Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

6 NÉ PliiP 1954 október 3, vasamap HÍREK Mo kezdődik oz Ünnepi Könyvhét Nők harca a török megszállás alatt Tisztaság-, A XVI. században a vi­láguralomra törő Török Bi­rodalom behatolt Magyar- ország területére. Terjesz­kedését csupán a hazaszere­tet állíthatta volna meg. A magyar uralkodó osztály azonban 1514-ben leverte a magyar nép országos felke­lését, röghöz kötötte a pa­A kegyetlenkedésen túl­menően a lakosság tízezreit hurcolta a török rabságba, elsősorban a munkaképes férfiakat, a fiatal asszonyo­kat és leányokat. Elviselhe­tetlenné vált a török által megszállt területeken a jobbágyok helyzete, a törö­kök a végletekig kizsarolták az adózókat. Súlyosbította az ittlakók helyzetét a tel­jes jogi osztottság, s a mér­hetetlen megvetés, amellyel a török az adózókat ke­zelte. Mindez fokozottan állt a nőkre, akiket a török jó­formán emberszámba sem vett. Sokft 'törtek ki fel­kelések, űe" ezeket a török Az aluminium, vagy nik­kel edényeket nem szabad szódával, erősen lúgos szap­pannal, fahamuval mosni, mert megtámadja az edény anyagát. Csak forró vízzel és finom kőporral szabad | rasztságot és eltiltotta a fegyverviseléstől. Idegen uralkodó következett ezek- után a magyar trónon is, s a török hosszú-hosszú idő­re befészkelte magát az ország szívébe, pusztasággá változtatva az egész orszá­got. Az egykori ének is így mondja: túlerő mindenütt leverte. A harcok azt mutatták, hogy csak erős várakkal le­het egy-egy terület védel­mét biztosítani. Ezt a célt szolgálták a végvárak, ame­lyeknek anyagi alapját el­sősorban a környék lakosai fedezték. A török elleni harc nemcsak a férfiaktól követelt nagyobb áldozato­kat, hanem a nőktől is. A várak építését a férfiak vé­gezték, a mezőgazdasági munkát a nők látták el. — Bánffy Kata, mikor beszá­molt férjének az otthoni dolgokról, elpanaszolta: „Sok dolgunk volt, mert mind az egész Muraköznek a város palánkja sározására paran­súrolni. Az ilyen edények tisztítására nagyon bevált a finom fémforgács. A homályos aluminium- eáény régi fényét vissza- I nyeri, ha kevés gyümölcs­csolnak.“ Aztrn dicsekedve írja, hogy: „A szőlők kötö­zését elvégeztük. Káposztát eleget ültettünk volt." Pe­dig a mezei munkát végző nők fokozottabban ki voltak téve a törökök támadásai­nak. A fegy’ .rés kísérettel utazó Bánffy Kata is azt írta férjének: „Csak az Úr­isten irgalmazott, hogy tö­rök kézbe nem akadtam.“ A jobbágynőknek nem ju­tott fegyveres védelem, csu­pán ásóval, kapával, két kezükkel védhették magu­kat. Ez volt a helyzet „békés“ időben. Ha fellángoltak a ht cok, még nehezebbé vált a jobbágyok, asszonyok, lá­nyok helyzete. Az őrség mellett a védelemhez tarto­zott az ő mozgósításuk is. Aki.i nem harcoltak a vá­raknál, azok a mocsarakba, erdC.be menekültek, ám ha a török felfedte rej­tekhelyüket, dorongokkal, kiegyenesített kaszával, ásókkal védekeztek. Har­col, a haltak meg, hogy el- k"'üljék i ••'■b.zolgasors borzalmait. Ilyen nehéz id-kben éltek Eger vár hős asszonyai is, akikről jövő számunkban írunk majd. Sz. M. hulladékot (héjat, magot) főzünk benne. A horpadt aluminium- edény horpadásának belső felére tegyünk tiszta ruhát és fakalapáccsal óvatosan egyenesre kalapálhatjuk. tisztaság-! Az ősz a gyümölcsérések ideje. A légy mindenféle kórokozó csirákat cipel ma­gával a gyümölcsre. A por már a fán is lepi. Soha ne együnk tehát mosatlan gyü­mölcsöt, mert a légy és a mosatlan gyümölcs az őszi hasmenéseknek, a vérhas­nak és a tífusznak is fő szálláscsinálója. Ezeket a bajokat különleges bacillu- sok okozzák, de a bacillust a légy, a por, a mosatlan kéz viszi rá a nyersen fo­gyasztott ételekre. A tiszta­ság azonban megvédelmez tőlük. Recept Gombás szoljanka. Hoz­závalók: 25 dkg. gomba, 10 deka zsír, 1 kg. fejeskáposz­ta, 10 dkg. vöröshagyma, 10 dkg. sós uborka, 5 deka pa­radicsompüré, 2 del. ecet, 3 deka só, 2 deka cukor, 1 babérlevél. A káposztát le­gyaluljuk és megpároljuk. Mielőtt teljesen elkészülne, paradicsompürét, sót, cuk­rot és babérlevelet teszünk bele. A megtisztított gom­bát megfőzzük, szeletekre vágjuk és a zsírban megpi­rított" vöröshagymával és a felszeletelt uborkával össze­keverjük, megsózzuk és megborsozzuk. A párolt ká­poszta felét az edény aljába tesszük, majd az elkészített gombatölteléket rárakjuk és a káposzta másik felével betakarjuk. A tetejét mor­zsával megszórjuk, zsírral meglocsoljuk és sütőben megsütjük. Nyíregyházán és a megye több községében ma lesz az Ünnepi Könyvhét megnyitó ünnepsége. Nyíregyházán ma délelőtt 11 órakor az MSZT-székházban nyitják meg a könyvkiállítást. Este hat órai kezdettel irodalmi est kezdődik a József Attila kultúrotthonban, amelyen Szabó Pál Kossuth-díjas író és Fábián Zoltán fiatal író tart előadásokat. Az iro­dalmi esten fellép még Mándokon 250-en vettek részt a népfrontbizottság alakuló gyűlésén. Paposon csaknem az egész község résztvett a gyűlésen, amely előtt sportműsor, utána pe­dig kultúrműsor és tánc szórakoztatta a falu dolgo­zóit. * 130 községben alakult meg eddig a megyében a Hazafias Népfront Bizott­ság. Népes gyűléseken vá­lasztották meg a tagokat a község legjobbjaiból. Ma tartja a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megyei elnökválasztó gyű­lését. # Klein Jenőné mátészalkai kiskereskedő 700 forint bé­kekölcsönt jegyzett. # A jövőben a megye sok községében, főleg a Tisza, a Szamos és a Kraszna part­ján lévő termelőszövetkeze­tek létesítenek halastava­kat. így többek között a tiszavasvári Petőfi és a csengeri Lenin termelőszö­vetkezet tagjai határoztak úgy, hogy haltenyészettel gazdagítják szövetkezetüket. A nyíregyházi dohányfer­mentáló gyár dolgozói III. negyedéves tervüket 158-7 százalékra teljesítették. * Ma választják meg Nyír­egyházán a József Attila járási kultúrházban a váro­si népfrontbizottságot. A gyűlés délelőtt fél 9-kor kezdődik. Mádi Szabó Gábor, Demeter Hedvig színművész, Kassai János zongoraművész és Kürthy Eta énekművésznő. A nyíregyházi írócsoport tagjai közül ezen az ünnep­ségen Ratkó József, a fia­tal költő szerepel, A vidéki ünnepségeken is résztvesznek az írócso­port tagjai- Mátészalkán Margócsy József, Kisvárdán Barota Mihály,, Nyírbátor­ban Soltész István. Szamostatárfalván a bé­kekölcsönjegyzésben az Ady termelőszövetkezet dolgozói járnak élen. Eddig átlago­san 172 forintot jegyeztek. * Az crpalaki dolgozó pa­rasztok megkezdték a búza vetését. A vetőmagot egy­más között cserélik Ki. Ez­zel egyidőben halad a ne­mesített rozs vetőmagcseré- je is. 890 holdat akarnak vetni nemesített rozzsal. * Csaknem 3 hónapja, hogy a dolgozók kívánságára a minisztertanáhes lehetővé tette a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak alakítá­sát. Szeptember 22-ig or­szágszerte összesen 209 KST tartotta meg alakuló közgyűlését. * t’j vezérigazgatót nevez­tek ki az AFP (francia hírügynökség) élére Maurice Negre helyére Jean Marin személyében. Jean Marin (régi nevén Yves Morván) már a német megszállás idején is BBC elnöke volt. A Figaró i? a l’Aurore c. francia ' táp élesen tá­madja a kormányt a kine­vezés miatt. Szabolcs-$zatmár megyé­ben a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok $ddig 25.160 köb­méter silót készítettek. — Szívesen veszik igénybe az állam segítségét. A silóku- tak elkészítéséhez mintegy 738.000 forintot kaptak köl­csön államunktól. „Pogány törökkel széjjel kergettetél És mind ország szerint bujdosni eresztél Nagy sok pusztaságot törökök szerzőnek, Mert mind az országban széjjelégetének. Dulának, rabiának, szüzeket rontának, Sok nyomorultakat közöttünk szerzőnek ...“ JÓ TUDNI... Kedves Barátom! őszintén szólva, megértem azt, hogy egyesek még mindig előítélettel gondolnak a fizikai munkára. En­nek megvan a maga magyarázata, megvan a maga tör­ténete. A történet hosszú évszázadokra nyúlik vissza, azokra az időkre, amikor rabszolgák görnyedtek a bá­nyákban. jobbágyok verejtékeztek a földeken, munká­sok szenvedtek a tökés'gyárakban. Érdekes, hogy maga a „munka" szó is hűségesen kifejezi, — szinte majd­nem minden nyelven — a munka régi jellegét. A ma­gyar „munka“ szó szláv eredetű, nyelvi megfelelője: „móka“. Szenvedést, fájdalmat jelent. Hasonló a helyzet a latin „labor" szóval. Ez a szó nemcsak azt jelenti, hogy „munka“, hanem azt is, hogy „szenvedés“. „Éhséget szenvedni" — ezt így mondja a latin: labo- rare lame. Laboiantes uteio puellae — annyit jelent, mint: vajúdó nők. Azt hiszem, nem kell különösen magyarázni, hogy miért mondta az orosz nyelv a munkát rebotának. Munka németül azt jelenti: „ar- beit“. Ez összetett szó, eredeti jelentése „rabszoíga- ■ mű“. Mindez nyelvtudományi megállapítás. — de az életből fakadó megállapítás. Beszélgess csak el édes­apáddal, vagy más idősebb rokonoddal, akik nem a ■szabadság napfényében nőttek fel és láttak munkához. Szomorú dolgokat fognak majd mesélni. Te szinte azt hiszed, hogy mesék, oly valószerűtlennek tűnnek ma. Bizonyságul azonban olvasd el az alábbi sorokat. Egy levélből valók, eredetijüket megtalálhatod a megyei levéltárban. Herczeg Sándor baktalórántházai szegény- ' paraszt írta az alispánhoz: „Méltóságos alispán úr! E sorok írója egy többgyermekes családapa, akinek nagy nyomorúságában egyetlen tehénkéje volt. Ez adta meg apró gyermekeinek napról-napra a szükséges élelmei. Ez a jószág most elhullott és én, teljesen nincstelen, földhözragadt szegény ember lévén, nem tudom mással pótolni. Kétségbeesett helyzetemben a méltóságos al- .ispán úrhoz fordulok azon legalázatosabb kérésemmel, miszerint méltoztatna engem hatósági támogatásban részesíteni." S még csak annyit a levélhez, hogy az alispán „segítségképpen“ koldulási engedélyt küldött Herczeg Sándornak. Biztosan ismered József Attila költeményeit. Emlé­kezz csak ezekre a kiáltó, jajduló és vádoló sorokra: „Mondd, mit érlel annak a sorsa, ki maga él, maga keres; levesének nincs sava-borsa, hitelt nem ád a fűszeres...“ Kedves Barátom! Mindezt szükségesnek tartottam elmondani, mert fiatal vagy, nem ismered tapasztalásból, csak hallásból a régi világot és így fel sem tudod mérni a két világ, a két munka közötti különbséget. Mennyire mást je­lent most ez a szó, hogy „munka". Nyelvtudományi tétel, hogy a szavak jelentése idők folyamán megváltozhat, a szó új értelmet nyerhet. Nos, ez a szó valóban új értelmet nyert és fényesen igazol­ja a nyelvtudomány említett tételét. Valamikor régen az új házak, épületek falán kis táblácskát helyeztek el, amelyre rávésték az építési vállalkozó, tehát a tő­kés nevét. Most újra márványtáblácskákat tesznek az új otthonok, kultúrházak, iskolák és gyárak falára. Ezekre a márványtáblákra a legjobb ácsok, kőműve­sek, tetőfedők, vízvezetékszerelők, kubikosok neveit vésik fel hosszú évszázadokra szóló megemlékezésül! Mert a dicsőség, a munka dicsősége most valóban azo­kat illeti, akik megérdemlik: a kőműveseket, ácsokat, kubikosokat. Persze, azt mondhatod: mindez külsőség. De lehet-e vájjon valamiféle belső kulturális felemel­kedésről beszélni ezeken a munkaterületeken. Teljesen jogos a kérdésed, hiszen most érettségiz­tél és azon gondolkozol, hogy üzemi, fizikai munka­körben helyezkedsz el. Őszintén szólva, igen könnyű megválaszolni a kér­désedre. Valószínűleg jól ismered ezt a nevet: Pozsonyi Zoltán. Szégyen lenne, ha nem ismernéd, hiszen sza­bolcsi, újfehértói születésű. Híres ember: az első kőmű­ves-sztahanovista Magyarországon. 1949-ben ismerke­dett meg az -ország a nevével, a Sztálin-műszakok alatt 1000 százalékon, 2000 százalékon felül teljesített kikí­sérletezett, új falazási módszerével. Az emberek ámul­tak, mások hitetlenkedtek, voltak, akik fgúnyolódtak és a falak összeomlását jósolgatták. Pozsonyi Zoltán azonban meghátrálás nélkül csatázott az új módszer elterjedéséért, szóval, munkával. És ez az egyszerű kőműves rövid időn belül egyetemi katedrát kapott: az építészmérnök jelölteknek tartott előadásokat a bu­dapesti műegyetemen! Egy fizikai munkás. Beszéljek Neked Muszka Imréről, Porubszky La­josról, s a többi országoshírű sztahanovistáról? Hírne­vük vetekszik Kónya Lajosnak, a költőnek, Urbán Er­nőnek, az írónak a hírnevével. A társadalom megbe­csüli őket, képviselők lesznek belőlük, újságok írnak róluk. Dehát nemcsak a legjobbakról van szó. A többiek- ről is. Eredj el akármelyik üzembe, ismerkedj meg a gépekkel, a csodálatos szerkezetekkel és ámulva-bá- mulva látod majd: milyen nagyszerű emberek a mun­kások. És ha azt is meghallod, hogy alig van munkás, aki ne újított volna valamit, ne változtatta volna meg a mérnökszerkesztette gépet a saját tapasztalata, el­gondolása szerint, még jobban érzed majd: mennyire mást jelent ma az a szó, hogy „munka“. Nem robotot, nem szenvedést, hanem alkotást! A fizikai munkás ma már nem gondolatnélküli rabszolga, hanem alkotó, szerkesztő, teremtő ember, a szó szellemi^kulturális értelmében is. És egyenesen szükség van arra, hogy a munka- padok, esztergák, gyaluk mellett érettségizett, művelt emberek álljanak, — mert a gépek a szabad hazában értelmet kívánnak. Hány és hány óreg munkás van, aki most iratkozott be a gimnáziumok eSti tagozataira, hogy tanuljon, pótolja mindazt, amit elvett tőle a régi rend. Érzik ezek a munkások, hogy ebben az ország­ban az az alkotási lehetőség, amely a fizikai munka terén a munkás előtt áll, magasabb tudást és művelt­séget igényel! Én nem akarlak rábeszélni erre vagy arra a pá­lyára, csupán néhány dolgot mondtam el neked saját tapasztalataimból. Nem kitalált dolgok ezek, valameny- nyivel te is megismerkedhetsz. Tárgyilagosan tájékoz­tattalak és remélem, megértettél. Amennyiben nem, úgy írjál róla. Baráti öleléssel; ,S. I,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom