Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-05 / 235. szám

Uitáij p.f-aíelát^fui y,eiiiLje.tek / AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSACANAK LAPJA A inai számban : rapp András, az ifjúság nevelője (2. oldal.) A szovjet javaslat világvisszhangja (3. oldci Krónika (3. oldal) Sport (4. oldal) XI. évfolyam, 235. szám ARA 50 F1LLRR 1954 október 5, kedd A múlt héten 58 család, 76 tag választotta a szövetkezeti gazdálkodást Az elmúlt héten a megye termelőszövetkezeteibe 53 családot, összesen 76 tagot vettek fel, akik 142 holddal szaporították a szövetkezetek földterületét. A nagykállói járásban 8 család, 13 tag lépett a szövetkezeti útra. A csengeri járásban a tyukodi Kossuth termelőszövetkezetet 4 család erősítette. A szövetkezet földterülete 10 holddal növekedett. Az elmúlt héten is legtöbb család a tiszalöki já­rásban választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Itt 12 család 37 hold földdel kérte felvételét. A tiszavasvári Munka tsz-bc 3 család, a tiszalöki Uj Életbe 2 család, a tiszavasvári Uj Életbe ugyancsak 2 család lépett be. Nagyobb számú felvétel volt még a leveleki Al­kotmány tsz-ben, ahol 4 családot vettek fel. Az ököri- lófüipösi Szabad Föld tsz-bc hármat, az aranyosapáti Béke tsz-bc négyet, az ibrányi Alkotmányba pedig 3 családot vettek fel. Az új belépők között számos középparaszt van. Kö­zépparasztok léptek be a vámosoroszi Petőfi és a nyír­bogát! Petőfi termelőszövetkezetbe is. llc"iiSakuli a Hazafias Népfront nyíregyházi bizottsága Termelőszövetkezetek élénk vetélkedése az őszi versenyben 201 termelőszövetkezet vetélkedik egymással me­gyénkben, hogy melyik végzi el hamarabb a be­takarítást és a szántás-ve- •ŐSt. , Az eredmények szinte naponta változnak. Az előbbi értékeléskor még a nyírbátori Vörös Csillag tsz. büszkélkedett elől, a mostani értékelés szerint a nyírtassi Szabad Nép ve-, zet az őszi munkák verse­nyében. Őszi árpájuk már kelőben van. Rozsvetési tervüket 5 holddal . túltel­jesítették. 10 hold rozsot és 10 hold őszi árpát kereszt- sorosán vetettek, A beta­karításban is példát mutat­nak. 20 hold burgonya- és 17 hold ' kukoricaföld ter­mését teljesen betakarí­tották. 45 hold kaszálójuk­ról 1500 mázsa szénát rak­tak kazalba. 4 hold forgó és 2 hold hagyma termését is betakarították már. Ed­dig 60 holdon végeztek műtrágyázást. 50 hold föl­det pedig istállótrágyáztak. Őszi mélyszántást 35 hol­don végeztek. A második helyre érté­kelésünk szerint az újfe­hértói Áchim termelőszö­vetkezet került., Nyomában halad a nyírteleki Lenin termelőszövetkezet. Az el­sők között van még: a nyírbátori Vörös, Csillag, a fényeslitkei Fürst Sándor, a nagykállói Vörös Zászló, a tiszalöki Szabadság és a csengeri Lenin termelőszö­vetkezet. Ifj. Bán György tsz. szervezési osztály- vezető. A megyei néprajz-kutatás új útjai A Társadalom- és Ter­mészettudományi - Ismeret- terjesztő Társulat néprajzi munkabizottsága október 1-én tartotta alakuló ülését. A társulat a népművelé­si osztállyal karöltve elha­tározta, hogy előadássoro­zatot fog indítani a nép­rajz egyes szakkérdéseiről. A közeljövőben Muharai Elemér és Gunda Béla egyetemi tanár tart váro­sunkban előadást.. A helyi anyag feltárásá­nak elősegítése érdekében íüzetsorozatot adnak ki, amelyben a Szabolcs-Szat- már megye területén ösz- szegyüjtött meséket, nép­dalokat, táncokat, szokáso­kat, stb. jelentetik meg. Október 15-ig befejezzük a vetést Olvastuk a Szabad Nép- j hői a minisztertanács ha­tározatát a kenyérgabona­termesztés növeléséről. — Községünk mindig élen -zokott járni a nyíregyházi járásban a mezőgazdasági munkában. A vetés meg­gyorsításához és a jobb mi­nőségben való elvégzésé­hez a minisztertanács ok­tóber 2-i határozata nagy segítséget adott. A kenyér­gabona-termelés eddig is elsőrendű kérdés volt, most pedig, hogy a beadott ke­nyérgabona után korpát is kapnak a termelők, még jobban azzá válik. Azért, hogy minél több gabonát tudjunk szabad- felvásárlási áron is adni az államnak, vállaljuk, hogy október 15-ig befe­jezzük a vetést. Mi, a ta­nács vezetői, az állandó bi­zottságok és a termelési bizottság segítségével azon iparkodunk, hogy minden dolgozó paraszt a legrövi­debb időn beiül megismer­je ezt a rendelkezést. A vetési munkák időben való végzése mellett arra is tö­rekszünk, hogy minél több dolgozó paraszt adjon el szabad felvásárlási áron gabonát az államnak. Pétervári József v. b. elnök, ' Rakamaz. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg nagygyűlését a Hazafias Népfront nyíregyházi elő­készítő bizottsága. Mintegy háromszázan jöttek el eb­ből az alkalomból a Jó­zsef Attila városi kultúr- ház helyiségébe, hogy meg­válasszák a népfront vá­rosi bizottságát, azokat a küldötteket, akik résztvesz- nek a megyei népfront­nagygyűlésen és a Haza­fias Népfront országos kon­gresszusán. Máté András­nak, a Népfront nyíregy­házi előkészítő bizottsága tagjának megnyitó szavai után Benkei András elv­társ tartotta meg a nagy­gyűlés beszámolóiét. Beszé­dét a III. pártkongresszus útmutatásainak ismerteté­sével kezdte. A III. pártkongresszus — mondotta — nem ki­sebb feladatot tűzött ki dolgozó népünk elé, mint azt, hogy minden törekvé­sünkkel biztosítsuk áz egész dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedé­sét. Városunk valamennyi dolgozója örömmel fogadta a kongresszus határozatait, mert tudta, hogy ezekben a határozatokban kifeje­zésre jut a dolgozó nép tö­rekvése és mert tudta, hogy ezek a határozatok meg is valósulnak. A pártkongresszus úgy jelölte meg az anyagi és kulturális színvonal fejlő­dését, hogy az egész dol­gozó népünk ügye. Ezért van szükség az új Hazafias Népfront létrehozására. A népfrontnak a tömegek mozgalmává kell fejlődnie, ahol szabadon érvényesül a dolgozók kezdeményezése és ahol politikánk megva­lósítását egész népünk se­gítségével, a dolgozó töme­gek mindennapi tevékeny­sége útján végezzük. Eb­ben a mozgalomban részt kell venni mindenkinek, aki dolgozó népünk fel- emelkedését akarja, aki szabadnak, boldognak, meg­elégedettnek akarja tudni az egész országot. A város tízéves fejlődése Tíz évvel ezelőtt, 1944 októberében városunkat ki­fosztva, felperzselve ta­lálta a felszabadító szovjet hadsereg. — A fa­siszták elvitték városunk­ból a. mozdonyokat, a fel­lelhető gépeket, felgyújtot­ták és lerombolták a pá­lyaudvart, a közraktára­kat, a villanytelepet és a város ellátását szolgáló Júiia-gőzmalmot. A felsza­badulás után a Magyar Kommunista Párt öntött erőt a város lakosságába és fogott hozzá a becsüle­tes emberekkel együtt, hogy megindítsa az életet, az újjáépítést. Azóta az eltelt tíz esz­tendő alatt új lehetőségek, új távlatok nyiltak meg városunk előtt, új várost lehet ma már találni a ré­gi helyén. Megindult az iparosodás, új üzemek épí­tésével, másrészt a meglé­vő régi üzemek korszerűsí­tésével, városunk fejlődé­sével együtt munkásosztá­lyunk is kezdeményezőbb, erősebb lett. Uj, addig so­ha nem látott mozgalmak bontakoztak ki, amely eredményesebbé és gazda­gabbá teszi munkánkat. — Nyíregyházáról indult el, a Szovjetunió tapasztalatai alapján az építőipari Szta- hanov-mozgalom, s azóta számos Pozsonyi Zoltán «■zületett hazánkban, váro­sunkban is. Városunk szá­mos üzeme nyerte el a büszke élüzem címet és kapta meg a miniszterta­nács, illetve a, SZOT ván­dorzászlaját. A kormányprogramm után tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség: városunkban is. Üzemeink dolgozói lelkesen kezdtek hozzá a dolgozó parasztság számára szükséges mező- gazdasági kisgépek gyártá­sához. Ezen túl új moz­galom bontakozott ki, a patronázs-mozgalom és számos esetben adtak se­gítséget a munkások a me­zőgazdasági munkák vég­zéséhez is. Üzemeink dol­gozói harcot indítottak a takarékosságért. Bátran bírálták és tárták fel azo­kat a hibákat, amelyek a pazarlás, a nemtörődöm­ség miatt álltak elő. Vi­szont még mindig magas az önköltség, komoly hi­bák vannak az anyag ke­zelésénél és a termelt áruk minősége sokszor kifogá­solható. Szükséges, hogy a meg­alakuló Hazafias Népfront ilyen területen is mozgó­sítsa majd a dolgozókat. Az kell, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült dol­gozók együtt szánjanak síkra a magasabb termelé­kenységért. az önköltség csökkentéséért, a több áru termeléséért, amely magával hozza az árak csökkenését is. A BíBe*őj*a*daság- fejlesztéséről A dolgozó parasztok egy év alatt igen sok segítséget kaptak államunktól. Meg­növekedett termelési ked­vük. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben minden talpalatnyi földet megmű­veltek. A dolgozó parasz­tok örömmel vették a párt és az állam segítségét, és azzal viszonozták a ter­mésátlag emelése mellett, hogy időben teljesítették állampolgári kötelezettsé­geiket. Nem egy olyan egyénileg dolgozó paraszt van városunkban, aki már eleget tett ezévi beadási kötelezettségének, rendezte adóját. A legutóbbi érté­kelés alapján hat ilyen élen­járó nyíregyházi dolgozó paraszt kapott jutalmat, többek között Szloboda Jenő, Rendes József, Hren- kó István dolgozó parasz­tok, akik példát mutatnak paraszttársaiknak az állam iránti kötelezettség teljesí­tésében. Mégis mindig van­nak azonban késlekedők, akik nem teljesítik időben kötelezettségeiket, vagy spekulációs szándékkal próbálják becsapni dol­gozó népünket. — Be­csületes dolgozó paraszt­jaink elítélik az ilyeneket és követelik, hogy az ille­tékes szervek a törvény szigorát alkalmazzák velük szemben. A Hazafias Népfront a munkás-paraszt szövetségen alapul. Ezért szükséges, hogy ez a tömegmozgalom aktív cselekvővé tegye azokat a dolgozó paraszto­kat, akik különben becsü­letes munkál végeznek, -de még nem értették meg, hogy az ő érdekük is a begyűjtés, vagy az adófize­tés, mert ez több műtrá­gyát, több gépet, egyszó­val a dolgozó parasztság iparcikkellátásának biztoV sítását jelenti. Hogy milyen nagy alko­tó erő és kezdeményezés van a népben és mennyire helyes az előttünk álló fel­adatok megoldásában a dolgozók széles tömegeire támaszkodni, legjobban bizonyítja a termelési bi­zottságok létrehozása. Dol­gozó parasztságunk aktivi­tása ezeknek a bizottságok­nak a létrehozásával szín-: te szárnyakat kapott. — Számtalan kezdeményezés,) javaslat született és ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Nyíregyházán a tavaszi, nyári és ■ most az őszi betakarítási munka soha nem látott lendület- tel folyt és folyik. A ter­melési bizottságok, ame­lyeknek tagjai helyet fog­lalnak a Hazafias Nép­frontban is, még széle­sebb alapokon fogják ki­fejteni munkájukat, még jobban betöltik hivatásu­kat ezután. A dolgozók ellátásáért Becsületesen vesznek részt a könnyű- és élelmi­szeripar dolgozói is a mun­kában. Kereskedelmi dol­gozóink pedig minden tu­dásukat arra fordítják, hogy meg legyenek elé­gedve munkájukkal a fo­gyasztók. 1954 első felé­ben kereskedelmünk Nyír­egyháza területén elérte az 1952-es év összforgalmá­nak arányait.. Ez év első felében csak a Kisker. Vállalattól 146 ekét, 132 boronát, 184 lókapát, 9 ve­tőgépet, 11 szecskavágót, 38 répaszeletelőt, 116 per­metezőgépet vásároltak a dolgozó parasztok. Ezeknek az értéke nem kevesebb, mint félmillió forint. Azon­ban sök kívánnivaló van még a dolgozók áruellátása terén. Elsősorban a várost körülvevő tanyákon kell biztosítani a parasztság ál­tal keresett árukat és meg kell tanítani az üzletek el­adó személyzetét az udva­rias kiszolgálásra. A Táros kultúrája Jólétünk emelkedésével párhuzamosan fejlődött vá­rosunk dolgozóinak kultu­rális igénye is. Jelentősen emelkedett a középiskolák­ban tanuló diákfiatalok száma, ugyanúgy fejlődtek az általános iskolák tanu­lókban és nevelőkben egy­aránt. Több mint kétszer- annyi fiatal jár most is­kolába, mint a múltban. A felszabadulás óta Nyíregy­házán mezőgazdasági és pénzügyi technikum léte­sült. Ezekben az iskolák­ban képezik kiváló neve­lőink a jövendőbeli szak­embereket. Pedagógusaink is megbecsült emberek né­pi demokráciánkban. Dol­gozó népünk elismerését mutatja az is, hogy szá­mos nevelő kapott „Kiváló nevelő”, vagy magasabb kermánykitüntetést. A dolgozóink rendelkezé­sére álló könyvtárakból egy hónap alatt több mint 10.000 könyvet vittek ki a dolgozók. Eredményesen működnek Borbányán, Sós­tóhegyen, Alsópázsiton, a j Rozsrét-, Újtelek-bokorban lévő könyvtárak. Ezek mellett a kultúrotthonok- ban, üzemekben és intéz­ményekben is sokezer könyv gazdagítja a munká­sok, dolgozó parasztok és értelmiségiek tudását. Dolgozóink kultúrigé- nyeit tükrözi a mozik lá­togatottsága is. 1952-ben 492 ezer, 1953-ban pedig 517 ezer dolgozó látogatta a mozielőadásokat. Ez év júliusáig pedig máris elér­tük ezt a számot. Ugyan­csak fejlődnek kultúrcso- portjaink, ének, népi és szimfonikus zenekaraink. A Hazafias Népfrontnak to­vább kell fejleszteni a vá­ros minden dolgozójának bevonásával a helyi lehe­tőségeket felhasználva kul­turális életünket. Benkei elvtárs ezután az egészségügy fejlődéséről beszélt és arról, hogy ezt a kórházi ágyak emelésé­vel, az óvodák, bölcsődék fejlesztésével, a város par^ kosításával és sportlétesív. (Folytatása a 2 oWaiotu

Next

/
Oldalképek
Tartalom