Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

jr t p j; A p $ Asszonysors régen ■ Az osztálytársadalmakban különleges elnyomásban tartják az asszonyokat. — Sem a feudális, sem a ka­pitalista társadalomban nem lehettek egyenjogúak a fér­fiakkal. Ez a különleges elnyomás a tőkés társadalomban nem­csak abban nyilvánult meg, hogy nem kaptak egyenlő munkáért egyenlő bért — (rosszabbak voltak a mun­kafeltételek), — hanem a családon belül is aláren­deltségben voltak. Még ki­rívóbban mutatkozott ez meg a feudális társadalom­ban, a jobbágyság viszo­nyai között. A jobbágynő együtt viselte a férfivel a kizsákmányolást, viszont a családon belül kiszolgálta­tott helyzetben volt vele. A jobbágylányok és asszonyok együtt dolgoztak a mezőn a család férfitagjaival, de a háztartás, háztáji gazdaság, gyermeknevelés, szövés-fo­nás és hasonlók, szintén az ő vállukat nyomták. Amint fokozódott a kizsákmányo­lás, úgy nőttek a jobbágy- család terhei is. Egyik leg­súlyosabb teher a robot, — ingyenmunka a földesúr­nak. — ezt is megosztva vi­selték. A földesül' háztáji gazdaságának munkáit, zömmel a jobbágynők vé­gezték. Nyáron a kertet művelték, télen tollat fosz­tottak, fontak, szőttek. — Nagyan nehéz volt a nő helyzete. Míg lány volt, dol­gozott a családnak, az apja mégis szemére vetette „az én kenyeremet eszed ’. Mi­kor férjhezment, a férjétől kapta ugyanezt. Súlyosbí­totta a helyzetet még, a régi időkből fennmaradt hagyomány is. Adás-véiel tárgyának, tekintették a leányt. Erre utalnak nap­jainkban „eladó lány”, „el­vette” a feleségét kifejezé­sek. — Sokszor még ma is „urának” nevezi férjét a nő. Segített ebben az el­nyomásban az egyház is. Batizi András prédikátor, — mennyire jellemző — ezt tanítja a nők kötelességé­ről: Asszonyembernek az a liszt*. Hogy az 6 (ériét inén nagyon szeresse. Urának mondta, étet höosiilje, Néki engedjen, otet tisztelje. Az o urának házát őrizz* ás marhájának gondját viselje. Az szövé*t, fonást el ne felejtse, És házánénét, ö jóra intse....” Lényegében el akarták burkolni a nők előtt külön­leges elnyomoüságukat, azt, amit Lenin így foglalt ösz- , sze: „A nő . . . házirabszol­ga .. .. mert a kis háztartás elnyomja, fojtogatja, fásult- tá teszi . . . idegölő, tompító, nyomasztó munkára paza­rolja erejét.” Sokszor keltek fel az em­berek elnyomóik ellen, s ha végignézünk a szabad­ságharcokon, felkelések tör­ténetén azt látjuk, hogy az elnyomottak közül a legel- nyomottabbak, a nők, min­den megmozdulásban részt- vették. Bátran’ harcoltak a férfiak oldalán, mert sze­rették otthonukat, szerették azt a kis földet, amit ma­guknak mondhattak, szeret­ték hazájukat. — A régi történetírók sem hallgat­hatták el szerepüket a har­cokban, megírták azokat, de elködösítve az igazságot. — Romantikus cselekedetet láttak mögötte, nem az igaz hazaszeretetek Zi-ínyi Ilonát nem úgy állították elénk, hogyan vette fel a harcot a császári táborno­kokkal szemben, hanem azt, hogy „Zrínyi Ilona Thököly hódító férfiasságának lett rabjává”. Harcukat, áldozatkészsé­güket csak a független Ma­gyarország népe. asszonya tudja igazán értékelni. Csak ök tudnak igazán erőt me­ríteni példájukból, — akik már szabadok, a férfiakkal egyenlő jogokkal építhetik Szép hazánkat. Szentesi Magda. Jó tudni... Lkját tojásfehérjéből sakkal könnyebben és uiztocabbau ve­rünk kemény habot, ha n tojá­sokat egy órával hab verés előtt edénybe tesszük és hides' vizet öntünk rájuk. hosrv a palaúsintasüiésnél sokszor mérgelődünk.- mett le­ragad a tészta, kaparjuk le ■ az égett tésztát és» egy kis sót hintsünk a palacsintasütőbe, azzal súroljuk meg. Ha már | tiszta a Hűtő. öntsük ki. törül­jük szárazra és máris süthet­jük tovább p palacsintát. Hogyan tálaljunk ? Egyszerű dolog- á tálalás .... mégis gondot. figyelmességért követel. Nem mindegy, hogyan tesszük az ételt az asztalra Az első követelmény hogy aszta­lunk legyen tiszta csinos, még akkor is. ha- konyhaasztalon étkezünk. Feltétlenül fontos, hogy asztallapuak mindennap frissen legyen mosva. A, fehér asztalterítő mindennapos hasz­nálata- kényes é» fáradságos a mo?áea. mégis ízléses n haszná­lata. De használhatunk helyette színes abroszt is. Az ételt- le­hetőleg ne merjük ki tányérba, mert kihűl, s igen gyakran akad aki késik az asztaltól. Azt is nehéz eltalálni, ki meny­nyire éhe.?, mennyit kíván enni? Ha a tányérba tálaljuk vagy keveset, vagy sokat szedünk. Az asztal közepére, tálba- te­gyük az ételt. A tál alá fel­tétlenül tegyünk alátétet, akár csempét, akár valami mást. ami jól tisztítható. így megkí­méljük a via-seosvásznat. az abroszt, vagy az asztalt az el­égéstől. A tálból azután min- j denki annyit sízed vagy 1. j I amennyire ezükséee van IFJÚSÁGI HÍRADÓ Yúgy óbb figyelmet a* ifjúság kulturális nevelésére Már messziről mintha integetne felénk az újfe­hértói állami gazdaság kullúrháza, hogy nézzük meg közelebbről: mire is használják fel az ifjúság kultúr- házát? Bizony szomorú kép tárul elénk. A kultúrte­rem barátságtalan. Pillanatnyilag nem tudjuk: ebédlő­nek használják-e, vagy tyúkólnak, vagy éjszakára rak­tárnak. Igen, mert ez a kultúrház minden, csak nem kultúrház. Ahogy belépünk s körülnézünk, tyúkfész­keket látunk, majd az egyik sarokban étkezéshez hasz­nált asztalokat, ami azt mutatja, hogy ebédlőnek is használják. Tyúkól — ebédlő — gondoltuk nem va­lami jól vág össze. Nos, este pedig ebben a teremben DISZ-taggyülést tartottunk. Már a gyűlés közepe felé jártunk, amikor egyszerre csak szekerek álltak meg az ajtaja előtt és megrakott kukoricászsákokat hord­tak, be a dolgozók. Mostmár csodálkozásunk még na­gyobb lett. Még tárolásra is használják? Igen- pontosán így van. Ezekután azon löpiengtünk: vég­eredményben mi célt szolgál ez a kultúrház?! Semmi- esetre sem a fiatalság és az állami gazdaság dolgo­zóinak kulturális szükségleteinek kielégítését! Az a vé­leményünk, hogy az állami gazdaság vezetősége, de elsősorban a pártszervezet, sokkal nagyobb gondot fordítson a dc’gozók kulturális fejlődésére, elsősorban az ifjúságéra. Ha kultúrház. az legyen kultúrház. s ne raktár, ebédlő és tyúkól. Az ifjúságnak pedig az a feladata, hogy ne engedje megfosztani kulturális lehe­tőségétől saját magát, hanem vegye kezébe a kultúr­ház irányítását. Kultúrcsoport szervezésével, színdara­bok előadásával segítse elő az ott dolgozók kultúrál is fejlődését. Bodor Lajos járási DISZ-titkár. I EGY NÉGER MŰVÉSZ Fenti képünk Charles White amerikai néger mű­vész festményéről készült. — Charles' White az' ameri­kai néger munkásosztály gyermeke. Chicagóban szüle­tett. Apja ott volt vasúti munkás, anyja pedig — korai haláláig — mosónő. Életük nyomorúságos volt, úgyhogy j a kis Charles-nak mar gyermekkorában a kenyérkere­sők köze kellett állnia, Volt kifutófiú, liftes, cipőtisztí- S tó és éjjeliőr. Ha néhány szabad perce akadt, ceruzát vagy ecsetet vett elő és rájzolgátott, íestegetett. Két- j ízben meg is vásárolták volna képeit, de pénzt nem kapott, mivel néger volt. . Ilyen körülmények kü/.ótt nőtt fel és lett neves művész a néger White. Művészetével küzd az amerikai négerek szabadságáért és egyenlőségéért. — Fenti ké- i pének címe: „Egyesüljetek!“ MAGLI JÁNOS 4 hold 1200 négyszögöl földiével tépett a baklalórántházi Uttörö termelőszövetkezet-. be. Ebben a gazdasági év- j ben 800 munkaegységet tel-i jesített másodmagával, a mi! után az alábbi juttatások-' ban részesül: Kenyérgabonából 5.60 ki­ló jut minden munkaegy­ségre, így Mágli János 44 mázsa 80 kiló terményt kap 11.200 forint értékben. Ár­pából 2A0 mázsát, kukori­cából 12 mázsát, burgonyá­ból 24 mázsát kap. Szálas­SZA M VET ES takarmány és cukorrésze- : sedqse 950 forint értékű. —j Munkaegységeire 16.850 fc- j rint juttatásban részesül a j 8.000 forint készpénzen ki-1 vül. . Háztáji gazdasága, ami-' ben benne van a szövetke­zettől kapott 2 darab ser­tés 1600 forint értéke is, ezévben 16.600 forintot jö­vedelmezett. Ebből rendezte űfí-'T” nn?dc':r':r,r; "4:e'v. já?•»; kötelességét és tisztán meg­marad 22.290 forint jöve­delme. GECSE ISTVÁN bakta- lóránlházi 4 hold 1200 négy szögöt földön gazddálkodó dolgozó paraszt évi jöve­delme: Geese István annyi föl­dön gazdálkodik, mint amennyivel Mágli János be­lépett a szövetkezetbe. — Öccse István gazdasága az . ebben a gazdasági évben. Kenyérgabonából 25.24 má­zsa termett, kukoricából 12, mázsa, burgonyából 30 má-; zsa, napraforgóból 2 mázsa, \ takarmányrépából 25 mázsa j és 2000 forint értékű szálas- j takarmánya. Az állam irán-j ti kötelessége teljesítése, a vetőmag biztosítása után j összesen 16.840 forint érté- kű terménye marad, Mágli János szövetkezeti tag 32.290 forint jövedelmével szemben.. Elgondolkodtató tények Gyermekeknek, úttörőknek Utazás a MARSBA Fantasztikus elbeszélés ív. írta: J. SMITH A gép utasait a nagy nyomás mélyen benyomta az iilcs puha párnáiba. Hosszú, néma percekig fe­küdtek félig ájultan, míg megszokták a sebességet. Pierre a műszerfalon elhe­lyezett kart a nyolcas szám­ra tolta. A géptest még job­ban nekiiramodott és má­sodpercenként nyolc kilomé­teres sebességgel csaknem függőleges, irányban fúrta magát előre. Ez a gyorsaság még fokozódott és pár perc múlva a fiatalok rakétája kiszakította magát a Föld vonzóerejéből. A gép abla­kain keresztül ragyogó nap­fény tört be a fülkébe. A Nap közelsége mégsem tett kárt az utasokban, mert a gép ablakainak kvarc üveg­táblái között fényszürö és vékony ózonréteg van, amely tudvalevőleg elnyeli az ibo­lyántúli sugarakat. — Ott, ott! Nézzétek csak! A mesterséges bolygó! — kiáltott fel hirtelen Kolja. Mindenki a mutatott irány­ba fordította a fejét. Nem messze tőlük, valóban ott lebegett az ember által oda­juttatott mesterséges égitest. A mesterséges bolygé nagy sebességgel keringett, ezért fokozniok kellett a rakéta gyorsaságát, hogy utolérjék. A leszállás igen körülmé­nyes volt. Az első kísérlet nem sikerült. A második sem. Üzemanyaguk rohamo­san fogyott, sebességük csök­kenni kezdett. Tartalék- üzemanyaguk lezárt tartály­ban volt elhelyezve. Ennek kulcsa Hans zsebében volt, de hiába kereste, nem talál­ta. Lehetséges, hogy a zsebe mellé csúsztatta? Nem em­lékezett rá! A kulcs nem volt sehol! Sebességük to­vább csökkent, a bolygó mind jobban és jobban tá­volodott tőlük. Csak a kulcs mentheti meg őket! GAZDAKALENDARIUM JARMOSENKÓ-MÓDSZER A Jarmosenkó-módszer a cukorrépa szovjet fejelési módszere. Ezzel a módszer-! re! fejelt cukorrépában sok­kal kevesebb a tárolási vesz­teség, emellett 8—12 száza­lékkal több nyersanyagot juttatunk a cukorgyárak­nak. A Jarmosenkó-módszer szerint a cukorrépát közvet­lenül az élő levelek alatt kell lefejezni. A vágási felü­let átmérője 3 centiméter­nél nagyobb ne legyen. A répafejen található száraz levélcsonkokat és rügyeket a tisztítókés fokával le kell kaparni. A répának a gyö­kerét ott. ahol körülbelül egy centiméter vastag, a tisztítókéssel el kell vágni. Az ilyen módon megtisztí­tott répát még tartósabbá tehetjük, ha csak gombos villával hányjuk szekérre, ragy vagonba. NAPRAFORGÓ TAROLÁSA Nagy gondot okoz — kü­lönösen, ahol nagy területen termelik — a napraforgó megszárítása, tárolása. A napraforgót akár géppel, akár kézzel csépeljük, csép- lés után azonnal ki kell ros­tálni. A napraforgóban lévő gaz és érmaradványok aka­dályozzák a száradást, a be­fülledést ezek a tisztátalan­ígok okozzák. A megtisztított magol szá­rítószérűn, vagy szeliős pad­láson egy tenyérnyinél vas­tagabban ne terítsük. Amíg a napraforgó „csörgösre- nem szárad, vastagabban ne raktározzuk. Később is csak 30—35 centiméter vastagon tároljuk. Az első időkben gyakran kell forgatni. HOZZUK RENDBE AZ ÁLLATOK TÉLI- SZALLÄSÄT Nemsokára az őszi lege­lőkről is beszorulnak az ál­latok az istállókba, ahol egy jó félévig kell majd tartóz- kodniok. Félév hosszú idő. Nem mindegy tehát, hogy milyen istállókba kötjük be az állatokat. Mielőtt az állatokat vég­legesen bekötnénk, az istál­lókat ki kell meszelni, az ablakokat, ajtókat rendbe kell hozni. Sok helyen látni télen szalmával bedugott ablakot. Most van az ideje, hogy a törölt ablakokat be- iivegeztessék. Ahol nem be­tonállások, vagy hídiások vannak, ott a kikopott állá­sokat fel kell tölteni. Meg kell vizsgálni a jászlakat, takarmányelökészítő kamrá­kat. hogy minden rendben legyen, mire jön a tél. Az itatókút és az istálló közötti járatot homokkal, salakkal fel kell tölteni, hogy az állatok ne járjanak hasig sárban. Hasonlóan rendbe kell tenni a sertések, juhok és a baromfik téli szállásait is. A helyes agrotechnika eredménye Virág István, a szamos- kéri Uj Élet tsz. elnöke számadatokkal bizonyította, hegy a helyes agrotechnika és a jó vetőgumó milyen eredményeket hozott a ter­melőszövetkezetükben. Min­dén őszön 200 mázsa is­tállótrágyát és 150 kiló szu­perfoszfátot szántottak be a talajba. A három utolsó év .■ emelési ! ? :> a követke­zőképpen alakult: 1052-ben az egyéniek termésátlaga 65 mázsa, a tsz. átlaga 126 mázsa/ 1953-ban az egyé­nieké 72 mázsa, a tsz. át­laga 156 mázsa, 1954-ben az egyéniek termése 50 mázsa, a tsz. termése pedig 150 mázsa holdanként. A követ­kező évek célkitűzése a 200 mázsa burgonya elérése i esz. MNYÓKNAI6 ;’ ..--‘embar 36. vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom