Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-06 / 263. szám
1951 november 6, szombat NÉPLAP 3 Erős, virágzó ieniielosiöveíke/eíeképi Tcrmelősxövetkexeteink helyzetéről, feladatairól tárgyalt a megyei pártbizottság legutóbbi iilése A megyei pártbizottság október 28-i ülésén a végrehajtó bizottság beszámolója alapján megvitatta a megye termelőszövetkezeteinek gazdasági és politikai helyzetét, megerősítésük feladatait és határozatot fogadott el a szükséges intézkedésekről. A kormányprogramot követően pártunk III. kongresszusa és most a Központi Vezetőség október 1—3-i határozata ismételten leszögezte, hogy pártunk politikájának középpontjában dolgozó népünk élet- színvonalának emelése áll és vissza kell verni minden olyan törekvést, amely a szocializmust a dolgozók anyagi és kulturális fel- emelkedése rovására próbálja építeni. E célkitűzés megvalósítása érdekében hozta a Központi Vezetőség a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot és az azt követő gyakorlati intézkedéseket. Ugyanakkor a III. párt- kongresszus és most az októberi határozat ismét aláhúzza, hogy a szocializmus építésének fő útja falun továbbra is a termelőszövetkezeti mozgalom. Feladatunk, 'hogy a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit felhasználva növeljük a terméshozamot, az állati termékek hozamát és ennek eredményeként szövetkezeti parasztságunk jövedelme elérje, sőt túlszárnyalja a jól dolgozó kö- 'zéoparasztok jövedelmét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk történetében mindig emlékezetes lesz a múlt év ősze. Népi demokráciánk minden rendű és r”’?ú eüensége összefogott akkor, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom terén elkövetett hibákat felhasználva, felbomlassza termelő- szövetkezeteinket. Pártunk és a szövetkezeti mozgalom híveinek minden erejét latba kellett vetni, hogy lábra állítsuk, megerősítsük szövetkezeteinket. Nem volt hiábavaló a megye kommunistáinak, a szövetkezethez hű parasztoknak áldozatkész harca. Nézzük a beszámoló néhány adatát: A múlt év őszén történt kilépések után megyénk •154 termelőszövetkezetében több, mint 21.000 szövetkezeti tag gazdálkodik. Ebben f” évben több, mint 1.500 belépővel erősödtek termelőszövetkezeteink, az utolsó két hónap alatt mintegy 500 belépés történt. Jórészt a múlt év őszén megtévesztett kilépett tagok kérték visszavételüket a szövetkezetekbe. A javuló munka és az elért, valamint várható eredmények vonzóvá tették termelőszövetkezeteinket szál mos kívülálló előtt. A szövetkezetek irányítása, a munkaszervezés sokat javult. Termelőszövetkezeteink túlnyomó részében egyénekre bontották fel a területet, s ezáltal a tagság anyagi érdekeltsége növekedett a magasabb terméseredmények elérésében. A nagyhállói Dózsa tsz- ben tavaly ilyenkor nem lehetett megkülönböztetni a cukorrépát a kaszálótól — mondta felszólalásában Száraz elvtárs, a nagykállói járási pártbizottság első titkára, most pedig 200 mázsát takarítanak be egy holdról. A császárszállási Űj Alkotmány tsz. dohánytermelő brigádjának tagjai kiharcolták a debreceni dohánygyárban, hogy a felosztott terület szerint külön mérjék fel az átadott dohányt és aszerint premizálják. — Egyénenként mutatják ki a burgonya- és kukoricatermést is, hogy megállapítsák: ki milyen munkát végzett a nyáron. Az élénkülő munkakedvet bizonyítja az is, hogy megyénk tsz. tagsága az első félévben átlag 157 munkaegységet teljesített. Átlagosan 7.70 forint előleget fizettek ki munkaegységenként megyénk termelőszövetkezetei, tehát több, mint 1.200 forint jutott egy-egy tsz-tagnak. Elégedettek lehetünk-e ezekkel az eredményekkel9 A púrtbizotlsági ülés nemmel felelt erre a kérdésre. Csak kezdeti biztató jeleknek tekinthetjük ezeket a tényeket termelőszövetkezetei nk megszilárdításának, fejlesztésének útján. Termelőszövetkezeteinknek mind- ös ze harmadrésze érte el ezévben a kitűzött célt: „Tagságuk jövedelme érje el, sőt haladja meg a jól gazdálkodó közéjiparasztok jövedelmét.” Mi szükséges e célkitűzés megvalósításához? Nézzük először a gazdasági feltételeket. ismeri Bugyi elvtársat, a gépállomás mezőgazdászát, holott több, mint egy éve ott dolgozik. Ugyanez a traktorista az ellenőrzés, a felvilágosító munka hiányában sokkal sekélyebben szánt az előírtnál, mivel így — véleménye szerint — töb-1 bet keres. A járási pártbizottságok gépállomási titká-j rainak sokkal felelősségteljesebben kell ellátni megbízatásukat — ez volt a pártbizottsági ülés egyik határozata. Az állattenyésztés helyzete Termelőszövetkezeteink i munkaerejének jelentős ré- jövedelmezőségét még in- j szét fel kellene áldozni, kább fékezi az állattenyész- j Nem könnyű leküzdeni az tés terén mutatkozó elmara- újtól való idegenkedés dás. A közös állatlétszám nem növekedett kielégítően, a hozam is alacsony. A termelőszövetkezeti tagság közömbösségén túl egyes járási szervek, funkcionáriusok ellenállását is le kell győzni! Követésre érdemes a baktai j. b. kezdeményezése, amely már következetes harcot indított az olyan káros nézetek ellen, mint például „nem kifizető a szarvasmarha tartása“, vagy „jobban jön ki a tsz., ha a jószágot soványan értékesíti“ stb., amelyek még a járási mezőgazdasági osztályon is tért hódítottak. „Hat olyan tsz. van a baktai járásban, ahol egy darab baromfi sincs — mondta felszólalásában Illés elvtárs. A 700 holdon gazdálkodó laskodi termelőszövetkezetben pedig mindössze 26 darab baromfit tartanak, míg egy-egy háznál 60—SO darabot lehet találniKiszámolta a járási pártbizottság, hogy például 800 anyaliba beállításával egy *ez- melőszövetkezetben — ha 3 hónapos korukban értékesítik a kislibákat, mintegy 400.000 forint jövedelmet érhetnek el és 3-4 idősebb asszony elegendő az ellátá- sukhoz. Ennyi jövedelem eléréséhez — például burgonyából — a szövetkezet Mandzák elvtárs elmondta, hogy a kislétai termelőszövetkezetben teljes napig kellett agitálni a párttitkárt és a vezetőséget, hogy bevezessék a háromszori íe- jést. Egy hónapja ennek — és azóta tízezer liter tejet vittek szabadpiacra. Hasonló volt a probléma a baromfival. Általános jelenség még ma is, hogy termelőszövetkezeteink vezetői, tagja’ lebecsülik. nem értékelik az állatgondozók munkáját és nem biztosítják, hogy hozzáértő, jószágot szerető emberek kerüljenek oda. A melléküzemágak fejlesztését elsősorban a hozzáértés hiánya akadályozza. A nyírbátori pártbizottság tervbevette, hogy télen szaktanfolyamokat indítanak, ahol a termelőszövetkezeti tagok elsajátíthatják a nyúl- és méhtartás alapvető tudnivalóit. Mint a nyírbátori járás példája is mutatja, elsősorban a termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetőivel, kommunistáival kell megértetni, hogy csak az állat- tenyésztés fejlesztése biztosítja a tsz. jövedelmének) rohamos növelését. Elsősor- ’ ban a kommunistákat kell csatasorba állítani az állattenyésztés fellendítéséért. A kocsordi Táncsics termelőszövetkezetben például Végh elvtárs patronázsmunkája nyomán minden kilépni szándékozó visszakérte Kilépési nyilatkozatát, sőt 12 új belépőt vettek fel az elmúlt hetekben. Éppen ezek a példák bizonyítják, hogy sehol sem szgbad teret engedni az önkényeskedésnek, a kis- királyo’kodó vezetőknek. A besenyődi tsz. elnöke a zárszámadás óta nem tájékoztatta a vezetőket és a tagságot a gazdaság menetéről. Ugyanez az elnök a szövetkezet 31 tagját akarta kizárni önkényesen a közgyűlés határozata nélkül, a tagság véleménye és beleegyezése nélkül. Járási pártbizottságaink, a járási mezőgazdasági osztályok nem járnak el elég határozottan a szövetkezeti demokrácia védelmében, nagymértékben felelősek az ilyen és hasonló esetekért. Elhajlások pártunk politikájától A pártbizottsági ülésen elhangzott felszólalások alátámasztották azt az általános tapasztalatot, hogy párt- funkcionáriusaink jelentős része a decemberi határozat óta nagymértékben fejlesztette mezőgazdasági szakismereteit. Otthonosan, sokkal nagyobb biztonsággal alkotnak véleményt mezőgazdasági szakkérdésekben, mint akár egy évvel ezelőtt. örvendetes ez a fejlődés azonban ugyanakkor fel kell figyelni egy veszélyes jelenségre. — Csökkent a funkcionáriusok érdeklődése a politikai kérdések iránt. A termelőszövetkezetek instruálása sokszor csak a folyó mezőgazdasági munkákra, gazdasági problémákra szorítkozik, anélkül, hogy rávezetnék a termelőszövetkezetek pártszervezeteit: hogyan segíthetik a gazdasági felada-: tok megoldását politikai; munkával, a pártszervezet, a kommunisták és párlon- kívüliek mozgósításával. Elmélyülten a szűkén értelmezett gazdasági feladatokba, számos funkcionárius érzéktelenné válik a politikai kérdések iránt, közömbösen megy el olyan káros nézetek mellett, amelyek súlyosan sértik pártunk politikáját, a munkásparaszt szövetséget, falun a szocializmus építését. Számos példa hangzott el arról, hogy milyen súlyos károkat okoz a lenini hármas jelszó megsértése. Különösen veszélyes a kulák- sággal szemben megnyilvánuló opportunizmus, az a nézet, amely feleslegéinek tartja az osztályharcot. Minden becsületes egyénileg dolgozó parasztnak joga van a termelőszövetkezethez Politikai munkával támasszuk alá a gazdasági feladatok sikeres végrehajtását Termelőszövetkezeteink termésátlaga Kezdjük a termésátlagnál. A termelőszövetkezetek őszi vetésű kenyérgabonából általában valamivel kevesebbet takarítottak be, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Hiszen számos 'timelőszövetkezetben, ahol most araszosnál magasabban zöldéi a vetés, tavaly a kilépések miatt november végén és decemberben vetettek, nem is készítet- ték elő megfelelően a talajt. A kapásnövényeknél — főleg a területfelbontás, a jobb növénvápolási munka következtében — nagy a fejlődés a műit évhez Képest. Burgonyából, cukorrépából, dohányból meghaladja legtöbb helyen az egyéniek átlagát, kukoricából és napraforgóból azonban még nem szárnyalták túl, sok helyen pedig az egyéni gazdák eredményei alatt maradtak. Nagyobb felelősséget a sépi munkánál Termelőszövetkezeteink terméshozamának gyorsütemű növelését csak úgy tudjuk elérni, ha biztosítjuk a gépi munka mennyiségi és minőségi javulását. A múlt évhez képest nagy a fejlődés, azonban gépállomásaink vezetői, dolgozói nem érzik még ma sem, hogy szerepük nem egyszerű szántó-vető vállalkozás. Nem érzik, hogy személyileg felelősek területük, elsősorban a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek terméseredményeinek növeléséért. A mátészalkai gépállomás igazgatója egész évben nem vett részt termelőszövetkezeti közgyűlésen. Általános tapasztalat, hogy a gépállomás vezetői, agronómusai nem ellenőr zik rendszeresen a gépi talajmunkát, nem látogatják a traktoristákat. Jellemző példa erre, hogy a tiszavas- vári gépállomás traktoristája, Mészáros elvtárs nem Világosan következik az eddigiekből, hogy a legfontosabb gazdasági előfeltételek (termésátlag növelése, gépi munka mennyiségi es minőségi fokozása, állattenyésztés magasabb hozama) biztosítása sokkal következetesebb, erőteljesebb munkát követel, elsősorban a termelőszövetkezetekben folytatott politikai munka megjavítását. A gazdasági feladatokat kizárólag gazdasági intézkedésekkel nem lehet megoldani, csak a tagság mindennapos, szívós, politikai nevelésével, a szövetkezeti mozgalom fejlődését akadályozó káros nézetek ellen folytatott kemény elvi harccal. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének politikai feltétele mindenekelőtt a miniaalapszabáiy betartása. A termelőszövetkezeti tagság általában ismeri a mintaalapszabályt, a múlt év óta erősödött a szövetkezeti demokrácia, javult a munkafegyelem, a közös vagyon becsülése, tb. Azonban, mint a pártbizottsági ülés megállapította, még számos helyen súlyosan megsértik a szövetkezet alaptörvényét. — így például a közös gazdaság rováséra sok helyen úron alul szétosztották álltaik egyrészét. Az év első jegyedében kiosztott serté- például több, mint egy- '1 lió forinttal csökkentet- ■ ék a termelőszövetkezetek közös jövedelmét. Sok helyen a megengedettnél jóval nagyobb háztáji földet vettek ki és ezek a szövetkezei! tagok a közös munkát elhanyagolták. A beregsurányi termelő- szövetkezetben 20—22 mázsa kukorica termett a háztáji gazdaságban, a közösben csak 8—10 mázsa. Egy sor termelőszövetkezetben odáig fajult a dolog, hogy kapásterületeik, vagy kaszálóik egyrészét harmadában művelték a szövetkezet tagjai azzal a hamis érveléssel, hogy „kevés a munkaerő”. Sőt egyes helyeken egyénileg gazdálkodóknak adták ki a tsz. földjét részes művelésre. A termelő- szövetkezet földjének ilyenfajta elidegenítése nem csak anyagilag károsítja a szövetkezeti tagságot, hanem politikailag is súlyos károkat okoz a szövetkezeti mozgalomnak. A magántulajdonos: gondolKodást éleszti és az egyénileg dolgozó parasztokat is eltávolítja a szövetkezettől. A tavasz folyamán többszáz termelőszövetkezeti tag adott be kilépési nyilatkozatot. Legtöbben a termelőszövetkezet vezetése iránti elégedetlenségük miatt akarták otthagyni a szövetkezetei, ahol — mm; inond- iák, — nincs szava a tagságnak. A szélesedő üzemi patronázs-mozgalom a megyei és járási vezetők patronázsmunkája nyomán változott a helyzet, sokat javult a szövetkezet vezetése, szabadabban nyilvánul nleg a tag ág véleménye, fellendült a munka. Termelőszövetkezeteink fejlődésének mostani szakaszán legveszélyesebb elhajlás az elzárkózás a szövetkezeteink felé .íorauió egyénileg dolgozó parasztoktól. Minél közelebb érkezünk a zárszámadáshoz, annál inkább nő a belépni szándékozók száma. Az elmúlt két hónap során több, mint üüü-an leptek be megyénk termelőszövetkezeteibe, ugyanezen idő alatt a kiléppi szándékozók zöme bejelentette elhatározását, hogy a szövetkezet szilárd tagja kíván maradni. Termelőszövetkezeteink jelentős része egyszerűen nem akarja tudomásul venni a kívülállók érdeklődését. — Ahol egész évben munkaerőhiányra panaszkodtak, most azzal állnak elő: élésén vagyunk, nem akarunk több taggal osztozni. Sok pc'-nsn v> szaurcasítják a jelentkezőket. — A fehérgyarmati járási párt-végrehajtó bizottságot egy Vámosorosziba való 16 holdas középparaszt kereste fel panaszával. A helyi termelőszövetkezet különböző kifogásokkal utasította el felvételi kérelmét. A járási párt-végrehajtó bizottság segítségét kérte. — Tűrhetetlenek az ilyen esetek. Egyes, önmaguk dicsőségétől eltelt vezetők valósággal saját monopóliumuknak tekintik a termelő- szövői ..o*.vL-L, an:ei. o»- Coük különös szerencsével juthat be valaki. — A tiszado- bi Táncsics, a nyírta i Szabad Nép, a csengeri Lenin és sorolhatnánk tovább megyénk gazdaságilag legerősebb termelőszövetkezeteit, alig. vagy még egyáltalán nem vettek fel jelentkezőket. A tiszadobi Tán- csis elnöke valóságos falként áll a belépni szándékozók előtt. A járási szervek és a termelőszövetkezeti tagság feladata, hogy haladéktalanul megszüntes- se az ilyen akadályt. Meg kell értetni az egyénileg dolgozó parasztokkal. hogy joguk van a termelőszövetkezetekhez, a szektariánus vezetőknek pedig meg kelt érteniök, hogy’ pártunk, népünk politikájával áll szemben az, aki bármi módon akadályozza falun a szocializmus építését, a termelőszövetkezetek fejlődését. A megyei pártbizottság ülése a Központi Vezetőség október 1—3-i határozatán nak szellemében mélységen sen elítélte azokat az elhajlásokat, amelyek akadá- lyozták a termelőszövetken zetek egészséges fejlődését, a mezőgazdaság hozamának emelését. A pártbizottsági ülés megjelölte terrnelőszön vetkezeteink soronlévő feladatait. Rövidesen kezdődnek a zárszámadások. A szövetkezeti tagság használja fel az időt, hogy jól előkészített földek, tiszta istállók, rend - betett porták dicsérjék a szövetkezet gazdáit. Legtöbb helyen nem kell szégyenkezni az idei eredmények miatt. Ne titkolják ezeket a szövetkezet tagjai, népnevelői. Elsősorban a kommunisták vigyék hírét a faluban, segítsék elő, hogy a jövő gazdasági évben megerősödve, újult kedvvel lássanak munkához szövetkezeteink.
