, oldalról.) újabb katonai csoportosulá­sok szervezői az államok társadalmi rendszerében mutatkozó különbségekre való hivatkozással próbál­ják igazolni. Nyilatkozataik­ban azonban annyi az igaz­tág, amennyi az „Anti- komintern Egyezmény“ szervezőinek nyilatkozatai­ban volt, akik ezt az egyez­ményt a legutóbbi világ­háború előkészítésére és ki- robbantására használták fel. Mindez azt bizonyítja, hogy az egyes nyugati ha­talmak katonai csoportosu­lásai a remilitarizált Nyu- gat-Németország részvételé­vel — bármilyen indokokkal is próbálják igazolni létre­hozásukat — nemcsak hogy nem szolgálhatják az euró­pai béke és biztonság ügyét, hanem ellenkezőleg, komoly mértékben bonyolítják az európai helyzetet és elke­rülhetetlenül előidézik a fegyverkezési verseny foko­zását annak az összes euró­pai és nemcsak az európai államok szempontjából ve­szélyes következmén veivel. Ha az említett európai ka­tonai csoportosulások had­serege, légiereje és más fegyveres eszközei növeked­ni fognak és odáig megy a dolog, hogy helyreállítják az agresszív német milita- rizmust, akkor a többi euró­pai állam elkerülhetetlenül kénytelen lesz hatásos esz­közökhöz folyamodni önvé­delme, a támadás elhárítása érdekében. Ebből következik, hogy az európai béke és biztonság szavatolásában érdekelt összes államoknak arra kell törekedniük, hogy ne en­gedjék meg a német mili- tartzmus talpraállításál. hogy megakadályozzák a fegyverkezési verseny foko­zásának lehetőségét és elő' mozdítsák az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését az európai biz- tonság szavatolása érdeké­ben; ■ A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlo­vák Köztársaság, a Német pemokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kor­mánya fő feladatának nyil­vánítva a német kérdés ren­dezését, az európai béke megszilárdítása érdekében úgy véli, Hogy a német kér­dés megoldása szempontjá­ból mindenekelőtt elenged­hetetlen:- azoknak a terveknek el­utasítása, amelyeket Nyu­gat-Németország remilitari- zálására és katonai csopor­tosulásokba való bevoná­sára szőttek, ami fő akadá­lya Németország békesze- rető és demokratikus ala­pokon való újraegyesítésé­nek; megállapodás létrehozása az 1955-ben megtartandó össznémet szabad választá­sokra vonatkozóan és e vá­lasztások alapján az egysé­ges, demokratikus, békesze­rető Németország össznémet kormányának megalakítása. . Ekkor végre lehetővé vá­lik a német békeszerződés megkötése, ami az európai béke megszilárdítása szem­pontjából elengedhetetlen. El kell ismerni, hogy a megszálló csapatok kivoná­sa Kelet- és Nyugat-Német- ország területéről, amint azt a Szovjetunió javasolta, nagy mértékben előmozdí­taná Németország két ré­szének egymáshoz való kö­zeledését és a Németország egységének helyreállításá­val kapcsolatos feladatok megoldását. A európai biztonság sza­vatolása megköveteli, hogy az érdekelt hatalmak között jöjjön létre megállapodás Németország egyes lésének kérdésében, me:t ez zz ösz­mint a nagyhatalmak egyi- [} kének fejlődését. Eltérően a 'l militarista úttól, amelyen J Németország fejlődése a i múltban haladt, és amely 5 szakadatlanul a legsúlyo- £ sabb következményekkel ; járt a német nemzetre néz- 1 ve, Németországnak az * európai kollektív biztonság ( megteremtésének feltételei 1 mellett való egyesítése szé- < leskörű lehetőségeket / tár i fel a német békés gazdaság- < nak, iparának és mezőgaz- < daságának fejlődése előtt, 1 Németországnak más orszá- i gokkal, különösen a hatal- 1 más lakosságú és kimerít- \ hetetlen tartalékú kelet- : európai és ázsiai országok- j kai való széleskörű gazda- j sági kapcsolatainak fejlő­dése előtt. Németország fej­lődése békés viszonyok és más államokkal való fejlett gazdasági kapcsolatok mel- , lett széles piacokat teremte- , ne ipara számára, biztosi- , taná lakosságának foglal­koztatottságát, előmozdítaná a lakosság életszínvonala- j nak emelését. Németországnak, mint 1 nagyhatalomnak a sorsa ily- módon szorosan összefügg azzal, hogy a békés fejlődés és a minden európai állam- 1 mai való együttműködés, vagy az új háború előkészí­tésének útjára lép-e. A bé­kés fejlődés és a nemzetközi ; együttműködés útja, ame- - lyén a Német Demokratikus Köztársaság halad, Német­ország feltámadásához és felvirágzásához vezet. A másik út, amelyre a német militaristák Nyugat-Német- országot igyekeznek terel­ni, új háborúhoz és esetleg Németországnak a tűz és pusztulás földjévé változta­tásához vezet. Mindez azt bizonyítja, hogy a német nép igazi nemzeti érdekei elválaszt­hatatlanok a béke és a ha- tásos európai kollektív biz­tonsági rendszer megterem­tésének érdekeitől. A jelenlegi értekezleten résztvevő országok teljes egészükben csatlakoznak azokhoz az elvekhez, ame­lyek a szovjet kormány által előterjesztett összeuró­pai kollektív biztonsági szerződésben vannak lefek­tetve, és felhívnak minden európai államot, együtte­sen vizsgálják meg az em­lített javaslatokat, amelyek megfelelnek a tartós euró­pai béke biztosítása köve­telményeinek. A jelenlegi értekezleten részvevő or­szágok kijelentik, hogy ké­szek megvizsgálni bármi­lyen más, e kérdéssel kap­csolatos javaslatot annak érdekében, hogy az európai kollektív biztonságról olyan szerződéstervezetet dolgoz?- zanak ki, amely minden érdekelt állam számára el­fogadható lenne. A jelenlegi értekezleten részvevő államok mélysé­gesen meg vannak győ­ződve arról, hogy a fent- említett elveken alapuló és az európai államok közötti baráti viszonyok által meg­erősített biztonság lehető­vé tenné annak a helyzet­nek a felszámolását, amely­ben Európa, időszakonként az európai népektől szám­talan áldozatot követelő pusztító háborúkat kény­telen elszenvedni. Néhány nyugati állam parlamentjében a legköze­lebbi jövőben - a párizsi egyezmények ratifikálása kérdésének megvizsgálása várható. Néhány állam hi­vatalos körei részéről egy­re fokozódik a parlamen­tekre és a társadalmi kö­rökre gyakorolt nyomás, ezen egyezmények ratifiká­lásának kierőszakolása ér­iekében. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió, a LengyelNép­szes európai békeszerető né­pek és a német nép érde- íeinek egyaránt megfelel. Az a tény, hogy az Ameri- cai Egyesült Államok, Fran­ciaország és Anglia irányt /ett Nyugat-Németország remilitarizálására és kato- íai csoportosulásokba való Devonására, kizárja az ilyen megegyezés lehetőségét. Ez lemcsak hogy nem mozdít­ja elő az európai biztonság szavatolását, hanem az ösz- szes békeszerető népek sze­nében olyan politika meg­nyilvánulását jelenti, amely veszélyezteti az európai bé- se fenntartását. Az igazi európai biztonság csak abban az esetben sza­vatolható, ha egyes európai államok más európai ál­lamok ellen irányuló zárt katonai csoportosulásai he­lyett létrejön az európai kollektív biztonsági rend­szer. Ez a biztonsági rend­szer, amely — társadalmi ás állami rendszerre való tekintet nélkül — vala­mennyi európai állam rész­vételén alapszik, lehetővé tenné az európai államok erőfeszítéseinek egyesítését az európai béke szavatolása érdekében Természetesen emellett biztosítani kell a német nép egyenjogú rész­vételét ennek az összeuró­pai feladatnak a megoldásá­ban. Ebben a kollektív biz­tonsági rendszerben részt- vehetne az Amerikai Egye­sült Államok is olyan más államokkal együtt, amelyek felelősséget viselnek az európai béke szempontjából döntő jelentőségű német kérdés rendezéséért. Az összeurópai kollektív biztonsági rendszernek elő kell írnia a résztvevő álla­mok kötelezettségvállalását minden köztük felmerülhe­tő viszálynak az ENSZ- alapokmány követelményei értelmében olymódon való megoldására, hogy ne veszé­lyeztessék az európai békét és biztonságot. E rendszer­nek elő kell írnia a konzul­tációt minden olyan alka­lomra, valahányszor a rend­szerben résztvevő államok bármelyikének véleménye szerint fegyveres támadás veszélye merül fel Európá­ban, hogy meghozzák az ilyen veszély kiküszöbölésé­re irányuló hatásos intéz­kedéseket; E rendszernek, hogy ha­tásos legyen, elő kell írnia azt, hogy az egy vagy több európai állam ellen irányuló támadást a megfelelő össz­európai szerződés valameny- nyi résztvevője ellen irá­nyuló támadásnak tekintik és a szerződés minden részt­vevője az európai béke és biztonság helyreállítása és fenntartása céljából tá­mogatást fog nyújtani a megtámadott államnak min­den rendelkezésére álló esz­közzel, beleértve a fegyve­res erő alkalmazását is. Ilyen összeurópai kollek­tív biztonsági rendszer meg­teremtése tökéletesen meg­felelne a nemzetközi együtt­működés megszilárdítása követelményeinek a nagy és kis államok függetlensé­ge és szuverénitása tiszte- letbentartásával kapcsolatos elvek, valamint a belső ügyeikbe való benemavat- kozással kapcsolatos elvek értelmében. Ilyen kollektív biztonsági rendszer megte­remtése nagy mértékben megkönnyítené a német probléma megoldásának le­hetőségét. minthogy ez le­hetetlenné teszi Nyugat- Németország átalakítását militarista állammá és meg­teremti a kedvező feltétele­ket Németország egysége helyreállításához. Az európai kollektív biz­tonsági rendszer és Német­országnak békés és demo­kratikus alapokon történő egyesítése az az út, amely biztosítja Németországnak köztársaság ,a Csehszlovák Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar. Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy felhívja az európai államok, különös­képpen pedig a párizsi egyezményben részvevő ál­lamok figyelmét, hogy ezen egyezmények ratifikálása olyan aktus lesz, amely a béke megőrzése ellen és az új európai háború előkészí­tésére irányul. Az ilyen ratifikáció nagy mértékben súlyosbítja az egész euró­pai helyzetet és aláássa a meg nem oldott európai problémák, mindenekelőtt a német kérdés rendezésé­nek lehetőségét. Ezeknek az egyezmé­nyeknek a ratifikálása és végrehajtása fokozza a há­ború veszélyét és ezzel fe­nyegeti a békeszerető euró­pai államoknak és különö­sen a Németországgal szom­szédos államoknak nemzet- biztonságát. Ez a veszély annak kö­vetkeztében keletkezik, hogy a párizsi egyezményben résztvevő államok egyre nagyobb mértékben alkal­maznak katonai és gazda­sági intézkedéseket a béke­szerető európai államok el­len. Ma már odáig mentek, hogy katonai szövetségre léptek a német militariz- mussal, hozzákezdenek Nyu­gat-Németország felfegy­verzéséhez, fenyegetik a katonai csoportosulásokban részt nem vevő államok további békés életét. A pá­rizsi egyezményekben rész­vevő államok fegyveres erői magukban foglalnák a hitlerista tábornokok veze­tése alatt álló nyugatnémet hadsereget is. ilyen körülmények között az „erő politikájának” foly­tatása közvetlenül a feltá­madó német militarizmus- ra támaszkodna, ami sok­ban közelebb hozná egy új európai háború veszélyét. A kialakult helyzet idő­szerűvé teszi azt a felada­tot, hogy a jelen értekezle­ten részvevő államoknak egyesíteniük kell erőfeszí­téseiket biztonságuk bizto­sítása céljából. A békesze­rető államok kénytelenek haladéktalan intézkedése­ket tenni, hogy a nyugati hatalmak említett katonai tömbjének agresszív erői­vel a békeszerető államok együttes erejét állítsák szembe saját biztonságuk biztosítása érdekében. A jelenlegi értekezleten részvevő államok bejelen tik azt az elhatározásukat, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőiknek és ezek parancsnokságának megszervezése terén, továb- más más olyan intézkedé­seket is tesznek, amelyek saját védelmi képességük fokozásához szükségesek annak érdekében, hogy megvédjék népeik békés munkáját, biztosítsák ha­táraik és területük sérthe­tetlenségét és védelmét az esetleges agresszóival szem­ben. Mindezek az intézkedé­sek összhangban állnak az államok elidegeníthetetlen önvédelmi jogával, az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmányával, a régebben megkötött szerző­désekkel és egyezmények­kel, amelyek a német mi- litarizmus feltámadása el­len és újabb európai agresszió megakadályozá­sára irányulnak. A jelen értekezleten rész­vevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a helyzetet, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek sa­ját biztonságuk biztosítása és az európai béke fenn­tartása érdekében. A jelen értekezleten rész­vevő államokat az az el­határozás tölti el, hogy to­vábbra is kitartanak egy európai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtése mellett, mert az a meggyő­ződésük, hogy csak az európai államok együttes erőfeszítései teremthetik meg az alapot Európa tar­tós és szilárd békéjéhez. Ennek érdekében továbbra készek együttműködni más európai államokkal, amelyek azt az óhajukat nyilvánítják, hogy ezen az úton kívánnak járni. Az európai országoknak az európai béke és bizton­ság biztosításával foglal­kozó moszkvai értekezletén résztvevő államok kormá­nyai meggyőződtek arról, hogy a béke és az általá­nos biztonság megszilárdí­tására irányuló politikájuk, valamint a jelen értekezlet által megjelölt intézkedé­sek megfelelnek népeink érdekeinek épp úgy, mint az összes többi békeszerető nép érdekeinek. A Szovjetunió, Lengyel- ország. Csehszlovákia, Ma­gyarország, Románia, Bul­gária, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság népei békés alkotómunkát fejtenek ki. Erőfeszítéseik a további gazdasági és kul­turális fellendülésre, a dől-' gozók életszínvonalának ál-i landó emelésére és ezzeli nagy szocialista vívmáil nyaik szilárd védelmének' biztosítására irányulnak,! Nincs a világon olyan erő,! amely visszafelé tudná forJ gatni a történelem kerekét! és meg tudná akadályozni; a szocializmus építését or-i szágainkban. Államaink népei tudják;! hogy a párizsi egyezmé-! nyék lényegesen fokozták az új háború veszélyét, ök azonban nem engedik meg,! hogy az események kiala­kulása váratlanul érje őket. g Népeink biztosak erejük­ben, biztosak kimeríthetet­len erőforrásaikban. Soha; még a béke és a szocializ­mus erői nem voltak olyan; hatalmasak és nem voltak' oly szilárdak, mint ma. Minden támadásra, Ká-j ború kirobbantására és né­peink békés életének megzavarására irányuló kí­sérlet megsemmisítő visz- szautasításra találna. Népeink más népek ro- konszenvére és támogatásá­ra támaszkodva mindent elkövetnek majd annak ér­dekében, hogy szétzúzzák az agresszió erőit, hogy diadalmaskodjék igaz, igaz­ságos ügyünk. Népeink békében akar-; nak élni és baráti kapcso­latokat akarnak minden más néppel. Éppen ezért minden lehető módon to-1 -vábbra is sikraszállva a» béke és az általános biz­tonság ériekei mellett, min­dent megtesznek annak ér-j dekében, hogy biztosítsák! fejlődésük további békés1 útját és államuk kellő biz-1 1 tonságát. Hétfőn alakul meg a városi tanács A városi tanács végrehajtó bizottsága közli, hogy a november 28-án megválasztott tanács alakuló ülését 1954 december hó 6. napján délelőtt 9 órakor tartja a városi tanács üléstermében. Minél több dolgosé asstalára tegyünk Néplapot! Én, mint a lap tudósító­ja és községünk egyik nép­nevelője, rendszeresen ol­vasom a megyei pártbizott­ság lapját. Azt tapasztal­tam, hogy a most lezajlott választási munkákban is úgy községünknek, mint járásunknak, de minden népnevelőnek sok segítsé­get adott munkájához. Beszéltem erről társaim­mal is és elhatároztuk, hogy versenyt indítunk de­cember hónapban azért, hogy minél több dolgozó olvassa a Néplapot. A kis- várdai népnevelők verse­nyeznek egymással és ver­senyre hívják a megye va­lamennyi népnevelőjét erre a hónapra, hogy minél több dolgozó asztalára tegyünk Néplapot. hovAn József kisvárdai népnevelő. December 20-tól január 16-ig tart a szünet az általános és középiskolákban A minisztertanács hatá­rozata szerint a téli szünet az általános és középisko­lákban december 20-tól ja­nuár 16-ig tart. Az utolsó tanítási nap december 18, a szünet utáni első tanítási nap: 1955 január 18.-a. A szünet alatt a napköziott­honok minden munkana­pon 8 órától 18 óráig mű­ködnek. A szünidő alatt az álta­lános iskolák pedagógusai két-három alkalommal kö­telező foglalkoztatáson tá­jékoztatják a tanulókat a tanultak ismétlését ille­tően, útmutatást adnak a házi feladatok elkészítésé­re, egy-egy kötelező olvas­mány elolvasására és fel­hívják figyelmüket a fo­lyóiratoknak, szaklapoknak a tanulmányi anyaggal ösz- szefüggő cikkeire. A szünidő alatt az úttörő intézmények — az úttörő­házak, az ifjú természetku­tatók állomásai — techni­kai állomások fokozottab­ban dolgoznak, a kultúrott- honok és az MNDSZ-szer- vezetek helyi kezdeménye­zésekkel (kirándulások, mú­zeum- és üzemlátogatás, filmvetítés, kultúr- és sportverseny, könyvankét,! stb.) segítik az iskola mun­káját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom