Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
18S4 szeptember 2«, vasárnap KtCUP — Ezt a kévét még lefűzzük ... csak vigyázz, gyerek, nehogy macskát fogjon a drót, — szólt le a létra tetejéről fiának Lakatos Józsi bácsi. Persze, közben ő is vigyázott, mert már ideje lett volna igazítani a létrán, amely Kovács Istvánék lakásához volt támasztva. — Ugyanis a létra teteje már jó egy méterrel került arrébb, mint az alja. Ennyit csúsztatta odább a tetőfedők megszokott mozdulataival Józsi bácsi, közben igazgatta, fűzte a tetőre kerülő kévéket. Régi mestersége ez Józsi bácsinak. Több, mint 40 éves gyakorlat van háta mögött. Nemhogy Kéken, de még a környéken sincs olyan, aki takarosabban, jobban egymásra tudná illesztgetni a kévéket, úgy, hogy azokon •még 10 év múlva se csurogjon át az eső. Kovács István is mindig azt mondta télen a feleségének, hogy: — Akkor lenne jó tető ezen a tanyaépületen, ha Lakatos Józsi bácsi fedné be. A LAKATOS-CSALÁD VÁLASZTÁSA „ Akkor még nem gondolta . ezt komolyan Kovács István. Akkoriban Lakatos Józsi bácsi még csak nem is pendítette úgy a szót, hogy 5 hold földjével és amellett tetőfedő szaktudásával a Petőfibe, vagy akármelyik termelőszövetkezetbe is belép. , Most meg itt van. Az egyik ,l:nap megfogta a főutcán Tolnai Istvánnak, az elnökinek a kabátját és csak anyányit mondott: •— Közétek lépnék. — Nem rajtam múlik. írja alá Józsi bácsi a belépési nyilatkozatot, aztán majd eldönti a szövetkezeti gyűlés, hogy közénk való-e. Én „mindenesetre Józsi bácsi mellett leszek, — válaszolta áz elnök, tfn' "Nem mondta, hogy miért pártfogolja Józsi bácsi kényesét, de tudta, hogy mindenki ezt teszi majd a gyűlésen, ha az idős ember felvételi kérelmére kerül a >li sor. Annak ellenére, hogy elérte az ötvenedik évet, jó munkásembernek ismerik a faluban. Fia is derék legény, leánya is dolgos, csak nyer a szövetkezet a Lakatos-családdal. Ügy is volt. Egyhangúlag befogadta a Petőfi termelőszövetkezet tagsága Lakato- sékat. Ma pedig már dolgozik is a két Lakatos. Ide, a Szöllősi-tanyára küldte őket a vezetőség, hogy a tanyai lakás tetejét hozzák rendbe, hogy az jó is és takaros is legyen. Kovács István, vagy a felesége, — szóval a ház lakói — is segítenek, ha szerét ejthetik. Most éppen Kovács adogatja fel a tetőre a kévéket. BAROMFI KELLENE A fűződrót elfogyott. Józsi bácsi lejött a tetőről, de alig lépett a földre, máris a pipáját tömte. — De már egy ital vizet is innék, — mondta, miután a pipa már füstölgött. Kovács István érezte, hogy mondanivalója van Józsi bácsinak. Jól sejtette, mert az öreg még egy nagyot pöf- fentett a jól szelelő pipából és megszólalt. Kérdezett. — Nem kellene azt a baromfiólat is rendbehozni? — Nem ártana, — felelte Kovács, aki még nem tudta, hogy hova akar a szóval kilukadni Józsi bácsi. Az meg újra csak kérdezett. — Aztán csak ennyi ba- romfink van? — Ennyi, — volt a válasz, de most már értette Józsi bácsit Kovács is. — „Ugyanaz foroghat a fejében, ami nekem“ — gondolta és már toldotta is a szót. — „Hiába beszél az ember, hogy itt a pénz, csak a kezet keli kinyújtani érte, nem használ. Mióta rágjuk a vezetőség fejét, hogy hozzon naposcsibéket. szerezzen kotlókat nem ér semmit a szó. A feleségem pedig éppúgy elgondozna kétezer baromfit is, mint ahogy ezt az ötve- net babusgatja ...“ Tovább is akarta mondani, de várt, mit mond Lakatos József. Eltelt egy perc is, amíg megszólalt az idős ember. De ném a csirkedolgot folytatta. HIÁNYZIK A JÖSZÄG — Sok pénz hever itt a Petőfiben, amit össze kellene szedni. Tegnap nézegettem a jószágállományt... Semmi... Nem azt mondom. hogy a meglévők gondozatlanok, bár jobban is kezelhetnék. Az a Korpai- gyerek nem a sertések mellé való ... De az a legnagyobb hiba. hogy kevés a jószág. Mi van? ... Talán hét szarvasmarha, meg 50 disznó ezen a néhány baromfi n kívül. Na, meg az a 12 ló. Hát ennyi jószágnak kell lenni 320 hold földön? Emlékszem, — fűzte tovább a szót, — 15 évvel ezelőtt a kéki határ mind uradalmi föld volt. Ezen a helyen Szöllősi nagybirtokos jószágainak volt a tanyája. Arrébb a Nyárádiaknak volt két tanyájuk is. Aztán a Glück-tanya, meg ki tudja itt hirtelen elsorolni annak a sok embertszipolyozó úrnak a nevét. .. Mind jószágot neveltetett, hízlaltatott. abból gazdagodott. abból telt nekik a hetekig tartó mulatságokra is. A jövedelmet a jószág adja. Az, ha az árpát, kukoricát nem adjuk el, hanem felétetjük a jószággal. — Nem azért mondom ezt, mintha csak most látnám meg a Petőfi dolgait, amióta belül vagyok; nem két napja tudom ezeket. Láttam én már két hete is, mégis bejöttem. De valamit kell csinálni. Mert jó, jó, hogy az idén már eddig több, mint 7 kg. kenyérgabonát osztatott a csoport egy munkaegységre, meg árpa is jutott szépen, de pénzből kétszer, meg háromszor any- nyi juthatna, mint most, ha jobban gazdálkodnánk. ZSÍR KELL A FÖLDNEK Kovács István nem szólt közbe, hiszen jól mondta Józsi bácsi. Ugyanezen töpreng régóta ő is. Azért nem terem úgy a föld sem, mint teremhetne, mert a kevés ; jószág után kevés a trágya is. Pedig ez a kéki sovány föld csak úgy terem jól, ha zsírt kap. És már mondta is Lakatos bácsinak észrevételét. — Természetesen a földnek adni kell, hogy adjon, — helyeselte Józsi bácsi Kovács szavait. A beszélgetés közben megérkezett Lakatosék ebédje. Józsi bácsi leányának mindkét karja meg volt pakolva az ízes falatokkal. Ma még az asszony is jobban kitett magáért otthon. Hadd lássák a szövetkezetben, hogy nem a nincstelenség verte Lakatosékat a csoportba. Azonban hiába jött meg az otthonról küldött jó ebéd, már majdcsak kihűlt, de az öreg még most sem fogta meg a kanalat. Józsi bácsi csak beszélt, mondta, hogy mi a hiba, aztán minden átmenet nélkül arról szólt, hogy így, meg így kell azon javítani. Ügy látom, Kovács elvtárs, te úgy gondolkodni, mint én, meg még egy néhá- nyan. Az legyen az első munkánk, hogy nyissuk ki a többiek szemét. A jószág, a jószág kell ide . .. Tehén, juh. baromfi, sertés két-há- romannyi, mint most, akkor aztán Baksiék a 40 mázsa gabona mellé nem 10— 15 ezer forintot kapnak, mint most, hanem 40-et, 45-öt. Mikor a szónak a végére ért, megfogta a kanalat Józsi bácsi. Persze, a fia is gyorsan megmarkolta, nehogy az öreg meggondolja a dolgot és tovább hüljön az étel. Kovács István is indult a konyha felé, ahol már régóta tányérban várta őt az ebéd. Még a leves kana- lazása közben is arra gondolt. hogy a szövetkezeti gyűlésen a hozzászólásában újra megpendíti a jószágfejlesztés szükségét. (V. O.) Hármas-mozgalom a tanácsoknál A cím elolvasása után sokan felteszik a kérdést: * mi is az a hármas-mozgalom és milyen célt szolgál? Röviden annyit: ami az ipari üzemekben a munkaverseny, közigazgatási vonalon az a hármas-mozgalom. Az elmúlt időkben, amikor még a közigazgatásban is volt munkaverseny, az értékelésnél megállapították, hogy nem mérhető úgy, mint az ipari üzemekben. Ennek a felismerésnek a jegyében indult meg a közalkalmazottak szakszervezetének kezdeményezésére, a tanácsválasztások tiszteletére a hármas-mozgalom, amely a következőket tartalmazza. 1. Ne legyen aktahátralék! Fel kell mérni a hivatalvezetéssel és a szakszervezettel karöltve osztályonként és községenként minden vonalon az aktahátralékokat, az elintézetlen ügydarabokat, amelyekben dolgozó parasztságunk panasza, kérése fekszik és ezeket a hátralékokat, panaszokat legkésőbb a tanácsválasztásokig feldolgozzák. — Nem lehet kétség aziránt, hogy az a tanácsdolgozó, aki a feladatát elvégzi e térén, megteszi kötelességét. De jó hatást tesz a dolgozó parasztra is, ha látja és érzi, hogy hónapok óta elfekvő panaszát, adófellebbezését elintézik. 2. A bürokrácia elleni karc Célja, hogy a dolgozók körében újítások, javaslatok szülessenek, ami egyszerűbbé, olcsóbbá teszi a köz- igazgatást, az aktaforgást megrövidíti. A munka színvonalának emelésére, az ügyrendek kialakítására, az ügyvitel egyszerűsítésére indított mozgalom még nem érte el a kívánt eredményt. Vannak kezdeményezések a megyei tanács pénzügyi osztálya részéről, de ez még csak szárnypróbálgatás. Ki kell szélesíteni ezt a mozgalmat, szülessenek javaslatok, újítások, falun, városon egyaránt. Minél életrevalóbb javaslatok születnek, annál olcsóbbá tudjuk tenni a közigazgatást, ami nálunk azt jelenti, mint az ipari munkásnál az újítás és önköltségcsökkentés. 3. A törvényesség betartása Ez azt jelenti, hogy különös gondot fordítsunk a begyűjtés, adófizetés, mező- gazdasági munkák területén mutatkozó feladatok maradéktalan elvégzésére. De ugyanakkor szigorúé • őrködjünk afelett, hogy aj parasztság részéről a jogos panaszokat orvosolni kell. Ne szerezzünk magunknak jogtalan előnyöket csak azért, mert vezető állásban vagyunk Amint láthatjuk, a hármas-mozgalom minde n j pontját gyümölcsözően lehet megvalósítani községi és járási tanácsoknál egyaránt. Ennek előfeltétele az, hogy a szakszervezet és a hivatalvezetés karöltve dolgozzon. Megyénkben ezen a területen élenjár a kisvárdai járás, ahol felmérték az osztályokon az aktahátralékokat, sőt már jórészüket fel is dolgozták. Most pedig a községi tanácsoknál mérik fel az aktahátralékokat. Találtak olyan községet, ahol július óta mintegy 90 darab beiktatlan ügydarab volt. A felsorolt adatokból látni lehet, hogy a tanácsdolgozók a maguk sajátos területén bekapcsolódhatnak az ipari munkásokhoz hasonlóan a munkaversenyekbe, hogy tudják pártunk és kormányunk célkitűzéseit megvalósítani. FR1CK GYÖRGY szakszervezeti területi bizottsági elnök. KISLEXIKON MIT JELENT A KOOPERÁCIÓ? Á kooperáció a munka megszervezésének egyik módja. Üzemek közötti együttműködést jelent. A technika fejlődésével a munkamegosztás fejlődik az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. F,gy-egy munkadarab elkészítéséhez az iparban, vagy cgy-egy munkafolyamat elvégzéséhez a mezőgazdaságban a legkülönbözőbb szakemberek munkája szükséges. Például ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek jó munkát végezzenek, szükséges az, hogy a gépállomásokkal megfelelően együttműködjenek. A vetés időben való elvégzéséhez az szükséges, hogy már előzőleg a bevetendő terüle tét a termelőszövetkezet letakarítsa. hogy a gépállomás időben el tudja végezni a talajelőkészítést. De nem elegendő ennyi. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a termelőszövetkezet vetőmagról kellő időben gondos- j kodjon. Ennek biztosítása ! érdekében viszont egy má- ; sík vállalattal, a termény- forgalmival. vagy valamelyik állami gazdasággal kell felvenni a kapcsolatot, hogy az a vetőmagot időben leszállítsa. A kooperálásra tehát mezőgazdaságunkban is szükség van. Kedves Szomszédok! A napokban jártomban-keltemben egyre csak az új nyugdíjrendeletről hallottam beszélni mindenkit. A legtöbben helyeselték, de sokan vannak, akik nem értették meg. Ezért ma erről lesz szó. A borbélynál jártam és ott voltam tanúja egy vitának. Az egyik vendég kifogásolta, hogy most már három százalékot vonnak le a nyugdíjalapra. „A levonás kétszeresére emelkedett, a nyugdíj pedig nem” — mondta a vitázó vendég. Van egy pár ilyen ember, de ezeket könnyű leszerelni, mert nincs igazuk, csupán el kell olvasni figyelmesen a rendeletet. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bérből levont összeg csak kis hányadát teszi ki a kifizetett nyugdíjösszegeknek. Ezzel csupán hozzájárulunk a nyugdíjalaphoz. A rendelet a bérből, fizetésből élőkre, a munka- viszony alapján nyugdíjra jogosultakra vonatkozik. A rendelet egyik legfontosabb pontja, hogy az alapnyugdíjat a 15 százalékról a fizetés 50 százalékára emeli fel az életbelépése után nyugdíjba menő dolgozóknak. Ezen felül az 1945 után munkában eltöltött évekre évi egy százalékos nyugdíjpótlék jár. A nyugdíjjogosultságra továbbra Is tíz évi szolgálati idő szükséges. Az ilymódon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege havi 500 forint. A nyugdíj — ellentétben az 1952-ben megjelent rendelettel — a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti meg. Eddig az ilyen korban nyugdíjba menők a keresetük 15 százalékát kapták meg alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege havi kétszáz forint volt. Az új rendelkezés tehát azt jelenti, hogy például a havi 1200 forint fizetésű, hatvan éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövőben havonta háromszor annyit — hatszáz forint — alapnyugdíjat kap. Ehhez hozzá kell számolni még a felszabadulás után eltöltött munkaidőt, amelyre évenként egy százalék nyugdíjpótlék jár. A NYUGDÍJPÓTLÉK azoknak a nyugdíjasoknak jár, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Ha munkába állnak, nyugdíjazásuk erre az időre ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz testi munkát végzők, mint például a bányászok, egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók, mint a kohászok. aztán a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj ötven százalékát, akik pedig baleset következtében rokkantak meg, a felemelt összegű nyugdíj 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állnak. Az új rendelet különösen gondoskodik az üzemi baleset, vagv foglalkozási betegség miatt megrek- kantakról. Ezek alapnyugdíja a fizetésük nyolcvan százalékáig emelkedhet, és az 1945 után eltöltött munkaidőre évi egy százalék nyugdíjpótláÍJ is jár. A rendelet biztosítja azok számára a korábbi nyugdijat teljes összegben, még ha dolgoznak is, akiknek nyugdíját az eddigi szabályok szerint állapították meg. Ha nem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak, 30 százalékot, azonban a nyugdíj összege itt sem lehet kevesebb havi 500 forintnál, és nem haladhatja meg keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjbanlévők, akiknek munkaviszonya 1954 július elseje előtt megszűnt, november elsejétől 25 százalékos nyugdíjpótlékban részesülnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan kapják nyugdíjukat azok, akik nem érték el még a korhatárt. Ezek változatlanul kapják a nyugdíjat^ míg a korhatárt nem érik el. A korhatár elérése után, vagy rokkantság esetén 25 százalékos pótlék illeti meg őket. A pótlék nem jár arra az időre, amikor munkába állnak. Azok számára, akiknek a régi szabályok értelmében nyugdíjjogosultságuk szeptember 30-ig megnyílik, választhatnak a régi és az új rendelkezés alapján járó nyugdíj között. Akik a régi rendelkezés szerint választják, október 31-ig kell kérelmüket benyújtani a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ illetékes szervéhez. Ez esetben a munkaviszony fennállása esetén is megkaphatják nyugdíjukat, de nem részesülhetnek az új rendelet kedvezőbb feltételeiben. Lényegesen emelkedik az özvegyek és árvák nyugdíja. Nyugdíjuk az eddig megállapított ösz- szegnél 25 százalékkal lesz magasabb. Tehát látható a lényeges javulás a nyugdíjasok életszínvonalában. Mert végeredményben az a dolgozó, aki a felszabadulás óta állandóan munkában volt és ezévben megy nyugdíjba, fizetésének 55 százalékát kapja meg nyugdíjként. Ebből pedig már szépen meg lehet élni. Azzal fejezném be mai beszélgetésünket, hogy mostmár még úgy sem kell félni a kortól. Derűs, nyugalmas öregség vár ránk. rle azért persze kedv ben legyünk mindig fiatalok. — dóira« -ÚJ TAG - ÚJ JAVASLAT özhiiFé tétetikll a NÉPLAP REodeiet I H nCrLr r nRGVRRHZOJRl
