Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

Ódat/ pe&letrimai egyet üljelek / 3 m üH ...M& Sm W&m&MH |B| 9 1 I *"^1 ^r I H -a isi ® I I 4 iü ml riSSStS m? j ■ Ük Hl ni^| JUH ™^^3P Era K 3L !H3 !W jQjJHUS^Hn ■■ Vra ttra 8 m ffla wm ffPEfijlüf gp «<* T» w^!f [a^TíTszabo^^zatmár^ [;p,‘. XI. évfolyam, 254. szám ÁKA 5« PILLE U 1954 okt<iber 27> szcrda Éljen a Hazafias Népfront* a magvar népi erők egységes, országépüő mozgalma! ,4 kölcsönös bizalom nagy kongresszusa Végétért az a kongresszus, amelyet méltán ne­vezhetünk történelmünk egyik legnagyobb nem­zeti kongresszusának, a maga nemében egyedülálló kongresszusának. Sokan nem voltunk ott a buda­pesti Erkel Színház üléstermében, de a tanácskozás íorró levegője, a küldöttek lelkes lángolása ben­nünket is magával ragadott száz, kétszáz, három­száz kilométer távolságból is. Az ujságtudósitásokal olvasva, a rádióközvetítéseket hallgatva úgy érez­tük, hogy mi, és velünk együtt az egész magyar nép ott ülésezik, tapsol, éljenez, helyesel és bírál a kon­gresszuson. Éreztük, szívünk legmélyéig éreztük azt, hogy mi munkások, parasztok, tanítók, mér­nökök, kisiparosok, kiskereskedők, jószándékú pa­pok, ifjak és felnőttek egy nemzet vagyunk. Szom­baton és vasárnap egyetlen nagy tanácskozóasztal­nál ült Magyarország minden hazafija. A történelem arra tanít bennünket, hogy egy­ség nélkül egyetlen nemzet sem tehet nagy dolgo­kat. Történelmünk dicsőséges alakjai a legnagyobb erőfeszítéseket tették mindenkor az egység létre­hozására. S ahogy nemzeti szabadságharcunk leg­szebb virágai szökkennek szárba az egység talaján Rákóczi, Kossuth, 1919 idején, úgy hervadtak el ezek a virágok, mert az egység nem volt és nem is lehetett tartós, szilárd, a legteljesebb mértékig őszinte és önzetlen. Ilyen egység csak most, a nép hatalma idején jöhetett létre. Csak most, amikor nem önző osztályérdekek irányítják az ország kor­mánykerekét, hanem az egész nép, minden becsü­letes hazafi érdekei válnak valóra. Ilyen egység, őszinte, bizalmas egység csak most jöhetett létre, amióta a júniusi úton haladunk s arról le nem té­rünk. Nagyon világosan és egyszerűen meg lehet fogalmazni azt a közös akaratot, közös célt, amely millió és millió, különböző felfogású, világnézetű, vallású, korú embert összefog: azt akarjuk, hogy a Magyar Népköztársaság minden becsületes polgára jól érezze magát a Magyar Népköztársaságban. Ilyen mélyen és őszintén emberséges cél és akarat kovácsolt egybe tízmillió embert s így született meg nem parancsszóra, utasításra, hanem életünk törvényszerűségeként a Magyar Hazafias Népfront. Soha nem volt még ennyire égetően és pa- rancsolóan szükség az alkotó hazaszeretetre, mint éppen most! Sokan azt mondhatnák: máskor a szemtől szembe álló harcok idején erre nagyobb szükség volt, most pedig békében élünk?! Válaszo­lunk: most, a nyugodt, békés körülmények között van rá lehetőségünk, hogy új lendülettel, megújult erővel építsük szocialista hazánkat! Könnyű azt kimondani: azt akarjuk, hogy minden becsületes polgár jól érezze magát a Magyar Népköztársaság­ban. De hogy így legyen, azért küzdeni kell. Meny­nyi munka vár ránk az üzemekben, ahol még sok a selejt, alacsony a munka termelékenysége, ahol még sokan nem érzik: mit jelent a szocialista mun­kafegyelem?! És mennyi munka vár ránk a fal­vakban, a szántóföldeken, hogy legfontosabb fel­adatunkat maradéktalanul végrehajtsuk: felvirágoz­tassuk mezőgazdaságunkat?! És mennyi, de mennyi munka vár ránk, hogy felépített kultúrotthonainkat látogatókkal, munkás és paraszti klubtagokkal töltsük meg, kiadott soktízezer könyvünk számára rendszeres olvasókat, versszerető embereket nevel­jünk?! Ezt a munkát csak akkor tudjuk elvégezni, iia mindenkiben, hazánk minden érdemes állam­polgárában felélesztjük az alkotó hazaszeretet láng­ját! És ez az igazi egység. Nem a szavak, hanem a tettek, cselekedetek egysége. Ez a véleménye a nemzetnek. Nagy Imre elv­társ, a kormány elnöke a helyzet nagyszerűségéhez illő kossuthi szavakkal kérdezte: „Kérdezem: meg- adja-e a Hazafias Népfront, megadják-e önök, tisz­telt küldöttek a kormánynak azt a támogatást és bizalmat, amely a júniusi politika, a kormánypro­gram következetes megvalósításához, a nehézsé­gek leküzdéséhez szükséges?1“ A küldöttek ferge­teges él jennel és tapssal válaszolták: Megadjuk! Zúgott a kiáltás, mint hajdan Kossuth idején, s a történelmi szavak, mint futótűz nyargalták be az országot szélnél sebesebben, vihart, de nem pusz­tító. hanem serkentő vihart kavart a lelkekben. Megadjuk! Megadjuk! Megadjuk! A nyíregy­házi dohányfermentálóban Iszlainé 180 százalék helyett, 200 százalékot ér el. Böjti Mihály bökönyi paraszt Westsik Vilmoshoz megy, hogy gazdálkodni tanuljon, a mérnök új titkait keresi az anyagnak, Molnár bácsi, a kocsordi tanító új buzgalommal nevel, tanít gyermeket, felnőttet egyaránt. Kor­mány és nép egy akarattal, egy buzgalommal, egy- célú cselekedettel tesz hitet a júniusi út mellett. Így vált és így lett a Hazafias Népfront tanácsko­zása ?. kölcsönös bizalom kongresszusává is! A Hazafias Népfront Felszabadult népünk 10 éves harca, népi demokra­tikus állami és társadalmi rendünk megszilárdulása megteremtette annak a lehetőségét, hogy népünk leg- s~élesebb tömegei szoros egységbe forrjanak össze, hegy minden hazáját és népét szerető magyar ember a lehető legnagyobb részt vállalhasson abból a nagy munkából, amely országunk gazdasági és kulturális felvirágoztatásáért, népünk jólétének emeléséért, a béke megszilárdításáért folyik. E célok megvalósítása jegyében fogant népünk hazafias erőinek minden eddiginél szélesebb, nagy népi egységmozgalma a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront feladatai 1. A Hazafias Népfront népi demokratikus állami és társadalmi rendünk legszélesebb társadalmi — poli­tikai mozgalma a Magyar Dolgozók Pártja irányításá­val és a pártonkívüli dolgozók legszélesebb tömegeinek részvételével. A népfrontmozgalom társadalmi és poli­tikai alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezető szerepe eb­ben a szövetségben. A népfrontmozgalom erre az alap­ra építve valósítja meg a dolgozó nép legteljesebb nemzeti egységét, a hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésének ügyét szolgáló értelmiség, közép­rétegek, — minden igaz magyar hazafi tevékeny köz­reműködésével. 2. A Hazafias Népfront feladata, hogy politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk minden fon­tosabb kérdésében az egész dolgozó nép érdekeit és véleményét kifejező javaslatokat tegyen és sokoldalú tevékenység kifejtésével elősegítse nagy történelmi feladataink megvalósítását, a Hazafias Népfront kor­mánya intézkedéseinek megvalósítását. Különösen fel­adata a Hazafias Népfrontnak, hogy a) tevékenyen közreműködjék az épülő szocialista társadalom megvalósításában, amelyben a hazáért vég­zett munka, a nép iránti hűség, a képesség és tisztes­ség dönti el kinek-kinek a helyét és megbecsülését; b) szilárdan védje a népek közötti békét, a nyu­godt alkotó munka lehetőségét; népünk történelmének haladó hagyományai, az ellenállási mozgalom hősi tet­tei, a haza iránti határtalan szeretet és odaadás szelle­mében nevelje a legszélesebb népi tömegeket; előse­gítse, hogy kapcsolataink tovább erősödjenek minden baráti országgal, mindenekelőtt a hazánkat felszaba­dító Szovjetunióval; népünk barátságát erősítse min­den függetlenségéért és szabadságáért harcoló néppel; támogassa a politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok elmélyítését és egyben a békés szándékú együtt­működést — társadalmi rendszerektől független — minden országgal a kölcsönös egyetértés szellemében és a teljes egyenjogúság alapján; c) a legszélesebb riéptömegeket fokozott munkára serkentse népünk anyagi és kulturális felemelkedése, hazánk felvirágoztatása érdekében; segítse a népgaz­dasági tervek fegyelmezett, pontos végrehajtását, a mezőgazdaság nagyarányú fellendítését, az ipar terüle­tén elért eredményeink megszilárdítását és az ipar hazánk adottságait, erőforrásait figyelembevevő to­vábbfejlesztését; d) munkálkodjék a kultúra felvirágoztatásán, a nemzeti közműveltség fejlesztésén, a műveletlen- ség még meglévő maradványai felszámolásán; minden erővel közreműködjék ifjúságunk nevelésében, hogy haza- és munkaszerető, erkölcsös nemzedék nevelőd­jön fiataljainkból; e) erősítse népi demokratikus államhatalmunkat a néptömegek széles méretű bevonásával államunk vezetésébe és az állami szervek ellenőrzésébe; követ­kezetes harcot folytas on az államapparátus munká­jának megjavításáért, a bürokrácia ellen; segítse a ta­nácsok munkáját a párt- és kormányhatározatok vég­rehajtásában; nevelje a széles tömegeket állampolgári kötelességeinek öntudatos megtartására; f) fáradhatatlanul dolgozzék a munkásosztály és a dolgozó paraszt-rág szövetségének további megerősí­tésén, minden hazáját szerető magyar ember alkotó összefogásán, népünk erkölcsi és politikai egysége to­vábbi erősítésén. I Hazafias Népfront tagjai 8. A Hazafias Népfront tagjai a Magyar Dolgozók Pártja, továbbá a lakosság legszélesebb rétegeit fel­ölelő szervezetek, társadalmi; kulturális, tudományos egyesületek, szövetkezetek, amelyek magukévá teszik a Hazafias Népfront célkitűzéseit és kinyilvánítják csat­lakozásra irányuló szándékukat. 4. A Hazafias Népfronthoz c -adakozott szervezetek az Országos Tanács által megállapított hozzájárulást fizetnek. 5. A Népfront-mozgalomban részt vehet — szár­mazására, foglalkozására, vallására, világnézetére való tekintet nélkül — minden hazáját és népét sze­működési szabályzata tető hazafi, aki egyetért a Hazafias Népfront célki­tűzéseivel és azok megvalósításáért tevékenységet fejt ki. 6. A népfront-bizottságok tagja lehet a Hazafias Népfronthoz csatlakozott szervezeten kívülálló sze­mély is, aki fizikai vagy szellemi tevékenységével! szolgálja népünk boldogulásának ügyét és akit ezért a népfrontgyűlések népfront-bizottsági tagságára ér­demesnek tartanak és megválasztanak. A Hazafias Népfront szervezeti felépítése és működése 7. A Hazafias Népfront demokratikus alapelveken épül fel és fejti ki tevékenységét. 8. A Hazafias Népfront országos szervei: a) az Országos Kongresszus, b) az Országos Tanács, c) az Országos Tanács mellett működő Orszá­gos iroda. 9. A Hazafias Népfront területi szervei: a) fővárosi népfront-bizottságok, b) megyei, megyei jogú városi es járási nép­front-bizottságok. 10. A Hazafias Népfront helyi szervei: a) fővárosi kerületi népfront-bizottságok, b) városi, városi kerületi és a községi népfront­bizottságok. 11. A fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi népfront-bizottságok mellett ál­landó irodák működnek. 12. A Hazafias Népfront minden szerve határo­zatát szótöbbséggel hozza. Az Országos Kongresszus 13. A Hazafias Népfront legfelsőbb szerve az Or­szágos Kongresszus. Az Országos Kongresszus irá­nyítja a Hazafias Népfront tevékenységét, ennek ér­dekében; a) megvitatja, jóváhagyja, vagy módosítja a Ha­zafias Népfront nyilatkozatát és működési szabály­zatát; b) az Országos Tanács beszámolója alapján szám-, baveszi a népfront-mozgalom eredményeit, megjelöli aj népfront-mozgalom további fejlődésének útját és fel-! tételeit, határoz a Hazafias Népfront további fel­adatairól. c) meghatározza a Hazafias Népfront területi es helyi szervei tevékenységének irányát, irányelveket; állapit meg e szervek tevékenységére, útmutatásokat ad e szervek működésének kifejlesztéséhez; d) megválasztja az Országos Tanács tagjait, 14. Az Országos Kongresszust a Hazafias Népfront: Országos Tanácsa kétévenként hívja össze. Az Orszá­gos Tanács saját kezdeményezéséből vagy az összes népfront-bizottságok egyharmadának javaslatára rend­kívüli kongresszust hívhat egybe. A rendes, Illetőleg a rendkívüli kongresszuson a! következő küldöttek vehetnek részt: a) városok és községek küldöttei, akiket a lakos-, ság széles tömegeinek bevonásával népfront-gyűlése­ken választanak meg; b) a fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi népfront-bizottságok küldöttei, c) az Országos Tanács tagjai. A városi és községi küldöttek számát, továbbá »' fővárosi, megyei és a megyei jogú városi népfront-) bizottságok küldötteinek arányát a kongresszusi kül­döttek között az Országos Tanács állapítja meg. 15. Két kongresszus, illetőleg az Országos Tanács; két ülése között a Hazafias Népfront elnöksége fon-' losabb politikai, gazdasági, kulturális és egyéb felada-í tok megtárgyalása céljából országos konferenciát, ta-j tanácskozást, értekezletet hívhat össze, különféle bi­zottságokat alakíthat. Az Országos Tanács 16. A Hazafias Népfront munkáját és a területi, illetőleg helyi népfront-bizottságok tevékenységét az' országos kongresszusok közötti idő zakban az Orszá-' gos Kongresszus által választott 101 tagú Országos Ta-: nács irányítja. Az Országos Tanács élén a Hazafias Népfront elnöke áll, akit az Országos Tanács választ. Az elnök vezeti az Országos Tanács munkáját és képviseli a Hazafias Népfrontot. Az Országos Tanács tagjai sorából alelnököket, főtitkárt, elnökségi tagokat választ. Az Országos Tanács határozza meg a Hazafias Népfront tagjai által fizetett tagsági hozzájárulás hoJ vafordítását. 17. Az Országos Tanács 21 tagú Elnökségének tagjai: a Hazafias Népfront elnöke, az alelnökök, a főtitkár és az elnökségi tagok. (Folytatása a 2. oldalon4

Next

/
Oldalképek
Tartalom