Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

A mai számban : Miről beszélnek a szálkái járás népnevelői? (2. oldal.) Kazincbarcikai útijegyzetek (3. oldal.) Egy délelőtt a nyíregyházi munkaeröirányító irodában (4. oldal.) Hogyan fokozhatjuk burgonyatermésünket? (4. oldal.) XI. évfolyam, 224. szám AHA 5« MLLEK 1954 szeptember 22, szerda Termelőszövetkezetek élénk vetélkedése az őszi versenyben Ismeretes, ..hogy a Föld­művelésügyi.,’ fl/ji misztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács a szeptember 6-i Szabad Népben közzétette a termelőszövetkezetek őszi munkaversenyének feltéte­leit, amely szerint az or­szágban legjobb eredményt elérő tcrmelőszöyetkezetet liO.OOO, a másodikat 15.000, a harmadikat pedig 10.000 forint pénzjutalomban ré­szesíti. A megyében legjobb eredményt elérő 4.000 fo­rint, a második 3.000 forint, ■a harmadik pedig 2.000 fo- 'rint értékű jutalomban ré­szesül. A versenyt novem­ber 7-én értékelik. , Ehhez a versenyhez me­gyénkben ezidáig 142 ter­melőszövetkezet csatlako­zott. Értékelésünk szerint kü­lönösen jó eredményt ért el a nyírbátori Vörös Csillag tsz., amely 30 hold őszi ár­pát vetett el keresztsoro- jsan, továbbá 45 hold takar­mánykeveréket, 10 hold szöszöst magnak és 82 hold rozsot. Az őszi vetéshez fel­használt 174 mázsa szuper­foszfátot, 83 mázsa kálisót, 55 mázsa pétisót. Istállótrá­gyázott 53 hold területet. A dohány és a széna betaka­rítását teljesen elvégezte. Ezenkívül a burgonyasze­dést 37 holdon, a kukorica­törést 15 holdon végezte el. Besilózott 510 köbméter ta­karmányt. Beadását egész évre a következőképpen teljesítette: vágómarha 99 százalék, sertés 70, tojás 104, baromfi 92, tej 70 szá­zalék. Fejési átlaga 9 liter. A nyírgyulaji Petőfi ter­melőszövetkezet elvetett ed­dig 52 hold őszi árpát, 20 hold őszi takarmánykeveré­ket, 10 hold szöszöst mag­nak, 40 hold rozsot és 10 hold búzát. Istállótrágyá­zott 40 kát. holdat. A beta­karítást dohányból, kender­ből és szénából befejezte. A burgonyaszedést 25 holdon végezte el. 250 köbméter silót készített. Egészévi be­adásának eleget tett vágó­marhából, sertésből, barom­fiból és tejből. Fejési átlaga 9.2 liter. A kislétai Rákóczi tsz. elvetett eddig 95 hold ro­zsot, 12 hold takarmányke­veréket és 6 hold bíborhe­rét. Felhasznált 30 mázsa szuperfoszfátot és 10 má­zsa kálisót. 20 holdra ke­rült istállótrágya. A dohány betakarítását a tsz-tagság teljesen elvégezte, 30 hol­don felszedte a burgonyát, 10 holdon pedig elvégezte a kukoricatörést. Vágómar­hából és tejből 100, sertés­ből pedig 00 százalékig tel­jesítette egészévi beadási kötelezettségét. A fejési át­lag 9.1 liter a kislétai Rá­kóczi tsz-ben. Jó munkát végzett még a vámosoroszi Kossuth tsz., amely elvetett 50 hold ár­pát és 18 hold búzát ke- resztsorosan. A fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád 45 hold árpát és 12 hold búzát vetett el. Ifj. Bán György tsz. szervezési osztály- vezető. SZABÓ IMRE FELVETELE Az utolsó napirendi pont következett. Makhnyik János elvtárs, a felsősimái Béke tsz. elnöke felállt helyéről, körülnézett a pipázó embe­reken és röviden így szólt: — A vezetőség elfogadta Szabó Imre bácsi felvételi kérelmét és most a tagság elé terjeszti döntés végett. Ismerjük mindnyájan, 8 hold földje, lova, tehene, gazdasági felszerelése van. Szorgalmas, kötelességtudó ember családjával együtt. így jellemezte az elnök Szabó Imre új belépő 8 holdas dolgozó parasztot. Néhány pillanatig néma csend ült a teremben, csak egymásközt váltottak né­hány szót a szövetkezet idő­sebb tagjai, akik már rég­óta ismerik Szabót. Hogyne ismernék, együtt nőttek fel. Cs. Nagy elvtárs, a szövet­kezet 60 éven felüli tagja törte meg a csendet. Nem mondott szólamokat Szabó­ról, csak úgy egyszerűen beszélt, ahogy a szíré dik­tálta. — Ha közénk jött, ölöm­mel fogadjuk, nagy szük­ség van az ilyen emberekre. Ismerjük, jó dolgos, nem hoz ránk sem szégyent — nézett Szabó Imre felé, aki szótlanul ült a tagokkal egysorban. Néhányan még elismétel­ték, hogy milyen szorgal­mas ember ez a Szabó Imre, majd szavazásra került a dolog. Minden kéz a ma­gasba emelkedett. Szabó Imre bácsi nézte a magasban lévő kezeket, s nagyhirtelen ennek a kis szövetkezetnek gazdagságá­ra gondolt, s arra, hogy ő is részese lesz annak már ebben az esztendőben is. Most még jobban meggyő­ződött róla, hogy könnyebb az élet, ha közösen dolgoz­nak. Belépése előtt is nagyra becsülte a szövetkezet ered­ményeit, a holdanként 13 mázsás búzatermést, amely­ből csupán előlegbe 6 kiló jutott minden munkaegy­ségre. Nagyra becsült üt mindent, amit a szövetkeze­tiek kétkezük szorgalmas munkájával teremtettek. Tekintete Bársony István arcára vetődött és eszébe jutott: ez a szorgalmas csa­lád mennyi terményt vitt haza előlegosztáskor. Több mint negyven mázsát. Abból jut a szabadpiacra is. Nem is kevés. Neki pedig jó, ha egy-két mázsa jut ezévi ter­méséből. Ezen a rövid néhány per­cen annyi minden eszébe jutott, hogy majdnem elfe­lejtette megköszönni a tag­ság bizalmát. Szabó Imre bácsi sem beszélt sokáig, nem is tudott volna, nem szokta még meg, hogy gyű­lésen beszéljen. De azért volt egy pár szava. Felállt, nézte a rája irányuló sze­meket, majd az elnök felé fordulva mondta: — Köszönöm a bizalmat. Itt is jól akarunk dolgozni a fiammal. Akár holnap is munkába állhatunk. Csak szóljatok, ha szükség van munkánkra. Azt nem mon­dom el, hogy miért jöttem közétek. Úgyis tudjátok. Többetek van, mint nekem. Tudom, hogy nekem is több lesz közietek, mint eddig volt — és mintha mondani akart volna még valamit, várt egy pillanatig, kétszer is körülvitte tekintetét a figyelmesen hallgató szövet­kezetieken. majd komótosan leült. Ettől a perctől a szö­vetkezet tagjának érezte magát. . Hazafelé menet mindnyá­jan elmondták egymásnak véleményüket Szabó Imre felvételéről. Egyhangúlag megállapították, hogy sok olyan ember kellene még közéjük, mint Szabó Imre. Mert mennyivel több kuko­ricájuk termett volna most is, ha nem kétszer, hanem háromszor, meg négyszer kapálták volna. Burgonyá­ból szintén több lett volna holdjáról 10 mázsával, ha megkapja a harmadik föltö- getést. így is meglesz ICO mázsa holdjáról, az egyé­niek 60—70 mázsás átlag­termésével szemben. Szabó Imre is tudja mindezeket. Ismeri a szövetkezet mun­káját. Nincs rá panasza. Azt j is tudja, hogy kevesen vol- j tak a földhöz, azért nem \ tudták a burgonya harma­dik töltögetését elvégezni. Éppen azért lépett be, hogy még jobb legyen a termé­sük. Mert ő akár mit csi­nált, nem tudott lépést tar­tani a szövetkezetiekkel. Végül választott, és most ö is segítheti munkájával a közös gazdaság gyarapítá­sát, a földek megmunkáld-; sói. Többen is érdeklődnek a Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója Ismertette az al­kotmány módosításáról szó­ló törvényjavaslatot. Az országgyűlés jelen ülésszakának célja és tár­gya a tanácsok új szerveze­tének megteremtése. A tár­gyalási rendünkben sze­replő mindhárom törvény- javaslat erre vonatkozik. A tanácsokról szóló tör­vényjavaslat tartalmazza a helyi tanácsok új szerkeze­tét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezéseket, a most előt­tünk fekvő törvényjavaslat pedig a Magyar Népköztár­saság alkotmányának azokat a módosító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesz­tésének és megerősítésének — megvalósítására magába az alkotmányba foglalandók — mondotta. A helyi tanácsok alkot­mányunknak, a népi demo­krácia alkotmányának leg­alapvetőbb és legsajátosabb elemei, hangsúlyozta Harrer Ferenc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprö- grammban kifejezésre jutó politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésé­nek célkitűzésével e cél megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat • tette hivatottakká, sőt azért fe­lelősekké is, szükségképpen felvetette a helyi tanácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tá­gításának és önállóságuk fo­kozásának szellemében tör­ténhetett. A Magyar Népköztársa­ság alkotmányának módo­sításáról szóló törvényja­vaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének ki­domborítása, amely egyfe­lől a tanácsok hatáskörében és jogi helyzetében, másfe­lől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. Harrer Ferenc ezután is mertette a módosító ren­delkezéseket, majd befeje­zésül leszögezte: — Az országgyűlés mos­tani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat állam- igazgatási síkról valóban államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uraliíiát a közéletben. Az előadó végül kérte a törvényjavas­lat elfogadását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben elfogadta. A tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása szövetkezet felől hozzá ha­sonló gazdák. Csak még gondolkoznak. De majd azok is belátják, hogy i;öny- nyebb lesz soruk a Szövet­kezetben. A Béke tiz. tag­sága haza várja őket, Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvény- javaslat tárgyalására tért át. A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a buda­pesti városi tanács elnöke volt. A most benyújtásra ke­rülő új tanácstörvény-ja­vaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán — pár­tunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű meg­vitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési for­mát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dol­gozó népünk további fejlő­dést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapaszta­latai bebizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokra­tikus egységnek sem a ta­nács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgo­zók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javas­lat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva a dolgozók tömegszervezetei­vel szorosan együttműköd­ve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban lévő hatalmas méretű tö­megmozgalom összefogja az ország egész lakosságát és ■széles nemzeti egységet te­remt, A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata mar most a tanácsválasztásra való felkészülés időszaká­ban kidomborodik. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok és más tömeg­szervezetek között nem volt megfelelő az együttműkö­dés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mind­ezeket a szervezeteket tö­möríti és ennek kapcsán közelhozza azokat egymás­hoz, megteremti előfeltéte­lét annak, hogy a közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. A továbbiakban elmond­ta: a törvénytervezet élén­ken foglalkoztatta az or­szág lakosságát. Több, mint ötezer javaslat érkezett a tervezet kiegészítésére és módosítására. A Hazafias Népfront or­szágos előkészítő bizottsága ezeket a javaslatokat fel­dolgozta. Az az érdeklődés, ame­lyet a törvényjavaslat ké­szítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra válasz-’ tásra kerülő tanácsok mun­kájában a Hazafias Nép­front keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és1 tevékenyen fognak részt- venni. Az új. tanácstörvény vilá­gosan, részletesen megszab­ja a tanácsok feladatait és; biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gaz­dája, valóban vezesse a he­lyi gazdasági, társadalmi és' kulturális tevékenységet; előmozdítja a lakosság élet- színvonalának emelése cél­jából a közegészségügyi, kulturális és szociális fel­adatok megoldását, — hang­súlyozta, majd a továbbiak­ban az állandó bizottságok­ról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új rendelkezését' ismertette. .— Az új 'tanácstörvé­nyünk megalkotása — mon­dotta befejezésül — nagy lépést jelent előre szocia­lista államéletünk fejlődé­se terén. Az új tanácstör­vény megalkotásával or­szággyűlésünk olyan jog­szabályt hoz létre, amely alkotmányunk rendelkezé­sei alapján tovább erősíti népi demokratikus álla­munkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gaz­dagítja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket ország- gyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint helyi hatalmi és igazgatási szer­veknek a Hazafias Nép­frontra támaszkodva, to­vább kell fejleszteniök népi demokratikus rendszerün­ket. Ehhez biztosít határo­zott alapot a most benyúj­tott új tanácstörvény-javas-' lat. Ezt a jogi bizottság megtárgyalta és módosítá­sokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló tör­vényjavaslatot a jogi bi­zottság által javasolt módo­sításokkal fogadja el. Apró Aulai eiviárs felszólalása Az első hozzászóló Apró Ar.tal, a Magyar Dolgozók I-ártja Politikai Bizottsági­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. A közelmúltban orszá­gunk életében két nagyje­lentőségű belpolitikai kér­dés kerüli előtérbe — mon­dotta bevezetőben —: sz egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel to­vább akarjuk szélesíteni népi demokratikus álla­munk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők ös­szefogását, a másik az or­szággyűlés mostani ülés­szakán megalkotásra Ke­rülő új tanáesiervény és választási törvény, amely­nek alapján november vé­gen megtartjuk, a tanacs- választásokat. Apró Antal ezután ismev- tette a nemzetközi helyze­tet, majd hangsúlyozta: A békeszerető magyar nép kötelességének tartja még elszantabban harcolni; a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. —: E>ért kíván részt venni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tevékeny regében is.| Apró Artal ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi1 határozata és a kormány- programm óta hogyan fej­lődik népgazdaságunk. Június óta egymillió 6C0.000 di'gozót érintő bér­emelési intézkedést hajtot­tunk végre •— mondotta. — (Folytatása a 2, oldalon.) 'ViLáq Qr&letfirwu e-tjTfjt űiLfe telt ! AZ MDP SZABOLCS“SZATMÁRMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­Törvény az alkotmány módosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom