Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 223. szám AR4 30 FILLKR szeptember 21, kedd Az elmúlt héten 35 taggol gyarapodtok megyénk termelőszövetkezetei A megyei mezőgazdasági igazgatóság szövetkezeti osztálya jelentette, hogy szeptember 13-tól 19-ig 28 család, összesen 35 tag lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Legnagyobb számmal a tiszalöki járásban választották az új utat, itt 10 család 22 hold földdel lépett a szövetkezetekbe. A tiszadobi Táncsics három taggal gyarapodott. Az új belépők: Oláh Sándor 6 holdas, Meggyesi Mihály 7 holdas és Novák Sándor földnélküli. A ti- szavasvári Munka tsz-be ugyancsak 3 család lépett be. A mátészalkai járásban hét családot vettek fel a szövetkezetekbe. Legtöbben r- öt család — a kántorjá- nosi Béke tsz-be léptek be. Hosszú hetek bírálata után a nyirtassi Szabad Nép termelőszövetkezet kapuja is kinyilt a belépni szándékozók előtt. Az elmúlt héten 3 tagot vettek maguk közé, közöttük két középparaszíot, Rubóczki Istvánt 13 hold földdel, Al- mási Jánosnét pedig 8 hold földdel. A belépettek jó része már az elmúlt években tagja volt a termelőszövetkezeteknek. Egy évig most egyénileg gazdálkodtak és belátták, hogy helyesebb, ha visszamennek a szövetkezetbe, ahol könnyebben boldogulnak. Vannak olyanok is, akik iparból jöttek vissza, mint például Ben- cze Dániel, aki a nagyhalászi Béke tsz-be lépett be. A mai számban : Gyors lista a IV. Békekölcsön 1. sorsolásáról (2. oldal.) Hogyan teljesítheti őszi tervét az ófehértói gépállomás? (2. oldal.) Sport (4. oldal.) Az apagyi Rákosi termelőszövetkezetben a traktorral jól előkészített talajba vetik az ősziárpát. Osz- lánczki László és Szilágyi Albert naponta négy-öt holdat vetnek el. A termelőszövetkezetben a többi hét fogat sem tétlenkedik. Megkezdődött a betakarítás a termelőszövetkezetben, emellett folyik a boronálás és egyéb talajelőkészítő munka is a rozsvetések alá. A munka legnehezebbjét, a szántást a gépállomás traktora végzi. A tiszaszenfmártoui Új Élet tsz. jövőévi terveiről Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka A tiszaszentmártom Új Élet tsz-ben, mint a többi termelőszövetkezetekben is az őszi betakarítás szorgos napjain a jövőévi tervekről beszélnek éá ahol kell, már tesznek is érte. Ez az esztendő ebben a termelőszövetkezetben is bebizonyította: nem a „szerencsétől“ függ, hogy miiyen termést takarítanak be, hanem elsősorban a szövetkezet tagjaitól. Búzából nem dicsekedhetnek a termésátlagukkal, mindössze öt mázsa volt. Az a néhány hold, amit idejében elvetettek, nyolc mázsa körül hozott holdanként, míg a novembervégi, decemberi vetések csak tavasszal keltek ki, nem bokrosodtak, a gyom föléje kapott. Ez a terület alig hozta meg a vetőmag háromszorosát. Kukoricájukat idejében vetették, kiosztották egyénekre, becsületesen megkapálták, így most azzal dicsekedhetnek, hogy 5—6 mázsával nagyobb termést érnek cl, mint az egyéniek. Az év tapasztalatain okulva egyik legfontosabb munkájuk most az őszi vetések idejében való végzése. A mándoki gépállomás traktorosai eddig már hetven holdon készítették elő a talajt kiváló minőségben. A termelőszövetkezet fogatai valamennyi fellelhető trágyát kihordtak, amit azonnal le is szántottak. A múlt hét végén megérkezett a gépállomás 30 soros vetőgépe és e héten teljes ütemben megkezdik a vetést. A jól előkészített istállő- trágyás talajba vetett gabona még az ősz folyamán meg tud bokrosodni, amiből jövőre 10—12 mázsás termésre számolhatnak. A múlt héten megkezdték a mélyszántást is a tavaszi vélemények alá. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak egy évre néznek előre. Ezt bizonyítja az a tervük is, hogy tárgyalást folytatnak a gépállomással egy rigolirozó gép odaküldésc térdekében. Ez a gép a forgatás nehéz munkáját végzi cl a tagok helyett. öt hold szőlőt akarnak ugyanis telepíteni, aminek a talaját a gép néhány nap alatt 70—80 centiméter mélyen megforgatja. A növénytermelés hozamainak állandó emelése, a jövedelem fokozása el sem képzelhető fejlett állattenyésztés nélkül. A sertéstenyésztésükben már is példát mutatnak a község dolgozó parasztjainak. Mintegy 170 darab vegyes sertésük van. A hasznothajtóbb sertésfajta kitenyésztése céljából a mangalica kocákhoz Corn- vall kant hozattak. Az első malacok szaporulatai máris ott ficánkolnak az új kecce- sekben. Nagyobb hizlalási terveik vannak. A jó kukoricatermést hizlalással akarják értékesíteni. Hallottak már ők is a keme- csei Dózsa termelőszövetkezet hizlalási eredményeiről, ahol a szövetkezet tagjainak munkaegység-része e- dése felül lesz a 100 forinton. Huszonöt-harminc darabos tehenészetet is szándékoznak beállítani, amihez a növendékek részben már meg is vannak. A tejet maguk akarják feldolgozni, hogy melléktermékeivel a sertéseket etessék. Ez ä néhány adat mutatja, hogy a jövő esztendőben az Üj Életben valójában megújul az élet. Az idén 25 forint körül lesz egy-egy munkaegység értéke, de jövőre ennek a dupláját is könnyen elérhetik. Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének- első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal,, Hidas István és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Mekis József, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Boldoczki János külügyminiszter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsófinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A% Elnöki Tanács háromhavi működéséről Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megnyitott ülésszaka közötti időben kifejtett működéséről: — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és 12 törvényerejű rendeletet alkotott. Kihirdetésükről a Magyar Közlönyben való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd így folytatta: — Az Elnöki Tanács 17., 18. számú törvényerejű rendeleté meghatározta a büntető és polgári perrendtartás módosításáról szóló 195-1. évi V., VI. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Büntető Törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellék- büntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtön- büntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette s így a közügyektől eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért á Büntető Törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem, s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásától, vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el. A szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértürtk. — A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek következetes végrehajtásától függ az űj szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobb- mérvü kielégítése. E feladatok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb területen való alkalmazása, ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogramm végrehajtásának. Ezt figyelembe- véve hozta áz Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséiül. — 1954. éVi 22. számú törvényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szól. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. A választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnek. A lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszeryg^Az íg&fggfc- választott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A választási jogszabályokat ösz- szefoglaló törvényt megelőzően kellett ezt a törvény- erejű rendeletet megalkotni, hogy az errevonatkozó munkálatokat megkezdhessük. — Jelentős helyet foglal el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek élet.zínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az ötvenötödik életévüket betöltött nőket és a hatvanadik életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább tíz évet munkaviszonyban töltöttek el. A nyugdíj összege fizetésük ötven százaléka, amely szerint a nyugdíj legkisebb összege ötszáz forint. — Ezek a számok is hűen igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy irftézkedé-' sével — erőnk és lehetőséi geink figyelembevételével —l rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ezév április elsején is nyugdíj- emelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj meg-: adja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan, jólétben élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. — Vájjon nem lehet-e lemérni, csak ezen az egy cselekedetén keresztül népi de-; mokratikus rendszerünk fö-i lényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a: bizonytalanság kíséri nem-’ csak az öregeket, de még az erejük javában lévő fiatalokat is? — Dolgozóink szívesen' vállalják a háromszázalékos nyugdíj járulékot, hisz jelentős részét már most g szülőkről való gondoskodás révén — többszörösen visszakapják. De ezen túl biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus' rendszerünk hatalmas vívmánya, amelyet egész dolgozó népünk örömmel és lelkesedésnek fogadott — mondotta, majd kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vegye tudomásul. Az országgyűlés a jelenésben foglaltakat tudomásul vette. Három törvényjavaslat Ezután Nagy Imre, a minisztertanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé: A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az országgyűlés előzetes' tárgyalás és jelentéstétel, céljából kiadta a jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel végétért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvény- javaslat szerepel, 'Vtláq oroJetáriái tqqjps tilsetek /
