Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-23 / 277. szám

4 \ t 1* L A 1' í.yjt november 23, kedd «' T O \ - « T F IC L, K * cAz eidöútiík ittjö tnóiban A múltkoriban az egyik községi tanács kapuja előtt a következő, ugyancsak hangos vitának voltam ta­núja. — Szóval, hogy’ lettünk mink negyedikek? — kér­dezi a községi tanácselnök a megyei tanács propagan­distáját. — Mondtam már, húsz hold ősziárpa vetéssel le­maradtatok, illetve egész pontosan tizennyolccal, — mondja fellebbezhetetleriül a propagandista, s fensősé- gesebben lenéz a nálánál jóval alacsonyabb, izgő- mozgó tanácselnökre. — Mármint mink? — böködi meg a mellét, —, azt mondod?! — Azt én! — Hát idefigyelj, — dü­hösen lekapja fejéről sötét­kék siltes sapkáját, •— itt egy állóhelyemben meg­eszem a sapkámat, ha ez igaz. — Tedd csak fel. mert hideg van, s végképp be tanál fagyni az eszed ke­reke. — Megdörzsöli ki pi­rosodott orrát. — A sta­tisztika, barátom, az min­dent pontosan kimutat. — Na, ha kimutat, altkor mond meg. hány hold őszi- árpa vetésünk van rá­kunk? A propagandista kényel­mesen kigombolja barnára gumírozott esőkabátját, kissé fintorgó arccal koto­rászik belső zsebébe, aztán előhúz egy szépen össze­hajtogatott papírlapot, és arról olvassa: — Vetésterv: négyszáz hold j i i — Ez eddig rendben van — szól közbe az elnök. — ...teljesítve: három­megyénél, hogy Tiszát le­hetne veletek rekeszleni, úgy gyártjátok a sok pa­pírt, mint egy papírgyár, s nem tudtok a helyire írni egy vacak nullát?! Az első helyről visszalöktök ben­nünket az ötödikre; a Nép­lapban letoltok, hogy így meg úgy a tervfegyelem; az egész megye rajtunk rö­hög, és akkor még neked ez csak egy kis elírás?! He! — Nagyot fúj: — Hát idefigyelj, kutya legyek, ha még a mai napon fel nem telefonálok Pestre. Magá­val a miniszter elvtárssal beszélek, mert... * Hogy hol történt ez? Nem írom meg. Sokan ma­gukra ismerhetnek, s ,ió lesz, ha vigyáznak, nehogy a nulla sorsára jussanak. Fábián Zoltán. Megyeszerte folyik az er­dősítés és fásítás. Szorgalmas munkáskezek gyengéden emelik ki az üt- tetöveder nedves mohái közül az ültetendő cseme­téket. Női kezeknek való mun­ka. Az őszi idényben, a me­gye erdészetei 1600 hold er­dősítést végeznek. Az új erdőtelepítések leg­nagyobb része mezőgazda­ságilag nem hasznosítható, száraz, sovány, futóhomokos buckákon történik. Nyírcsá­szári, Piricse, Nyírbogát év­tizedek óta parlagon heverő homokhátjain dolgoznak az erdősítőlc. A munka azon­ban már máshol is megin­dult és év'rűl-évre nagyobb kiterjedésű zöld földek jel­zik az erdőültető munká­sok szorgalmas munkáját. A leveleki Pókahegy né­hány évvel ezelőtt történt beerdősítésé mér tüzelő­anyagot ád a környező la- ’ kosságnak. A kállósemjém j Kisbaromlak mintaszerű er- • dösítésa már zárt egységet alkot és a magyi ördöghál ■ szélhordta homokbuckáin! örökzöldfenyők hirdetik az emberi akarat, erő győzel­mét. Indokolttá teszi az erdő­sítéseket az alacsony ter­mésátlagot hozó földek hasznosításán kívül a fa­anyagtermelés fokozása. A ' szerfa termelésével, fejlődő iparunk és mezőgazdasá­gunk faanyagsziikségleteH \ kívánja kielégíteni, tűzifa- j iával pedig népünk téli ík-j zelőanyag-gondjait van hl-1 vatva enyhíteni. Érdekessége a nyírségi erdőgazdálkodásnak. hogy nem erdősítenek a jövőben egyetlen fafajból álló vége­láthatatlan akácltuiiúrákat, mert a talajzsaroló akár, rövid tenyészidő alatt fel­épített nagy fatömegéhez sok tápanyagot von el a ta­lajból és cigarettapapír vé­konyságú lombhullatásával keveset ad oda vissza. Ezen kedvezőtlen tulajdonsága ellenére, további ültetése kívánatos és szükséges, azonban dús lombhullató és árnyékot kedvelő más fafajok társaságában. Az erdőültetés mindig kö­zösségi munka. Nem■ a mának élő, hanem a jövőbe látó emberek alkotó mun­kája. A sok fáradsággal létesí­tett erdő és annak egyszerű munkásai megbecsülést ér­demelnek az egész társada­lomtól. Az ültetést végző lányok ajkán száll a dal, száll a nóta, s a messzeszáiló sze­lek szárnyán dolgos népünk életrevalóságát hirdeti. KOVÁCS JÓZSEF erdőművelési előadó. í. Egy kis elírás száznyolcvankét hold. vagyis kilencvenöt száza­lék. — Mennyi?! . - ugrik meg az elnök, mint akit megcsíptek. — Háromszáznyolcvankét hold, kilencvenöt százaiék, ismétli meg az nagyon ha­tározottan, nagyon maga­biztosan. — Erzsi, Erzsi! — zörög be az elnök a szélső abla­kon. — Add ki hamar a havi vetésjelentést! — Ami­kor kézbekapja, lobogtatva viszi oda a megyei ember­nek: — Nézd csak meg, mi van ezen! Nézd csak meg, milyen szám ez itt! A propagandista kissé idegesen veszi át a papírt. — Vetésterv: négyszáz­hold, teljesítve: né..,gy- százhold, — csuklik el a hangja, s az arca megder­med, mintha hirtelen meg­fagyott volna a hideg, őszi szélben. — Itt valami nem stimmel, — motyogja el- anyátlanodva. — De nem ám! — kiált diadalittasan a másik. — Nézzük csak végig, hol van elvétve? Halkan mormogva, egy­más papírjába nézegetve hasonlítgatják össze az ada­tokat. Az elnök; veszi; ész­re a hibát: — Itt van. ni! — bök oda. — Ühüm, kimaradt a nulla. — Az ki, végérvényesen. Húsz hold helyett kettőt, irtatok. — Hm, igen egy kis el­írás. — Micsoda?!* Egy kis el­írás, azt mondod?! — hör­dül fel az elnök. — Any- nyian vagytok, ptt bent a A mátészalkai népfront-bizottság a dolgozók és tanacstagjeiöiiek javaslatára lakáskérdésekkel Is foglalkozik Mátészalkán a kisgy ülé­seken felvetett és tanács- tagjelölti javaslatok alap­ján a népfront-bizottság programjába vette az egyes, kihasználatlan, kö­zületi célokat szolgáló he­lyiségek felszabadítását, la­kásokká való átalakítását. A 61/2 számú Magasépítő Vállalatnak az Eötvös-mca 2. szám alatti telepén van­nak kihasználatlan mű­helyépületek. A fa- és fémipari ktsz., mely je­lenleg a Bajcsy-Zsiiinszky- úton, a főutcán foglal el helyiségeket, az Eöívös- utcai műhelyépületekben is jól el tudná látni felada­tait. s a jelenlegi irodahe­lyiségekből 3 család ré­szére lehetne lakást biztosítani. A Szabadság-tér 1. számú ház, amely a magasépítő vállalaté — rendbehozatala után 4. lakást és a szomszé­dos iskola tantermeinek bővítésére 3 újabb tan­termet nyújtana a köz­ségnek. Az iskolában nincs úttörő- foglalkozás s nincs szak­kör, mert nem rendelkez­nek kellő helyiséggel. A minisztertanácsi ha­tározat alapján az új, kor­szerű tejüzem súlyponti üzemnek van megjelölve, s ennek ellenére építkezése lassan, vontatottan halad. Veres Menyhért, Erdei Ist­ván tanácstagjelöltek felve­tették, hogy az építkezés meggyor­sításával nemcsak 2 la­kás célját szolgáló he­lyiségek szabadulná­nak fel a régi iizem te­rületén. hanem meg­szűnne az anyagpazar­lás is. Itt a kiszállított betoncsö­vek túlnycmórésze haszna­vehetetlenné vált a rendet- j len kezelés. hevertetés í alatt. j Az Ujfaiussi-tanya kasté- j lyának elbontásából szár- I mazó anyag felaasználásá­. val tervbe vettek egy iio- i daház építését, hová a kö- I zületek elhelyezésével mint­I egy 20 családi lakás szá­mára elegendő helyiség üresedne meg. I Egyes hivatali szer- ! vek, üzemek ugyan ké­nyelmi szempontokat szem- előtt tartva, hidegen fo­gadják e programot, de megvalósítását a kormány­program adta lehetőségek keretein belül biztosítani fogja a Hazafias Népfront, s azok a tanácstagjelöltek. kik a nép kívánságát viszik magukkal megválasztásuk után. Ennek a történetnek minden szava igaz, semmi sem kitalált benne. Azt mondja el, hogy hogyan fosztotta meg a mandátumtól 1937-ben az ellenzéki pártot a hivatalos hatalom. Jel­lemző, hogy egy olyan ellenzéki pártról van szó, amelyik csak frázisaiban, szavaiban voll ellenzéki. Horthyék még ezt sem tűrhették. A történet a kemeesei kerület ellenzéki képvi­selőjelöltjének emlékezései alapján íródott meg. 1937. Arról a kemeesei kerületről van szó, amely­nek 16 községe, 40.000 embere a legnagyobb' szegény­ségben és nyomorban él. Az emberek szegények, elma­radt kulturális és egészségügyi viszonyok között élnek. A falvak utcáit legfeljebb á holdvilág világítja. A szegénység rettenetes. Mezítláb, rongyosan jár­nak még a földes gazdák is, és a nép keservesen pana­szolja, hogy a mezőgazdasági napszám 80 fillér. Azt mondják az emberek: „40 napot kell dolgozni egy csiz­máért.“ 80 fillér a napszám és 2 pengő a szalonna. És nagy a munkanélküliség. Demecsernek van ugyan egy bur- ■ gónyakeményítőgyára. de ez semmiség a munkanélkü­liség nagy tengerében. És itt van a dohány-kérdés! Ezen a homokos vidé­ken a kisparasztoknak alig jut dohánytermelési enge­dély, mert a nagyurak protekciója elvitte tőlük. Mű­trágyát sem kap a kisparaszt, még annyit se, hogy a? őszi rozs annyira megerősödjék: a közibe vetett bük­könymag ne ártson neki. A birtokmegoszlás feudális. Dessewffy. Zichy, Ambrózy, Vay, Lipcsei. Nyárádv, Jármi-féle birtoké:, terpeszkednek és árnyékukban nő az ínség, a szegény­ség. Még*a 10—20 holdas gazdának sincs pénze orvosra. Azt mondják az emberek: „a mi népünk ma már meg­halni sem tud, mert sem orvosra, sem koporsóra nin­csen pénze." De nincs joga sem! És erről már beszéljen a történet. Az 1937-es ke- mecsei kerületi nyílt választás (mert ekkor még titkos szavazás sem volt) története. AUGUSZTUS 9, HÉTFŐ Az ellenzéki képviselő megérkezik Nyíregyházára. Kicsit fáradtan, de optimista hangulatban, hiszen a . szegény nép között könnyű lesz az ellenzék dolga. És maga Szél József belügyminiszter ígérte meg hogy ezen az első választáson, amelyen ellenzéki jelölt is részt vesz, nem történik majd semmi törvénysértés. Nyíregyházán megdöbbenve értesül a jelölt arról hogy az eredeti időponttól eltérően, a választást augusz tus 22-re tűzték ki. Megdöbbentően súlyos hátrány ez, hiszen még két hét sem áll p.z ellenzék rendelkezésére, a választási agitációra. S a legfurcsább az. hogy ez a Választási történet 1937-ből döntés mái- szombaton megtörtént, s mégsem értesítet­tek róla az ellenzék jelöltjét. Sőt, még a félhivatalos nőnyomatosból is „kimaradt“. S itt, Nyíregyházán hallja a második riasztó hírt a képviselőjelölt: Nyírté­ten az előző nap puskatussal verték szét a csendőrök az ellenzéki választókat. Közülük nyolcat le is tartóz­tattak. A részletekre fény derül. A kormánypártnak, a Nemzeti Egység Pártjának jelöltje, Thuránszki Pál fő­ispán gyűlést hirdetett vasárnapra Nyírtétre. A nyír- téti. magyarok nem voltak hajlandók a kormánypárti jelöltet éltetni és mellette hitet tenni, s így léptek mű­ködésbe a csendőrök. A főispán semmit sem tett annak érdekében, hogy a választók jogtalan, bántalmazását megakadályozza. Még ezen a napon felkeresi a jelölt az alispánt. Borbély Sándor, a szabolcsi alispán a vállát vonogatja: „A bántalmazott egyéneket megkérdeztük, kivánnak-c panaszt tenni. Egyik sem kíván.“ Ez természetes is. A falusi emberek éppen haza­térnek a letartóztatásból, a csendőr megkérdezi őket: akarnak-e panaszkodni? Eszük ágában sincs, örülnek, hogy hazamehetnek. AUGUSZTUS 10, KEDD Az első gyűlés Berkeszen. Az ellenzéki jelölt iit találkozik először a Nyírvidék újságírójával, aki Bartha Jenő szolgabíró társaságában járja a falvakat. A Nyír­vidék a kormánytól „segélyt" kap és eme újságíró fel­adata, hegy hamis tudósításokat írjon az ellenzéki gyű­lésekről és ezeket az ujságpéldányokat ingyen osztogat­ják a választók között, pedig a cikkek érthető derült­séget keltenek. A népbolonditó fegyver visszafelé sül el. Itt értesül arról is a jelölt, hogy Gégényben Nánássy Imre korteskedik a kormánypárt érdekében. Nánássy nem más, mint az a renegát, akit ellenzéki magatartás juttatott a parlamentbe, de aki mihelyt képviselő lett, egyszeribe átlépett a NEP-be. Ugyanezen a napon gyűlés van még Demecserben, Vasmegyeien, Tiszaiadon. Nagyhalászban és Keine- csén. Ez utóbbi helyen bukkan fel először a provokátor kormánypárti ..élharcos". (Élharcosnak nevezik azokat a NEP-kortesekeí, akik nem mások, mint nyugdíjas, tartalékos őrnagyok, századosok, akik ez. a feladatot jó .pénzért látják el.) Ott állt a gyűlésen a tömeg ko­zott. gúnyos vigyorgással. S a programbeszéd közben hangosan kiáltozni kezd. A. gyűlés résztvevői ezen ., - náb íródnak. Kiáltozások hangzanak: — Fizetésért gúnyolódik. Elsőosztályon utazik az adónkból! És már rohannak is Mikecz főszolgabíró intésére a feltűzött szuronyú csendőrök. A provokátor eltűnik. A főszolgabíró a tömegre ordít: — Ha valaki közbeszól, azt azonnal letartóztatjuk! Villogó csendörszuronyok előtt kell befejezni a programbeszédet. A jelölt rájön arra is ezen a napon, hogy a választási névjegyzékből hétezer polgárt húztak ki. Hétezer olyan választót koholt indokokkal, valótlan állításokkal, mert azokról feltehető volt, hogy7 ellenzé­kiek lesznek. így maradt ki Beszterecen Baglyas And­rás cipészmester. Kéken Czubok József földmunkás. Nyírpazonyban Riskó István kovácsmester, Oroson Szabó József 5 holdas kisparaszt, Tiszarádon Borbély György kisparaszt, Ozsváth János középparaszt, Kövér Antal szegényparaszt, Vasmegyeren Juhász Károly kis­paraszt, Nemes Péter cipészmester. Gégényben Fábián Ferenc középparaszt és még sok ezren kívülük. AUGUSZTUS 11, SZERDA A kerületbe megérkezik a nyilaskeresztes párt, az úgynevezett kereszténypárt jelöltje, Csík László, Ott áll a megyeháza előtt a vastag zöld nyilaskeresztekkel bemázolt autó, mert a jelölt udvariassági látogatáson van Borbély alispánnál. És délután már a nyíregyházi temető falán méteres betűkkel, mésszel mázolt szavak éktelenkednek: Jövünk! Győzünk! Bátorság! Kitartás! Az első gyűlés ezen ;a napon Nyírpazonyban van. Egy kis meglepetés. A 3 órára engedélyezett gyűlést „véletlenül“ 4 órára dobolták. Azonban nem hatásos az ilyen eszköz. Egy félót a múlva már többszáz, résztvevő­vel .folyik a gyűlés. És itt mondják el a paze- nyiak nagy, komoly serelmüket: ,.A tavasz óta kiutalt kisbériét! földekbe nem tudnak bejutni, nem kezdhetik a földművelő munkát". Itt az történt, hogy a helyi urak, akik természetesen kormánypártiak, húzzák, ha- iasszák a birtokbaheiyezéseket és arról beszélnek: csak az kapja meg a földet, aki a NEP-re szavaz. Oroson próbálkoznak először provokálni a nyila­sok. Egy fiatal pap vezetésével zöldinges csoport íura­lkodik be a gyűlés résztvevői közé. Köztük van a Nyír­vidék újságírója i ,. Azért, mert ő már tud róla, hogy itt botrány készül. És vájjon kinek a pártján állana, ha nem a nyilasokén?! A programbeszéd elején a nyi­lasok akadályozni próbálják a szónokot. Ordítoznak: „Le »vele! Le vele!" A választók azonban nyugodtan viselkednek. Elhúzódnak a provokátoroktól. Úgy. hogy azok később elhallgatnak. S a szónok most már lelop­ta 1 őket és elmondja, hogy vezérük gróf Festetics Sán­dor, 40.000 holddal a háta mögött, beszél hazug módon a szegény emberek iránti: barátságról. A pesti újságok arról tudósítanak, hogy Szél bel­ügyminiszter szabadságra utazott és csak a választások után tér vissza hivatalába. Már előre mossa a kezeit. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom