Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-01 / 232. szám
2 1954 október 1, péntek Fél esztendő az enesenesi 0 * Uj Elet tsz-ben Népnevelők tapasztalatcseréje Az elmúlt héten az en- csencsi Üj Elet termelőszövetkezetben, ha két tag, de különösen, ha két asz- szony összetalálkozott, első szavuk az volt: „Hallottad-e mái', hogy Kodánét bevitték a szülőotthonba. ’ ■— „Vájjon íiú lesz-e, vagy lány?” — találgatták a világ legtermészetesebb hangján. Mintha ez másképpen nem is lehetne és nem is lett. volna másként soha.— Pedig itt a Sőre-tanyán a most élő asszonyok közül is de sokan feljajdultak ‘Kodánéhoz hasonlóan Ze- lenski gróf dohányföldjén, de akkor még csak gondolni sem mertek volna arra, hogy egy fogat azonnal vigye őket a szülőotthonba, hiszen szülőotthon sem volt Nyírbátorban. A bába is legtöbb esetben az idősebb szomszédasszony, vagy a komaasszony volt. Milyen sok mindent elfelejtet az emberekkel 10 esztendő!... MI TÖRTÉNT FÉLESZTENDEJE? Nemcsak 10 esztendő, néha egy félév is fátylat borit a hat hónappal ezelőtti állapotokra. Ez tör- 'tént itt Encsencsen is az ;Űj Élet termelőszövetkezetben. Áprilisban a szövetkezet tagjainak több mint a fele beadta a kilépési nyilatkozatot. Azt ma már nehéz megtudni, hogy miért is történt meg ez a dolog, amit mostmár maguk is valamennyien szé- gyelnek. A kilépni szándékozók között volt Fekete János, a jelenlegi elnök is. (Daróczi elvtárs, aki annak idején volt az elnökük, most egyéves elnökképző liskolán tanul.) Fekete elvitársnak a feleségét Jakab Andrásné kulákasszony fetlegesen Is bántalmazta és több termelőszövetke- izeti asszonyt megfélemlített, hogy így, meg úgy tesz, ha a szövetkezetben maradnak; (A termelőszö- !vetkezet ellen izgató ku- lákasszonyt később, amikor a hatóságoknak is tudomására jutott az ügy, börtönbüntetésre ítélte a bíróság.) Ez az eset is hozzájárult ahhoz, hogy többen ki akartak lépni. Fekete elvtárs kissé restelkedve így beszél a kilépési szándékukról: „Tudja, elvtárs, még mindig vannak olyan emberek, akik ugyanannyi munkáért nagyobb szalonnát szeretnének vágni, mint a másik, sőt még olyanok is, akik kevesebbért többet akarnának.” Nem Fekete elvtárs, nem is szövetkezetbéli mondta el, hogy néhányan sokal- lották Koda András sertéstenyésztő jövedelmét. Azt követelték, hogy az állattenyésztő se kaphasson többet, mint ők. Nem vették azt figyelembe, hogy Koda András télen is, vasárnap is ott ál) sokszor harmadmagával az állatok mellett. A feleségét meg a burgonyaszedésből vitték be a szülőotthonba. Szóval szorgalmas, dolgos emberek. Ezért kapott a Koda- család most is 63 mázsa kenyérgabonát. A FELVILÁGOSÍTÓ SZŐ EREJE Más szövetkezetben is megesik az, hogy a kulá- kok megfélemlítenek egyes tagokat. Mégis miért volt itt ilyen nagy a visszahatás, amikor a múlt évben is jó eredménnyel zártak? A legfőbb ok talán az, hogy 6 kilométerre van a Sőre-tanya a kövesúttól és a községtől is, ahová talán még a madár sem jár. Ritkán jutnak el ide a megyei tanács dolgozói, de a járási funkcionáriusok motorkerékpárja is sokkal kevesebbet berreg ezeken a homokos utakon, ahol egykét helyen a nagy homok miatt még le is kellene szállni. Amikor tavaszon a járási pártbizottságon hírt szereztek arról, hogy az Üj Élet tsz-ben mi a helyzet, — hamar megváltozott a kép. Megjavult a termelő- szövetkezet kapcsolata a járási szervekkel. Kint is jártak többször a szövetkezetben, be is hívták őket Nyírbátorba. A jobb kapcsolat, a segítés, hogy milyen eredményekkel járt, azt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy augusztus végén minden tag visz- szakérte belépési nyilatkozatát és mint rossz emléket, széttépte. Sőt ennél is sokkal tovább jutottak. 5 új tagot vettek fel azóta maguk közé. Méghozzá ugyancsak tekintélyes embereket. Daróczi János 14 holdas középparaszt, Kecskés István és Farkas János családja ma már a régi tagokkal együtt a legjobb meggyőződésük szerint fejlesztik szövetkezetüket. Természetesen helytelen volna azt mondani, hogy egyedül az változtatta meg ebben a szövetkezetben a hangulatot, hogy a fenyegető kulákot lecsukták és a járási szervek többet segítettek felvilágosító szóval, jótanácsokkal a termelőszövetkezetnek. Üjra megerősítette bennük a közös gazdálkodás fölényét a munkaegységenként jutó 6 kiló 80 deka kenyérgabona, meg az is,1 hogy eddig már 10 forint körül osztottak készpénzt, de rövidesen (a zárszámadáskor) ezt 25 forintra egészítik ki és még emellett jócskán jut burgonya, kukorica és sok minden egyéb. Mégis felvilágosító szó nélkül, politikai munka nélkül olyan volt ez a szövetkezet, mint az a fiatalasszony, akinek a férje tele kamrát ad, de az anyja nem tanította meg főzni. (Zelenski Róbert gróf nyilván nem tanította meg gazdálkodásra a volt cselédjeit.! Meg kell azonban mondani, hogy már újra hiba van azzal a bizonyos „kapcsolattal”. Egy nappal előtte, hogy Encsencs községben sor került a népfront bizottság megválasztására, az Üj Élet termelőszövetkezetben erről még semmit sem tudtak. GAZDAG ESZTENDŐ A fél esztendő eseményei pedig bizonyították a gyakorlatban azt az igazságot, hegy mindenütt ott kell lennünk, különben az ellenség üt tanyát. Erre a j kicsi tsz-re bátran rá lehet mondani, hogy most a megye egyik legjobb szövetkezete. Valamennyi rozsvetésük olyan, hogy a földje már nem látszik, a búza alá előkészítették a talajt, a burgonyájukat- is kiásták, csak a kukoricatörés van bátra. Egy silót már megtöltöttek s a napokban még egy ároksilót készítenek. — Tavaly jutalomként egy világvevő rádiót kaptak a dohánybeváltótól, — az idén még szebb dohányuk van. Hosszan lehetne még sorolni állattenyésztési terveiket is. Most vettek 130 darab juhot, jól tejelő tehenekkel egészítik ki a szarvasmarha állományukat és így tovább. A tagság panaszai itl már ilyenek: Miért nem lehet mindig kerékpárt kapni Nyírbátorban? Mikor lesz már az ő tanyájukon villany és telefon? Most adogatják el a tavalyi búzát, hogy az ideinek helyet csináljanak. Fekete János 19 mázsa tavalyi búzát adott el. Breg Ferencné özvegyasszony a fiával 35 mázsa kenyérnekvalót kapott. — Már eddig 6000 forintot árultak csak gabonából. Az ezer forinton felüli férfiruhákat és a 3—400 forintos pulóvereket keresik az üzletekben. Az Üj Élet tagjai jó munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy majd kerékpárból is annyi legyen, amennyire éppen szükségük van, de jó munkájuk mellett forintjaikkal is segítik az államot (minden tag jegyzett békekölcsönt), hogy hosszabb legyen a villanydrót és telefonhuzal, és a következő években elérjen az Űj Élet tanyájáig. Csikós Balázs. AZ ÚJ ÉLET ÚT JAM Vajda Miklós népnevelő munkában Vajda Miklós a biri [ pártszervezet népnevelője. A békekölcsönjegyzés előtt | is becsülettel végezte munkáját a dolgozo parasztok! között. Gyakran hívta fel j figyelmüket az időszerű mezőgazdasági munkák elvég- zésére. Meg is fogadták ta- j nácsait. Vajda elVtárs most' a kölcsönjegyzési munkából is becsülettel kiveszi részét. Fáradhatatlanul beszélget a dolgozókkal: a kölcsönjegy- zés hogyan és milyen módon segíti elő a dolgozók jólétét, kulturális színvonaluk emelését. Elmondja például, hogy a lejegyzett és befizetett készpénzösszeg 25 százaléka a községben marad. Az ittmaradt összegből kultúrházat, a gyermekeknek meg játszóteret akar építtetni a tanács. Elmondja, hogy a kÖlesönjegyzés hogyan segíti elő azokat a beruházásokat, amelyek nyomán több kisgéphez és szerszámhoz j Lit a dolgozó parasztság. Sok dolgozó meg is értette a kÖlesönjegyzés jelentőségét. Jó nevelőmunkája nyomán 15 dolgozó paraszt írta alá a jegyzési ívet. 150 —200 forintos jegyzéssel. Vgy tisxadadai népnevelő Virág István tiszadadai népnevelő nagyon jól tudja, hogy munkáját a dolgozók között csak úgy tudja eredményesen végezni, ha először a maga példamutató és nevelőmunkájára alaposan felkészül. Ezért rendszeresen elolvassa a napi sajtót, a kÖlesönjegyzés alkalmára kiadott brosúrákat s azok segítségével indul útra. Ezekután érthető is, hogy nem éri váratlanul a dolgozók számos kérdése. A tények erejével bizonyította be Tiszadada fejlődését az elmúlt 10 évben. Elmondotta, hogy a Keleti Főcsatorna megépítésével hány dadai dolgozó végezhet öntözéses gazdálkodást, vagy hogyan változott meg a község gazdasági és kulturális élete. Nagyon sokszor előveszi a papírt és ceruzát, Sok múlik € A szeptember 28-i Néplap vezércikke rámutat, mi az oka annak, hogy egyes községekben a nevelők nem tudnak alapos felvilágosító munkát végezni a békeíiól- csönjegyzés érdekében. Röviden beszámolok arról, hogyan végeztem a nagykál- lói Vörös Zászló termelő- szövetkezetben ezt a munkát. Vasárnap korán reggel a járási tanács egyik dolgozójával felkerestük a tsz. vezetőségét és elmondottuk jövetelünk célját. Azleül a gazdával és elkezdenek számolgatni: évről-évre hogyan növekszik a jövedelmük, hogyan változik meg életük a dolgozó parasztoknak. Rámutat arra is, valamennyi dolgozónak hozzá kell járulni ahhoz, hogy jövőre több cipő, több ruha, több műtrágya jusson a falunak. Virág elvtárs nem sajnálja az időt. 2-3 órát is elbeszélget egy-egy dolgozóval. Ha nem sikerül először meggyőzni, nem hagyja annyiban. Felkeresi másnap, vagy harmadnap. Meggyőző agitációjának meg is van az eredménye. Eddig 16 dolgozó parasztot jegyeztetett le. Mindannyian meggyőződhettek arról: valóban jó helyre adták a pénzt, százszorosán fog gyümölcsözni egész dolgozó népünk javára. népnevelőn bői. Beszéltünk a termelő-' szövetkezeti tagok megváltozott életéről is. Aztán szívesen jegyeztek a szövetkezet tagjai. Még aznap 2600 forintot írtak a jegyzési ívre. Gyuricska József tsz-lag és családja otthonában arról beszélgettünk, milyen segítséget toptak eddig is a dolgozók államától s m;t kell tenni, hogy ez a segítség állandóan fokozódjék. Gyuricska igazat adott nekem. Számos olyan eseMit kapott Baktalórántháxa a% elmúlt 10 év alatt * Nincsen megyénkben olyan község, amelyik ne tudna felmutatni valamit, amit felszabadult élete első .tíz esztendejében kapott. 'Bármerre megyünk, mindenütt szorgos kezek munkáját láthatjuk. Akár a mezőkön nézzük a sorba szántott barázdákat, akár új épülettömböket látunk, érezzük, hogy ezt mi építettük, ezért mi dolgoztunk, ez a miénk. Örömmel tölt el minden becsületes embert ez a tudat; Ilyen örömmel értesített bennünket a baktaló- rántházi járásból Albert Antal elvtárs is. Sokat kapott Baktalórántháza az elmúlt 10 esztendő alatt: ,»Nyáron poros, ősszel sáros falu volt Baktalórántháza. Nem volt bekötő út a község és a határ között, s ha a parasztember ilyenkor őszidőben ment a határba, sokszor mérgelődött a gid- res-gödrös rossz úton. Nemcsak azért, mert rázott a szekér, hanem ha esősre fordult az idő. a kerék agyig süppedt a sárba. A felszabadulás után, amikor az anyagi helyzet lehetővé tette, első dolguk az volt, hogy az utat szedték rendbe. Ma már betonút köti össze a községet határával, könnyen kocognak kifelé a lovak, tehenes szekerek, és vígabban hozzák haza a parasztok két kezük munkájának gyümölcsét. Aztán 1949-ben elhatározták egy páran, hogy szövetkezetét alakítanak. Köny- nyebb lesz a munka, ha közösen végzik, a jövedelem is nagyobb lesz. így alakult az Űttörő tsz., amelynek ma már 23 család a tagja 45 fővel. Szép eredményeik vannak, úgy látják, nem csinálták rosszul, amikor a közös gazdálkodást választották. A falu népének régi vágya teljesedett még a hároméves terv során. 17 holdat és 800 négyszögölet gyümölcsösitettek 20.000 forint értékű fával. Megkötötték a futóhomokot és soksok gyermeknek szereznek örömet a piros almákkal, csengő barackokkal. Féltek a baktaiak 10 évvel ezelőtt a tűztöl is. Ha szélvész kerekedett, rettegve figyelték, a keményt, ki ne gyulladjon, mert a falu a tűz áldozatául eshet. Nem volt semmi felszerelésük tűz esetére. Csupán egy deszkabódé ücsörgött magában, tehetetlenül, mintha mondta volna az embereknek: ,.Ugyan hiába néztek rám, én nem tudnék rajtatok segíteni.” Ma a községi tanács vb. épülete mellett új épület áll: az új tűzoltószertár, minden szükséges tűzoltószerrel felszerelve. A járási székhely legnagyobb büszkesége, — amely nemcsak a megyében, de az országban is ismertté tette Baktalórántháza nevét, — a tüdőszanatórium. Az egykori kastély gőgös lakói helyett tüdőbeteg emberek laknak a szép fehér szobákban. A dolgozók százai gyógyulnak meg benne, igazolásul a jelszóhoz: „Nálunk legfőbb érték az ember!“ Még nagyon sok mindent sorolhatnánk fel itt. Beköltözött a boldogság az egykori sötét kis házakba. Ha megérkezett az éj, nem lámpafénynél vakiáinak már a tiszta, rendes házak lakói. Ég a villan}-, szól a rádió, mondja a híreket, amelynek meghallgatása örömmel tölti el a hallgatókat. „Üjabb eredmények születtek.” És nemcsak ilyen világosság érkezett Baktaló- rántházára. Kigyulladt a kultúra fénye is. 14 nevelő vezet be 409 gyermeket a tudás várába, öröm a szülőknek, öröm a nevelőknek, gyermekeknek, hogy ebben a várban szépen haladnak. 34 középiskolás tanul közülük a városban. Eddig 8 katonatiszt és 4 rendőrtiszt végzett; mindnyájan az ország békéjére, rendjére vigyáznak. — Az új kuitúr- házat, sportpályát, amit ebben az évben adtak át rendeltetésének, szintén nagyon várták a baktaiak. Elmondhatnánk még azt is, hogy a földeket traktor szántja, hogy a közelmúltban alig volt egy-két embernek kerékpárja, most 250-en mennek kerékpárral munkahelyükre, megkímélve magukat sok-sok fáradságtól. Mind tudják ezeket a község, a járás lakói. Büszkék is eredményeikre. Büszkén gondolnak az elmúlt tíz esztendő munkájára, s most a közelgő felszabadulási évfordulón arra is gondolnak, hogy a következő tíz esztendő alatt még többet építenek, szebbé varázsolják kedves falujukat.“ • tán minden egyes családtagot lakásán kerestünk fel. 27 tsz-tagot látogattunk meg. Munkánk kezdetén voltak ugyan nehézségek, de aztán elmondtuk, mit eredményeztek az eddig jegyzett kölcsönök, s hogy mi minden létesült a dolgozók kölcsönadott pénzeteknek jutott az' a feladat, hogy a felesleges szálastakarmányt összegyüjt- sék, felvásárolják a termelőktől és eljuttassák oda, ahol arra szükség van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig nem végeztek kielégítő munkát ezen a téren. Igaz, vannak szép eredmények is, mipt például Jánkmajtison, ahol a takarmányfelvásárlás tervét már 150 százalékra teljesítették, vagy Aranyosapátiban, ahol szintén teljesítették már a szálastakarmány felvásárlási tértét sorolt fel, amely megmutatja, hogy bőségesen visszatérülnek a kölcsönadott összegek. Most rém zárkózott el a jegyzés elől Gyuricska József, sőt leánya, Zsuzsanna is 100 forintot adott kölcsön a dolgozók államának. Szászi István Nagykálló. vet. Sok községben azonban, mint például Gáván, Vencsellőn és Tiszaberce- len még meg sem kezdték a szálastakarmány felvásárlását. Pedig van takar-! mány bőven. A dolgozó) parasztok kínálják is a takarmányt. Sérelmezik, hogy a földművesszövetkezet nem vásárolja. A földmit- vesszö vet kezeteknek — különösen a nyíregyházi járásban — javítani kell munkájukon, Több szálastakarmányt kell felvásá-; rolni a dolgozó parasztok-1 tói, Dorogi Mihály MÉSZÖV, Vásároljanak több szálastakarmányt a földművesszövetkezetek A földművesszüvetkeze-
