Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

NÉPLAP

1954 október 13, szerda

s

IFJÚSÁGI ÉLET

A cseugerújíalusi liatalok példája

A csengerűjfalusi Haladás tsz. DISZ-fiataljai mihelyst tudomást szereztek a DISZ Központi Vezetőség silózási versenyfelhívásáról, tanácskozásra gyűltek ösz- sze. A tanácskozáson megvitatták: hogyan és milyen módon csatlakozzanak a versenyfelhíváshoz. A vita eredményes volt. A fiatalok elhatározták, hogy szövetkezetükben védnökséget vállalnak a silózási terv teljesítése felett.

E munkájuk megkezdését és tervük megvalósításának sikerét nagyban elősegítette Takács Józ-'ef, a tsz. elnöke is. A fiatalok csakhamar nagy lendülettel és szorgalommal kezdtek vállalásuk teljesítéséhez. És hozzá tehetjük: jé eredménnyel. Egy nap alatt több, mint 150 köbmétert silóztak. A munkában példamutatóan kivették részüket Végh Júlia, Végh Sándor, Mike Lajos, Vincze István és még több fiatal.

Egy közmondás mondja: „evés közben jön meg az étvágy ’. így voltak ezzel a Haladás tsz. fiataljai is. — Elhatározták, hogy eredeti silózási tervüket még 100 köbméterrel túl fogják teljesíteni, hogy a fiatalokhoz intézett versenyfelhívás teljesítésében jó eredményeket tudjanak elérni. — Másrészt pedig bő takarmánnyal segítsék elő az állattenyésztés fejlődését, a közös vagyon növelését.

Bállá László.

A DISZ munkája az iskolákban

A tanítóképzőben nagy feladata van a DlSZ-szer- vezetnek. Mindenek előtt a tanulmányi eredményt kell állandóan fokozni, mert legfőbb feladatunk: a tanulás. A jó tanuláshoz pedig szükséges a fegyelem, az öntudatos fegyelem megteremtése. Ezenkívül még feladata a közösségi szellem, a bajtársi segítség, az élénk mozgalmi élet kialakítása.

Hogyan valósítja meg ezeket a feladatokat a mi iskolánk ifjúsága?

A DISZ-szervezet sok segítséget ad a tanulóknak jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A házi feladatokat reggelenként '.ellenőrizzük. Segítünk azok- 'nak, akik gyengébbek, vagy hiányoztak s elmaradtak a tanulásban. Kialakítottuk azt a légkört, hogy a jobb tanulók segítenek a gyengébbeknek.

Az egyes osztályok DISZ- vezetősége elbeszélget azokkal, akik gyengébben felelnek az osztályfoglalkozáso- ;kon. A hanyagokat felelősségre vonjuk. Gondoskodunk arról, hogy akik rosszul felelnek, megfelelő segítség mellett javítani tudjanak. Azok, akik egyegy tantárgy iránt különleges érdeklődést tanúsítanak, a szaktanári vezetéssel működő szakkörökben fejthetik ki képességeiket.

Sajtóbeszámolókat is tartunk. Megemlékezünk egy- egy évfordulóról Legutóbb például kis ünnepség keretében emlékeztünk meg a néphadsereg napjáról. Erre a célra felhasználjuk az iskolarádiót. Az iskolarádió segítségével értékes zeneműveket közvetítünk, ami elősegíti az ének- és zenetanulást. A fiatalok között helyesírási és helyes magyarság kiejtési versenyt szerveztünk. De nem feledkezünk meg az ifjúság szórakozáséról sem. A fiúiskolával együtt klub-délutánokat rendezünk. Itt tanulásunkat elősegítő kultúrműsorokat adunk elő, utána pedig táncolunk.

A munkánkat — eredményeket és hibákat egyaránt — DISZ-taggyűlésen értékeljük. Ismertetjük a fiatalokkal a tanulmányi eredményeket. — Ugyanakkor megszabjuk a feladatokat is. Az osztálytitkárok rendszeresen beszámolnak arról: az osztályok hogyar teljesítették feladatukat. A;

elhangzott beszámolókat vita követi. Igen sok fiatal szól hozzá, elmondja véleményét és javaslatát. Ez nagy segítség a vezetőség részére. A legutóbbi taggyűlésünkön értékeltük a fiatalok nyári munkáját. — Örömmel állapítottuk meg, hogy nagyon sokan vettek részt a termelő munkában. A fiatalság egyhangúlag elítélte azokat, akik közömbösek és fegyelmezetlenek voltak. Nekünk nagyon fontos, hogy az ilyen hibák ellen könyörtelenül harcoljunk, mert tanulmányaink befejezése után mi leszünk az ifjú nemzedék nevelői. S ha mi nem leszünk fegyelmezettek, akkor hogyan fogjuk majd fegyelemre nevelni a jövő nemzedéket?

DISZ-szervezetünk élére új vezetőség került. Reméljük, hogy ' a továbbiak során is eredményes lesz munkánk. Feladatunk továbbra is a tanulmányi eredmények megjavítása. Mi bízunk abban, hogy az ifjúság bevonásával és a tanári kar segítségével sikeresen végrehajtjuk a DISZ-re háruló feladatokat.

Mike Erzsébet.

Vasárnap volt a fehérgyarmati járási könyvtár ünnepélyes átadása. A hatodik járási könyvtár nyílt mag ezalkalommal megyénkben. Ez a tény ismételten azt bizonyítja, hogy kultúrpolitikánk nemcsak hirdeti a nép anyagi fel- emelkedése mellett a szellemi, műveltségi szint emelkedésének szükségét, hanem nagyon r.ok áldozattal vállalja is ennek a programúinak megvalósítását.

Az ünnepség a szépen rendbehozott könyvtári helyiségekben folyt le, a katonás rendben összeállított háromezer könyv sorai között. A község lakosai, a könyvszerelő olvasók megtöltötték a termeket, kíváncsisággal vegyes büszkeséggel nézegették a szép olvasótermet, keresgették a könyvek tarka sorai között a nekik legmegfelelőbbeket.

Vasas Sándorné, a járási tanács elnökhelyettesének megnyitója után Gacsó László, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője adta át a járásnak a könyvtárat. Beszédében rámutatott az új kormány- programm eredményeire és arra. hogy a könyvtáraknak milyen hatalmas feladatot kell végrehajtani, ha meg akarnak felelni hivatásuknak: a nép művelődési vágyának kielégítése és irányítása a legtöbb kötelességük. Köszönetét mondott mindazoknak, akiknek része volt a könyvtár létrehozásában, s felhívta a jelenlévőket, hogy tegyek a kulEGY MŰVEZETŐ TAPASZTALATAI

Munkában eltöltött hosz- szú évek tapasztalata megtanított arra, hogyan kell a dolgozókkal bánni, ha jó eredményt akarunk elérni.

Általában a vezetők hajlamosak arra, hogy csak utasításokat adnak ki és nem veszik figyelembe, hogy ezt legalábbis őhoz- zájuk hasonló öntudatos emberek fogják végrehajtani. Ezért van aztán any- nyi baj és meg nem értés a vezetők cs dolgozók között.

Példával szerelném alátámasztani, hogyan lehet megértéssel egészen nagy eredményt elérni ott, ahol már úgylátszott, nem lehet segíteni. Üzemünkben, a kisvárdai Vulkánban dolgozik Perénvi Ferenc és Dicső László vasöntő. — Mindketten az esti technikum növendékei. A művezetők, diszpécserek utasításait csak abban az esetben fogadták el, ha az ne- ,kik megfelelő és kielégítő volt. Állandóan hangoskodtak, tervüket csak igen ritkán teljesítették és azt is gyakran 40—70 százalék selejttel. Kettőjük között mindig Perénvi Ferenc volt a hangadó. A főművezető hozzám küldte őket azzal, hogy „nem bír velük”. El- bocsájtásukat javasolta. Ismertem az előzményeket, s íaazat adtam akkor a művezetőknek: ilyen rendbontókkal nem lehet együtt dolgozni. A fiúknak már túl sok volt a rovásukon.

\ két dolgozóval elbeszélgettem, megbíráltam pár szóval viselkedésüket és közöltem velük, hogy nem dolgozhatnak tovább az üzemben. A fiúk visszamentek még ledolgozni a műszakot.

Utána, amikor visszatért nyugalmam, gondolkozni kezdtem, hogy mi váltja ki azt a sok ferde- séget a két dolgozóban. — Rájöttem, hogy nem egészen bennük van a hiba. Elhatároztam, hogy teszek velük egy próbát. Munkaidő után behívattam őket az irodába. Leültettem, cigarettával kínáltam őket és közöltem velük elhatározásomat: 10 napra felfüggesztem az elbocsáitás*. — Közben, ahogy beszélgettünk, elmondották, hogy nekik mindenki csak parancsol, nem hallgatják meg őket és ezért sokszor el vannak keseredve. Ezért nem tudnak jói és eredményesen dolgozni. Meg aztán nem is kapnak segítséget.

Azóta hosszabb idő telt el. Elég nehéz munkát kaptak, de egy-két napon belül annyira megemberelték magukat, hogy majdnem seleUmentesen 160—190 százalék között teljesítették normájukat. . Keresetük elérte a havi 1.700 forintot, ménedig tisztán, seleitle- ve-ás nélkül. Igaz, hogy nnoonta gyakran felkerestem őket munkahel v(ikön hacsak nár percre is. és mert jól végzik r-”nkáju- kat, megdicsérem őket. —

Anaiole France

Ügy érzem, sokat javultak mind a ketten.

Amikor nemrég visszajöttem szabadságról, meglátogattam a két dolgozót a munkahelyen. Tapasztalataimat elmondottam az öntöde művezetőinek, akik korábban arról panaszkodtak, hogy az üzemrészben vannak olyan dolgozók, akikkel „nem lehet bírni”. Kértem a főművezetőt, látogassuk meg őket munkahelyükön. Közeledésünkre pirosra gyűlt a két dolgozó arca. Kiderült, hogy olyan szekrényt akartak összerakni — utasítás ellenére, — amely szétszedés közben leszakadt és ők kijavították. Ezzel esetleg selejtessé válhat egy csomó munka darab.

A művezetőknek javasoltam. hogy legyenek közvetlenebbek. figyelmesebbek a dolgozókhoz. No menjenek el közömbösen a munkájukat végző dolgozók mellett, érdeklődjnek nscsak munkájukról, hanem családi ügyeikről, egészségügyi állapotuk felől és ha panaszt hallanak, továbbítsák vagy intézzék el kérésüket. Hívják fej műszaki társaim figyelmüket a kulturális és szakmai továbbképzésre is. Rákkal közvetlenebb viszonyba ke'i kerítinlök a

frh e t 1 *- í r1 e'T q V p

munkásokkal, s ez szebb termelési sikerekben fog mutatkozni.

Kriveczkv

a kis"árdai Vulkán főmérnöke.

1924 október 12-én, 30 éve lépett át a való élet világából a megnyugvás, a pihenés végtelenségébe. Neve 30 év távlatából is ragyog, sőt egyre fényesebben ragyog; nemcsak úgy, mint Jaurés, Zola barátjának, egy nagy francia hazafinak alakjaként, hanem mint a világirodalom egyik legnagyobb büszkeségeként is.

A krónika szerint java férfikorban vált rendszeres, hivatásos íróvá. 40 éves koráig alig írt valamennyit. — A szenátus könyvtárának vezetőjeként élte a viszonylag jómódú francia polgár életét. írásaival, első könyveivel inkább csak önmagát, saját értékeit keresgette, kutatgatta, méregette: erőpróba volt ate- kintetben, hogy milyen széles horizontú a látóköre, milyen gazdag a szellemi tarsolya; mi fér a világból agyába, szívébe, mit tud sugározni, adni önmagából a világnak. >— Sokat utazott, sokat tanult. Világnézetét illetően Voltaire-tanítvány volt.

A haladó, szabadgondolkodó francia polgárok életútjából a híres, 1898- h"n lezajlott Drovfus-pcr zökkentette ki. Mint ismeretes. felvonult ennek a pernek ürügyén a francia nagytőke, a hadiipar, a militaristák tábora. — Dreyf.ust azzal vádolták, hogy kém. eladta Franciaország katonai titkait. Aratóié prance kilépet* a ovuoodt hét’-öznapok cg”, f'angúságábó'. me.gszo- kottságából és a Drevfo"- rw»r mellett’ őllósfogiekici^Vpl r'-1> 'bfofl «arv'il *->

szne!«lifta nárf. a balo'dol mellé állott. Szenvedélyes

igazságszeretete, az író harcos igazságtörekvése Zola és Jaurés mellé állította. Az előkelő arisztokrata, nagypolgári szalonok elegáns, megbotránkoztató gőgjével szakítva, az új fegyvertársakhoz, a baloldalhoz, Zoláékhoz állt, mert szenvedélyes igazságszeretete, becsülete ezt a lépést diktálta számára. Pedig az irodalmi krónika szerint Zolát nemigen szerette, (már mint Zola művészeti alkotói módszerét, (naturalista

írásmódszerét), de a Drey- fus-per során kibékült vele, mellé állt.

Anatolc France, az egykori jómódú szenátusi könyvtáros, az előkelő arisztokrata szalonok közkedvelt és gyakori vendége így jutott el a munkásgyülekezetekhez, a néphez. A néphez való visz- szaterése nemcsak politikai munkáiban, nemcsak írásműveiben de- monstrálódott, hanem abban is, hogy özvegysége folytán másodszor feleségül egy előkelő márquise- nak, France barátnőjének a szobalányát kérte meg. France nagyapja falusi varga volt, apja 20 éves koráig földműves, katonakönyve szerint zsellérfiú.

Analole France írói példája, munkássága, életműve irodalmi, történelmi tanulság minden idők írójának, gondolkodójának, értelmiségének és harcos példakép a néphez való hűségben, a néppel való azonosulásban egyaránt.

4 népi Kínáról,

a Távol-Kelet 600 milliós' nagyhatalmáról szinte napról-napra kap hírt a nagyvilág. Tíz és tízezer kilométerre száll az üze- net, hogy megszületett az új alkotmány, hogy halai-’’ más egységben ünnepelte1 a nép szabadságának ötö->' dik évfordulóját. Tudunk örömükről, bánatukról, világraszóló sérelmeikről. —< Tudunk arról, hogy a Kí- nai Népköztársaságot az amerikai imperializmus megakadályozza abbanj hogy elfoglalja méltó he- ’ Ivét az Egyesült Nemzet tek Szervezetében. Tu-1 dunk arról, hogy szintén amerikai mesterkedés révén Tajvant leszakították az anyaország testéről. Ismerjük a kínai munkások, parasztok eredményeit. —* Pár hónapja örömmel tapasztalhattuk, hogy az imperializmus minden ármánya ellenére a népi Kína a diplomáciai élet porondjára lépett, s Genf- ben hozzásegítette a tár-i gyaló feleket az indokínai’ béke megteremtéséhez.

Ismerjük Kínát, s csató az öröm érzésével lehet írni arról, hogy ez a te-* kintélyes nagyhatalom a legszorosabb együttműködést teremti meg a béketábor országaival, s rendezni kívánja viszonyát a többi államokkal is. — A legújabb kínai hír nagy- jelentőségű fzovjét-tóínai megállapodásokról szól.

A béke két nagyhatalmának képviselői behafó tanácskozásokat folytattak Pekingben, s olyan közös kormánynyilatkozatokat adtak ki, amelyek méltán felkeltik az egész világ érdeklődését. A nyilatkozat leszögezi, hogy a két állam teljes mértékben egyetért az együttműködés tekintetében és a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdésekben egyaránt. Mindkét nép szívből kívánja, hogy a szoros együttműködés tovább fejlődjék s gyümölcsözzék. A népi Kína ENSZ-tagsága és Tajvanhoz való joga ügyében | száll síkra ezután a kormánynyilatkozat. Kifejezi azt az óhajt, hogy normalizálódjék a két ország viszonya Japánhoz, s politikai és gazdasági kapcsolatok hozzák közelebb' egymáshoz őket.

A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság a barátság jegyében állapodott meg arról is, hogy 1955 május 31-ig kivonulnak a szovjet csapategységek Port Arthur közösen használt hadikikötőjéből. A; Szovjetunió átadja Kínának a szovjet-kínai vegyestársaságokat is. Tudományos-műszaki együtt-1 működést teremtenek a népgazdaság valamennyi ágazatában, s a további kapcsolatok fejlesztése érdekében a kínai Lancsou és a szovjet Alma-Ata között vasútvonalat építenek.

Nem kétséges, hogy a két nagyhatalom tovább mélyülő barátsága, fejlődő gazdasági kapcsolata gyümölcsöző lesz, s hozzájárul a Távol-Kelet és az egész világ békéjének megőrzéséhez;

túra központi várává ezt a könyvtárat azzal, hogy a haladó írók alkotásait olvassák, tanulmányozzák a szakirodalom alkotásai mellett.

Ezután Szabó Pál Kos- suth-díjas író — aki éppen Gyarmaton tartózkodott a közgazdasági technikum vendégeként — szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy az ő írói tapasztalatai szerint a nép szereti a könyvet, s ha nem volna meg benne ez az igény, akkor is lenne értelme annak, hogy óriási költséggel könyvtárakat telepítsenek falura. „A könyv utánamegy annak, aki szereti‘‘ — mondotta, s ezzel azt fejezte ki, hogy megvan a hite abban, hogy Fehérgyarmat és a hozzátartozó járás lakosai valóban szeretik a könyvet. — Megállapította, hogy ennek a vidéknek népe, minden régi elhagyatottsága ellenére is megőrizte a műveltség iránti szomjúságot. Ezt a szomjúságot kell kielégíteni ennek a könyvtárnak is, hiszen a szocializmus felépítése, a hatalom megtartása elsősorban műveltség kérdése.

A megjelentek melegen ünnepelték a közszeretetben álló írót.

Ezután a járási tanács elnöke vette át a könyvtárat, s megfogadta, hogy a tanács minden erővel támogatni fogja az új intézményt.

Este kultúrműsor és irodalmi előadás folytatta ezt I a szép, bensőséges avató-' ünnepséget. S. B.

kantja uiLumtnujij annak, aki ize réti...”

Járási könyvtár nyílt Fehérgyarmaton