Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-07 / 237. szám

* N E r L n I' 1954 október 7, csütörtök Benczúr-kiállítás a nyíregyházi 4_ Jósa András Múzeumban Tisztelgünk a hősök emléke előtt Az 1848-as 49-es magyar szabadságharc sok- sok hőse életét áldozta a szabadságért, a függetlenségért. Ezeket a hősöket mi sohasem feledjük el — emlékük él, példájuk ma is buzdít. Ilyen hős volt az a tizenhárom tábornok, akiket 1849 október 6-án Aradon kivégeztek. Az ő emlékük is örökre meg­marad a magyar dolgozó nép emlékezetében. Mi, vajai dolgozó parasztok sem feledjük el őket. S október 6-án nemcsak rájuk gondoltunk. Gondoltunk azokra a nagyszerű hősökre is, akik ezelőtt tíz esztendővel ugyancsak a német militarizmui ellen küzdve szabadságukért, függetlenségünkért áldozták életüket. Ä Szovjet Hősökre gondolunk. Ne­veiket együtt emlegetjük Í&18 hőseinek neveivel. S megfogadjuk: nem leszünk méltatlanok példa­adásukra. SÉRA GERGELY Vaja. Kis tudósok tanácskozása Benczúr Gyulának — Nyíregyháza nagy fiának — életét és művészetét lehe­tetlen volna megérteni an­nak a kornak az ismerete nélkül, amelyikben élt és dolgozott. Az 1867-es kiegyezés utá­ni esztendők az előzőkhöz ■ viszonyítva fejlődő korsza­kot jelentettek hazánk éle­dtében. Politikai, gazdasági és kulturális vonalon egy­aránt érezhető volt a válto­zás. Bár az ország továbbra ■is függött Ausztriától, aki­egyezés viszonylag biztosabb alapot jelentett a különbö­ző vállalkozások számára. A kialakuló ipari mun­kásság mellett ott vol­tak a mezőgazdasági mun­kások. Nehéz megélhetésük, fokozódó elégedetlenségük súlyos probléma volt az ál­lamhatalom számára. A vi­déki ínségen a vasút- és csa- tornaepítkezésekkel sem tudtak segíteni. A vasúti hálózat kiterjesztése azon­ban elősegítette a bányászat és a gyáripar fejlődését. Ki­alakult egy jómódú tőkés osztály, amelyikkel a nagy­birtokosság — ha érdekében állt — szövetkezett és ame­lyik keletkezésekor haladó jellegű volt. A kiegyezést létrehozó Deák-párt tehetet­lensége, újabb kormány- és pártalakítások, az 1873-as gazdasági válság, az önálló vámterület kérdése, a véd­erő-vita, az iskolák államo­sításának terve, a polgári házasságkötés, a magyar nyelv kötelező tanítása az elemi iskolában, ezek a küzdelmek jellemzik politi­kai életünket ebben az idő­ben. ERRE AZ IDŐSZAKRA esett kulturális életünk egyik jelentős eseménye, a festészeti- mesteriskola meg­alapítása. Lassan haladt kulturális életünk fejlődése. 1873-ben megalakult a Bu­dapesti Zeneakadémia és égetően szükségessé vált már, az Országos Mintarajz- iskola mellett,- egy tovább­képző festőiskola megalakí­tása is. 1883-ban hívta meg Trefort Ágoston ennek az iskolának a vezetésére Ben­czúr Gyulát Münchenből, hogy a fiatal magyar művé­szeket irányítsa és tanítsa. Benczúr Gyula,« aki ekkor már híres festő, a müncheni Akadémia tanára volt, ele­get tett a meghívásnak és megkezdte működését az űionnan ^lapított iskolában, ahol 1920-ban történt halá­láig. 37 éven keresztül dol­gozót. Benczúr Gyula Nyíregy­házán született 1344-ben és bár korán elkerült innen Kassára, majd Münchenbe, mindig nyíregyházinak val­lotta magát. A XIX. század második felében több világhírre emelkedett magyar festő működött. Zichy Mihály és Munkácsi Mihály külföldön élt és elsősorban külföldnek dolgozott. A Magyarorszá­gon tartózkodó Székely Ber­talan és Lotz Károly nem 'vett részt a közéletben, vis­szahúzódtak művészi pro­blémáikhoz. Szinyei Merse Pál művészetét pedig még nem értették meg akkor, amikor Benczúr visszajött Münchenből. Egy, mái; Münchenben elkezdett ké­nét hozott magával, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság csoportképét. Jel­lemző ez a téma a fentebb vázolt magyarországi viszo­nyokra és jellemző az is, hogy Benczúr megrendelői, a jómódú osztály tagjai arc­képeket rendeltek és nem történelmi jeleneteket, a nép életével foglalkozó fest­ményeket. Benczúr Gyula eleget tett a kéréseknek és egymás után festette meg tehetségé­re jellemző-ábrázoló készsé­gével Wekerle Sándor, Ti­sza Kálmán, Tisza István, Dessewffy Aurél, Lánczy Leó, Samassa egri érsek és mások portréit. Megfestet­te a királyi családot, akik az iskola epreskerti műter­mében meg is látogatták a művészt. Történelmi tár­gyú képei közül legismer­tebb a „Vajk keresztelése“. Ez a kép fényes bizonyítéka Benczúr jellemábrázoló készségének. A — talán a valóságosnál is ragyogóbb — élő bársonyok és broká­tok lenyűgöző hatása mel­lett szinte belelátunk a kép alakjainak gondolatába. Vajk arcát nem lehet látni, csak térdelő alakjának -meg­hajlásából olvasható le a megadás, a beleegyezés. A keresztelő püspök egy lélek megnyerésén. örvend, míg a háttérben álló német-római császár arcán az a tudat tük­röződik. hogy az előtte fo­lyó cselekmény mögött — számára hasznot hozó — politika is rejlik. Benczúr egyik ismertetőjétől meg­tudjuk,, hogy a kép vázlata más volt. abban ,.a lázongó magyar érzés dominált“, csak a „közben változott közfelfogásnak megfelelően“ változott meg a kompozíció. Vájjon valóban megválto­zott volna a közfelfogás az 1870-es években Nyugattal, illetve Ausztriával szemben. A kérdés eldöntése nem ide tartozik, csak azt bizonyít­ja, hogy művésznek az ak­kori időkben nagvon nehéz volt tárgyilagosnak lenni. Pedig egy festőnek témájá­val és stílusával, is-állást kellene foglalnia világnézeti és politikai kérdésekben. A „Budavár visszavétele“ és az „Ezredéves hódolat“ a kiegyezés szellemében van­nak megfestve. Utóbbi ké­pének egy kisebb példánya a nyíregyházi múzeum tu­lajdonában van. Az eredeti kép tönkrement a háború folyamén, így most ez az egyedüli. Még Münchenben festette „Hunyadi László búcsúja“ és „II. Rákóczi elfogatása a nagysárosi kas­télyban“ című képeit, ame­lyeken még felismerhető az akadémista stílus közvetlen hatása. Rendkívül mozgal­mas, színes vázlatot őriz a nyíregyházi múzeum, amely Kun, László halálát ábrázol­ja. A mulató társaság vilá­gos színei közé benyomulóí sötét gyilkosok a színek és alakok vad kavargását idé­zik elő. Egy másik Nyíregy­házán lévő festménye: „Ma­donna a nyulat tartó gyer­mek Jánossal“ meleg szí­neivel és a szokásos Ma- donnaképektől eltérő beállí­tásával hat a szemlélőre. 1902-BEN nagyobb mun­kával bízták meg. A királyi palota Hunyadi-terme szá­mára Mátyás király életéből vett -jeleneteket tervezett. Sajnos, már csal: kettői tu­dott elkészíteni ezekből, a „Diadalmas Mátyás“ és „Mátyás fogadja a pápa kö­veteit“ címűeket. Festmé­nyeihez rajzban és olajban egyaránt sok vázlatot ké­szített. Minden alakot gon­dos munkával dolgozott ki. Először magának a testnek a mozdulatát, vonalait vá­zolta fel és csak azután öl­töztette fel azokat. Igv a drapéria gyűrődéréi, a bár­sonyok és selymek omlása mindig ' természetese!; ké­pein. A ragvobb kmrmr?*- ciók iránti érzéke, tehetsé­ge, már gyermekkori rajzain' megnyilvánul. A nyíregy­házi múzeum Benczúr-raj- zai között egy 12—13 éves korában készített csatakép bizonyítéka ilyen irányú te­hetségének. Azzal, hogy Benczúr visszatért Magyár- országra, nem' szűntek meg külföldi kapcsolatai. Nem­csak müncheni ianülótársai, a híressé vált Böcklin, Lenbach, Makart, Kaulbach barátsága folyt tovább, de külföldi megrendelői is vol­tak. Egyik legnagyobb ki­tüntetés volt számára az, hogy a firenzei Uffici szá­mára is bekérték 1887-ben az önarcképét. BENCZÚR ellen már éle­tében elhangzott az a vád, hogy képeit csak a drapéria, a pompa teszik tetszetőssé és híressé. Ez a vád alapta­lan. Benczúr Gyula tehetsé­ge éppen abban rejlik, hogy nem vált müncheni mes­tere, Piloty szolgai utánzó­jává. A sokszor nyomasztó hatású, dekorációval zsúfolt Piloty-képekkel szemben Benczúr levegős, remek fel­építésű kompozícióban a textilanyagok ragyogása mellett az alakok jelleme, az egész kép tartalmi mon­danivalója világos és ért­hető. Nem a drapériák ked­véért festett, nem a színek kedvéért, ezeket csak tehet­ségével a kép mondanivaló­jának szolgálatába állította. Ahogyan szerette a ragyogó színeket, úgy szerette a de­rűs témákat. Képei a tör­ténelem, a mitológia és a vallás- eseményeit örökítik meg. Elfordult a köznapi élet borús problémáitól. Az utolsó barokk festőnek is nevezik képeinek mozgal­massága, pómpaszeretet és dekoratív megjelenítése miatt. Haláláig híven kitartott akadémistr stílusa mellett, nem csatlakozott a Francia- országból beáramló impresz- szionizmushoz. Réti, Thor- ma, Iványi-Grünwald, Fe- renczy Károly, Hollósy Si­mon már 1896-ban meg­kezdték nagybányai műkö­désüket, megvetve ezzel a nagybányai festőiskola alap­ját. Az új szellem tért hó­dított európaszerte. Nem­csak stílusban, de témában is változást hozott. Szinyei Merse Pál művészetének megértése és elismerése is ezzel a változással fügött össze. Benczúr nem aka­dályozta meg tanítványait abban, hogy az új irányzat hívei legyenek, ő maga azonban hű maradt önma­gához, amiért csak becsül­hetjük. Az epreskerti iskolában a mester és tanítványai kö­zött baráti hangulat ural­kodott. MIT KÖSZÖNHETÜNK Benczúr Gyulának? Lyka Károly szerint: „Benczúr Gyula személyében, vele és általa kapcsolódott bele a mi művészetünk a mi köz­életünkbe“. A bevezetésben vázolt viszonyok között nagy szolgálatot tett ezzel hazánk művészeti életének. Szükséges előzménye .. volt ez a XIX. századvégi és a XX. századele ii festésze­tünk fejlődésének. Törté­nelmi festőink legjobbjai közé tartozik, tehetségével és egyéni stílusával kima­gaslik kortársai közül. Ennek a nagy művész­nek- az emlékkiállítására készül most a nV'regvhárt Jósa András Múzeum és reméli, hogy a megye dol­gozói megértéssel fogadják a Felszabadulás emlékün­nepélyéhez kapcsolódó ok­tóber 10-én megnyíló kiál­lítást. RÍsztics Emilia muzeológus. • • Ünnepi könyvnapok a nyíregyházi kórházban Boldogan számolok be a nyíregyházi kórházban meg­tartott könyvnapok ered­ményeiről. Ünnepi napok voltak ezek. Amikor a könyvvásár megkezdődött, valósággal özönlöttek a kórház dolgozói és a járó­betegek is az árusító-szoba felé. A déli órákban már 1909 forint értékű könyvel vásároltak. A könyveket felvittem a kórtermekbe is, s ott azokat nagyon-nagy örömmel fo­gadták. Megható volt, amikor a gyermekosztályt kerestem lel. Boldogan nyúltak a kicsinyek a sok szép, színes meséskönyv, ifjúsági könyv felé. Nagyon meghatott, hogy azok a gyermekek, akik még alig- alig ismerik a betűket, máris így szeretik a köny­veket. Szinte hallani vél­tem: „Néni, tessék nekünk adni mindet, ne tessék el­vinni őket..Bizony nem is hoztam el tőlük egyet sem, a kórház módot talált arra, hogy a könyvek ott maradjanak a kis betegek­nél. s azok is enyhítsék fáj­dalmukat, szenvedésüket. A szülőanyák is örömmel fogadták a könyveket, kü­lönösen az „Anyák köny­véinek örültek, mert az sok hasznos tanácsot, taní­tást tartalmaz. Régen vár­ták már ennek a könyvnek a megjelenését. Befejezésül még annyit: ez a könyvnap az cn szá­momra is sokat jelentett. Ezután még lelkesebben végzem könyvtárosi teen­dőimet. » Petcrnák. Gáborné kórházi könyvtáros. A. téli menetrendet holnapi számunkban kö­zöljük kivonatosan — a megye utazóközönségét ér­deklőén. Apróhirdetések A Szabolcsmcgyeí Népművé­szeti 6e Háziipari Szövetkezet f. hó 7-én cl. ii. 4 órakor az MSZT- székház ku ’.túrtermében tartja vezetőség választó kül­dött gyűlését, melyre szeretet­tel meghívja a. tagságot (Zrínyi I.-u. 13. ez.) Vezetőség. A Nyíregyházi Erőmű azon­nali belépéssel felvesz erőmüvi gyakorlattal bíró villanyszerelőt kapcsolótábla kezeléshez. Ka­zán-műszerekhez értő műsze­részt éd lielybenlakó. segédmun­kásokat. Zsdánov-ú. 92. sz.. Nyíregyháza. Az összes MÁV nyugdíj ásók­nak 10-én. vasárnap délután pontosan 2 órai kezdettel a Toldi-utcai otthonban a tag­gyűlésen központi előadó fogj a ismertetni az ú: nyugdíjtör­vényt. Kanalas József Felsőpázsit 2Íí9. sz. alatti lakos 1 db. lo­vának járlátlevele elveszett. Alig használt' konyhabútor eladó. Körte-u. 11. szám. Szénpor ingyen' elvihető. Cím n kiadóban. Jó állapotban lévő mély gyeríhekkocpi eladó á Színház­utca . 5 szám alatt. Elveszett egy karóra az állo­mástól, a III. Mandahokorig lévő útón. Megtaláló jutalom ellenében adj a be aMandabokor 13. - sz. - alá.-------------------------c— Szabo!cs-S?atmári NÉPLAP Szerkeszti; a szerkesztöbizoU sag. — Felelő? kiadó: MDP Szaboloa-Szatmarmegyei Bízóit- saga. — Szerkesztőség* Nyír­egyháza Dózsa Gvörgy-u 5. ez Telefon: 11-70 11-71. 11-76. — K í a doh i va ta1• N ví reg v h á z a Zsdánov-u 1 Telefon* 30-00 Szabolcs-Szaimármey.yei Nyom­daipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa “Gvörérv-u. 5 Tel.* 32-23 Felelős vezető: Szilágyi József Egy rohodi úttörő levele II'. Országos Örömmel írom a szer­kesztőségnek, hogy az is­kolai év kezdetén két napot Budapesten tölthet­tem. Résztvettem az Ifjú Természetkutatók III. Or­szágos Találkozóján. Ezen a tanácskozáson én is fel­szólaltam a rohodi úttörő pajtások nevében és beszá­moltam a mezőgazdasági kísérleti kertecskénk ered­ményeiről. A többi pajtás is elmondotta tapasztalatait. Amikor hazajöttem, beszá­moltam a tanácskozásról és egyöntetűen határoztuk Október 9-én Szolnokon tartja meg az Országos Ta­karékpénztár a nyeremény- betétkönyvek harmadik ne­gyedévi sorsolását. * Valamennyi őszi vetését elvetette az űjfehértói Pe­tőfi termelőszövetkezet tag­sága október elsejével. 76 hold búzát, 30 hold rozsot és 14 hold árpát vetettek a földbe rövid idő alatt. * Tegnap reggel ünnepélyes keretek között nyitották meg Nagykállóban a me­gye negyedik mezőgazda- sági szaküzletét. Az üzlet 130.000 forintos beruházás- sel létesült cs mintegy fél­millió forintos árukészlettel rendelkezik. * örökégö zseböngyujtó mintapéldányát készítették el a Kőbányai Szerszám- gépgyárban. Az öngyújtó nem örök ugyan, de 4—5 hónapig használható bután gáz tartálycsere nélkül. * A szabolcs-szatmármegyei kisiparosok adóközösségé­nek vezetője értesíti a me­gye kisiparosait, hogy az adóközösség ez évi záró és jövő évi nyitó közgyűlését az ifjú Természelkotalék Találkozójáról el, hogy a tapasztalatok fel­használásával tovább foly­tatjuk a kísérletezéseket.' Mi alaposan megakarjuk; ismerni a természetet, hogy annak urai lehessünk, ha majd felnövünk. Egyébként Budapesten nagyon jól éreztem ma­gam, sok szép mindenben volt részem. Voltam az- Ifjúsági Színházban, az állatkertben, a vidámpark­ban. Csizmadia András Rohod. 21-én délután 6 órakor tartja Nyíregyházán az Irodaház kis tanácstermé­ben. # Ma este 6 és 9 órai kez­dettel Nyíregyházán " ven­dégszerepeinek Sárdi Já­nos, Gencsi Sári, Doma- hidy László, Gozmény György és Romvári Gertrud fővárosi művészek. * A B. M. megyei Főosz­tálya közli, hogy Nyíregy­háza ivóvíz kutainál tilos lovakat, vagy más állatokat itatni. Az ivóvíz kizárólag emberi célokra használható. * 10 nap alatt Nyíregyhá­zán a Béke és a Dózsa mo­zikban közel 8.400-an néz­ték meg az Életjel című új magyar filmet. * Megkezdték az almaszü­retet a geberjéni Kossuth termelőszövetkezet tagjai. Ügy számítanak, hogy a 22 vagon almatermésból tud­nak küldeni az ország el­látáséra cs osztani a tagok munkaegységeinek arányá­ban. ' > HÍREK Ma: 1954 október 7, csütörtök. Amália Időjárás: Változó felhőzet, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható nappali középhőmérsékleti értékek: reggel 1—4, délben 18—20, este 8—9 Celsius fok. Gyógyszertári szolgálat: 9. Sz. gyógyszertár, Dózsa György-vít 3. sz. Orvost szolgálat: Luther-u. 13. sz. Mozik műsera: Béke: Két űr szolgája, okt. 7— 13-ig. Dózsa: Fel a fejjel, okt. 7—13-ig. — Csenger: Rejtelmes sziget. — Kemecse: Vasöklű Bogdán. — Kisvárda: Vidám verseny. — Mátészalka: Egy hét a csendes házban. — Nagykálló: Királylány a felesé­gem. — Nyírbátor: Csuk és Gek. — Tiszalök: Rigo- lettó. — Tiszavasvári: Vasöklű Bogdán. — Vásárosna- mény: Kávéház a főúton. — Demecser: Asszonysor­sok.— Ujfehértó: Rágalom tüzében. — Záhony: Győzhetetlen brigád, október 6—7-ig. Megyei tanácstagok fogadóórái: Holnap, okt. 8-án Benedek Lajos Mátészalkán, holnapután, okt. 9-én Ko­vács Sándorné Nagykállóban a kórház helyiségében, ugyanekkor Dr. Molnár Jenő Nyíregyházán a megyei tanács helyiségében tart fogadóórát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom