Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-02 / 233. szám

'ÜUcuj {irótetárjdi egyjuiilfetek AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 233. szám ÁRA 5» FILLÉR 1351 október 2, szombat ((A4 ezß íziiLetik A naptári időszakot nézve, nincsen tavasz, sőt éppen ellenkezőleg, most köszöntött be a leveleket, virágokat hervasztó ősz. .De mégis mintha a tavasz varázslatos ereje költözött volna városaink és fal- vaink dolgozóinak szívébe. Új élet pezsdül hazánk­ban, új erő bontakozik ki a szabolcs-szatmári közsé­gekben is. Sorra alakulnak a Hazafias Népfront helyi bizottságai. Esténkint száz és száz ember indul el a gyűlésterem felé, hogy megválassza a bizottság tagjait s azután a bizottsági asztalnál mintha a falu teljes egésze ott ülne. Képviselve van minden be­csületes ember, munkás, paraszt, értelmiségi, kis­iparos, háziasszony, fiatal és idős, nő és férfi egy­aránt. S nem egyszerű választások ezek, hanem mint a felszólalások ezrei bizonyítják, számvetések, tanácskozások. Méginkább ráébred a nép saját ere­jére, s mintha kétszeres kedvet kapna az alkotás­hoz, építéshez. Már ezeken a gyűléseken is körvona­lazódnak a helyi programmok, amelyek megszépítik a községek, falvak életét, gazdagabbá teszik az egész országot. Nemcsak saját erejükre ébrednek rá az emberek és gyümölcsöztetik azt, mert erre népköztársaságunk széleskörű demokráciája lehetőséget ad, hanem fel­ismerik a közösség nagy erejét is. Kérsemiénben Bodor Gyula dolgozó paraszt mondotta: „Aminthogy a családban nem lehet a munkának eredménye, ha nincs összefogás, ugyanúgy van ez országos viszony­latban is. Ezért van szükség arra, hogy minden be­csületes dolgozó ember résztvegyen a Hazafias Nép­front munkájában.“ Ifj. Kiss Tamás Laskodon így beszélt a népfront-bizottság megalakulásakor: „Eddig nem sokat törődtek a fiatalokkal, pedig azoknak van ám erejük és kedvük is a munkához. Ezentúl gon­doljanak többet a DISz-szervezetre.“ Encsencsen be­választották a bizottságba a szülésznőt, mert mint mondották: „jól ismeri az asszonyok problémáit“. — Vaján az igazgató-tanítót választották meg bizott­sági elnöknek. Mint a kezdeti jelek mutatják, a helyi népfront-bizottságok létrehozásával olyan erők is bekapcsolódnak a politikai, társadalmi és gazda­sági munkába, amelyek eddig távoltartották magu­kat. S ez az erő hatalmas feladatok megoldására. képes! Számos községben határozták már el,' hogy egy emberként összefogva építenek kultúrotthon! járdát, rendbehozzák az iskolát. Az eperjeskei nép­front-bizottság ülésén arról beszéltek a dolgozó pa­rasztok, idős Nemes Ferenc, Muhar Ferenc, hogy mindent meg kell tenni az őszi kalászosok gyors el­vetése érdekében, a beadási kötelezettségek teljesí tésében' és az adófizetésben pedig az első helyre kell kerülni, A mi kormányprogrammunk nagyszerű cél­kitűzéseket jelöl meg. Ezeket a célkitűzéseket azon­ban csak a népi erők összefogásával lehet eredmé nyesen megvalósítani. A Hazafias Népfront egyesíti, összefogja ezeket az erőket. A rendszeresen és jól működő népfront-bizottság biztosítéka a kormány­programul helyi megvalósításának! Nagy érdeklődéssel és gonddal választja népünk a népfront-bizottságok tagjait. Gondosan ügyelnek arra, hogy valóban becsületes hazafiak kerüljenek erre a megtisztelő helyre. Encsencsen az előkészítő bizottság néhány javaslatát vissza is utasították a választók, mert úgy találták, hogy a jelöltek között van olyan, aki „komolytalan“, aki „pletykás“. He­lyettük tiszteletreméltó, becsületes dolgozókat vá­lasztottak. Egyes helyeken azonban — és sokszor a pártszervezetek érthetetlen magatartása miatt —. ferde jelenségek is előfordulnak. Szamosújlakon meg akarták akadályozni egy középparaszt beválasztását, pedig semmi különösebb kifogás nem merülhetett fel ellene. A Hazafias Népfrontot nem lehet összeté­veszteni. sem a párttal, sem a tömegszervezetekkel, amikor is öhéletrajzos belépési nyilatkozatokra, tag­sági könyvekre van szükség. Helyesen mondotta'1 Kiss Antal tunyogmatolcsi dolgozó paraszt: „Nem az a fontos, hogy valaki nem ért egyet minden kérdés­ben a párt politikájával, hogy valaki például nem helyesli a termelőszövetkezeti belépést, hanem az a fontos, hogy a Hazafias Népfront munkájában min­den becsületes hazafi résztvegyen.“ Pártszervezet teink ne engedjék meg, hogy helytelen, szektáns- nézetek gátolják a népfront-bizottságok gyümölcsöző munkáját. Éppen ellenkezőleg: minden pártszerve­zetnek és minden kommunistának legfontosabb fel­adata, hogy a helyi bizottságok minél szélesebb ala­pokra helyezhessék munkájukat, tevékenységüket. Valóban egyetlen nagy család legyen a falu és város minden dolgozója. Olyan erő, amely a legnagyobb feladatokat-is képes a nép javára sikeresen meg­oldani! A mai számban : Szocialista kereskedelmünk eredményei és feladatai (2. oldal) Ötéves a Kínai Népköztársaság (3. old.) Tisztújítás 1836-ban (4. oldal) Kétlakásos családi ház a „Lenin” gép- és trak­torállomás dolgozói számára. (Moszkva terület.) Ilyen házak épülnek a gépállomás dolgozóinak és szakem­bereinek. (Foto A. Cseprunov.) gyertek vissza a termelőszövetkezetbe! Emlékezhettek rá, ti, a volt tuzséri „Béke“ tsz. tag­jai, hogy a felszabadulás előtt mindannyian cselédek voltunk. A felszabadulás után új életet kezdtünk. — 1949-ben együtt alakítottuk meg a termelőszövetkezetet. Emlékezzetek csak vissza, hogyan számolgattunk, ter­vezgettünk, milyen lesz az életünk, hogyan erősítjük a tsz-t. A termelőszövetkezet­ben 1953-ban én 525 mun­kaegységet értem el. Kap­tunk minden munkaegység­re 24 forint 40 fillért, majd­nem 3 kiló kenyérgabonát, ugyanannyi kukoricát és még más természeti jutta­tásban is volt részünk. Egy­szóval nem panaszkodhat­tunk. A nyár elején mégis, elhagytam én is a termelő­szövetkezetet. Nemrég hazalátogattam és szétnéztem termelőszö­vetkezetünk gazdaságában. Láttam, hogy az én, meg a ti munkáskezetek bizony hiányzik a tsz-ből. Ránk is számítottak, mi meg ott­hagytuk őket nyakig a mun­kában. A gyümölcsösük nincs úgy rendben, mint az­előtt. míg mi is ott voltunk. Több volna a gyümölcster­més, nagyobb a mezőgazda- sági termések átlaga és több jutna minden családnak, ha mi is velük együtt dolgoz­nánk. Igaz, így is szép jöve­delemre számítanak a tsz- tagok. Amerre dolgoztam, min­denütt azt tapasztaltam, hogy megbecsülik a dolgo­zókat. Megbecsülték az én munkámat is. Szerettem is a munkahelyemet. A szívem azonban csak visszahúz a termelőszövetkezetbe. Visz- szamentem. Kell ott a jó munkásember. Azt is tu­dom, jobb életet sehol sem találok, ha becsületesen dol­gozunk a termelőszövetke­zetben. Lakatos István, te, aki a záhonyi vasúthoz méhtél dolgozni, Faragó Istvánná, aki szintén Záhonyban dol­gozd a vasútnál, Béka Já­nos, Czető András, akik a kisvárdai Vulkánban dol­goztok és mindazok, akik velem együtt termelőszövet­kezetünket otthagyták, arra kérlek benneteket, gyertek vissza. Várunk benneteket. Visszavár benneteket a föld, a dolgozó nép érdeke, a me­zőgazdaság fejlesztése, a jobb élet megteremtése. — Gyertek haza, dolgozzunk együtt! DANCS JÖZSEF, a tuzséri Béke tsz. te" ja. Őszi munka a termelőszövetkezetekben Megyénk termelőszövetke­zetei különösen az idén ta­pasztalhatták, hogy a korai vetés, a jó talajmunka na­gyobb termést biztosít. Az idejében vetett őszi kalászo­sok kisebb veszteséggel te­leltek át. Ezért igyekeznek most is az őszi betakarítás munkájával, az őszi vetési munkák elvégzésével. A kis- létai „Rákóczi“ termelőszö­vetkezet 145 holdon végezte el a vetőszántást. Elvetett 120 hold rozsot, 10 hold őszi­árpát, 12 hold takarmány- keveréket. 6 hold bíborherét és 10 hold takarmánykeve­réket. A sürgős őszi munkák kö­zepette nem feledkeznek meg a beadás teljesítéséről, a siló készítéséről sem. Bur­gonyabeadásuknak eddig 32 százalékra, szarvasmarhabe­adásuknak 60 százalékra tettek eleget. A tojásból, tejből már tisztázták egész­évi beadásukat. Eddig: 100 köbméter silót készítettek. Azt is tudják a termelő­szövetkezetben, hogy gond­ját kell viselni a földnek. Biztosítani kell a talajerő fenntartását, sőt gyarapítá­sát is. 20 hold földet istálló­trágyáztak. Az őszivetések alá pedig már 80 mázsa mű­trágyát szórtak ki. A nyírgyulaji „Petőfi“ ter­melőszövetkezetben is szor­galmasan végzik az őszi be­takarítást és az őszi kalá­szosok vetését. A vetőszán­tást 200 holdon végezték el. Befejezték az őszi takar­mánykeverék és az ősziárpa vetését. A rozs vetését 70 százalékban végezték el, őszibúzából is elvetettek 75 holdat. A burgonyát beta­karították, a kukoricát 90 holdon törték le. A vetéssel egyidőben a műtrágyázás , és az istálló­trágyázás is folyik. Eddig 40 hold földet terítettek meg istállótrágyával és 50 mázsa műtrágyát szórtak az őszi­vetések alá. Gondoskodnak a jószágok téli takarmányának biztosí­tásáról is. Már 250 köbmé­ter silót készítettet Esze Tamás utódai most is példát mutatnak a hazafiságban hólesőn jegyzés Beregdarócon egymásután jegyzik az ál- lamkölcsönt a dolgozó pa­rasztok. Kiss Imre egyéni­leg dolgozó paraszt .például 200 forintot jegyzett Szőke József és Huszár István rögtön ki is fizették a jegy­zett összeget. Szeretném még azt is elujságolni, hogy községünkben kivétel nél­kül lejegyzett minden nyugdíjas is. Ezzel is kife­jezésre akarják juttatni a nyugdíjemelés felett érzett örömüket.“ A Tiszahát beregi részén is javában folyik a béke­kölcsön-jegyzés. És mint a hírek tudósítanak bennün­ket róla, Esze Tamás utódai most is példát mutatnak a hazafiságban. Deák Zoltán, a beregdaróci községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke írja levelében: „A népnevelők serényen járják a községet, s közöt­tük a legszorgalmasabbak Hajdú Irma tanítónő és Csók Sándor. A népnevelők felvilágosító szava nyomán Jogos Ferenc meleg szíve... Most, az ötödik Békeköl­csön jegyzése alkalmával Kemecsén is ezzel foglal­koznak elsősorban a nép­nevelők. őszintén meg kell mondani, hogy többségben vannak azok a dolgozók, akik megértik a kölcsön- jegyzés jelentőségét. Ezek közé tartozik Jogos Ferenc közel 70 éves dolgozó pa­raszt is, a »Kossuth“ ter­melőszövetkezet őre. Jogos Ferenc 60 százalékos hadi­rokkant is. Amikor felke­restük és rátértünk látoga­tásunk tárgyára, a szavunk­ba vágott: „Nem vagyok dúsgazdag ember, de tu­dom, hogy mi a kötelessé­gem. 100 forintot jegyzek. Különösen most érzem ezt szükségesnek, amikor oly nagy pusztítást okozott a dunai árvíz.“ Megköszöntük a jegyzést és elbúcsúztunk Feri bá­csitól. Alig haladtunk né­hány métert, .utánunk sie­tett: „Tessenek csak várni, Van két mázsa krumplim, ami nem nélkülözhetetlen. Ezt felajánlom az árvízká­rosultak javára. Tessenek elintézni, hogy eljusson a krumplim hozzájuk.“. Bálint Géza népnevelő. A kapás termények begyűjtésében Nyíregyháza Táros az első A megyei begyűjtési hi­vatal legutóbbi értékelése szerint a kukorica-, napra­forgó- és a burgonyabeadás­ban Nyíregyháza az első. Igaz, hogy aszerint a köz­mondás szerint első, hogy „a vakok között a félszemű is király“. Arra hivatkoznak megyeszerte, hogy azért nem megy a burgonyabe- gyüjtés, mert száraz a föld, és nem lehet szedni a bur­gonyát. Most már nem szá­raz a föld, de míg az volt, addig is lehetett szedni. Ezt bizonyítják az élenjáró köz­ségek eredményei, de ezt bi­zonyítja a burgonyakupecek hada is, akik nem is napon­ként, hanem óránként ér­keznek egy-egy nagyobb burgonyatermű községbe. Tegyük fel, hogy a burgo­nyaszedésre nem kedvezett az időjárás. A kukorica­törésre viszont már csak a száraz idő a jó — mégis egyes járásokban (mint a mátészalkai, tiszalöki vagy a baktalórántházi) csak né­hány százalék ,a begyűjtött mennyiség. A helyi begyűj­tési megbízottaknak és a ta­nácsvezetőknek nem a ki­búvókat kell keresni, hanem azon kell fáradozniok a jobb felvilágosító szó erejével- és ha szükség van, a törvény erejéve, is, hogy minél előbb teljesítse községük a beadási tervet. Nem lehet azt mondani, hogy egyik, vagy másik ka­pásnövény begyűjtése a fon­tosabb. de legjobban kell iparkodni a burgonyabeta- karítással, mert amilyen h ú szárazság volt, olyan hosszú esős idő lehet. S mi­nél tovább marad a krumpli a földben, annál inkább romlik a minősége, amellett a nagy mennyiség betakarí­tása is nagyobb gondot .okoz. Nyíregyháza város után a járások sorrendje a követ­kező: 1. a nyíregyházi já­rás, 2. a kemecsei, 3. a kis­várdai,'4. a tiszalöki, 5. a nagykállói, 6. a mátészalkai, 7. a vásárcsnaményi, 8. a baktalórántházi, 9. a nyír­bátori, 10. a fehérgyarmati, 11, a csengeri járás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom