Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

JlfcCLAf 1954 december 30, csütörtök 2 NYÍRKÁRÁSZ! FIATALOK Azzal a céllal indultam útnak Nyírkárászba, hogy megnézzem: miként működik a Petőfi-iskola? Űtra- valóul azt mondták nekem, hogy Karász községben a fiatalok szorgalmasan tanulnak. Részt akartam venni egy foglalkozásukon. Erről szerettem volna írni, — Menjen csak el Góczi Ilonához — mondotta a tanácstitkár. — ö vezeti az iskolát. Felkerestem a fiatal tanítónőt. Arról nem akarok itt írni — hisz rövid lenne erre a hely —, hogy meny­nyit fáradozott, mérgelődött, dolgozott, hogy eredmé­nyeket érjenek el, hogy a DlSZ-ben fellendüljön az élet. Arra kért, ne írjak erről. így csak a puszta ténye­ket mondom el. HOGYAN FOLYT LE AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS? Elöljárójában meg kell említenem, hogy az iskola 23 hallgatóval indult. Most több, mint 30 tanulója van. Az első összejövetel ismerkedéssel telt el. Baráti be­szélgetés folyt a fiatalok és a propagandista között. Majd társasjáték következett. Ez nagyon tetszett a fiúknak-lányoknak egyaránt. Volt a játékban találós kérdés, zálogosdi és így tovább. A találós kérdések ál­talában földrajzi, történelmi vonatkozásúak voltak. — Céljuk az volt, hogy a fiatalok mennél több fontos történelmi, földrajzi nevezetességekkel ismerkedjenek meg, amit az iskolán föl tudnak használni. A FIUK KEZDETBEN HÚZÓDOZTAK. Sokan be sem mentek a terembe, némelyek az ajtón, ablakon kukucskáltak be. Góczi Ilona több eset­ben kiment értük, hívta őket. Először nem sikerült. Majd lányokat küldött, mig végül sikerült őket meg­nyerni a tanulásnak. — Az volt a fontos, hogy a „ve­zért” megnyerjük magunknak — mondta Góczi elv- társnő. A többi már könnyebben ment. És hogy Sze­nes elvtársat, a DISZ-szervezet titkárát sikerült meg­flz utöbtii hetedben 300 q-ra emelkedett e napi seriésbegyiijtés Szabolcs-Szaimár megyében Berkesz község dolgozó parasztjai versenyfelhívást intéztek a megyéhez, amelyhez igen sok község csatlakozott. Széles körben ismertették a hátralékok rendezéséről szóló kedvez­ményes rendeletet, amely­nek hatására csupán Ti- szalökön 326 dolgozó pa­raszt rendezte hátralékát. Néhány héttel ezelőtt a já­rás székhelyein egész na­pos értekezleten beszélték meg a soronkövetkező fel­adatokat. Az átvételi he-, lyeket megduplázták, meg­sokszorozták a szállítóesz­közöket is. A szervezett in­tézkedések eredményeként lényegesen javult a mun­ka. December 1-től 22-íg sertésből 9.000 mázsa gyűlt be, 3116 mázsával több, mint november azonos idő­szakában. December 23-tól december 28-ig, tehát négy nap alatt, több mint 1100 mázsa sertést adtak be. A fehérgyarmati, mátészalkai és csengeti járásokban már 90 százalékban teljesí­tették a beadást. A TANULÓ IFJIJSAG nyerni az ügynek, mindjárt szaporodott a fiúk lét­száma is. öt követik a fiatalok. Utána sokan jelent­keztek az iskolára. Ma olyan fiatalok tanulnak itt, mint Orosz Gábor, Lesku István, Kaczur Sándor, Nagy István, Cs. Kapin István, akik ezelőtt nem jártak a DISZ-szervezetbe. A propgandista ismertette Petőfi életét a fiatalok­kal. Ez nagyon érdekelte őket. Valamennyien örültek annak, hogy iskolájukat Petőfiről nevezték el. Aztán „Nekünk szülőknek szent fogalmat kell tennünk!" Pár nap válasz el bennünket egy új esztendő küszöbétől. Ha visszapillantunk a felszabadulásun­kat követő új esztendőre, 1945 január 1-re, romokat látunk. Tíz évvel ezelőtt még füstölgő romokkal volt tele szép hazánk, a német militarizmus áldatlan emlékeként. Nem beszélve a sok millió könnyező szemről. Hányán siratták hitveseiket, gyermekeiket és szeretteiket, akiknek távol, valahol idegen érde­kekért kellett otthagyni életüket és megválni a boldog családi tűzhelytől, szeretteiktől. Ugyanezt akarják az amerikai imperialis­ták halálgyárosai a német fasizmus felélesztésével, illetve az újrafelfegyverzéssel elérni. Hogy aljas szándékukat mindezideig elérni nem tudták, leg­első sorban is felszabadítónk, a Szovjetunió állandó, meg nem szűnő következetes békepolitikájának kö­szönhetjük, melyhez az egész világ békeszerető né­peinek összefogása is hozzájárul. Nekünk szülőknek, szent fogadalmat kell ten­nünk, amikor elköszönünk ez esztendőtől és egy új évet kezdünk. Gondoljunk gyermekeinkre, akik bízva tekintenek ránk. Gondoljunk jövőjükre, mely­nek építését közös akarattal megkezdtük. Gondol­junk arra, bogy a nemzetközi reakció az ő jövőjük ellen tör, amikor véres lábbal tipor az emberi sza­badságjogokra, s az érte küzdő testvérpárjainkat támadja. Fogadjuk meg. hogy nem engedjük! Munkás és dolgozó paraszt, ki-ki a saját mun­kapadja mellett, ahol dolgozik, bizonyítsa be hékc- akaratát a több, jobb termelés fokozásával. Tilta­kozó szavunk mellett ez legyen a válasz az ameri­kai imperialisták háborús terveire. FARKAS ANTAL, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozója. népi tánc következett. Ez annyira megtetszett, különö­sen a lányoknak, hogy mindjárt akart is két lány, Dudás Anna és Kocserha Sára, akik jelentkeztek a tánccsoportba és kérték a tanítónőt, legyen segítsé­gükre abban, hogy elkerülhessenek egy népi tánc- tanfolyamra. A MÁSODIK FOGLALKOZÁSON került sor a látogatási könyvek kiosztására. Utána Góczi elvtársnő beszélt arról, hogy mit is fognak ta­nulni egész évben. De közben megérkeztek a könyvek is. Szenes elvtárs hozta. Nagy üdvrivalgás tört ki a fiatalokból, amikor a DISZ-titkár azzal állított be a szemináriumra, hogy megjöttek a tankönyvek. A hall­gatók cgy-kettore elkapkodták. Még kevésnek is bizo­nyult. Utána már a könyvekből kísérték figyelemmel a fiatalok a propagandista magyarázatát. A harmadik foglalkozáson következett a komoly munka. Tanulni, tanulni szorgalmasan. Az első törté­nelmi témáról — „Hunyadi János minden bátor em­ber példája” — kaptak előadást. Góczi elvtársnő ezt úgy igyekezett irányítani, hogy abba a fiatalokat is bevonja. A térképhez, melyen Hunyadi győzelmes harcainak helyeit mutatta, — kihívta Dudás Annát, Roskó Margitot— akik aztán sorra mutogatták a tör­ténelmi nevezetességű helyeket, ahol a nagy török­verő győzelmes harcait vívta. A tanítás eredménye­sebbé tétele érdekében Hunyadiról, harcairól törté-' nelmi képsorozatot mutatott be a fiataloknak. Az iskola hallgatói közösen megnézték a „Skande? bég” c. történelmi tárgyú filmet. A fiatalok ebből sokat tanultak. Elhatározták azt is. hogy közösen el­olvassák Gárdonyi művét, az „Egri csillagok”-aj hogy ezzel is bővítsék tudásukat. Farkas Kálmán. Példamutatás Sokan ismerik Érpatakon Kukk Jánost és feleségét, akik idős koruk ellenére is igyekeznek minden munkát becsületesen, időben elvé­gezni. De nemcsak a mező- gazdasági munkák időbeni teljesítéséről ad számot le­velében Kukk János, ha­nem arról is, hogy min­A mátészalkai járás legjobb földművesszövetkezete a kocsordi lett A mátészalkai és a csenge- ri járás szövetkezeteinek versenyében a kocsordi föld-' művesszövetkezet I. helye­zést ért el. A MESZÖV-től 800 forint jutalmat kaptak, ezenkívül átlagosan havon­ta prémiumként fizetésük 30 százalékát. Kormány­programunk megvalósítása érdekében ruházati és ve­gyesipari cikkekből igen nagy mennyiség kerüi for­galomba. A mezőgazdasági kisgépektől a fürdőkádig a vas- és műszaki vállalat hitelakciójával rengeteg közszükségleti cikket kap­nak a község dolgozói. — A kocsordi földművesszö­vetkezet már eddig is ki­vívta a vásárlók elismeré­sét és megbecsülését. Ma már nem legyintenek a ke­zükkel a község dolgozói, ha a szövetkezetről van szó. A szövetkezet nagy­arányú fellendítéseben kor­mányprogramunk megváló­t siíasat látják, ami a jövőre még szélesebb, boldogabb távlatokat nyit meg dol­gozó népünk előtt. Rácz András tudósító, Kocsord. denféle beadásának elegeii tett, s baromfibeadását pe-j dig 1955 évre is teljesítet­te. Évi adóját is befizette.! Levelében örömmel írjaj hogy mivel hátraléka nincs* a gondot letudta, megkapta a vágási engedélyét a ser­tésre, amit 21-én le is vá­gott. Szívesen segített az olyan dolgozó parasztok­nak, akiknek nem volt fo­gatjuk. így felszántott 28 hold földet és 11 holdat ve-1 tőgéppél bevetett. — 66 éves vagyok. Fele­ségem 55, de büszkén ír­hatom, hogy még végrehaj­tó lakásunkban nem járt*' — számol be levelében Kukk János. Kezdetét vette Nyíregyházán a megyei népművelési konferencia Népi együttesek bemutatója — Gacsó László elvtárs beszámolója Kedden este vette kezdetét Nyíregyházán a Szak- szervezeti Kultúrotthon nagytermében a megyei nép­művelési konferencia, amelyen Szabolcs-Szatmár me­gye népművelési munkásai vettek részt. Este 7 órai kezdettel néhány népi együttes mutatkozott be. Nagyszerű élménnyel vette kezdetét tehát ez a je­lentős konferencia. Először a ■mérkvállaji népi együttes lépett színpadra, — énekesek, táncosok. Üveges táncot, kanásztáncot cs fonójátékot mutattak be. Valamennyi szám azt igazolta, hogy a mérkvállaji népi színjátszók, táncosok és énekesek komoly úttörő munkát végeztek falujukban Suskó János tanító vezetésével: falujuk számos már-már feledésbe ment dalát, táncát és népi játékát keltették életre. Méltán érdemelt ez a munka nagy tapsot. Ezen az estén a már ismert besztereci ■énekkar is fellépett és színvonalas műsort adott. Ez az együttes példaképe lehet a megye valamennyi énekka­rának. Nemcsak azért, mert fiatalok és öregek, dol­gozó parasztok, pedagógusok egyforma lelkesedéssel vesznek részt az énekkar munkájában, hanem azért is, mert tehetséges karnagyával valóban művészi szín­vonalú műsort tudott adni. A műsoron népi és klasszi- ktis számok egyaránt szerepeltek. Ezután a nagykállói népi együttes műsora követ­kezett. Sokat hallottunk már ennek az együttesnek a munkájáról, a Kállói-kettössel országos sikert arattak nem. egyszer. A népi együttes ' fejlődésére is jelentős lépés történt előre: szinte egész estét betöltő népi já­tékot, „lakodalmast“ adlak. Ez a lakodalmas keret al­kalmat adott arra, hogy együtt lássuk a nagykállói népi gyermekjátékokat, a Kállói-kettöst és a tréfás rigmu- sos eredeti lakodalmi szokásokat. Színpompás kép tá­rult a néző szeme elé. Népi együtteseinknek a küllői együttes útját kell követnie: nemcsak összegyűjtötték és színpadra hozták népi hagyományainkat, hanem művészi módon is dolgozták fel. Ezzel véget is ért a kedd esti bemutató, s a kon­ferencia másnap reggel fél 9-kor folytatódott, ugyan- í csak a szakszervezeti székház nagytermében. Először I a megjutalmazott népművelési ügyvezetőknek, népmű­velési munkásoknak nyújtotta át Gacsó elvtárs a ju­talmakat, majd megtartotta a népművelési munkáról szóló általános beszámolóját. lanulmányszzuk a BartMtlfk parfcstwessztis X WíiSfSWsóípf Bevezetőjében felhívta a népművelési munkások figyelmét arra, hogy fokozott gonddal tanulmányozzák a harmadik pártkongresszus útmutatásait, különösen a kulturális nevelőmunkával és a művészeti munkával foglalkozó részeket, ez elvi szilárdságot ad a szá­munkra. Az általános feladatok megoldásába ágyazzuk, be kulturális feladatainkat és az egész ország, az egér megye általános fellendítését segítsük elő. A múltba ■ komoly hibákat követtünk el ezen a téren, szűk kiasz■ szicizmus jellemezte sokszor a munkánkat, kizárólag a közvetlen agitációval foglalkoztunk. Ez helytelen volt, már csak azért is, mert nem elégítette ki dolgozóink kulturális igényeit. Komoly hiba volt az, hogy nem vontuk be elég bizalommal a. népművelési munkába pedagógusainkat. Ezek a hibák ma már nem állnak fenn és általában fellendülés tapasztalható a kulturá­lis cs népművelési munkában. Kulturális nevelő mun­kánk ma már egyre inkább szogálja a nemzeti egység ügyét. Olyan nemzeti egység kialakításának ügyét, amely a szocializmus felépítését szolgálja. Gacsó elv­társ hangsúlyozta, hogy jövőbeni feladatainkat csak úgy tudjuk elvégezni, ha szorgalmasan gyarapítjuk marxista-leninista ismereteinket. loényesebbeif íeszünv a jövőben A beszámoló a következőkben arra hívta fel a fi-, gyeimet, hogy a jövőben sokkal igényesebbeknek kell lenni a népművelési munka kádereivel szemben. Fo­kozni kell az osztály elvi irányításának színvonalát és ennek következtében mód és jog lesz arra, hogy a nép* művelési munkások is sokkal tartalmasabban, tervsze-s rűbben végezzék munkájukat. Sajnos, még egyes nép* művelési munkások műveltségi színvonala alacsony és i ennek következtében munkájuk inkább adminisztra* tív, mint tartalmas kultúrmunka. Éppen ezért gyara* pítanunlc kell általános műveltségűket is. Nem elég az ügy iránti szeretet, a puszta lelkesedés. 3 MtárottStsímk muBfcá’ár«! .4 beszámoló ezután a kultúrotthonok munkájáról szólt és kiemelte a kisvárdai, nyírbátori, vásárosnamé- nyi, nagykállói és mátészalkai kultúrotthonok munkád ' fiát. A leggyengébb munkát a nyíregyházi József Attila1 j kultúrotthon végzi. A kisvárdai, nyírbátori és tiszalökil kultúrotthonok már átfogják az egész járás kulturális életét és ez nemcsak a művészeti tevékenységre, ha* nem a munka népművelési részére is vonatkozik. A írási kultúrotthonok jó munkájának eredményekép* pen a községi kultúrotthonok munkájában is javulás ellőtt be, azonban meg kell mondani, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai még mindig nem törőd- nek eleget a kultúra ügyével. Mi gátolja még kultúrotthonaink fejlődését? Gá* ■ tolja az, hogy nincsen jó gazdálkodás, jó költségvetés,1 elfolyik a pénz. Baj az is, hogy főleg csak a művészeti! tevékenységre korlátozódik az otthonok munkája. A3 j embereket érdeklik a természettudományos és mds-j 1 fajta előadások is. S különös nagy gondot kell fordul tani arra, hogy kialakuljanak az olvasókörök és a dől-] gozó parasztság valóban- otthonának érezze a kultúrai j házait. Gacsó elvtárs ezután a kultúrotthonok és külön- böző tömegszervezetek kapcsolatával foglalkozott és hangsúlyozta, hogy különösen a népfront-bizottságokat és a DISZ-szervezelekct támogassák. . Majd kitért az egyes szakágak munkájának rövid értékelésére. Végezetül a helyes tervezésre hívta fel a konferen* cia résztvevőinek figyelmét. A beszámolót vita követte, amelyről a későbbiek során számolunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom