Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-14 / 270. szám
Gazdag termés, gazdag jövedelem a szamostatórfaivai íermeSöszövstkezeíden „1920 augusztus 31-én születtem. Édesapám. Csák? Mihály nincstelen szegényparaszt volt. Nehéz anyagi körülmények között tudta fenntartani családját. Báró Uray Gyula földbirtokán volt cseléd, majd részesarató. Én 12 éves korom óta a báró földbirtokán napszámosként és részesmunkásként dolgoztam. — Szükség volt a munkámra, hogy a család amúgy is nehéz anyagi helyzetén valamit könnyítsék ... “ így kezdődik Marozsán Andrásné 6 holdas urai dolgozó parasztasszony önéletrajza. A báró sokezer hold földjét felosztották, ők 6 holdat kaptak. Aztán újabb öröm köszöntött a házhoz: férje hazajött a fogságból. A Marozsán-család szeméből a boldogság fénye sugárzott. Szorgos, kemény munkával kezdték meg új életüket. Nem volt könnyű, de mégis más volt, mint azelőtt. Nem kellett félni az uraságtól, az intézőtől... Boldogan eltervezhették, amire már olyan régen várnak. Megfeszített munkájuk gyümölcseként régi vágyuk is valóravált..: Ma már a főutcán emelkedik szép, csinos hófehérre meszelt házuk. — Tudja, elvtárs! Sohasem felejtem el azt a boldog pillanatot, amikor szívem minden melegével érezhettem: szabadok vagyunk! Most érzem igazán, mit jelentett számunkra a felszabadulás napja — mondja meghatódva. Marozsánné kezdettől fogva résztvett a társadalmi munkában. Fáradhatatlanul dolgozott az MNDSZ-ben. Megszervezte a Szülői Munkaközösséget. Bátran bekapcsolódott az új élet hirdetésébe. Ha esett az eső, ha fújt a szél, Marozsánné akkor is felkereste asszonytársait, beszélgettek, vitatkoztak, egyengették falujuk életét. Ha csikorgó hideg volt, ha a szél hordta a havat, ő akkor is bement Csengerbe, az MNDSZ aktíva értekezletére. De egyszerre csak ... mindinkább visszavonult a munkától. Vájjon mi történt vele? A pártszervezet munkája mindinkább alábbhagyott, véle sem foglalkoztak tovább. Nem volt, aki nevelne. segítse s feladattal bízza meg. A pártszervezet akkori titkára nem sokat ‘törődött az emberekkel, még kevésbbé a község ügyes-bajos dolgainak intézésével. A járási pártbizottság sem sokat segített. Há kijött valamelyik elvtárs, keveset időzött a községben, így a helytelen irányítás, az önkényeskedés nagyon sok olyan dolgot szült, ami nem tetszett. a falu dolgozóinak: erőszakot, igazságtalanságot. Nagyon sok dolgozó paraszt elkedvtelene- bett, többek között Marozsánné is. Az új kormányprogram, a pártvezetőség újraválasztása új vérkeringést vitt a falu életébe. A faluban mindenki által becsült Kecskés Péter elvtárs került a pártszervezet élére. Újból, megindult a pártélet. A pártvezetőség tagjai elbeszélgettek a falu dolgozóival, kikérték véleményüket, javaslataikat. Népnevelő munkába bevonták a becsületes pártonkívüli dolgozókat is. A pártszervezet visszanyerte tekintélyét, a dolgozók mind nagyobb bizalommal fordultak iránta. Marozsánné is újra mun- kábaállt. A párttitkár mind több feladattal bízta meg. Ebben a levelemben szeretnék arról írni, hogy nálunk, a szamostr.tárfalvi tsz-ben szorgalmasan dolgozik a tagság. 40 kát. holdon a csoport elvégezte a vetést, ami előtt a műtrágyaszórást is elvégeztük és minden talpalatnyi földet inú- írágyázíunk. A tsz. fejlődéséről örömmel írhatom, hogy sokan látták helyesnek azt, ahogyan gazdálkodunk. Sakkal többet termeltünk gyümölcsből is, terményféleségből is, mint az egyénileg dolgozók. Gépkocsink több, mint egy hátig szállította a piros almát a debreceni hűtőházba, amire előlegként egység után 8 forintot kapunk. — A fehér almát 6.30-ért adtuk el, amiért eddig 200.000 forintot már szét is osztottunk, de még kb. 400.000 forintot osztunk szét előlegként zárszámadás előtt. Ezt látta meg az egyéniek közül idős Bódi György, fekete Dániel, Porkoláb Lajos, Király István, akik egyik a másik után írták alá a belépési nyilatkozatot. 25 hold földet hoztak magukkal, és már itt is dolgoznak a tsz-ben. Segítenek a betakarítási munkáknál, hogy mielőbb elvégezhessük a vetést 100 holdon, hogy a jövő esztendőben nekik is biztosítva legyen a kenyerük bővebben, mint ebben az évben. Megjegyzem, Király István és Porkoláb Lajos Í9-48 óta is tsz-tagok voltak, de a múlt év zártával kiléptek. Most alig várták, hogy újra visszajöhessenek a tsz-be. Büszkén írhatom, hogy a tavalyi zárszámadás összegéből egy három- szobás és egy konyhás lakást építettünk, amibe most egy hón apja költöztünk. — Igen nagy öröm ez számunkra. SIMON GYULÓNÉ Szamostatárfalva. Sürgős tennivaló a csengeri általános iskolában! Számtanóra a csengeri általános iskola I/c. osztályában. A modern, világos padokban kislányok és kisfiúk nagyranyílt szemekkel figyelik a tanító nénit. Derűs, barátságos a tanterem. A gyerekek jólöltő- zöttek, a kisfiúk nagy többsége gumicsizmát visel. Nagy a sár a községben. Nincs egy rongyos cipó. vagy szakadt ruha az osztályban. — Mégis nagy a hiányzás. A VII. osztályban (fiúk-lányok vegyesen járnak) 54 tanuló közül 33 hiányzik egy tanítási napon. Ez az arány sajnos, minden osztályban megtalálható. Most zárult a negyedév. 9 hét alatt az egyes tanulókra eső átlag: 2 hét. Ez annyit jelent: mintha nem szeptember 1-én, hanem 14-én, tehát két héttel később kezdték voina meg a tanítást. Most nézzük meg, mit jelent ez a két hét hiányzás a negyedév tükrében? Azt, hogy nagyon laza a fegyelem, és ebből következik a tanulmányi eredmények gyengesége is. Sokszor fegyelmezetlenek, tiszteletlenek a tanulók nevelőikkel szemben. A napokban Dorka Erzsébet tanárnő a tanterem ajtaján kívül találkozott Tősér András V. osztályos tanulóval. „Gyere órára" — hívta az iskolakerülő gyereket, - amire az nagy gorombán így feleit: „Ügy belerúgok, hogy... ‘‘ Hozzá hasonló Makár Péter II. osztályos tanuló (ki tudja, hányadszor járja már ezt az osztályt!). Káromkodik és verekedik. Ilyen esetekben mit kell tennie a nevelőnek? Mi a feladata? Családlátogatás. El is indultak hát, s jött a szomorú tapasztalat. Az, hogy elsősorban a szülők hibásak abban, hogy a gyerMarozsánné szomszédaival. a falu parasztasszonyaival 'gyakran elbeszélgetett. „Az ;MNDSZ-t, a Szülői Munka- közösséget újra kell élesztenünk“ — mondotta. Példát mutatva hozzákezdett szervezéséhez. A tanév megkezdése előtt saját maga meszelte ki az iskolát, hogy a gyerekek szép, egészséges és tiszta tantermekben kezdjék meg a tanulást. A tanácstörvény-tervezet megjelenése után kisgyűlésen ismertette annak jelentőségét, a tanácsok hatáskörének bővülését. Harcos szavával és példamutatásával mozgósított az őszi mező- gazdasági munkák végzésére. A párttitkár elvtárs gyakran elbeszélget vele. segíti, tanítja, neveli őt. Ezért a legnagyobb feladatoktól sem riad vissza, hanem bátran és céltudatosan küzd érte. Munkája közben, de korábban is elgondolkodott már azon: szeretne párttag lenni, de vájjon megérdemli-e? Többször járt mér Budapesten az ország szívében. Amerre járt, a vonat ablakából kinézve, mindenhol nagy változást, valami újat látott. Üj gyárak, üzemek, modern közlekedés, hatalmas emeletes családi házak. Több mezőgazdasági kisgép, műtrágya, ruha, cipő, élelmiszer jut ma már a dolgozóknak. S ez mind pártunk helyes iránymutatásának és politikájának eredménye. — De dolgoztam-e már annyit, hogy e nagy pártnak én is tagja lehetek? — kérdezte gyakran önmagától. — Harcos tagja lenni annak az élcsapatnak, amely fáradhatatlanul küzd a dolgozók anyagi jólétéért’ Számos dolgozó paraszt lépett lie a termelőszövetkezetekbe A komlódtótfaliisi „Két Vadas Testvér” termelőszövetkezetbe zárszámadáskor három dolgozó paraszt kérte felvételét. Ez a szövetkezet főként almatenne- léssel foglalkozik. Köztudomású, hogy az idén gyenge termés volt almából, — ennek ellenére 18.84 forintos munkaegységgel zártak. A rozsályi Vörös Csillag termelőszövetkezetben meg most folynak a zár- számadási előkészületek. A leltározás, a vagyon számbavételének napjai vannak. Már most erre a munkára is meghívják az egyénileg dolgozó parasztokat. Eddig négyen léptek be azok közül a dolgozó parasztok közül, akik betekintést nyertek a szövetkezet életébe. mek nem megy iskolába: Vida Jánosnak, ApáthiGa- bornénak, Gál Miklósnénak, Mezei Sándornénak, Juhos Gábornak, özv. Fehér Meny- hértnének az a véleményük: „a múlt évben sem járt a gyerek iskolába. Az idén sem fog. Inkább dolgoztató juk.“ Szomorú, hogy a csengerii szülők még mindig úgy gondolkoznak: „Éri sem jártam iskolába, mégis megélünk: A gyerek is dolgozzon —■' abból él meg úgyis.“ Azt el-, felejtik, hogy azóta sokat változott a mi országunkban az élet, sok-sok mú-, veit emberre van szükség.j Most van mód és lehetőség: a tanulásra. Bűnt követ el az a szülő, aki a gyerekétől elrabolja a tudást! Természetesen, a súlyos hiányosságokért a nevelők: is felelősek. Végeztek ugyan családlátogatásokat, elbeszélgettek a szülőkkel, de! ahol látták, hogy rosszul fogadják őket, elkeseredtek, nem mentek többé. Énnek következménye az, hogy egyetlen egy gyereket sem lehetett visszahozni eddig még az iskolába. Ez az egyik legnagyobb hiba most Csengerben, ezen kell sürgősen javítani! Segítsen az MNDSZ is! Csak a nevelők, szülők és a társadalmi szervek összefogásával lehet, a csengeri általános iskolát valóban a. tudás várává tenni. Portaszemie az urai második kerülef jelöltjénél Sokáig vajúdott magában, a férje tanácsát is kikérve — míg egy szép napsütéses októberi napon felkereste a pártszervezet titkárát. — Titkár elvtárs! Szeretnék a pártba belépni. — Ilyen harcos és becsületes asszonynak, min) te vagy, mindég helye van a pártunkban! — mondta határozottan a ritkár -jiv- társ. — Ha a taggyűlés elfogad, örömmel üdvözöllek sorainkban. A taggyűlésen a pártszervezet vezetősége javasolta Marozsánnét felvételre. Egymásután, szólaltak fel az elvtársak. vélemények különbözőek voltak. Többen szóltak mellette, mint. ellene. Dicsérték jó munkáját, de elmondották hibáját is. Végül egyöntetűen lenBarakovicsékhoz jöttek esti tanyázásra a szomszédok. Arról beszélgettek, hogy melyik gazda jár jobban: az, aki korán végez mezei munkájával, vagy pedig az, aki novemberre is hagy abból? Éppenséggel nagy vita nem alakult ki, mert csakhamar eldöntötték, hogy az jár jobban, aki idejében elvégez mindent. Az nyugodtan fekszik és reggel gondnélkül ébred. Ezen a véleményen volt K. Szabó János is. Aztán, hogy az igyekvő típusú emberekhez pártol ő is, elmondotta, hogy az utóbbi napokban már gond néikúl ébred reggelenként. Eddig is olyan ember volt K. Szabó, hogy hittek a szavában az uraiak. Most, ezen az estén sem azért jutott eszébe Barakovics Józsefnek, a házigazdának, hogy K. Szabó szavairól a helyszínen fog meggyőződni, mert nem hitt benne. Hanem azért, mert úgyis készült már az udvarára, hogy az qtt látottakról beszámoljon majd a termelési bizottság legközelebbi gyűlésén. Mert oda úgy érdemes elmenni, ha nemcsak saját gazdasága felől tudja tájékoztatni egy termelési bizottsági tag a többieket, hanem sok olyan gazda munkamódszerét és szokásait ismerje, akik értenek a földmunkához. Az öreg Barakovics másnapi látogatása nem lepte meg K. Szabót. Gyakran megfordul portájukon. Mikor Barakovics bácsi beljebbment K. Szabóek udvarára, nem elégedett meg azzal, hogy a ház ele.iét megnézte. Lement a kertbe. Ott már tagadósabb volt a sár. De azért szívesen állta az öreg. Mert jól esett neki a szépen tetőzött szénakazalt látni. Nem volt abból egy szál sem elszórva. A szalmából se. Éppen visszaakart térni az udvarra, amikor meglátta a vékonyan földelt halmokat. Nem is kérdezte, hogy mi Van abban elföldelve. Tudta. Külön van, a vetnivaló és az étkezésre alkalmas burgonya. Kiválogatta a gazda, amikor felszedték. Mellette pedig ,a répáshalom van, kis’ szellőzővél a tetején, hogy be n.e fülledjen. Néhány perc múlva a sertésólnál állott a vendég. Nézte a szép hízóba fogott sértést. Rend volt körülötte) Még jő étvággyal evett. Aztán körülvitte tekintetét,]a felső udvaron. Az eke már téli pihenését tölti. Nincs vele mit- szántani. Szépen megtisztítva a zsírözast várja. A borona is. Néhány lépéssel lejjebb a kukoricaszár volt rendben összerakva. K. Szabó végezte a dolgát a jószág körül. Barako. vies bácsi meg elnézte a fényesszőrű lovait. Mellette volt a tehene és azon túl egy tinó. Üres jászol elöltük) Nem pocsékolják a takarmányt. Annyit kapnak* amennyi éppen szükséges. Egy száilal sem többet: Kell a takarmány. A baráti, de egyébként hivatalos látogatás ihég jobban megerősítette Barakovics bácsi véleményét:: jó gazda K. Szabó. Mindenki becsJ’i. Példaképe a falunak. Hogy mi tette azzá? Mindennapi munkája, az emberek megbecsülése, tiszteletbentartása, segítökész- sége. — mert szívesen ad tanácsot bárkinek, ha kérik kötelességtudása — mert tartozni nem szeret senkinek, nem is tartozik — és az az akaraterő, amelyet: a szomszédjai és mindazok ügyintézésében tanúsít, akik hozzáfordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, véleménvük- kel és kérésükkel. Ezeket úgy intézi, mint saját ügyeit. Ezért jelölték mégegyszer tanácstagjelöltnek. Mikor Barakovics bácsi elköszönt tőle, csak an.v- nyit mondott: „Jól választottunk most is a második kerületben." l\agy Tibor. s £ f l I p ast CSENGEK! JÁRÁS! HÍRADÓ , :» ... i, \ asarnap dűlt minden tagsági könyv a magasba. Megszavazták. Marozsánné az örömtől elcsukló hangon csak ennyit mondott: — Én nagyon sokat köszönhetek a pártnak. Nagyon örülök, hogy most már én is azok közé tartozom, akik szilárdan harcolnak az igazságért, a dolgozók jólétének emeléséért. Én a pártnak hű és harcos katonája akarok lenni! .4 taggyűlés után Marozsánné valóban még harcosabb, tevékenyebb asszony lett. Egyéni agitá- ciójában és kisgyűlésen ismerteti a Hazafias Népfront céljait, feladatát. Ezt jó munkájával és példamutatásával támasztja alá. Beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Sertésbeadási tervük teljesítésére egy szép sertés hízik, melynek árából majd a hátralévő adójukat rendezik. Lelkes és fáradhatatlan munkájának elismeréséül! kerületében tanácstagnak jelölték. „Ilyen harcos és igazságért küzdő tanácstag kell nekünk“ — mondták a jelölőgyűlésen. Választói ném fognak csalatkozni benne. Marozsánné — mint eddig — a jövőben is becsülettel fog a pártat, a dolgozó népért, az igazságért harcolni. S mint mondotta: „Nem-j sokára férjemmel együtt,! aki még pártonkívüli, fo-; gunk küzdeni, mint kom-j munisták falunk, egész dől-1 gozó népünk felvirágoztatásáért. Bálint Lajos. Amíg a párt kapujáig eljutott...