Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-11 / 267. szám
»spu/p 1954 november 11, csütörtök 5 százaléktól a 96 százalékig Vri huncutság a múltban — egyenlő vúlasxlúsi jogok ma Választáshoz közeledünk. Mindnyájunk érdeke, hogy ezeken a választásokon olyan emberek kerüljenek a megyék, városok, járások, községek élére, akik alkalmasak arra, hogy dolgozó népünk érdekeit sziklaszi- lardan képviseljék, hogy a dolgozó nép érdekei legyenek a felsőbb intézkedések irányítói: hiszen Magyarország a dolgozó nép állama. Ebből az következik, hogy mindenki vegye ki részét ebből a választásból: eljen az államadta jogával s a dolgozó nép összessége: a Hazafias Népfront által jelölt egyéneket támogassa, mikor az urnák elé járul. De mikor útnak indul, jusson eszébe a múlt, amikor a dolgozó, elnyomott, kizsákmányolt nép harcokat vívott ezért a jogért. Hogy mire kell emlékeznie minden dolgozónak? Szeretnénk most néhány sorban elmondani és számokban kimutatni, mit jelentett a múltban a „népképviselet” hangzatos frázisába burkolt választói jog. Az első orosz forradalom (1905) után nálunk is hatalmas erővel tört fel a munkásság harca, melynek egyik jelszava volt: „Általános titkos, községenként! választójogot a népnek!” A harc eredménye az lett, hogy a parlament is foglalkozott a kérdéssel hosszú éveken át, s végre is 1913- ban elkészült az új választói törvény, Nézzük meg most ezt a törvényt abból a szempontból, hogy mit adott és milyen változást hozott ez a régi törvénnyel szemben, — Az új törvény szerint választójoga van minden férfinek, aki a korhatárt elérte, állandó lakása van és a választójoghoz kívánt különös kellékek valamelyikének megfelel. Mielőtt ezeket a feltételeket megnéznénk, elsősorban vegyük észre azt, hogy a választói jogból a nők ki vannak zárva. A korhatár 30 év. Ezek alól csak azok a kivételek, akik a középiskolát elvégezték, érettségiztek, ezeknél csak a 24. életév betöltését kívánja meg a törvény. Mi már ismerjük a múlt iskola-statisztikáját és ebből tudjuk, hogy a középiskolát végzettek csak igen elenyésző százaléka volt munkás vagy paraszt származású, így bátran kimondhatjuk, hogy a törvénynek ez a kedvezménye a dolgozó népet számításba sem vehető mértékben érintette. Miért követelték a VI. elemit Második feltétel az állandó lakás. Ez még tűrhető, mert csak egy évi helyben lakást köt ki. — Most jön azonban az utolsó feltétel: „ha a választójoghoz megkívánt s a 4—7. ivókban feltétel valamelyikének megfelel.” Az 5. §. kimondja, hogy azok a választók, akik az elemi iskola hatodik osztályát elvégezték, milyen feltételek mellett kapják meg a választójogot. Úgy, hogy akik 1913-ban 30. életévüket betöltötték, 1883-ban vagy azelőtt születtek, tehát az elemi iskola hatodik osztályát 1895—97 között végezhették el. Jelen sorok írója 1893-ban született és 1903- ban végezte el az elemi is- ',ola akkor legfelsőbb osztályát, az ötödiket. A falusi iskolákban alig volt hely, ahol a hatodik osztály ténylegesen meg is lett volna. így ez a szakasz a dolgozó népnek megint csak kis részét érintette, szinte tárgytalannak tekinthető. További feltételek: legalább 2 korona állami egyenes adó, önálló iparűzés vagy kereskedés iparengedély, vagy iparigazolvány alapján. De a munkásnak is van szavazati joga, ha három év óta egy vállalatnál vagy üzletnél dolgozik és nem napszámosi minőségben. A mezőgazdaságban pedig azoknak, akik vezetőmunkási vagy felügyelői tennivalók végzésére vannak alkalmazva, magyarul: a hajcsároknak. De szavazati joga van a segítő családtagnak is, például a fiúnak, vőnek, ha szavazati joggal bíró apával, vagy apóssal együtt gazdálkodik. Választói jogosultsággal bírnak végül ebben a kategóriában azok is, akik a csendőrségnél vagy katonaságnál altiszti rendfokozatot értek el. — Most érkeztünk el azokhoz, akik a választók zömét alkották, azokhoz, akik írni, olvasni tudnak anélkül, hogy az elemi iskola VI. osztályát elvégezték volna. Tudjuk, hogy ilyenek már igen sokan voltak. Ha nem tudnók is, megtudjuk a feltételekből. Míg a VI. elemit végzetteknél az volt a feltétel, hogy legalább évi 2 korona egyenes adóval legyenek megróva, itt ez a feltétel már 20 koronára emelkedik. Nehogy véletlenül a kulák kimaradjon. Az ilyen iparoson- nál is megkívánják már az egy adónemből a 10 korona adót. vagy több adónemből a 20 korona egyenes adóval való megterhelést. A munkásságnál ki van kötve, hogy ipárostanonc lett légyen, vagy 3 évig egy szakmában legyen alkalmazva. Az őstermelésben meg:nt ki vannak emelve a vezetőmunkások vagy felügyelők. Az írni-olvasni nem tudóknál már 40 korona egyenesaöó a feltétel. Ez bizony a tőkések, vagyonosok és szekértolóik választójoga volt. Nézzük most meg mit jelentett gyakorlatban a törvény, mely- lyel a már-már lázongó dolgozók szemébe port hintettek. Nézzük meg megyénk két községét, egy kisebbet és egy nagyobbat: Kislétát és Kemecsét. Kislétának az 1910. évi népszámlálás szerint 16a7 lakosa volt. A törvény meghozása előtt volt 1912-ben 49 — nem tévedés — negyvenkilenc választópolgára, az összlakosság 3 százaléka, a felnőtt lakosság (18 éven felüliek) 5.1 százaléka. — 1914-ben, a törvény életbeléptetése után ez a szám ,39-re „emelkedett”. Kemecse lakossága 1910- ben. 3353. A választók száma 1912-ben 178, 5.3 százalék. 1914-ben pedig 198, az összlakosság 5.9 százaléka. így nézett ki „népképvi- séletünk” az első világháború előtt. Most vessünk egy pillantást a Hortny-korszakra.— Az 1925. évi XXVI. törvénycikk meghozatalánál már erősen hatottak az uralkodó osziályra a második, illetve harmadik orosz forradalom, valamint az 1919. évi tanácsköztársaság tanulsága/. Belitták, hogy egy-két százalékos emeléssel nem lehet a munkásság jogos követeléseit kielégítem. — De jó uraink azért nagyon vigyáztak arra, hogy a munkásság, szegényparasztság véletlenül felül ne kerekedjen. Ez a törvény a korhatárt 24 évben állapítja meg, de 10 évi magyar állampolgársághoz és az elletni iskola IV. osztályának elvégzéséhez köti a választói jogosít ítságot. A nőknek is ad választói jogot, de csak 30 éven felül és itt még mindig ragaszkodik az elemi iskola VI. osztályához. Ettől a feltételtől csak ónban az esetben tekin+ el, ha a nőnek legalább 3 élő KÖZSÍR ív Kifcléta 1912 1914 1926 1960 Kemecs-c 1912 1914 1926 1950 gyermeke van. Kegyes gesztussal megengedi, hogy a világháborúban elg$tli gyermeket is élőnek kelf számítani. Most térjünk vissza koS- ségeinkre. Kisléta lakosáaí- ga akkor 1800 lélek volt. Ezek közül szavazati jogé volt 237-nek. Kemecse lakossága 3900 télek s a választók száma a70 volt. -Átlagban az összlakosság 13—15 százaléka, a felnőtt lakosságnak pedig 24--26 százaléka. Szólnunk kellene még az 1938. évi XIX. törvénycikkről. Ez sem tett nagyobb lépést a választói jogosult- ság kiterjesztése terén. -r. Hogy mégis beszélünk kV la, annak más oka ''an. Ez, pedig a következő. A -törvény 19. szakaszának (2) bekezdése így szól: „Annak, aki az 1912. évet megelőző időben született és a megkívánt feltételeknek egyébként megfelel, az elemi iskola VI. osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi iskola IV. osztályát sikeresen elvégezte.” Íme így mutat rá az 1933. évi törvény arra, hogy mily lehetetlen volt az 1913. évi XXV. törvénycikknek az a feltétele, mely az elemi iskola VI. osztályának elvégzéséről beszél. De rámutat ez a körülmény arra is. hogy munkásosztályunk küzdelme nem volt hiábavaló, mert rá tudta szorítani a törvényhozást arra, hogy tévedését beismerje, Nézzük most meg végre a jelent! Kisléta lakossága 1948- ban 1988. Az 1950, évi 1a- nácsválasztások alkalmával a választójogosultak száma 1092. Ez az összlakosságnak 55.6 százaléka. Kemecse lakossága ugyanakkor 4395, a választók száma pedig 2370. az összlakosság 54 százaléka. fessük most össze az adatainkat egy kis táblázatban. hogy jobban eszünk ben maradhasson: » választok stáitvi hány százaléka az a felnőtt összlakosságnak nenzssir, 3 5.1 3.6 6 —13 __ 23 — 55.6 96.— 5.3 9 — 5.9 10.2 15.4 36.5 54.— 93.— Kiss Ernő. Északniongólia, indsÉzia, Vietnam üzenete,,. Nagyszabású bélycgkiállílásra készülnek a nyíregyházi bélyeggyűjtők A Szabolcs-Szatmárme- gyei Bélyeggyűjtő Kör, az MSZT Bélyeggyűjtő Szakosztályával és a Nyíregyházi Ifjúsági Bélyeggyűjtő Körrel karöltve november 12—14-én nagyszabású és reprezentatív bélyegkiállítást rendez az MSZT-székházban. Az idei kiállítási anyag minden tekintetben felül fogja múlni a tavalyit. — Az idei bélyegnapon és bélyegkiállításokon a Magyar Posta a nagy magyar regényíró, Jókai Mór emlékének áldozott halálának 50. évfordulója alkalmából. A Magyar Posta ebből az alkalomból művészi rajzú, rézmetszett Jókai-bélyegeket és blokkot bocsátott ki korlátolt példányszámban. A Jókai-bélyegek a kiállításon kaphatók majd elsőnapi borítékon. Ugyancsak a nyíregyházi kiállításon fogja ünnepelni a helyi bélyeggyűjtő társadalom a felszabadulás utáni első magyar bélyeg emlékét, amely 10 évvel ezelőtt. 1944 novemberében jelent meg Nyíregyházán. A kiállításon láthatjuk majd a világ első bélyegét, amely 114 evvel ezelőtt 1840 május 6-án jelent meg Angüáoan. — Láthatjuk továbbá Európa és Ujzéland első béljegeit, Magyarország első bélyegeit, melyek 1871- ben jelentek meg, továbbá az 1851—1771-ig hazánkban forgalomban volt osztrák bélyegeket. A ki-, állítás érdekességei lesznek a különféle motívum- összeállítások: így láthatjuk majd a helsinki olimpiát bélyegeken és eredeti fényképfelvételeken, továbbá motívumösszeállítások lesznek : sport, áliat, virág, repülő, művészet a bélyegen, bélyeg jubileumok és egyeb összeállítások. Különös érdeklődésre tarthat majd számot egy gyönyörű külföldi blokkgyüjtemény, egy „Repült levél” gyűjtemény és a különféle or- szágösszeállítások; így Belgium, Magyarország, Szovjetunió, az angol és francia gyarmatok, Észak- Mongólia, Indonézia, Vietnam, Monaco, San Marino, Csehszlovákia és Románia bélyegei. De az „öreg” gyűjtők is meg fogják találni a maguk örömét a kiállításra kerülő ritkaságokban és specialitásokban. A meghívott vendégek között szerepelnek a szovjet és angol nagykövetségek, a csehszlovák, a román, a lengyel, a francia és a német követségek bélyeggyűjtői, a Kul- túrkapcsolatok Intézetének vezetősége, a debreceni szovjet consul, a MABÉOSZ és az MSZT Országos Központjának a vezetősége, a Magyar Illatéba V. vezetősége, a nagymiskolci és debreceni bélyeggyűjtő körök vezetői, valamint ezen két város postaigazgatóságai. A kiállítás színhelyén az MSZT-székházban, a kiállítás időtartama alatt alkalmi postahivatal fog működni, a Magyar Fila- télia V. megbízottjánál pe-! dig nagy választékban lesznek kaphatók magyar és külföldi sorokj albumok, berakok, katalógusok és egyéb filaté- liai kellékek. Dr. Horváth Sándor. Eljárás indul a nyírteleki gépállomás volt vezetői ellen 'Dolgozó népünk állama éberen őrködik a nép vagyona felett és akik kezet mernek emelni a társadalmi tulajdon ellen, azt szigorúan bünteti a nép törvénye. Molnár Mártont, a nyírteleki gépállomás igazgatóját és Nyerges József fő- agronómust állásukból azonnali hatállyal elbocsátották, mert a gépállomás cséplőgép-vámkeresetéből 520 kiló takarmányborsót a gépállomás darálóján ellenérték nélkül .ledaráltak és azt egymás között elosztották, hogy azt .sertéseikkel felctessek. Elbocsátásuk után ügyüket további eljárás végett átadták az ügyészségnek, ahol példás büntetést rónak a közvagyon eltulajdo- nítóira. SzaJóki Sándor.' ifjúsági élet Boglyatanyán Alig nyolcvan családos kis település Boglyatanya, Hat kilométerre van a járás székhelyétől, Baktalóraní- házától. Kicsi hely. Csinos házakkal, virágos kertekkel és lelkes fiatalokkal. Amennyire a helyi adottságok engedik, a boglyatanyai fiatalok is szeretnek sportolni,* szórakozni, kultúrált módon élni. Az életük szebbété- tele érdekében alig két hónapja alakították meg á DISZ-szervezetet. Huszonhat fiatal iratkozott be akkor, E rövid idő alatt a DISZ-szervezet eredményes munkát végzett. A fiatalok rendszeresen összejönnek, hogy megbeszéljék a feladatokat. Most a tanácsválasztásra készülnek és a betakarítási munkákban mutatnak példát. A tagsági díjat is rendszeresen fizetik. Nincs egyetlen fiatal, aki elmaradna a tagdíjfizetéssel. Nem csak dolgoznak, hanem tanulnak is. Ebben az oktatási évben 12 fiatal iratkozott be a Petőii-iskola I. évfolyamára. A múlt hónap 24-én nagyszerű kuitúrelőadást rendeztek. Volt is látogatója bőven a fiatalok előadásának. Kétszáznál többen tekintették meg. Különösen sokat tapsoltak a lányoknak. Szépen táncoltak, amiért bőven jutalmazták őket tapssal. A táncot Bacsó Erzsébet, a DISZ-szervezet kultúrfelelőse tanította a lányokkal, Tóth Margit Fábián Zoltán: JÁNOS BÁCSI (1) Csodálatosan szép ez a decemberi éjtszaka. Végtelen és tündöklő. Langyos lehellet száll a kis liget felől, mintha nem is december, hanem március lenne. János bácsi, az öreg éjjeliőr lassan végigballag a malom előtt. Most húzta fel az ellenőrzőórát, ven jo tízperce a következő húzásig. Köröskörül csend van. A város felől néha távoli kutyaugatás liallik, de nem zavarja a csendességet, olyan csak, mint amikor próbálgató kézzel nyúlnak' a citerához, s hol itt, hol ott pendül meg egy-egy bizonytalankodó hang. Bodri, a ki tudja hány gazdát kiszolgált kutya hűségesen cammog mellette: ; ügyel, szaglászik, s lompos farkát lengeti. Majd hitte- I len megáll és fülét hegyezve, morogni kezd. Jön valaki. Szapora léptekkel kongatja a malomielepre vezető téglajárdát Sziklay Pál, a megyeközpom eUeaóxe., (ANEKDOTA) Most jött az éjfélutáni gyorssal. Elég rossz időben érkezett, de mit csináljon, ha nem járnak a vonatok, amikor neki tetszene. Nem baj, ezt a kis fáradtságot ki lehet bírni; három napig lesz itt, s az éppen kilenc- venhárom forint napidijat jelent. Ebből legfeljebb cigarettára költ. Erre se sokat, mert kínálják az ellenőrt, ha kell, ha nem, csak győzze szívni, hogy inkább füstöljön, mint a papírok között turkáljon. Vendégszoba van díjtalanul, az üzemi konyha vezetőjét meg úgy megnyaggatja, hogy biztosan „elfelejt“ pénzt kérni. Vén róka ő már, ha fiatalember is, ismeri itt vidéken a dörgést. így az ellenőr. János bácsi meg úgy, hogy Bodrival a sarki jegenyéhez lapul és vár. Nézi a közeledőt. Hosszú, langaléta alak, s himbálózik járás közben, mint madárijesztő a szélben. Az ellenőr odaér. Körülnéz, nem lát senkit: — Kalló! Van itt valaki? János bácsi meg se műk- kan, pedig olyan közel van hozzá, hogy éppen jól hókon vághatná. Hagyja, hadd kiabáljon egy kicsit, elég fiatal a torka hozzá. Közben elnézegeti, hogy vájjon micsodás ember lakik benne? Sziklay egy darabig füre-» lemmel vár, s azt latolgatja, mit is vegyen a kilencvcn- három forintból. A múltkor kinézett magának egy tiszta- selyem nyakkendőt (epp. csuda klassz!) — ezt feltétlenül megveszi. A megmaradó pénzből egy pár náj- lonzoknit szeretne venni, csak az a hiba, hogy nem telik ki belőle. Kellene még egy fél napidij. „Ühüm — vidámodik fel — ez jó lesz, ráverek egy félnapot'' ... Azaz, hogy baj van. nem lehet, mert éppen vasárnapra esik. Dühösen megrázza a kapu sodronyhálóját és beordít. (Folytatjuk.) Kislétai és kemecsei számadatok
