Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-23 / 251. szám
19M október 33, wombat NÉPLAP 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954 évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről (Folytatás az 1, oldalról.) Nem folynak kellő ütemben a kormányprogramul ' Végrehajtásához szükséges átcsoportosítások. Az első háromnegyed évben 1953. évhez képest megnőtt a mezőgazdasági, illetve szociális és kulturális beruházások aránya és csökkent az ipari beruházásoké, de fnég mindig nem érték el a tervezett arányoKat. Az ipari beruházások az ösz- :'szes beruházásoknak mintegy 43 százalékát képviselik, a tervezett 36 százalékkal szemben a mezőgazda- sági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a tervezett 24.2 * százalékkal szemben és valamivel alatta maradt az előirányzottnak a szociális, kulturális, valamint az egészségügyi beruházások aránya. A harmadik negyedévben meggyorsult a mezőgazda- sági és kismértékben a lakásépítések üteme. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezések számára az előírt munkáslétszámnak még mindig csak körülbelül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruházási tervet a harmadik negyedév végéig a minisztériumok 64 százalékra teljesítették. A harmadik negyedévben üzembehelyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú mezőgazda- sági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az első háromnegyed évben összesen közel 13.000 lakás készült el. Ebből állami támogatással. nagyobbrészt Budapesten és a városokban 5800 lakás, — főleg magánerőből, elsősorban a falvakban, mintegy 7000 lakás. Az év végéig még sokezer lakás építkezésének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült többek között a Lőrinci Fonó 120 férőhelyes, a Duna Cipőgyár 60 férőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos általános iskolát bővítettek és több új általános iskolát adtak át rendeltetésének. A lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében az országban több- helyütt új szülészeti osztályokat és szülőotthonokat létesítettek. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az építőipar termelési feladatát nem teljesítette: a tervteljesítés mértéke csak mintegy 75 százalékos. Az építőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kulturális létesítményeket, valamint mezőgazda- sági épületeket nem adtak át határidőre a megrendelőknek. Nem főijük kellő ütemben a lakóházak tatarozása sem. Számos építkezésen az elvégzett munkák minősége nem kielégítő. Az építőipari vállalatok jelentős része az építési költségeket nem csökkentette. Szociális és kulturális eredmények 1954 harmadik negyedében a múlt év azonos időszakához viszonyítva a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozás arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületé- seké 7 százalékkal, a természetes szaporodás 21 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A csecsemő- halandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1350 új férőhellyel bővült. Ez év nyarán az idénybölcsődékben 8.5 százalékkal volt több a férőhely, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. 1954 harmadik neg>redévé- ben több, mint 5000 művet adtak ki, 9.6 millió példányban. A kiadott könyvek példány száma 1953 azonos időszakához viszonyítva 29 százalékkal nőtt. Az ifjúsági művek példányszáma 174 százalékkal, a szépirodalmi műveké 22 százalékkal, a tankönyveké 58 százalékkal volt több mint 1953 harmadik negyedévében. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több, mint 25 millió látogatója volt, 40 százalékkal több, mint 1953 hasonló időszakában. Központi Statisztikai Hivatal. Többszázan kértek részt a népünk felemeléséért folyó munkából a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának Irodáján Körülbelül két hete kezdte meg munkáját az országházban a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának Irodája. Rövid tevékenységének tapasztalatai is mutatják: hépünk legkülönbözőbb rétegeinek képviselői mind nagyobb számban kérnek ^•észt a haza felvirágoztatásának közös nagy munkájából. Most, a Hazafias Népfront kongresszusa előtti papokban szinte percenként cseng a telefon, látogatók bs levelek érkeznek: több- gzázan jelentkeznek, érdeklődnek, hogyan kapcsolódhatnak a Hazafias Népfront Célkitűzéseinek szolgálatába. Eljött például dr. Farkas Elemér, a belkereskedelmi minisztérium dolgozója, aki évekkel ezelőtt egyik polgári párt funkcionáriusa, képviselőjelöltje volt. Már több éve nem fejt ki politikai tevékenységet. Látogatása alkalmával kijelentette: örömmel csatlakozik népünk hazafias összefogásához. A Népfront természetesen bekapcsolja a munkába. Neki is, mint a legtöbb érdeklődőnek, ezt a választ adják: Jelentkezzenek a Hazafias Népfront helyi bizottságainál, Budapesten a kerületekben, vidéken a városi, községi népfront-bizottságoknál. ahol képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő munkát kapnak. Számosán javaslatokat tesznek a népfront-bizottságok, a tanácsok munkájával kapcsolatban. A Magyar Vöröskereszt dől gozói például javasolják, hogy a Hazafias Népfront fordítson gondot a népegészségügy további fejlesztésére. A vidéki népfront-bizottságok beszámolnak munkájukról, terveikről, tanácsot kérnek a felmerülő problémák megoldásához. A levelek, javaslatok emelkedő száma is népünk növekvő politikai aktivitását mutatja. A Hazafias Népfront iránti bizalom jele az is, hogy az Országos Előkészítő Bizottság Irodájához gazdasági javaslatok, közérdekű bejelentések is érkeznek. Kérje a kongresszus Magyarország E!\SZ-be való felvételét! ünnepi hangversennyel nyitja meg a 6. sz. Mélyépítő Vállalat a „Felszabadulási hét“ kultúrprogramját Október 27-én, szerdán este a 6. sz. Mélyépítő Vállalat kultúrtermében a klasszikus zene kedvelői komoly zenei élményben fognak részesülni. Mozart. Händel, Vivaldi, Verdi, Delibes, Bizet, Lehár, Strauss, Kacsóh, Jacobi örökszép melódiái töltik majd be ezen az estén a 6. sz. Mélyépítő Vállalat kultúrtermét. Á zeneszámokat az Állami Zeneiskola zenekara. Mkár Sándor, az Állami Zeneiskola igazgatója vezényletével, a hegedűszólókat Marsó József zeneiskolai tanár, az énekszámokat pedig A gi Gézáné zeneiskolai tanár és Pankotai István fogják tolmácsolni. A hangverseny első állomása lesz nemcsak a „Felszabadulási hét“ kul- túrprogramjának, de a 6. sz. Mélyépítő Vállalat kul- túrcsoportja által megrendezendő őszi és téli hangversenysorozatnak is. Az első hangverseny egyes műH&zank szabadsága, a nép jólétének emelése az egész dolgozó nép érdeke és e cél érdekében az egész nép összefog. A Hazat ias Népfront nagy jelentősége éppen abban van, hogy ez a mozgalom ad lehetőséget az egész nép erőinek egyesítésére a közös cél érdekében. Mikor a jóakarat erői alkotó szeretetben mozgósítják a magyar népet, lehetetlen nem gondolnunk arra a veszélyre, amely a mi boldog életünket, fejlődésünket, s egyben az egész világ békéjét veszélyezteti. A Szovjetunió és a mellette álló népek milliói küzdenek ma a világ békéjéért, s harcolnak a rombolás pusztító erői ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ülésén is harcosan követelte Molotov elvtárs a Szovjetunió nevében a tömegpusztító fegyverek eltiltását, s az. eszeveszett fegyverkezés csökkentését. Ennek a követelésnek minden békeszerető, jóakaratú eniber szivében visszhangra kell találnia. Mi is a békét akarjuk. Ezt az egész világ előtt is ki akarjuk fejezni. Kívánatos volna, hogy az’ ENSZ-ben a magyar nép is felemelhetné; szavát. Jogos ez a kívánságunk, mert az ENSZ alapszabálya kimondja, hogy kötelékébe felvehető minden ncp, mely, békés politikát folytat és a béke fennmaradásának híve. Most, amikor a magyar nép hazafias erőinek összefogása és a magyar ncp felemelkedéséért indított alkotó munka mellett a világ békéjének megvédését is hivatott szolgálni, Nyíregyháza város dolgozói elérkezettnek látják az időt, hogy a magyar nép ENSZ-be való felvételét kérjék. Nyíregyháza város népfront-bizottsága szeretettel köszönti az országos kongresszust, s egyben kéri: tolmácsolja a dolgozó nép kívánságát, hogy hazánkat is vegyék fel az ENSZ tagjai sorába. Hazafias Népfront-bizottság' Nyíregyháza. sorszámait a vállalat sztahanovistái kapják jó munkájuk jutalmául. A vállalat kultúrcsoport- jának következő rendezvénye november 3-án lesz az MSZT székházban, mely alkalommal a Filharmónia fúvósötöse gazdag műsorában gyönyörködhetünk majd. November utolsó hetében pedig a vállalat meghívására a debreceni operaegyüttes szólistái adnak műsort a 6. sz. Mélyépítő Vállalat kultúrtermében. A begyűjtésben élenjáró községek példája Ismeretes, hogy nem kielégítő a lakosság hússal és zsírral való ellátása. Felelős és hibás ezért a mi megyénk is, hiszen a 19 megye között a 18. helyen állunk a baromfi- és to- jósbegyüjtésben. Szégyenletes dolog ez. Van pedig számos olyan község, ahol jól halad a begyűjtés. — Mérkvállaj a háromnegyedévi tervét tojásból 89, baromfiból 205 százalékra teljesítette. Hasonló eredményeket értek ei Laskodon. Berkeszen és még jó- néhány községben. Világos tehát, hogy megyénk többi községeiben is meg lehet javítani az eredményeket. Az élenjáró községekben el ósorban jó a tanács és a tömegek kapcsolata, de a különböző szervek is ösz- szefogva dolgoznak. Különösen jól dolgozik az állandó bizottság ezeken a helyeken. Mérkvállajon például nem hagyták elszaporodni a hátralékosokat, ahol pedig a szén szó nem használt, ott a törvény szel-; lemében jártak el. Berkesz; község az, ahonnan kiin-' dúlt a november 7-i versenyfelhívás, ez is nagy se-i gítség volt az eredmények, eléréséhez. Az élenjárók példá-. ja mutatja, hogy ahol jó( a pártszervezet és a tanács! tömegkapcsolata, ahol a törvények szerint járnak el,, ott van siker is. Varga Károlyné, a Baromfi és Tojásbegyüjtő Vállalat igazgatója. Baroia Mihály: KOVÁCi FlRKti VI, Az első állomáson öreg anyó szállt fel a kupéba, kis batyuval. Alig bírt szegény állni a lábán. — öreg is volt, fáradt is volt. Hiszen ilyen korban már bármily kicsiny kis mozgás is nagy fáradtsággal jár. Az öregasszony is az ablakhoz tipegett. — Akár a járni tanuló gyerek, olyan ingadozón, nehézkesen botorkált, kezében egy kis bottal, hajladozva, görnyedezve... Ferkó ösztönösen felugrott és udvariasan felkínálta a helyét, mintha más hely az ablaknál nem is lett volna. — Tessék ide ülni néniké — kínálta fel helyét. — Köszönöm gyermekem, köszönöm — motyogta mosolyra nyíló fogatlan szájával. Fáradt, tompafényű szeméből hálás fény villant a gyerekre ... — Itt is van hely — s azzal a Ferkóval szemben lévő ülőhelyre az ablaknál lezökkent. — öreg vagyok már gyermekem, nincs erő a lábamba . .. Kiszedte a sok munka — morogta alig hallhatóan inkább magának mondva és fáradt szemét az ablakhoz emelte. Nézett, nézett messze- néző tekintettel. Talán elgurult éveinek sorompóit számlálta. Talán az emlékek között keresgélt, melyek, mint a karcsú sürgönyfák a robogó vonat mellett, suhantak át tudata láthatárán ... Ki ‘"dia... — Ferkó csak rtezte. nézte, ahoev így •^agábarévülten ült az “regasszony. Szánta és ■megszerette. Ki tudta, mi- 'ven tenger bánatot, micsoda irdatlan nyomorúságot hordoz magában ... és szíve összeszorult, mintha hideg kezek érintenék. Szeretett volna valami kedveset, valami vigasztaló szót mondani, amivel elűzhetné az elborult homlokról a fájdalom felhőit. Hiszen éppen olyan kicsi, fekete asz- szony, ráncos, fakó arcával, aszott kezével, mint otthon a nagyanyó. Még a ternó kendője is olyan hagyult, rojtos, mint az övé. Aztán kiszaladt a száján a vigasztaló szó: — Ne tessék búsulni. — Egyem a lelkit, hogy vigasztal, — fordult mosolyra derült arccal a fiúcskához ... — neked jó gyermekem, mert fiatal vagy, gyermek vagy, látom, jó fiúcska vagy ... Aztán tekintetével végig- símogatta a gyereket. — Pillantása megakadt az úttörő-nyakkendőn. — Látom, úttörő vagy. — Az vagyok — felelte kis önérzettel... lám, az az öregasszony tudja, mi az az úttörő! Aztán, hogy abba ne maradjon a megindult beszélgetés, tovóbb- szőtte a beszédfonalat. — Hát a néni gyerekkorában, hogy volt, mi volt? — Jaj gyermekem, az én időmben... — szakadt fel az emlékezés keserű nehéz sóhaja — az én időmbe más világ vöt... az én időmbe nem sokat törődtek azzal, hogy a szegény ember gyereke jár-e iskolába, vagy se. — Tppenséggel azzal törődtek, hogy csak maradjon az ekeszarvánál, a kapanyélnél ... abba a sorsba, amibe született. — A néni hány osztályt járt? — Én fiam, kettőt.,, Nyolcéves koromban mán kivettek, mert pesztrálni, mosni, főzni kellett.., aztán alig töltöttem be a 10 esztendőt, már nap-, számba jártam,,, — Haj, haj, ez nehéa élet lehetett. — Abbizony fiacskám. Éppen elnézem az unokáim .,, micsoda soruk: van azoknak. Tanulhatnak, művelődhetnek, s nem nőnek fel, mint az állat, váltig veszekszem is1 velük, ha valamelyik el- bitangol, elcsavarog és. nem az iskolába ül. —<! Majd ráemelte okos, apró szemét a fiúra. — Szavad, illemtudásod után téged végző iskolásnak nézlek, fiam... ügye avvagy... — Igen, bólintott Ferkó... VIII.-os és úttörőcsapattanácselnök — húzta ki magát alig észrevehető büszkeséggel.., — No, az derék — bólogatott az öregasszony. Á vonat lassított. A beszéd fonala megszakadt... Az öreg anyó kis batyuja után nyúlt, aztán ahogy jött, hajlottan, öregesen, kibotorkált leszálláshoz. — No, isten áldjon fiacskám! Aztán vigyázz magadra. Messzi utazol? — Nem, a következe? állomáson én is leszállók: — buzgólkodott Feri az öregasszony körül, segített) levinni a kis bátyút, lesegítette a magas lépcsőről, nehogy leessen. — Köszönöm fiacskám,' köszönöm .., áldjon meg az isten — hálálkodott. Aztán, hogy szerencsésen: földet ért utánaintegetett a gyereknek... s mielőtt elrobogott volna a gőzös, megkérdezte: — A neved fiacskám, a neved mondd meg? —ki-! áltotta. — Kovács Ferkó ... be-1 csületes nevem... — tisztelgett a fiú az öregasszony-; nak. (Folytatjuk.)
