Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-30 / 308. szám
JlfcCLAf 1954 december 30, csütörtök 2 NYÍRKÁRÁSZ! FIATALOK Azzal a céllal indultam útnak Nyírkárászba, hogy megnézzem: miként működik a Petőfi-iskola? Űtra- valóul azt mondták nekem, hogy Karász községben a fiatalok szorgalmasan tanulnak. Részt akartam venni egy foglalkozásukon. Erről szerettem volna írni, — Menjen csak el Góczi Ilonához — mondotta a tanácstitkár. — ö vezeti az iskolát. Felkerestem a fiatal tanítónőt. Arról nem akarok itt írni — hisz rövid lenne erre a hely —, hogy menynyit fáradozott, mérgelődött, dolgozott, hogy eredményeket érjenek el, hogy a DlSZ-ben fellendüljön az élet. Arra kért, ne írjak erről. így csak a puszta tényeket mondom el. HOGYAN FOLYT LE AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS? Elöljárójában meg kell említenem, hogy az iskola 23 hallgatóval indult. Most több, mint 30 tanulója van. Az első összejövetel ismerkedéssel telt el. Baráti beszélgetés folyt a fiatalok és a propagandista között. Majd társasjáték következett. Ez nagyon tetszett a fiúknak-lányoknak egyaránt. Volt a játékban találós kérdés, zálogosdi és így tovább. A találós kérdések általában földrajzi, történelmi vonatkozásúak voltak. — Céljuk az volt, hogy a fiatalok mennél több fontos történelmi, földrajzi nevezetességekkel ismerkedjenek meg, amit az iskolán föl tudnak használni. A FIUK KEZDETBEN HÚZÓDOZTAK. Sokan be sem mentek a terembe, némelyek az ajtón, ablakon kukucskáltak be. Góczi Ilona több esetben kiment értük, hívta őket. Először nem sikerült. Majd lányokat küldött, mig végül sikerült őket megnyerni a tanulásnak. — Az volt a fontos, hogy a „vezért” megnyerjük magunknak — mondta Góczi elv- társnő. A többi már könnyebben ment. És hogy Szenes elvtársat, a DISZ-szervezet titkárát sikerült megflz utöbtii hetedben 300 q-ra emelkedett e napi seriésbegyiijtés Szabolcs-Szaimár megyében Berkesz község dolgozó parasztjai versenyfelhívást intéztek a megyéhez, amelyhez igen sok község csatlakozott. Széles körben ismertették a hátralékok rendezéséről szóló kedvezményes rendeletet, amelynek hatására csupán Ti- szalökön 326 dolgozó paraszt rendezte hátralékát. Néhány héttel ezelőtt a járás székhelyein egész napos értekezleten beszélték meg a soronkövetkező feladatokat. Az átvételi he-, lyeket megduplázták, megsokszorozták a szállítóeszközöket is. A szervezett intézkedések eredményeként lényegesen javult a munka. December 1-től 22-íg sertésből 9.000 mázsa gyűlt be, 3116 mázsával több, mint november azonos időszakában. December 23-tól december 28-ig, tehát négy nap alatt, több mint 1100 mázsa sertést adtak be. A fehérgyarmati, mátészalkai és csengeti járásokban már 90 százalékban teljesítették a beadást. A TANULÓ IFJIJSAG nyerni az ügynek, mindjárt szaporodott a fiúk létszáma is. öt követik a fiatalok. Utána sokan jelentkeztek az iskolára. Ma olyan fiatalok tanulnak itt, mint Orosz Gábor, Lesku István, Kaczur Sándor, Nagy István, Cs. Kapin István, akik ezelőtt nem jártak a DISZ-szervezetbe. A propgandista ismertette Petőfi életét a fiatalokkal. Ez nagyon érdekelte őket. Valamennyien örültek annak, hogy iskolájukat Petőfiről nevezték el. Aztán „Nekünk szülőknek szent fogalmat kell tennünk!" Pár nap válasz el bennünket egy új esztendő küszöbétől. Ha visszapillantunk a felszabadulásunkat követő új esztendőre, 1945 január 1-re, romokat látunk. Tíz évvel ezelőtt még füstölgő romokkal volt tele szép hazánk, a német militarizmus áldatlan emlékeként. Nem beszélve a sok millió könnyező szemről. Hányán siratták hitveseiket, gyermekeiket és szeretteiket, akiknek távol, valahol idegen érdekekért kellett otthagyni életüket és megválni a boldog családi tűzhelytől, szeretteiktől. Ugyanezt akarják az amerikai imperialisták halálgyárosai a német fasizmus felélesztésével, illetve az újrafelfegyverzéssel elérni. Hogy aljas szándékukat mindezideig elérni nem tudták, legelső sorban is felszabadítónk, a Szovjetunió állandó, meg nem szűnő következetes békepolitikájának köszönhetjük, melyhez az egész világ békeszerető népeinek összefogása is hozzájárul. Nekünk szülőknek, szent fogadalmat kell tennünk, amikor elköszönünk ez esztendőtől és egy új évet kezdünk. Gondoljunk gyermekeinkre, akik bízva tekintenek ránk. Gondoljunk jövőjükre, melynek építését közös akarattal megkezdtük. Gondoljunk arra, bogy a nemzetközi reakció az ő jövőjük ellen tör, amikor véres lábbal tipor az emberi szabadságjogokra, s az érte küzdő testvérpárjainkat támadja. Fogadjuk meg. hogy nem engedjük! Munkás és dolgozó paraszt, ki-ki a saját munkapadja mellett, ahol dolgozik, bizonyítsa be hékc- akaratát a több, jobb termelés fokozásával. Tiltakozó szavunk mellett ez legyen a válasz az amerikai imperialisták háborús terveire. FARKAS ANTAL, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozója. népi tánc következett. Ez annyira megtetszett, különösen a lányoknak, hogy mindjárt akart is két lány, Dudás Anna és Kocserha Sára, akik jelentkeztek a tánccsoportba és kérték a tanítónőt, legyen segítségükre abban, hogy elkerülhessenek egy népi tánc- tanfolyamra. A MÁSODIK FOGLALKOZÁSON került sor a látogatási könyvek kiosztására. Utána Góczi elvtársnő beszélt arról, hogy mit is fognak tanulni egész évben. De közben megérkeztek a könyvek is. Szenes elvtárs hozta. Nagy üdvrivalgás tört ki a fiatalokból, amikor a DISZ-titkár azzal állított be a szemináriumra, hogy megjöttek a tankönyvek. A hallgatók cgy-kettore elkapkodták. Még kevésnek is bizonyult. Utána már a könyvekből kísérték figyelemmel a fiatalok a propagandista magyarázatát. A harmadik foglalkozáson következett a komoly munka. Tanulni, tanulni szorgalmasan. Az első történelmi témáról — „Hunyadi János minden bátor ember példája” — kaptak előadást. Góczi elvtársnő ezt úgy igyekezett irányítani, hogy abba a fiatalokat is bevonja. A térképhez, melyen Hunyadi győzelmes harcainak helyeit mutatta, — kihívta Dudás Annát, Roskó Margitot— akik aztán sorra mutogatták a történelmi nevezetességű helyeket, ahol a nagy törökverő győzelmes harcait vívta. A tanítás eredményesebbé tétele érdekében Hunyadiról, harcairól törté-' nelmi képsorozatot mutatott be a fiataloknak. Az iskola hallgatói közösen megnézték a „Skande? bég” c. történelmi tárgyú filmet. A fiatalok ebből sokat tanultak. Elhatározták azt is. hogy közösen elolvassák Gárdonyi művét, az „Egri csillagok”-aj hogy ezzel is bővítsék tudásukat. Farkas Kálmán. Példamutatás Sokan ismerik Érpatakon Kukk Jánost és feleségét, akik idős koruk ellenére is igyekeznek minden munkát becsületesen, időben elvégezni. De nemcsak a mező- gazdasági munkák időbeni teljesítéséről ad számot levelében Kukk János, hanem arról is, hogy minA mátészalkai járás legjobb földművesszövetkezete a kocsordi lett A mátészalkai és a csenge- ri járás szövetkezeteinek versenyében a kocsordi föld-' művesszövetkezet I. helyezést ért el. A MESZÖV-től 800 forint jutalmat kaptak, ezenkívül átlagosan havonta prémiumként fizetésük 30 százalékát. Kormányprogramunk megvalósítása érdekében ruházati és vegyesipari cikkekből igen nagy mennyiség kerüi forgalomba. A mezőgazdasági kisgépektől a fürdőkádig a vas- és műszaki vállalat hitelakciójával rengeteg közszükségleti cikket kapnak a község dolgozói. — A kocsordi földművesszövetkezet már eddig is kivívta a vásárlók elismerését és megbecsülését. Ma már nem legyintenek a kezükkel a község dolgozói, ha a szövetkezetről van szó. A szövetkezet nagyarányú fellendítéseben kormányprogramunk megválót siíasat látják, ami a jövőre még szélesebb, boldogabb távlatokat nyit meg dolgozó népünk előtt. Rácz András tudósító, Kocsord. denféle beadásának elegeii tett, s baromfibeadását pe-j dig 1955 évre is teljesítette. Évi adóját is befizette.! Levelében örömmel írjaj hogy mivel hátraléka nincs* a gondot letudta, megkapta a vágási engedélyét a sertésre, amit 21-én le is vágott. Szívesen segített az olyan dolgozó parasztoknak, akiknek nem volt fogatjuk. így felszántott 28 hold földet és 11 holdat ve-1 tőgéppél bevetett. — 66 éves vagyok. Feleségem 55, de büszkén írhatom, hogy még végrehajtó lakásunkban nem járt*' — számol be levelében Kukk János. Kezdetét vette Nyíregyházán a megyei népművelési konferencia Népi együttesek bemutatója — Gacsó László elvtárs beszámolója Kedden este vette kezdetét Nyíregyházán a Szak- szervezeti Kultúrotthon nagytermében a megyei népművelési konferencia, amelyen Szabolcs-Szatmár megye népművelési munkásai vettek részt. Este 7 órai kezdettel néhány népi együttes mutatkozott be. Nagyszerű élménnyel vette kezdetét tehát ez a jelentős konferencia. Először a ■mérkvállaji népi együttes lépett színpadra, — énekesek, táncosok. Üveges táncot, kanásztáncot cs fonójátékot mutattak be. Valamennyi szám azt igazolta, hogy a mérkvállaji népi színjátszók, táncosok és énekesek komoly úttörő munkát végeztek falujukban Suskó János tanító vezetésével: falujuk számos már-már feledésbe ment dalát, táncát és népi játékát keltették életre. Méltán érdemelt ez a munka nagy tapsot. Ezen az estén a már ismert besztereci ■énekkar is fellépett és színvonalas műsort adott. Ez az együttes példaképe lehet a megye valamennyi énekkarának. Nemcsak azért, mert fiatalok és öregek, dolgozó parasztok, pedagógusok egyforma lelkesedéssel vesznek részt az énekkar munkájában, hanem azért is, mert tehetséges karnagyával valóban művészi színvonalú műsort tudott adni. A műsoron népi és klasszi- ktis számok egyaránt szerepeltek. Ezután a nagykállói népi együttes műsora következett. Sokat hallottunk már ennek az együttesnek a munkájáról, a Kállói-kettössel országos sikert arattak nem. egyszer. A népi együttes ' fejlődésére is jelentős lépés történt előre: szinte egész estét betöltő népi játékot, „lakodalmast“ adlak. Ez a lakodalmas keret alkalmat adott arra, hogy együtt lássuk a nagykállói népi gyermekjátékokat, a Kállói-kettöst és a tréfás rigmu- sos eredeti lakodalmi szokásokat. Színpompás kép tárult a néző szeme elé. Népi együtteseinknek a küllői együttes útját kell követnie: nemcsak összegyűjtötték és színpadra hozták népi hagyományainkat, hanem művészi módon is dolgozták fel. Ezzel véget is ért a kedd esti bemutató, s a konferencia másnap reggel fél 9-kor folytatódott, ugyan- í csak a szakszervezeti székház nagytermében. Először I a megjutalmazott népművelési ügyvezetőknek, népművelési munkásoknak nyújtotta át Gacsó elvtárs a jutalmakat, majd megtartotta a népművelési munkáról szóló általános beszámolóját. lanulmányszzuk a BartMtlfk parfcstwessztis X WíiSfSWsóípf Bevezetőjében felhívta a népművelési munkások figyelmét arra, hogy fokozott gonddal tanulmányozzák a harmadik pártkongresszus útmutatásait, különösen a kulturális nevelőmunkával és a művészeti munkával foglalkozó részeket, ez elvi szilárdságot ad a számunkra. Az általános feladatok megoldásába ágyazzuk, be kulturális feladatainkat és az egész ország, az egér megye általános fellendítését segítsük elő. A múltba ■ komoly hibákat követtünk el ezen a téren, szűk kiasz■ szicizmus jellemezte sokszor a munkánkat, kizárólag a közvetlen agitációval foglalkoztunk. Ez helytelen volt, már csak azért is, mert nem elégítette ki dolgozóink kulturális igényeit. Komoly hiba volt az, hogy nem vontuk be elég bizalommal a. népművelési munkába pedagógusainkat. Ezek a hibák ma már nem állnak fenn és általában fellendülés tapasztalható a kulturális cs népművelési munkában. Kulturális nevelő munkánk ma már egyre inkább szogálja a nemzeti egység ügyét. Olyan nemzeti egység kialakításának ügyét, amely a szocializmus felépítését szolgálja. Gacsó elvtárs hangsúlyozta, hogy jövőbeni feladatainkat csak úgy tudjuk elvégezni, ha szorgalmasan gyarapítjuk marxista-leninista ismereteinket. loényesebbeif íeszünv a jövőben A beszámoló a következőkben arra hívta fel a fi-, gyeimet, hogy a jövőben sokkal igényesebbeknek kell lenni a népművelési munka kádereivel szemben. Fokozni kell az osztály elvi irányításának színvonalát és ennek következtében mód és jog lesz arra, hogy a nép* művelési munkások is sokkal tartalmasabban, tervsze-s rűbben végezzék munkájukat. Sajnos, még egyes nép* művelési munkások műveltségi színvonala alacsony és i ennek következtében munkájuk inkább adminisztra* tív, mint tartalmas kultúrmunka. Éppen ezért gyara* pítanunlc kell általános műveltségűket is. Nem elég az ügy iránti szeretet, a puszta lelkesedés. 3 MtárottStsímk muBfcá’ár«! .4 beszámoló ezután a kultúrotthonok munkájáról szólt és kiemelte a kisvárdai, nyírbátori, vásárosnamé- nyi, nagykállói és mátészalkai kultúrotthonok munkád ' fiát. A leggyengébb munkát a nyíregyházi József Attila1 j kultúrotthon végzi. A kisvárdai, nyírbátori és tiszalökil kultúrotthonok már átfogják az egész járás kulturális életét és ez nemcsak a művészeti tevékenységre, ha* nem a munka népművelési részére is vonatkozik. A írási kultúrotthonok jó munkájának eredményekép* pen a községi kultúrotthonok munkájában is javulás ellőtt be, azonban meg kell mondani, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai még mindig nem törőd- nek eleget a kultúra ügyével. Mi gátolja még kultúrotthonaink fejlődését? Gá* ■ tolja az, hogy nincsen jó gazdálkodás, jó költségvetés,1 elfolyik a pénz. Baj az is, hogy főleg csak a művészeti! tevékenységre korlátozódik az otthonok munkája. A3 j embereket érdeklik a természettudományos és mds-j 1 fajta előadások is. S különös nagy gondot kell fordul tani arra, hogy kialakuljanak az olvasókörök és a dől-] gozó parasztság valóban- otthonának érezze a kultúrai j házait. Gacsó elvtárs ezután a kultúrotthonok és külön- böző tömegszervezetek kapcsolatával foglalkozott és hangsúlyozta, hogy különösen a népfront-bizottságokat és a DISZ-szervezelekct támogassák. . Majd kitért az egyes szakágak munkájának rövid értékelésére. Végezetül a helyes tervezésre hívta fel a konferen* cia résztvevőinek figyelmét. A beszámolót vita követte, amelyről a későbbiek során számolunk be.
