Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-03 / 287. szám
1954 december 3. péutek ——■■■II ■■■■■■ i \ E !' L !\ P A magyar nép kész cselekvőén liozzájárulni az európai kéke biztosításához A muszUvaí értekezlet szerdai ülése December elsején tartották az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlet harmadik ülését. Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen meghallgatták Manush Myftiunak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az albán .küldöttség .vezetőjének, Chivu Stoicának, a Komán Nép- köztársaság Minisztertaná- csak első elnökhelyettesének, a román küldöttség vezetőjének, Csang Ven- tiennek, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszterhelyettesének és rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetének, a Kínai Népköztársaság képviselőjének, Hegedűs Andrásnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a magyar küldöttség vezetőjének, Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a bolgár küldöttség vezetőjének nyilatkozatát. Hegedűs András elvtórs nyilatkozata a moszkvai értekezieten A magyar nép széles köreiben munkások, parasztok és értelmiségiek között nagyon kedvező fogadtatásra talált a Szovjetuniónak a berlini értekezleten benyújtott javaslata az európai kollektív biztonsági szerződés tervezetéről. A magyar nép azt remélte, hogy az európai államok kormányai, felismerve népeik létérdekét és tudatára ébredve annak a fenyegető veszélynek, amelyet a német militarizmus felélesztése jelent, magukévá teszik az európai kollektív biztonság gondolatát, és ezzel bizonyságát adják őszinte békevágyuk- nak. A berlini értekezlet óta feltelt idő megmutatta, hogy az európai kollektív biztonság gondolata egyre szélesebb körökben talál kedvező fogadtatásra Európa összes országaiban. Sajnálatos azonban, hogy elsősorban az Egyesült Államok, majd azt követően Anglia és Franciaország mértékadó körei elzárkóztak a Szovjetunió javaslatának megtárgyalásától, és nem is tettek semmiféle javaslatot az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére, sőt a párizsi egyezményekkel és azok ratifikálásának sürgetésével veszélyeztetik az európai népek biztonságát. Az értekezlettől távolmaradt országok jelenlegi magatartása azonban nem lehet ok arra, hogy az európai kollektív biztonság kérdését, akárcsak ideiglenesen is levegyük a napirendről. Ellenkezőleg. Haladéktalanul határozott lépéseket kell tenni Európa népeinek érdekében a kollektív biztonság megteremtésére, a német militarista veszély elhárítására. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kijelenthetem, hogy a magyar nép a Szovjetunió javaslatai alapján kész cselekvőén hozzájárulni a béke biztosításához Európában, mert saját tapasztalatából jól tudja, hogy a német militarizmus felélesztésé és háborús katonai tömbökbe való bekapcsolása veszélyezteti országunkat, és ez ellen az európai kollektív biztonság megteremtése hathatós védelmet nyújthat. A magyar nép harca a német hatalmi törekvések ellen A magyar nép ezeréves történelme során állandóan harcolt a német hatalmi •törekvések ellen. . Az utolsó évszázadban egy emberöltő alatt kétszer kényszerítették a magyar népet arra, hogy német hatalmi törekvések érdekében véres háborúban vegyen részt. Már az első világháború nagy ember- és anyagi áldozatot követelt. Az ország minden negyvenedik lakosa áldozatául esett a háborúnak. A második világháború idején a német imperialista körök érdekében vágóhídra hurcolták a magyar nép százezreit: az ország minden huszadik polgára német hatalmi érdekekért pusztult el. Elmondhatjuk, hogy nincs olyan magyar család, amelyet valamilyen formában ne sújtott volna a második világháború. Elpusztult a magyar nemzeti vagyon 40.2 százaléka. A háborús károk értéke hét esztendő teljes nemzeti jövedelme értékének felel meg. Igen nagy értéket képviseltek a német és magyar fasiszták által elhurcolt javak. Számos nemzeti kulturális kincs és műemlék pusztult el. Ezenkívül elrabolták a magyar nemzeti és kulturális értékek igen jelentős részét. Az óriási vérveszteséget szenvedett, kifosztott és megalázott magyar népnek a felszabadító Szovjet Hadsereg nyitott utat az új élethez, a felemelkedéshez és a nemzeti függetlenséghez. A felszabadulás óta eltelt idő alatt Magyarország nagy fejlődésen ment keresztül. Ma már a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség kedvvel és lelkesedéssel dolgozik, mert tudja, hogy munkájának gyümölcsét ő maga élvezi. A magyar népnek, országunk minden polgárának leghőbb vágya, hogy eddig elért eredményeinket megőrizzük és továbbfejlesz- szük. A Magyar Népköz- társaság kormányát külpolitikájában ennek a célnak a biztosítása vezette és vezeti. ményt, illetve megállapodást kötöttünk, és az a szándékunk, hogy tovább haladjunk ezen az úton. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a normális jószomszédi viszonyt Ausztriával. Ezen a vonalon is értünk mér el eredményeket. Ügyszólván a világ minden országával kereskedelmet folytatunk. Kiszélesedtek kulturális és sportkapcsolataink is. Külpolitikai téren a Magyar Népköztársaság minden ténykedése arra irányult és irányul, hogy a világ minden országával és népével, a kölcsönös érdekek messzemenő szemelőtt tartásával, békében és barátságban éljen. Külpolitikánk ezen alapvető célkitűzését, népünk biztonságát veszlyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német imperializmus feltámasztására irányuló törekvés. A német imperializmus, amely mérhetetlen károkat okozott Magyar- országnak, ismét él és a bonni Németország revansista politikáját ugyanazok a monopolista körök irányítják, amelyek a múltban a magyar nép elnyomói és kizsákmányolói voltak. A magyar nép számára különösen veszélyesek a német imperializmusnak azok a gazdasági, politikai, katonai törekvései, amelyek Ausztria erőszakos bekebelezésére irányulnak. A bonni kormány vezető politikusai, miniszterei nyilatkozataikban több alkalommal kifejtették, hogy mindazokat a területeket, amelyek valaha Németországhoz tartoztak, ma is Németország szerves részeinek tekintik. Iránban nem szűnnek meg a kivégzések. A „Time ’ című amerikai folyóirat november l-i számában az iráni eseményekről írva fényképeket közölt. — Az egyiken Henderson, az Egyesült Államok iráni nagykövete, akinek a folyóirat szavai szerint „fontos szerepe volt az iráni olaj- konfliktus megoldásában”, éppen a washingtoni, jó szolgálataiért kapott kitüntetést szorongatja kezében. A másik fényképen: iráni tisztek csoportja kivégzés előtt. A két fényképet a „Time” nfem véletlenül közölte egyszerre. Hendersont éppen ezért tüntették ki, mert egyengette a külföldi olajmonopóliumok új iráni betörésének útját. Ezt egy másik amerikai folyóirat, a „Saturday Evening Post” is beismerte. Nemrég arról számolt be hasábjain, hogyan törte le az amerikai diplomácia és kémszolgálat a nemzeti javait féltő iráni nép ellenállását. A kivégzésről készült fényképet a „Time” ezzel a felirattal közölte: ,„ . ..Az elítéltek nem kívánták, hogy bekössék a szemüket fehér kendővel. A katonák mégis megtették ezt, majd hátrább mentek. A megkötözött foglyok szemtől-szemben álltak hódeznek most véres megtor- lást az imperializmus iráni ügynökei. A „Time” „kommunistáknak” nevezi a halálraítélteket. Az iráni reakciósok imperialista gazdáiktól kölcsönzött hivatalos meghatározása szerint kommunista annyi, mint „külföldi ügynök”. E ha-' mis vád alapján végzik ki most Iránban a hazafiakat és a demokratákat. — A „Time”-ból azonban megtudjuk azt is, hogy az! „összeesküvőknek” nyilván nított elítéltek nyitott szemmel akartak menni a ha-1 Iáiba, s hóhéraik arcába hazafias, nemzeti jelszavakat vágtak. Sőt — és most megint a „Time”-ból idézünk — „Imádkozz és te is! a paradicsomba kerülsz” — nyújtotta a Koránt kivégzése előtt egy mullah halálraítélt társának. „Paradicsom. Azzá akartuk tenni országunkat” — volt a válasz. Valóban, ezt akarták ezek az emberek. Azért harcoltak, hogy boldoggá tegyék népüket, hogy országukat megszabadítsák a külföldi imperialisták igájától. „A nép győzni fog!” jelszó csaknem meghódította egész Iránt, írja a „Time”... Ez a múlt év augusztusában volt. És akkor léptek Gondoskodjunk országunk függetlenségének megvédéséről, békéjének biztosításáról Békére és barátságra törekszünk a világ minden országával és népével A barátsági kapcsolatoknak megfelelően, barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jött létre Magyarország és a Szovjetunió között. Hasonló szerződéses viszony köti országunkat több más népi demokratikus országhoz. Kormányunk egész külpolitikáját az a törekvés jellemzi, hogy e kapcsolatok állandó továbbfejlesztése mellett normális kapcsolatokat létesítsen a többi országgal is. Ennek megfelelően normalizáltuk viszonyunkat a szomszédos Jugoszláviával, amely- lycl több fontos egyezA magyar nép világosan látja, hogy milyen veszélyt jelent számára az, ha közvetlen szomszédságba kerül az agresszív német militarizmussal. A magyar kormánynak népe iránti kötelessége, hogy gondoskodjék az ország függetlenségének megvédéséről, békéjének biztosításáról. Ezért tiltakozott a bonni egyezmény ellen és ezért tulajdonított nagy jelentőséget a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának. A magyar nép örömmel látja, hogy a Szovjetunió javaslatai az európai kollektív biztonság tárgyában nemcsak a német felfegyverzés veszélyének megszüntetésére irányulnak, hanem egyben biztos utat jelölnek meg az egész német kérdés békés rendezésére. A magyar nép mélyen meg van győződve arról, hogy a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról vallott álláspontja és e döntő kérdésben kifejtett javaslatainak elfogadása lehetővé tenné, hogy Magyarország Európa szívében a biztonság és a béke légkörében folytathassa építő- munkáját. A Szovjetunió valameny- nyi európai ország biztonsága érdekében kifejtett állandó erőfeszítései és kezdeményezései a magyar nép minden fiában egyre növelik a szeretetet és a bizalmat a Szovjetunió iránt. Magyarország népének leghebb kívánsága, hogy résztvehessen és cselekvőén alátámaszthassa azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyek a Szovjetunió vezetése alatt a béke megőrzésére, a német militarista veszély elhárítására irányulnak. A magyar kormánydelegáció teljes mértékben helyesli és magáévá teszi az európai helyzetnek Molotov elvtárs által adott értékelését és egyetért azzal, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása a háborús veszély növekedését jelenti és új helyzetet teremt Európában. Ez szükségessé teszi, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén az étrekezleten résztvevő békeszerető országok határozott gyakorlati lépéseket tegyenek országaik biztonsága megvédésének érdekében és egységes rendszabályokat valósítsanak meg fegyveres erőik szervezése és közös vezetése terén. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Országunk sokat szenvedett idősebb nemzedékének és fiatal, most felnövő generációjának hangja egybeolvad a béke követelésében. Mi békét akarunk és éppen ezért vagyunk elszánva arra, hogy minden erőnkkel szembe- szállunk a német agresszió felélesztésével, amely békénket elsősorban fenyegeti. Iráni hazafiak kivégzése. héraikkal: húsz géppiszto- lyos katonával. Két katona jutott egy halálraítéltre. Az egyik kommunista elkiáltotta magát: „A nép győzni fog!” A Tudeh-párt e jelszava valaha villamos áramként hatott Teherán utcáin. Az ország elhagyására kényszerítette a fiatal sahot, s csaknem meghódította egész Iránt. A múlt héten azonban falba ütközött és elhalt. A többi fogoly így kiáltozott: „Halál az imperializmusra!” „Éljen az iráni proletariátus!” A napos tiszt felemelte kezét. Sortűz csattant. Azután a másik...” Az amerikai folyóirat tehát az iráni kivégzésekről adott cinikus riportjában nyíltan beismerte, hogy a valóságban kik ellen renAz Kffyesült Államok katonai paktumot kötött a Csansr Majj-sek klikkel John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán délután sajtóértekezletet tartott. Dulles nyilatkozatot olvasott fel, amelyben bejelentette, hogy • az amerikai kormány katonai szerződést kötött a tajvani Csang Kaj-sek klikkel. Dulles a sajtóértekezleten bejelentette, hogy áz egyezményt 48, vagy 72 órán belül aláírják, akcióba az amerikai kémek és diplomaták. Nagy munkában volt akkor Dulles, Henderson, Schwartzkopf tábornok, s a palást és tőr' mindahány lovagja, nehogy az iráni nép győzzön. Az iráni olaj volt a tét,' amely arannyá változik az amerikai és angol olaj- trösztök páncélszekrényeiben. A „Time” e trösztök győzelmét harsonázza most. „A nép győzni fog!” jelszó elhalt” erősíti a folyóirat. Ez a jelszó „már csak a falak visszhangja” — írja fénykép-melléklete alatt. E szörnyű cinizmus álarc nélkül mutatja meg az amerikai reakciót, elárulja annak céljait és terveit. Pedig az iráni nép függetlenségi vágyát nem töri le semmiféle terror. A világ haladó közvéleménye mind harsányabban emeli fel szavát: hagyják abba a hazafiak kivégzését Iránban! A világközvélemény ereje meg kell hogy mentse az iráni népet az imperialisták és ügynökeik terrorista bosszújától. a Hogy au és mit ír ;i „Time46 a/, iráni kivégzésekről
