Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

NÉPLAP 1984 október 14, csütörtök A budapesti paetbizottsag aktívaértcke*lcíe (Folytatás az 1. oldalról.) I len irányban ment — a hc- nyü egy ország gazdaságát, j lyes útra, új vágányra át- '— amely évek óta helyte-1 állítani, A hibás nézetekről Emellett átmeneti gazda­sági nehézségeinket az is okozza, hogy mindeddig sem a vezető szervekben, (sem a minisztériumokban, tervhivatalban, gazdasági vezetőink jó része nem har­colt kielégítően az új sza­kasz politikájának követke­zetes megvalósításáért. Az új szakasz politi­kája teljes egészében helyesnek bizonyult és maradéktalan végrehaj­tása továbbra is a párt alapvető feladata, Már a Központi Vezetőség tavaly októberi határozata :is megállapította, hogy egyes gazdasági vezetők és ■szervek komoly ellenállást tanúsítanak, az új szakasz politikájával szemben Most ;egy évvel később a Köz- íponti Vezetőség kénytelen yolt újra megállapítani, hogy ez az ellenállás to­vább erősödött és egyes gazdasági vezetőink külön fele hibás nézetekkel és gyakorlattal komoly aka- dályokat gördítettek pár­tunk politikájának eredmé­nyes megvalósítása elé. Hogyan és miben nyilvá­nult meg ez az ellenállás es mik ezek a hibás néze­tek. Az ellenállás elsősor­ban abban nyilvánult meg bogy a beruházás és az ipar átcsoportosításának ez a helyes és erélyes végre­hajtása egyetlen területen sem folyik határozottan. A beruházások megoszlása í”.®* mindig aiig változott a ikuionfele népgazdasági ágak között és továbbra is a ne­hézipari beruházások része­sültek előnyben. Komoly hiba, hogy az iU letekes gazdasági vezető szervek 15 hónap alatt sem dolgozták még ki az átcso­portosítást — annak a nép­gazdaság minden ágával jól összehangolt egységes irány­elveit. Mindezért — mint a KV. megállapította — igen komoly felelősség terheli gazdasági vezető szervein­ket, az $gyes minisztériu­mokat, a tervhivatalt és egyes gazdasági vezetőinket Központi Vezetőségi ülés nagy jelentősége abban is van, hogy élesen szem- az új szakasz po­litikáját veszélyeztető hi­bás nézetekkel. Mik ezek a téves néze­tek? Egyesek szerint a je­li lenlegi gazdasági nehézsé­geink oka az, hogy a part cs a kormány június után túlságosán előre szaladt a parasztságnak- adott kedvez­ményekkel és túlságosan emelte a dolgozók életszín- i onaiát. Azok a gazdasági vezetők, akik elsősorban fe­lelősek a termelés, az áru­alap elmaradásáért, most a nehézségek leküzdése ér­dekében a munkások, külö­nösen a parasztok vásárló­erejének szűkítésével, kü lönböző megszorító intézke­désekkel, az életszínvonal átmeneti csökkentésével akarták egyensúlyba hozni az árualapot a vásárlóerő­vel. Alapvető elvi politikai és gyakorlati kérdés ez elv­társak. Ha mi rátértünk volna erre az útra, akkor nem előre, hanem visszafelé haladunk és letértünk vol­na az új szakasz helyes po­litikájáról, aminek nem­csak gazdaságilag, hanem elsősorban politikailag sú­lyos kihatása lett volna. A munkások s a parasztok jo­gosan bizalmatlanul fogad­ták volna az intézkedése­ket. Azt mondták volna, hogy a párt is vizet prédi­kál és bort iszik. Megen­gedheti e magának ezt a párt? Nem! Nem engedhet­jük meg. A kommunisták párt­jában a szó és a tett egy­Ezért utasította el egysége­sen a KV ezeket a nézete­ket és félreérthetetlenül szögezte le: egy jottányit sem té­rünk el a7. új szakasz politikájától és a hibák kijavításával továbbhaladunk a megkez­dett júniusi úton. (Nagy taps.) Elvtársak! Nem lehet két­ség aziránt, hogy az átállás elhúzódása, az ellenállás az új szakasz politikájával szemben súlyosan érinti a munkásosztály és egész dol­gozó népünk érdekét. Ezért a Központi Vezetőség éle­sen felvetette a felelősség kérdését és azt határoz­ta — és ennek végrehajtó, sát már el is kezdte —, hogy személyre, funk­cióra való tekintet nél­kül bírálni kell és fe­lelősségre kell vonni azokat, akik hibás el­képzelésükkel és hely­telen intézkedéseikkel akadályozzák az új szakasz politikájának következetes és gyors végrehajtását. A Központi Vezetőség íel- hatlamazta a Politikai Bi­zottságot, hogy tegyen szer­vezeti intézkedéseket és ha szükséges, káderátcsopor­tosítással is biztosítsa az ipar álcsoportosítását. kastilus: a határozatokhoz, a feladatok végrehajtásá­hoz való helytelen hozzá­állás. Tudjuk, hogy a ha­tározatok végrehajtását kemény munkával kell ki­harcolni, de a mi buda­pesti pártfunkcionáriusaink, nagyszerű aktivistáink, párttagjaink kemény csa­tával újra sikerre vitték, a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtását. Most az a helyzet, elnézést kérek a kifejezésért, — hogy sokat fecsegünk és keveset cse­lekszünk. Nagy' különbség van munkánkban a szó és a tett között. A helyzet az, hogy emel­kedett az életszínvonal, nőtt a kereset. Ezzel szem­ben csökken a termelés és drágábban termelünk. Elv­társak, nem mehet egy na­pig sem így tovább, hogy kommunista pártfunkcioná­riusok, pártbizotságok, fe­vekben dolgozó elvtársak így viszonyuljanak a töme­gek érdeket szolgáló párt­ós kormányhatározatainak végrehajtásához. A budapesti kommunista aktívának meg kell érte­nie és értetni egész párt­tagságunkkal és Budapest összes dolgozójával, hogy az életszínvonal emelése a párt vezetése alatt csakis a dolgozó nép kemény mun­kájának eredménye lehet. A nép sajátmaga jólétének kovácsolója, ha valaha, ak­kor itt érvényes a közmon dás: „Segíts magadon, az isten is megsegít.” Aki nem takarékosko­dik az anyaggal, ener­giával, aki nem hajtja végre az önköltségi ter­vet, az akadályozza az életszínvonal emelését, azt a jövőben a párt- és állami vonalon fele­lősségre kell vonni. nem vérteztük fel megfele­lően a legutóbbi gazdasági intézkedésekkel kapcsolat-1 ban. A rendszeres politikai információ és a politikai előkészítő munka hiánya miatt párttagjaink. Sőt ak­tivistáink tájékozatlanná áltak. Feltétlenül szükséges, hogy az informálatlanságot megszüntessük és ezért a i c Központi Vezetőség határo-1 t lelős állami, gazdasági szer­Kommunisták az élre ! A Központi Vezetőség! kiadta a jelszót: „Kommu­nisták az élre, az új sza­kasz politikájának megva­lósításáért!” Ezért most is egyik leg­fontosabb feladat, hogy a kommunisták járjanak min­denütt az élen, álljanak élére a termelésnek és ma­gyarázzák meg a párt po­litikáját és mutassanak példát. A kommunista funkcio­náriusok, aktivisták, párttagjaink járjanak élen a termelésben, a rend, a fegyelem meg­szilárdításáért, a szer­vezettség megjavítá­sáért, a takarékossá­gért, az önköltség- csökkentéséért vívott harcban. A budapesti pártbizott ság felhívja Budapest ösz- szes kommunistáit és pár- tonkívüli dolgozóit, szer­vezzünk széleskörű tömeg- mozgalmat, nemes vetél­kedést a kerületek, tizemé!;, hivatalok és az egyes dolgo­zók között is, hogy a he­lyi lehetőségek maximális kihasználásával ki tesz töb­bet, ki cselekszik gyorsab­ban a közszükségleti cik­kek termelésének emelése, a takarékosság, a termelé­kenység emelése, az ön­költség csökkentese és az életszínvonal emelése érdé kében. A budapesti pár bizottság mozgósítja vala mennyi budapesti pártszer vezetét, valamennyi akti vistát és párttagot, egész Budapest dolgozó népét az átmeneti nehézségek leküz désére, a Központi Vezető ség, a kongresszus határo zatának végrehajtására, az új szakasz politikájának következetes megvalósítá sara. A MA VÁG derék dol­gozói által kezdemé­nyezett negyedik ne­gyedéves termelési ver­senyt tegyük a széles tömegeket, minden dol­gozót átfogó tényleges mozgalommá. amely minden üzemben minden üzemegységben és brigádban, minden dolgozó számára az ez évi tervből konkrét, meghatározott fel­adatot old meg. zatában kimondotta: a jö­vőben fontos politikai, gaz­dasági intézkedések végre­hajtása előtt a pártaktívát, a pártot nemcsak tájékoz­tatni kell az intézkedések­ről. de félreérthetetlenül meg kell magyarázni, hogy miért szükségesek ezek, s a kormány milyen célt követ az intézkedések végrehaj­tásával. (Taps.) A mezőgazdaság fejlesztése munkáspolitika A kommunisták felelőssége Kedves elvtársak! A Köz-; ponti Vezetőség nyíltan feltárta a különféle vezető szervek, egyes gazdasági vezetők hibáit. Anélkül, hogy ezt a bírálatot csök­kenteni akarnánk, feltétle­nül szükséges rámutatni arra is, hogy nem lennének ilyen nagyok a nehézsé­geink s nem követtünk volna el annyi hibát, ha Budapesten minden kom­munista a maga posztján felelősségteljesen helytállt volná. Ez a felelősségérzet hi­ányzik jónéhány felelős elv­társból, akik opportunista módra, liberálisan szemet hunynak a bajok előtt. — Tudjuk, hogy a termelés frontján áll vagy bukik az életszínvonal emelése. — Hosszú idő óta mégis száj­tátian nézzük - egész Buda­pesten, saját kerületünk­ben, üzemünkben a lazasá­got, a fegyelmezetlenséget, a pazarlást, az ellenség romboló, kártevő munká­ját, s hagyjuk, hogy azon a területen, amiért mi va­gyunk felelősek, szemünk előtt romoljon a helyzet. Miért tűrik a budapesti aktivisták, felelős funk­cionáriusok, gyárigazgatók, üzemvezetők, főmérnökök, mérnökök kerületükben, üzemükben, a különböző munkahelyeken és hivata­lokban ezt a helyzetet? Számos elvtársból hiányzik a kommunista bátorság és helytállás. Kialakult nálunk a kom­munista pártban megen­gedhetetlen, furcsa mun­Elvtársak! Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a bu­dapesti kommunistáknak csak az ipar terén van fel­adata. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy pár­tunk és népünk előtt álló, jelenleg legdöntőbb fel­adat, döntő láncszem a mezőgazdaság fejlesztése. Az ellenség igyekszik úgy feltüntetni, hogy a mezőgazdaság fejlesztése és a dolgozó parasztságnak juttatott támogatás nem munkás-, hanem paraszt­politika. A budapesti kom­munistáknak, a munkásosz­tálynak a leghatározottab­ban vissza kell utasítani az ellenségnek ezt a rágalmát. A mezőgazdaság fejlesztése következetes munkáspoli­tika, mert több élelmiszer termelésén keresztül lehet­séges kizárólag a munkás- osztály életszínvonalának emelése. A mezőgazdaság fejlesztése a munkásosztály reálbére és életszínvonala emelésének elengedhetetlen feltétele. Meg kell érteni, hogy ha a dolgozó parasztság nem fokozza a mezőgazdasági termelést, ha nem lesz több bús. zsír, kenyér és egyéb élelmiszer, nem emelked­het az ipari munkásság, a városi lakosság életszínvo­nala sem. Ezért a budapesti kommunistáknak, a munkásosztálynak az eddiginél jobban kell biztosítani, hogy üze­meink elegendő meny- nyiségben termeljenek mezőgazdasági kis- és nagygépeket, mezőgazdasági szerszámokat és eszközöket és több köz­szükségleti cikket juttassa nak falura a dolgozó pa raszt súgnak. A pártmunkának legdön­tőbb fogyatékossága a tö­megmunka elhanyagolása. Ez ma pártmunkánk leg­gyengébb pontja. Egyes pártszervezeteink és párí- funkcionáriusaink nem bíznak eléggé a tömegek, a munkásosztály hatalmas al­kotó erejében, s nem tá­maszkodnak eléggé bátran tömegekre. Azt hiszik, parancsolgatásokkal, ren deletekkel megoldhatják a feladatokat s ezért nem fo­lyik a halározalok kielé­gítő végrehajtása, mert az új szakasz politiká­ját csakis a milliós tö­megek aktív támogatá­sával, bevonásával és aktivizálásával lehet jól megoldani. A budapesti pártbizott­ság ezért felszólítja Buda­pest minden kommunistá­ját, hogy számolják fel a pártmunka bürokratikus, adminisztráló módszerét és helyébe a vezetés főmód­szerévé a tömegek állandó politikai nevelését kell tenni. Vezetni, elvtársak, első­sorban annyit jelent, mint meggyőzni a tö­megeket újra és újra, nap, mint nap türelme­sen megmagyarázni a párt és a kormány po­litikáját és intézkedéseit. Politikai munkánk sok­kal bátrabb és határozot­tabb legyen. Mindenütt ve­gyük fel az ellenség aljas suttogó propagandája ellen a harcot, akár a jobboldali szociáldemokraták, akár a klerikális reakció részéről, vagy egyéb formában je­lentkeznék. Minden kerü­letben, minden üzemben, minden lakóházban, hiva­talban a kommunista elv­társak irányítsák a közvé­leményt. A politikai tömegmunka, a párt és a tömegkapcso­lat megvalósításának döntő feltétele az is, hogy érzékenyebb legyen a fülünk a dolgozók ál­tal felvetett jogos sé- —' ™.. I.natiaeviikra és ne csak mcgaaiig*»- suk, hanem gyorsan or­vosoljuk is azokat. Mennél jobban védi a párt, a kommunisták, a dolgo­zók érdekeit, annál na­gyobb lesz a dolgozók bi­zalma a párt, a kommunis­ták és a népnevelők iránt. Elvtársak! Közeledik 10 éves évfordulója annak, i hogy hazánkat a dicső1 Szovjet Hadsereg felszaba-j ditotta. 10 év nem sok idő egy nemzet életében. Mégis| a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály pártunk vezetése alatt né-1 pünk évszázados problé­máit oldotta meg. 10 év, alatt mélyreható szocialista forradalom zajlott le ha­zánkban, amely gyökéré-1 ben megváltoztatta gazda-, sági rendünket, társadalmi: szerkezetünket. Népünk pártunk vezetése alatt gyö-! zelemről-győzelemre halad-i va, rövid évek alatt meg-; valósította Marx-Engels 100’ év előtti tanítását, kisajá-j títottuk a kisajátítókat, és. munkásosztályunk a szocia-; lizmust hősiesen építő ural-; kodóosztály lett. Nem ke-, vés nehézséggel küzdöttünk mi már meg az elmúlt 10 évben, nagyobb nehézségen! — például az infláció fölött! — úrrá lett pártunk és né-j pünk, nem kétséges, hogy sikeresen leküzdjük ezt az. átmeneti nehézséget is. Mi a biztosítéka ennek? Az, hogy van fejlett ipa­runk, nagyszerű, harced­zett munkásosztályunk és kiváló műszaki értelmisé­günk. Az, hogy van fejlődő me­zőgazdaságunk, nagyszerű dolgozó parasztságunk. Az, hogy van képzett* nagyszerű értelmiségünk, akik becsülettel szolgálják a népi demokráciát. Biztosítéka annak, hogy a júniusi fordulat, a Illj kongresszus határozata, út­mutatása helyes, amelynek megvalósítása biztosítja a népjólét emelését, a szo­cialista Magyarország fel­építését. (Percekig tartó taps. — mindenki feláll, — felkiáltások: tljen a párti Éljen a párt!) Elvtársak! Komoly hiba, hogy az utóbbi időben csök­kent a kommunista éber­ség és elvtársaink jelentős része nem látja es nem kí­séri eléggé figyelemmel az ellenség kártevő és rom­boló munkáját. Az utóbbi időben alig esik szó az el­lenségről. pedig az életszín­vonal emelkedését csak akkor tudjuk megvalósí­Most, amikor a Központi Vezetőségünk harcra hív az új szakasz politikájának határozott, maradéknélküli' végrehajtásáért, az ellenség aknamunkájának leküzdé­sére, a habozok és ingado­zók ellen, a termelés emelé­séért, az önköltség csökken­téséért, a termelékenység emelkedéséért, a pazarlás ellen. A budapesti kommu­nisták azzal fognak vála­szolni, hogy , egyemberként állnak talpra és mozgósíta­ni fogják Budapest munká­sait, összes dolgozóit e ne­mes nagyszerű célkitűzé­sért.” Az aktívaértekezlet egy­hangúan elfogadta a javas­latot. Az ülés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Kovács István elvtárs be­számolójához többen hozzá­szóltak. A felszólalásokra Kovács István elvtárs válaszolt, vé­gül Farkas László, a buda­pesti pártbizottság másod­titkára határozati javasla­tot terjesztett. a pártaktíva elé A határozati javaslat szö­vege a következő: „A Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártszer­vezetei aktivistáinak 1951 október 12-én tartott gyű­lése egyöntetűen, lelkesedés­sel fogadja pártunk Köz­ponti Vezetősége október 3-i határozatát és magáévá teszi mindazokat a célkitű­zéseket, amelyeket Kovács István elvtárs a beszámoló­ban a budapesti pártérte­kezletek elé javaslatként felvetett, Vezetni annyit jelent, mint meggyőzni a tömegeket A határozat Fokozzuk az éberséget is megverjük és visszaszo­rítjuk az ellenséget. A Központi Vezetőség üiése foglalkozott a párt- . aktíva helyzetével és szere­■ pével, a vezetés és a kü- . zépkáderek kapcsolatával. ■ A Központi Vezetőség meg­■ állapította: hiba volt, hogy ; párttagságunkat politikai- - lag nem informáltuk és

Next

/
Oldalképek
Tartalom