Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-03 / 287. szám

1954 december 3. péutek ——■■■II ■■■■■■ i \ E !' L !\ P A magyar nép kész cselekvőén liozzájárulni az európai kéke biztosításához A muszUvaí értekezlet szerdai ülése December elsején tartot­ták az európai béke és biz­tonság biztosításával fog­lalkozó értekezlet harma­dik ülését. Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterel­nöke, a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttsé­gének vezetője elnökölt. Az ülésen meghallgatták Manush Myftiunak, az Al­bán Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének, az albán .küldött­ség .vezetőjének, Chivu Stoicának, a Komán Nép- köztársaság Minisztertaná- csak első elnökhelyettesé­nek, a román küldöttség vezetőjének, Csang Ven- tiennek, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszter­helyettesének és rendkívü­li és meghatalmazott moszk­vai nagykövetének, a Kí­nai Népköztársaság képvi­selőjének, Hegedűs András­nak, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a ma­gyar küldöttség vezetőjé­nek, Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa első elnökhe­lyettesének, a bolgár kül­döttség vezetőjének nyi­latkozatát. Hegedűs András elvtórs nyilatkozata a moszkvai értekezieten A magyar nép széles köreiben munkások, pa­rasztok és értelmiségiek között nagyon kedvező fo­gadtatásra talált a Szov­jetuniónak a berlini érte­kezleten benyújtott javas­lata az európai kollektív biztonsági szerződés terve­zetéről. A magyar nép azt remélte, hogy az európai államok kormányai, felis­merve népeik létérdekét és tudatára ébredve annak a fenyegető veszélynek, ame­lyet a német militarizmus felélesztése jelent, magu­kévá teszik az európai kol­lektív biztonság gondola­tát, és ezzel bizonyságát adják őszinte békevágyuk- nak. A berlini értekezlet óta feltelt idő megmutatta, hogy az európai kollektív biz­tonság gondolata egyre szélesebb körökben talál kedvező fogadtatásra Euró­pa összes országaiban. Sajnálatos azonban, hogy elsősorban az Egyesült Ál­lamok, majd azt követően Anglia és Franciaország mértékadó körei elzár­kóztak a Szovjetunió ja­vaslatának megtárgyalásá­tól, és nem is tettek sem­miféle javaslatot az euró­pai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére, sőt a párizsi egyezményekkel és azok ratifikálásának sür­getésével veszélyeztetik az európai népek biztonságát. Az értekezlettől távol­maradt országok je­lenlegi magatartása azonban nem lehet ok arra, hogy az európai kollektív biztonság kér­dését, akárcsak ideig­lenesen is levegyük a napirendről. Ellenkezőleg. Haladéktala­nul határozott lépéseket kell tenni Európa népei­nek érdekében a kollektív biztonság megteremtésére, a német militarista veszély elhárítására. A Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében ki­jelenthetem, hogy a ma­gyar nép a Szovjetunió ja­vaslatai alapján kész cse­lekvőén hozzájárulni a bé­ke biztosításához Európá­ban, mert saját tapasztala­tából jól tudja, hogy a né­met militarizmus felélesz­tésé és háborús katonai tömbökbe való bekapcso­lása veszélyezteti orszá­gunkat, és ez ellen az európai kollektív bizton­ság megteremtése hathatós védelmet nyújthat. A magyar nép harca a német hatalmi törekvések ellen A magyar nép ezeréves történelme során állandóan harcolt a német hatalmi •törekvések ellen. . Az utolsó évszázadban egy emberöltő alatt kétszer kényszerítették a magyar népet arra, hogy német hatalmi törekvések érde­kében véres háborúban ve­gyen részt. Már az első világháború nagy ember- és anyagi áldozatot köve­telt. Az ország minden negyvenedik lakosa áldo­zatául esett a háborúnak. A második világháború idején a német imperialis­ta körök érdekében vágó­hídra hurcolták a magyar nép százezreit: az ország minden huszadik polgára német hatalmi érdekekért pusztult el. Elmondhatjuk, hogy nincs olyan magyar család, amelyet vala­milyen formában ne sújtott volna a máso­dik világháború. Elpusztult a magyar nemzeti vagyon 40.2 száza­léka. A háborús károk ér­téke hét esztendő teljes nemzeti jövedelme értéké­nek felel meg. Igen nagy értéket képviseltek a né­met és magyar fasiszták által elhurcolt javak. Szá­mos nemzeti kulturális kincs és műemlék pusztult el. Ezenkívül elrabolták a magyar nemzeti és kultu­rális értékek igen jelentős részét. Az óriási vérveszteséget szenvedett, kifosztott és megalázott magyar népnek a felszabadító Szovjet Had­sereg nyitott utat az új élethez, a felemelkedéshez és a nemzeti függetlenség­hez. A felszabadulás óta eltelt idő alatt Magyaror­szág nagy fejlődésen ment keresztül. Ma már a magyar mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség kedvvel és lelkesedéssel dolgozik, mert tudja, hogy munkájának gyümölcsét ő maga élvezi. A magyar népnek, orszá­gunk minden polgárának leghőbb vágya, hogy eddig elért eredményeinket meg­őrizzük és továbbfejlesz- szük. A Magyar Népköz- társaság kormányát külpo­litikájában ennek a célnak a biztosítása vezette és ve­zeti. ményt, illetve megál­lapodást kötöttünk, és az a szándékunk, hogy tovább haladjunk ezen az úton. Azon va­gyunk, hogy helyre­állítsuk a normális jó­szomszédi viszonyt Ausztriával. Ezen a vonalon is értünk mér el eredményeket. Ügyszólván a világ min­den országával kereskedel­met folytatunk. Kiszélesed­tek kulturális és sportkap­csolataink is. Külpolitikai téren a Magyar Népköztársa­ság minden ténykedése arra irányult és irá­nyul, hogy a világ min­den országával és né­pével, a kölcsönös ér­dekek messzemenő szemelőtt tartásával, békében és barátság­ban éljen. Külpolitikánk ezen alap­vető célkitűzését, népünk biztonságát veszlyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német imperializmus feltá­masztására irányuló törek­vés. A német imperializmus, amely mérhetetlen ká­rokat okozott Magyar- országnak, ismét él és a bonni Németország revansista politikáját ugyanazok a monopo­lista körök irányítják, amelyek a múltban a magyar nép elnyomói és kizsákmányolói vol­tak. A magyar nép számára különösen veszélyesek a német imperializmusnak azok a gazdasági, politikai, katonai törekvései, ame­lyek Ausztria erőszakos be­kebelezésére irányulnak. A bonni kormány ve­zető politikusai, miniszte­rei nyilatkozataikban több alkalommal kifejtették, hogy mindazokat a terüle­teket, amelyek valaha Né­metországhoz tartoztak, ma is Németország szerves ré­szeinek tekintik. Iránban nem szűnnek meg a kivégzések. A „Ti­me ’ című amerikai folyó­irat november l-i számá­ban az iráni eseményekről írva fényképeket közölt. — Az egyiken Henderson, az Egyesült Államok iráni nagykövete, akinek a folyó­irat szavai szerint „fontos szerepe volt az iráni olaj- konfliktus megoldásában”, éppen a washingtoni, jó szolgálataiért kapott kitün­tetést szorongatja kezében. A másik fényképen: iráni tisztek csoportja kivégzés előtt. A két fényképet a „Time” nfem véletlenül kö­zölte egyszerre. Hendersont éppen ezért tüntették ki, mert egyengette a külföl­di olajmonopóliumok új iráni betörésének útját. Ezt egy másik amerikai folyó­irat, a „Saturday Evening Post” is beismerte. Nemrég arról számolt be hasábjain, hogyan törte le az amerikai diplomácia és kémszolgálat a nemzeti javait féltő iráni nép ellenállását. A kivégzésről készült fényképet a „Time” ezzel a felirattal közölte: ,„ . ..Az elítéltek nem kí­vánták, hogy bekössék a szemüket fehér kendővel. A katonák mégis megtették ezt, majd hátrább mentek. A megkötözött foglyok szemtől-szemben álltak hó­deznek most véres megtor- lást az imperializmus iráni ügynökei. A „Time” „kom­munistáknak” nevezi a ha­lálraítélteket. Az iráni re­akciósok imperialista gaz­dáiktól kölcsönzött hivata­los meghatározása szerint kommunista annyi, mint „külföldi ügynök”. E ha-' mis vád alapján végzik ki most Iránban a hazafiakat és a demokratákat. — A „Time”-ból azonban meg­tudjuk azt is, hogy az! „összeesküvőknek” nyilván nított elítéltek nyitott szem­mel akartak menni a ha-1 Iáiba, s hóhéraik arcába hazafias, nemzeti jelszava­kat vágtak. Sőt — és most megint a „Time”-ból idé­zünk — „Imádkozz és te is! a paradicsomba kerülsz” — nyújtotta a Koránt kivég­zése előtt egy mullah ha­lálraítélt társának. „Para­dicsom. Azzá akartuk tenni országunkat” — volt a vá­lasz. Valóban, ezt akarták ezek az emberek. Azért har­coltak, hogy boldoggá te­gyék népüket, hogy orszá­gukat megszabadítsák a külföldi imperialisták igá­jától. „A nép győzni fog!” jel­szó csaknem meghódította egész Iránt, írja a „Time”... Ez a múlt év augusztusá­ban volt. És akkor léptek Gondoskodjunk országunk függetlenségének megvédéséről, békéjének biztosításáról Békére és barátságra törekszünk a világ minden országával és népével A barátsági kapcsolatok­nak megfelelően, barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szer­ződés jött létre Magyaror­szág és a Szovjetunió kö­zött. Hasonló szerződéses viszony köti országunkat több más népi demokrati­kus országhoz. Kormányunk egész kül­politikáját az a törekvés jellemzi, hogy e kapcsola­tok állandó továbbfejlesz­tése mellett normális kap­csolatokat létesítsen a töb­bi országgal is. Ennek megfelelően normalizáltuk viszo­nyunkat a szomszédos Jugoszláviával, amely- lycl több fontos egyez­A magyar nép világosan látja, hogy milyen ve­szélyt jelent számára az, ha közvetlen szomszéd­ságba kerül az agresszív német militarizmussal. A magyar kormánynak népe iránti kötelessége, hogy gondoskodjék az or­szág függetlenségének meg­védéséről, békéjének bizto­sításáról. Ezért tiltakozott a bonni egyezmény ellen és ezért tulajdonított nagy jelentőséget a Német De­mokratikus Köztársaság megalakulásának. A magyar nép öröm­mel látja, hogy a Szov­jetunió javaslatai az európai kollektív biz­tonság tárgyában nem­csak a német felfegy­verzés veszélyének megszüntetésére irá­nyulnak, hanem egy­ben biztos utat jelöl­nek meg az egész né­met kérdés békés ren­dezésére. A magyar nép mélyen meg van győződve arról, hogy a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról val­lott álláspontja és e döntő kérdésben kifejtett javas­latainak elfogadása lehető­vé tenné, hogy Magyaror­szág Európa szívében a biztonság és a béke légkö­rében folytathassa építő- munkáját. A Szovjetunió valameny- nyi európai ország bizton­sága érdekében kifejtett állandó erőfeszítései és kezdeményezései a magyar nép minden fiában egyre növelik a szeretetet és a bizalmat a Szovjetunió iránt. Magyarország népének leghebb kívánsága, hogy résztvehessen és cselekvőén alátámaszt­hassa azokat a hatal­mas erőfeszítéseket, amelyek a Szovjetunió vezetése alatt a béke megőrzésére, a német militarista veszély el­hárítására irányulnak. A magyar kormánydele­gáció teljes mértékben he­lyesli és magáévá teszi az európai helyzetnek Molotov elvtárs által adott értéke­lését és egyetért azzal, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása a hábo­rús veszély növekedését je­lenti és új helyzetet teremt Európában. Ez szükségessé teszi, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása esetén az étrekezleten résztvevő békeszerető országok határozott gya­korlati lépéseket tegye­nek országaik bizton­sága megvédésének ér­dekében és egységes rendszabályokat való­sítsanak meg fegyveres erőik szervezése és kö­zös vezetése terén. A Magyar Népköztársa­ság népe és kormánya bé­két akar. Országunk sokat szenvedett idősebb nemze­dékének és fiatal, most felnövő generációjának hangja egybeolvad a béke követelésében. Mi békét akarunk és éppen ezért va­gyunk elszánva arra, hogy minden erőnkkel szembe- szállunk a német agresszió felélesztésével, amely bé­kénket elsősorban fenye­geti. Iráni hazafiak kivégzése. héraikkal: húsz géppiszto- lyos katonával. Két katona jutott egy halálraítéltre. Az egyik kommunista elkiál­totta magát: „A nép győzni fog!” A Tudeh-párt e jel­szava valaha villamos áramként hatott Teherán utcáin. Az ország elhagyá­sára kényszerítette a fiatal sahot, s csaknem meghódí­totta egész Iránt. A múlt héten azonban falba üt­között és elhalt. A többi fogoly így kiáltozott: „Ha­lál az imperializmusra!” „Éljen az iráni proletariá­tus!” A napos tiszt fel­emelte kezét. Sortűz csat­tant. Azután a másik...” Az amerikai folyóirat tehát az iráni kivégzésekről adott cinikus riportjában nyíltan beismerte, hogy a valóságban kik ellen ren­Az Kffyesült Államok katonai paktumot kötött a Csansr Majj-sek klikkel John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügy­minisztere szerdán délután sajtóértekezletet tartott. Dulles nyilatkozatot olva­sott fel, amelyben bejelen­tette, hogy • az amerikai kormány katonai szerző­dést kötött a tajvani Csang Kaj-sek klikkel. Dulles a sajtóértekezleten bejelentette, hogy áz egyez­ményt 48, vagy 72 órán be­lül aláírják, akcióba az amerikai kémek és diplomaták. Nagy mun­kában volt akkor Dulles, Henderson, Schwartzkopf tábornok, s a palást és tőr' mindahány lovagja, ne­hogy az iráni nép győzzön. Az iráni olaj volt a tét,' amely arannyá változik az amerikai és angol olaj- trösztök páncélszekrényei­ben. A „Time” e trösztök győ­zelmét harsonázza most. „A nép győzni fog!” jelszó elhalt” erősíti a folyóirat. Ez a jelszó „már csak a fa­lak visszhangja” — írja fénykép-melléklete alatt. E szörnyű cinizmus álarc nél­kül mutatja meg az ame­rikai reakciót, elárulja an­nak céljait és terveit. Pedig az iráni nép füg­getlenségi vágyát nem tö­ri le semmiféle terror. A világ haladó közvéleménye mind harsányabban emeli fel szavát: hagyják abba a hazafiak kivégzését Irán­ban! A világközvélemény ereje meg kell hogy ment­se az iráni népet az im­perialisták és ügynökeik terrorista bosszújától. a Hogy au és mit ír ;i „Time46 a/, iráni kivégzésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom