Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
1951 október 12, kedd NÉPLAP $ Népgstzdstság’imk helyzete és feladatai (Folytatás a 2. oldalról.) teleket: a termelőberendezések kellő karbantartását cs idejében való felújítását, takarékos, de folyamatos anyagellátást, a termelés szervezett, tényleg tervszerű menetét. Szalai elvtárs ezután az 1955-ös népgazdasági terv irányelveit ismertette, majd így folytatta: Felszámoljuk a mezőgazdaság elmaradását Nehézségeink leküzdése, a szocializmus építése szempontjából döntő jelentősége van a mezőgazdaság elmaradása következetes felszámolásának, a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének. Amikor a párt meg akarja oldani a kenyérgabonakérdést, elsősorban a munkásosztály érdekét képviseli, mert a kenyérgabonakérdés megoldásának célja a munkásosztály és az egész dolgozó nép állandó és zavartalan kenyérellátásának biztosítása. Ezt a kérdést .pedig máskép megoldani nem lehet, mint úgy, hogy ■fokozzuk a parasztság érdekeltségét a kenyérgabona termelésében. A mezőgazdasági termelés fejlesztése akkor lesz sikeres, ha az állam mesz- szemenő anyagi, technikai, pénzügyi és szakmai segítségét egybekapcsoljuk a termelői érdekeltséggel. A . mezőgazdaság olyan termelési ág, ahol a termelés fejlesztése elkerülhetetlenül a termelők életszínvonalának emelkedésével jár együtt. De ez az egyetlen lehetséges módja a munkásosztály életszínvonala emelkedésének is. A kettő a legszorosabban összefügg. Ha a paraszt nem fokozza a termelést, nem emelkedhet a munkás- osztály életszínvonala. Enél- kül pedig nincs szocializmus. Ha helyesen folytatjuk a szabadpiaci kapcsolatok ki- szélesítésének, az anyagi érdekeltség növelésének politikáját, úgy ez jelentős mezőgazdasági többtermelésre és ennek kihatásaként — a parasztság vásárlóerejének csökkenése nélkül — a szabadpiaci árak csökkenésére fog vezetni, ami az egész népgazdaság és különösen a munkásosztály javára szolgál. Ez a mezőgazdaság terén mutatkozó nehézségek kiküszöbölésének, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának egyetlen járható útja. A pazarlás megszüntetése tézkedéseket kell hozni a termelékenység gyors emelésének és az önköltség jelentős csökkentésének biztosítása érdekében, figye- lembevéve, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése csak tervszerű műszaki és szervezeti intézkedésekkel valósítható meg. 5. Következetes harcot kell folytatni minden téren a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. A költség- vetési kiadásokat összhangba kell hozni gazdasági lehetőségeinkkel. Folytatni kell a racionalizálást, ugyanakkor szervezetten elő kell segíteni a racionalizálásból kifolyólag elbocsátottak termelőmunkakörbe való elhelyezését. 6. Harcot kell folytatni a vezetés módszerének gyökeres megjavításáért, a bürokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen. Következetesen fel kell számolni a gazdasági vezetők gyakran megmutatkozó felelőtlenségét és tehetetlenségét. Ügy kell megváltoztatni a vezetés struktúráját, hogy minden gazdasági vezető saját munkaterületén önállóan tömegmunkát, népünk szakadatlan nevelését kell tekinteni. A párt szervező- és nevelőmunkája kell hogy a párt és a kormány politikájának sikeres végrehajtását szolgálja. A párt és ennek megfelelően a kommunisták kell hogy irányítsák a népi milliók harcát a szocializmus építése minden területén. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a kommunisták példamutatása, mert csak e példamutatás nyomán követik a kommunistákat a pártonkívüli tömegek. Több gondot kell fordítani pártunkban a kommunisták nevelésére. Sajnos, ezt az utóbbi időben szintén elhanyagoltuk. Arra kell nevelni a párttagokat, hogy minden téren élenjárjanak, hogy példát mutassanak és különösen meg kell értetni a kommunistákkal, hogy feladatukat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha szakadatlanul nevelik és szervezik népünket a párt és kormány határozatainak végrehajtására. A kommuA nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdasági és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbülésének, az állami és gazdasági apparátus bürokratikus kinövései megszüntetésének. A takarékossági intézkedések, a bürokratikus apparátus leépítése nagyban hozzájárul a termelés emeléséhez, az önköltség leszorításához, az átcsoportosítás simább végrehajtásához. Ugyanakkor, amikor kellően méltányoljuk a takarékosság, a pazarlás elleni harc, a racionalizálás fontosságát, helytelen volna, ha ezek az intézkedések elvonnák figyelmünket az alapvető tényezőktől: a termelés kérdéseitől. Gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a takarékossági intézkedések mögött ne bújhassanak meg olyan rendelkezések, amelyek ténylegesen az életszínvonal csökkentését jelenthetnék. A létszámcsökkentéssel kapcsolatban is biztosítani kell, hogy a nemproduktív munkaköröket betöltő dolgozók leépítése átgondoltan, szervezetten folyjék és hogy produktív, hasznos munkakörökbe való áthelyezésükről emberségesen gondosko- I dás történjék, rendelkezhessen és teljes mértékben vállalja is érte a felelősséget. A gazdasági vezetőktől meg kell követelni munkaterületük tényleges helyzetének, az ott ható eleven tényezőknek ismeretét. Általános harcot kell indítani a rendeletek és utasítások tömkelegé, a bürokratikus intézkedések ellen. Kevés határozatra és utasításra van szükség, de ezek végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Helyre kell állítani a gazdasági élet minden területén az Legfontosabb feladataink Mindezek alapján, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyekre összpontosítani kell a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép figyelmét, hogy biztosítani tudjuk népgazdaságunk egészséges, tervszerű fejlődését? 1. Sorrendben és jelentőségben legelsőrendű feladat, amelynek betöltése alapja az összes többi feladatok megvalósításának, az egység további megszilárdítása pártunk soraiban, az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósításában, és ami ettől elválaszthatatlan: gazdaságpolitikai célkitűzéseink egyöntetű értelmezése pártunk összes szerveiben, egész tagságában. 2. Meg kell gyorsítani a termelés emelkedését mind az iparban, mind a mező- gazdaságban. Maradéktalanul végre kell hajtani a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatokat, hogy biztosítsuk a mező- gazdasági termelés gyors emelését. Különös gondot kell fordítani a kenyérgabonatermelés, a mezőgazda- sági exporttermékek termelésének növelésére a parasztság anyagi érdekeltségének fokozása alapján. — Folytatni kell az erőfeszítéseket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdítása, terméshozamuk és jövedelmezőségük [okozása érdekében. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdése ténylegesen a párt és az állami munka homlokterébe kerüljön. 3. Iparunk számára ez első követelmény — az 1954. évi terv maradéktalan teljesítése. Az ipari termelés nagyarányú átállításával meg kell gyorsítani az ipar szerkezetének megváltoztatását. Az ipari termetes olyan növelésére van szükség, amely mellett az ipar mindenekelőtt jelentősen fokozza a mezőgazdaságfejlesztéséhez szükséges termelőeszközök, a lakosság szükségleteinek fedezésére alkalmas közszükségleti cikkek, valamint az exportigények kielégítéséhez szükséges termékek gyártását és biztosítja a népgazdaságnak szénnel és villamosenergiával való kielégítő ellátását.. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani a műtrágyaipar beruházásait és maximálisan fokozni kell a nitrogénműtrágya termelését. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági nagygépek, kisgépek és szeráruk minőségét és a gépek alkatrészekkel való ellátását. A fogyasztási cikkek gyártásában, a választék meghatározásában fokozottabban kell érvényre juttatni az állami és szövetkezeti kereskedelem igényeit. 4. A kongresszus határozatai alapján széleskörű inállami fegyelmet és a munkafegyelmet, és nem szabad elmulasztani á fegyelmet sértők példás megbüntetését. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Bátran kell jutalmazni, kitüntetni, előléptetni azokat, akik kitűnnek az új szakasz politikájának megvalósításáért vívott hafcban; ugyanakkor felelősségre kell vonni azokat, akik nem hajtják végre a rájukvonatkozó feladatokat. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában nagy szerep vár pártaktivistáinkra. Pártaktívánk kéri, hogy támaszkodjék rá pártunk fokozottabban feladatai megoldásában. Nem kétséges, hogy pártunk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításáért, a mező- gazdaság fejlesztésére vo- ! iratkozó határozatainak végrehajtásáért, a dolgozó nép életszínvonalának következetes emeléséért harcba lehet vinni a csaknem egyévtizedes legális harcban megedződött pártaktívánkat, amelyben nagy számban megtalálhatók a többévtizedes pártmozgalmi múlttal rendelkező, harced- zett kommunisták. Pártunk vezetése fokozottan kíván támaszkodni a pártaktívára, számít pártaktívánk lelkes, áldozatkész harcára gazdaságpolitikánk sikere érdekében. A pártmunka döntő láncszemének a folyamatos, fáradhatatlan, mindennapi nista pártmunka középpontjában az emberekkel való foglalkozás kell hogy álljon! A beszámoló ezután a tömegszervezeti munka megjavításával foglalkozott, majd rátért a falusi pártmunka feladataira. Mivel népgazdaságunk kulcskérdése a következő években a mezőgazdaság további fellendítése, küzdeni kell a falusi pártszervezetek munkájának erőteljesebb megjavításáért. A szétforgácsolt falusi párt- szervezeteket az egységes falusi pártaktívákon keresztül minél hatékonyabb erővé kell tenni; ilymódon el kell érni, hogy a falu politikai életének középpontjába kerüljön a falusi pártaktíva, hogy maga köré tömöríthesse a parasztságot, felvilágosító munkával fokozza a dolgozó parasztság termelési kedvét, politikai aktivitását. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a falusi kommunisták valameny- nyien nagyobb hozzáértést és érdeklődést tanúsítsanak a mezőgazdaság termelési problémái iránt; ismerjék mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés fő kérdéseit, sőt fontos részkérdéseit is. Helyes politikánk a legnagyobb vonzóerő a tömegek szemében; bátran népszerűsítenünk kell, siara kell szállnunk e politikáért. E politika ingadozás nélküli végrehajtása nyomán még szorosabban zárkózik fel pártunk mögé az egész munkásosztály és még szilárdabbá kovácso- lódik a munkás-paraszt szövetség, népi demokratikus államunk alapja. Egész népünk egységesen, határozottan, nagyobb lendülettel folytatja harcát a* új szakasz politikájáért, a népjólét programmjáért. A demecseri burgonyakeményítőgyár dolgozóinak vállalása november 7 és a tauácsválaszíások tiszteletére Mi, a demecseri burgonyakeményítőgyár dolgozói, csatlakozunk a MÁVAG dolgozóinak felhívásához, —< November 7 és a tanácsválasztások tiszteletére az alábbiakat vállaljuk: 1. 1954. évi termelési tervünket december 27-re, a keményítőipari cukortermékek termelését pedig no-" vember 28-ra, a tanácsválasztás napjára teljesítjük. 2. A IV. negyedévben terven felül 800 mázsa szörpöt gyártunk 426.000 forint értékben. Export-tervünket határidőre teljesítjük. A tervtúlteljesítés érdekében a 3-as számú választógépet a keményítőtej-termelés meggyorsítására üzembeállítjuk. Az elfogadott, de be nem vezetett újításokat bevezetjük. — A kísérletezésnél bevált és a műszinttervben szereplő hidrociklonokat a termelésbe beállítjuk. — A vagonberakást, a burgonyakirakást és az iszapgödör tisztítását gépesítjük. A vagonberakásnál a meglévő csörlőt októberben beszereljük, a burgonyakirakásnál pedig elkészítjük a „robotlapát” újítást, amivel megkönnyítjük a munkát és kiküszöböljük a fekbért. Az iszapgödör tisztításához két szállítószalagot állítunk be, amivel 1600 forint munkabért takarítunk meg. 3. Felkészülünk a télre. A keményítő-, víz- és gőzvezetékeket a hideg és a fagyás ellen szigeteljük. A beérkezett, de feldolgozásra később kerülő burgonyát úgy tároljuk, hogy fagy ne élhesse. 4. Csökkentjük az önköltséget. A kazánok rendszeres tisztításával és a szén helyes keverésével a fajlagos fútőanyagfelhasználást 2 százalékkal, 11.000 forinttal csökkentjük. Korszerűsítjük a széntárolást, hogy az a kazán közelében legyen és megóvjuk a portástól. A burgonyakirakásnál alátét-lemezt teszünk a vagonajtóba, hogy a burgonya lehullását, összetörését és az ezzel járó többletmunkát megszüntessük. Ezzel az óvóintézkedéssel mintegy 3.000 forint munkabért takarítunk meg. 5. A burgonyakeményítő kitermelését 74.1 százalékról 80 százalékra növeljük. Biztosítjuk az abszolút száraz anyag kitermelését. Ezzel 176 vagon burgonyát; takarítunk meg, amiből 27 vagon keményítőt tudunk készíteni. 6. Biztosítjuk, hogy a burgonyatörköly kimosható keményítőtartalma ne haladja meg a 0.3 százalékot. 7. Amunkagépeket szerszámokat a Nazarova^ mozgalomban személyszerinti megőrzésre vesszük át. Üzemrészenként és brigádonként párosversenyben harcolunk vállalásunk túlteljesítéséért, A dolgozók nevében: H. Nagy József párttitkár, Valkovics István igazgató. Lengyel Béla ü. b. elnök. B. Hajnal János sztahanovista szörpmester. Bilecz Károly sztahanovista keményitómester, ítélet Vosile Luca és társai ügyében Mint a lapok közlik, a Román Népköztársaság Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma 1954 október 4-fől 8-ig tárgyalta Vasile Luca, Alexandru Iacob, Ivan Sólymos és Dumitru Cernicica vádlottak ügyét. Számos dokumentum, a vádlottak teljes beismerése és a tanúvallomások alapján a bíróság megállapította, hogy Vasile Luca ellenforradalmi, államellenes csoportot szervezett, amely a dolgozók hatalmának alá- ásása, a mezőgazdaság le- ztillesztése céljából tevékenykedett, hogy meghiúsítsa a szocializmus építés sét Romániában. A Román Népköztársaság legfelső bírósága Va- sile Lucát halálra,, Alexandru Iacobot és Ivan Sólymost 20, illetve 15 évi kényszermunkára, Dimit.ru Cernicicét pedig háromévi1 börtönre ítélte. A román legfelső nem-1 zetgyűlés elnöksége megvizsgálta Vasile Luca kegyelmi kérelmét és a vádlott halálbüntetését élet-; fogytiglani kényszermunkára változtatta. Aíyiig-at-Xémetorsfc&sr »«jjraíelíejj.yvérzésé ellen A Dán Kommunista Párt-J nak a napokban megtartott értekezlete határozatot hozott, amely követeli, hogy maga a dán nép, ne pedig a kormány döntse el azt a kérdést, milyen álláspontra helyezkedik Dánia Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében. A határozat felszólítja a dán népet, hogy ne támogassa a német militariz- must és foglaljon erélyesen állást amellett, hogy a „német kérdést tárgyalások útján oldják meg, Németországot demokratikus, semleges államként egyesítsék és hozzák létre az európai kollektív biztonsági rendszert.” A határozat ezután így folytatja: A dán nép követeli, hogy hallgassák1 meg és maga dönthesse élj milyen határozatra kerül-< jön rá Dánia aláírása. Helyreigazítás Lapunk vasárnapi száJ mának „A III. pártkon-í gresszus határozatainak ta-1 nulmányozása a nyírbátori járási párt-végrehajtó bizottságon” című cikkébert közöltük, hogy október 15-én megkezdődik az új pártoktatási év. A cikknek ez az adata téves. A pártJ oktatás új esztendeje nemj október 15-én, hanem csak november 1-én kezdődik.
