Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

4 NÉPLAP 1951 szeptember 2, csütörtök Védekezzünk a baromfivész ellen Baromfiállományunk szé­pen gyarapodik. Nem sza­bad azonban megfeledkezni a nagy károkat okozó ba­romfibetegségek elleni vé­dekezésről. A járványos ba­romfibetegségek közül a legveszélyesebb a baromfi­pestis. id A megfertőzött beteg ál­latok szomorkodnak, ét­vágytalanok, orrukban, cső­rükben nyálka gyülemlií^ fel, amiatt sokat tüsszög^ nek, krákognak. Fejüket felfelé tartva, nyitott csőr­rel nehezén lélegzenek. — Légzésük sípoló, szörcsögős A taraj és az áll-lebeny sö­tétvörös, vagy fekete-vörös- színűvé válik, később has­menés jelentkezik, végül aZ állatok elhullanak. Más esjj»-1, ieientsék a tanácsnak tekben bénulás előzi meglnal IeientseK d tanácsnak az egész község baromfiál­lományát is. A betegség megelőzése végett gondoskodjunk vilá­gos, szellőztethető' ólakról, ezeket naponta takarítsuk ki. Az ülőléceket, létrákat, etető- és itatóedényeket* he­tente legalább kétszer forró lúggal súroljuk tisztára, az ólat pedig havonta egyszer meszeljük ki. Kormányzatunk a pestis illeni kötelező védőoltási akcióval nagy segítséget ■nyújt a baromfipestis le­küzdéséhez. A védőoltás után a baromfiállomány hosszabb időre ellenállóvá válik a baromfipestissel szemben. Az eredményes védekezéshez szükséges, hogy a baromfitartók azon az állatok elhullását. Az állatok szárnyukat leejtve, tollúkat felborzolva, fejüket lecsüggesztve, borzongva, tántorogva lépegetnek, vagy állna»:. A pestist terjesztheti a beteg baromfi, vagy a be­tegségben elhullott kény­szervágott baromfi hullája, belsőrészei, váladékai stb. Az ember is terjesztheti a betegséget, ha cipője, ruhá­ja stb. szennyeződik a be­teg baromfi váladékával, ürülékével. A betegség rendkívül gyorsan terjed és rövid időn belül elpusztítja az állatorvosnak, ha a ba­romfiak között pestisgya­núst találnak. A betegeket azonnal külön kell zárni az egészségesektől. Aki a beje­lentést elmulasztja, kihá­gást követ el. A baromfihullákat mész- lével leöntve, legalább egy méter mélyen ássuk el. Az állatorvosnak a zárlatra, fertőtlenítésre és az oltásra kiadott utasításait a legpon­tosabban be kell tartani. A baromfipestis miatt lezárt községekben baromfit, tojást a piacra vinni, a községből ki- vagy beszállítani '"'m szabad. Őszi szántás Művészegyüttesei; vendégjátéka a kuíundai sztyeppén fogy tehén három gaxdáju Éjfélre járt az idő, mikor Vincze Géza elvtárs, a nagyvarsányi tanácselnök hazafelé vette az útját a tűzoltóparancsnokkal. A szokott körjáratot fejezték be. Amint a szövetkezeti korcsma elé értek, egy tehén állta el útjukat, a lehen a mulatozó embereket bámul­ta a nyitott ajtón keresztül. Vincze elvtárs nem sokat gondolkozott, kötelet hoz^u tolt s a Kiskút a tű^th épület melletti fához kßfojU. ték. l?’ [ as — Fiúk! — szólt a tanács­elnök mély, monoton han- gon a tűzórség tagjaihoz, — hozzatok a tehennek egy kis ennivalót és itassátok- meg. Korán reggel értekez-- letre megyek, ezért mond­játok meg a tanácstitkár elvtársnőnek, a tehenet jár- latlevél nélkül ki ne adja. — Kezet fogott az őrség'’tag­jaival és aludni tért. A Ris- ka pedig még sokáig tömte a bendőjét az illatos lóheré­vel. Az őrség tagjai meg is itatták. Eljött a másnap reggel. Egy motorkerékpáros for­dult be a tanácsház udva­rára. Egyenesen az elnöki szobába tartott és rögvest előadta mondókáját. — Elvtársnő!. Tegnap egy tehén elszökött tőlünk. Hal­lottam, maguk befogták. El­jöttem érte ... azonnal el akarom vinni, mert más dolgom is van. A titkárnő nyugodtan hallgatta végig a gyors be­szédet, majd megszólalta — Elhozta a tehén járlat- le veiét? A férfi arcát halvány pír lepte cl.- — Tudja maga azt, — ■ folytatta a titkárnő, — hogy a tehén be sincs írva? Pe­dig maguk erről nem igen 'szoktak megfeledkezni ' a Vétel után. A Vágóállatforgalmi Vál­lalat vásárosnaményi kiren­deltségének dolgozója, — ‘inert hisz ott dolgozik, — még jobban zavarba jött. Azért nem hagyta magát. A tehenet minden áron a mo­torkerékpár után szerette volna kötni. Azonban a talpraesett tanácstítftárnő nem engedte. Megegyeztek abban, délután a járlátleve- let bemutatja a vállalat dol­gozó. és viheti a tehenet. A titkárnő a vita után folytatta a napi munkáját. Nem sokáig. Újabb látogató jelentkezett a tehén gazdá­jaként. Egy gemzsei asz­Alighogy az Ob megsza­badult jégpáncéljától, a no- voszibirszki területi drámai színház az egyik első tava­szi gőzössel teljes létszám­mal vendégjáték-kőrútra in­dult. A színház kollektívája a terület 13 kerületében vendégszerepeit; bemutatta a kolhozparasztoknak és gépkezelőknek Osztrovszkij „A szív nincs kőből“, Bur- jakovszkij .,Üzenet az élők- nek‘‘, Makajonok „Bocsána­tot kérek“ és Karpenko- Karijnak az újraegyesülés 300. évfordulójára írt „Mar­tin Borulja“ című színmű­vét. Vendégjátékra indul a kulundai sztyeppe vidékére a novoszibirszki állami drá­mai színház is. A színház dolgozói, hagyományaiknak megfelelően a kerületi köz­pontokban szemináriumot tartanak a kolhozok kul- túrcsoport-vezetőinek. A színház egyidejűleg tovább­folytatja előkészületeit V. Lavrentyev helyi szerző „Napfény“ című új színmű­vének előadására. A területi filharmónia bri­gádjai a nyár folyamán több mint 300 hangversenyt ad­nak a kolhozokban és a bri­gádszállásokon. Falura indul a területi központból a szibériai népi kórus, vidékre mennek az Ifjúsági Színház, a bábszín­ház és az opera művészei. Nemcsak a novoszibirszki színházak látogatnak el a szibériai kolhozparasztok­hoz. A leningrádi Puskin Színház művészeinek egy csoportja is előadásokat és hangversenyeket rendez a szűzföldek vidékén. fl Magyar Rádió nyíregyházi Stúdiójánál« műsora A nyíregyházi stúdió ma este fél hétkor kezdődd adásá­ban közli a „Gépállomások hangja eimii műsorát _ a ti- szavasvári, demecseri és nyír­teleki gépállomásokról. A stú­dió gyermekműsorában össze­állítást közöl az ü] tanév első napjáról. Majd ipari sajtó­szemlét és híreket közvetít és szórakoztató zenét ad. szony. Azonban az asszony is tehén nélkül volt kényte­len hazamenni, mert já'rlat- levelet nem tudott felmu­tatni. Az asszony szintén megígérte: elhozza a tehén rédiáját. ha már anélkül nem viheti el. Pár óra múlva ismét ké­rője akadt a tehénnek. — Jaj, drága lelkem, — lelkendezett az irodába be­lépő idős néni, — adják vissza a tehenemet. Tegnap estére elcsavargott a csor­dáról. Tetszik tudni, tűvétet­tük az egész határt miatta. Jaj, jaj, csakhogy megvan! Azonban a jajgatás nem használt, mert nem „volt“- mellette járlatlevél. így özv. Vezse Istvánná gerge- lyiugornyai lakos is haza­ballagott a -údiáért. S azt a fiával elküldte Varsányba. Az időközben hazaérkezett tanácselnök és a titkárnő nem haboztak. Átadták a tehenet. így maradt a Ris- kának három „gazdájából“ egy gazdája, — de ez aztán az igazi. Hisz a Riska kötél nélkül hazabaktatott ifjabb gazdája útin. A tanulság pedig e rövid történetből az, nehezebb a sántakutyát el­fogni, mint a hazug embert. VARGA GYULA. Hírek a megyéből A legutóbbi értékelés sze­rint a cséplőbrigadok orszá­gos versenyében a nagykál- lói gépállomáshoz tartozó Majoros András ifjúsági bri­gádja szerezte meg' a máso­dik helyet. # A demecseri burgonyake­ményítőgyár dolgozói 131 százalékra teljesítették augusztus havi termelési ter­vüket. A gyár legfontosabb üzemrészében, — a szörp­gyárban — több, mint más- félszeres. tervteljesítést ■ ér­tek el. * Nyíregyházán szeptember 8-án országos állat- és kira­kodóvásár lesz, amelyre vészme.ntes helyről minden­féle állat felhajtható. A balkányi állami gaz­daságban megkezdték a burgonya szedését, az eddig felszedett területen 107 má­zsás átlagtermést mértek. A gazdaság dolgozói úgy szá­mítanak, hogy mire mind a 350 holdas termésüket be­takarítják, 120 mázsás lesz a holdankénti átlag. * Megyénk állami könyves­boltjaiba megérkezett Ka­rinthy Frigyes: „Tanár úr kérem..és az „Omni­busz" című szatirikus mű­vei. A könyvek iránt nagy az érdeklődés. A komorói „Szocializ­musért“ tsz. eleget tett be­adási kötelezettségének. — Rozsból minőségi vetőmagot adott az államnak. Másod­vetési tervüket eddig 50 százalékban végezték el. Most silót készítenek állat- állományuk részére. (Kon­dor Mihály.) Tiszamogyoróson a csép- lést augusztus 20-án fejez­ték be. A beadási kötele­zettségeknek száz százalé­kig eleget tettek a dolgo­zók. A községben a kukori­ca kedvezményt; is sókan megkapták. (Prigyi István vb. titkár.) # Egy évi börtönbüntetésre ítélte a vásárosnaményi já­rásbíróság Székely Ferenc tiszavidi lakost súlyos testi sértés bűntette miatt. Neve­zett egy bál alkalmával it­tas állapotban verekedést kezdett és egy — a vere­kedésben részt sem vevő — dolgozót súlyosan megsebe­sített. Apróhirdetések Tiszavasvári földművesszövet. kezet megvételre keres 10—20 literes réz, vagy acél habverő- üstöt. Cím: Tiszavasvári iöld- ni i vessző vetkezet. Iparomat újból folytatom Béke-mozi utáni egrkon. ahol dauerozok, haj átfestek ga ran­ciával Héczeiné. Marika hölgy* fodrász. Kőműveseket, segédmunkás férfiakat és nőket nyíregyházi építkezéseire felvesz a 61/2 ez. Építőipari Vállalat. JelciK- kezés Széchenyi-oi. 45 szám. Egy .iókarban lévő 70 a horderejű etráf kocsi eladó. ÍNyírvasvári. ..Vasvári Pál“ tsz. Eladó Nádor-u. 47. sz. ház. Érdeklődni Egyház-u. 7. szám. 125-ös Csepel motorkerékpár eladó. Megtekinthető délután 5 óra után Zrínyi llona-u, 10. sz. alatt. Jereván-kertben egy férfi- esarriyő elveszett. Megtalálója az Ingatlan Kezelőűégbe ad.ia le. Széchenyi-u. 8. szám._______ Szabolcs-Szatmári NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztöbizott. Ság. — Felelős kiadó: MDF Szabolcs-Szat már megyei Bízott. sága. — Szerkesztőség: -Nyír­egyháza Dózaa G.vörgy-u 5. ez. Telefon: 11-70. 11-71. 11-76. ~ íviadóhivatai: .Nyíregyháza Zsdánov-ü. l. Telefon: 30-0Qf. jzaboíCs-Szati.»ár»He?.yci hyem* ciaipan Vállalat Nyíregyháza Dózsa Gvörgv-u. 5 Tel.: 52-23. •ielos vezető Szilágyi József Tudományos kis sarok Gáti István, az első magyar gyorsíró A Néplap július 23-i számában közölt keresztrejt­vény egyik kérdése az volt: Gáti István, az első ma­gyar gyorsíró szülőfaluja. A helyes megfejtők rájöttek, hogy ez a község Mánd. Most egyik mándi olvasónk, Csepely Miklós, bővebbet is szeretne tudni Gáti István­ról, a szerkesztőséghez fordult Gáti Istvánra vonatkozó adatokért. Minthogy Gáti István nemcsak éppen arról nevezetes, hogy a magyar gyorsírás úttörője volt, ha­nem irodalmi tevékenysége folytán is, ezért szükséges­nek láttuk, hogy necsak egyetlen olvasónknak adjuk meg rá a választ, hanem rövid pár sorban megemlé­kezzünk megyénk ezen kiváló szülöttjéről. Gáti , István 1749. április 8-án született. Mándon. 1772-ben Szatmárta ment tanítónak, majd kétévi mű­ködés után, akkori szokások szerint, külföldi akadé­miákra rnent, magasabb képesítést szerezni. Mikor on­nan Visszatért, előbb Tamásvaraljan, azután Dabócon, Huszton és Máramarosszigeten lélkészkedett, '1800-ban esperes lett és 1808-ban a szatmári református eklézsia választotta meg papjává. Innen vonult nyugalomba 82 éves korában, 1831-ben. Meghalt 94 éves korában, 1843. február 17-én. Egész életét a magyar irodalomnak és tudománynak szentelte. A szatmári református egy­ház könyvtárában húsznál több kiadatlan kézirata van. A magyar nyelv ebben az időben viaskodott jogaiért a magyar közéletben. Egyike volt azoknak, akik ebben a harcban a magyar nyelvnek közérvényre való eme­lését a leghatározottabb hangon sürgették. Ennek a célnak elérése érdekében korát megelőzve, már 1780- ban megírja „A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazaliúi elmélkedések'' c. művét, amelyet 1828-ig még több ily irányú munka követ. Ügy ezzel a már említett művével, mint „A ma­gyar nyelv természetét tárgyazó kérdések fejtegetése“ c. munkájával, jutalmat nyert. Külön keli beszélnünk azon tevékenységéről, amelyre a keresztrejtvény utal. A gyorsírás nem egyéb, mint a rendes írásnak megrövidített formája. Célja pedig az, hogy az emberi beszédet meg lehessen örökí­teni, mert az rendes íiassal lehetetlenség. Ilyen gyors­írási rendszerrel idegenben már korábban is találko­zunk. Tiró, a kiváló római szónoknak, Cicerónak rab­szolgája alkotta meg az első rendszert, hogy urának beszédeit lejegyezhesse. A magyar nyelv jogaiba való visszahelyezésének idején Gáti István elméjét is sokat foglalkoztatta az, hogy most már a magyar nyelven beszélő szónokok beszédeit is le kell majd jegyezni. — így alkotta meg 1820-ban első gyorsírási rendszerét. Nagy érdeme az, hogy első, aki elveti a geometriai rendszerű gyorsírási elveket és a rendes írás egyszerű betűiből alakítja ki jegyeit. Az ő gyorsírása még nem lévén elég szapora, egy modern gyorsírás céljaihoz képest, csak történelmi értékű maradt, de ezt a rend­szert fejlesztette tovább a hosszú időn át a közélet minden ágában használt Gabelsberger-Markovits féle gyorsírás, az, amely 1863-tOl az 1920-as évekig élt. Bár ezt a művét 1820-ban adta ki, mégis meg kell emlé­keznünk arról, hogy ezen a munkán már egész íiatal korától kezdve dolgozott, mert már 1769-ben kísérle­tezett a maga rendszerével. Gáti István nem volt világrengető elme, de a ma­gyar nyelv' érdekében kifejtett korai munkásságával és gyorsírászati törekvéseivel bebizonyította haladó­szellemét. A nemzeti megújnodás korában a magyar nyelvért folytatott harc mezején a magyaros iskola alapítójának, megyénk másik nagy szülöttjének, Besse­nyei Györgynek első híres munkája is csak nyolc évvel előzi meg Gáti fellépését. Illő, hogy mint megyénk szülöttjét, megtartsuk emlékezetünkben. MOLNÁR MAGDA, levéltári dolgozó. A falusi szpártákiád orszá- so3 döntőjét ma. holnap 4-én és 5-én Budapesten rendezi az OTfeB. Ezen a nagysKUbááú öpoiteseményen megyénkből -i legkiválóbb falusi sportoló fia­talok vesznek részt: Nagykálló férfi és női röplabdacsapata, valamint férfi és női torna.csa- pata is*. De ott vannak Nyír­bátor, Conger. Kievárda és majdnem minden járás élspor­tolói. Nagy ieladat vár a sza- őolcs-szatmári if jakra-. Me­gyénk sportolói már kétszer ,ék nyerték az OTSB gyönyörű • v,ándorzá?z.laját. miután. 1951- b.cn. majd 1955-ban elsőkéivé végeztek az országos s z párté- Iciád-döntőn. Azt várják a ver­senyzőktől : szabolcs-s-zatmáíi falvak és járásúk sportolói, az úttörők éppúgy, mint m D.IS£- fiataiok. az üzemi sportolók ’é* ■megyénk minden * sportkedvelő­je:.-. hogy • min eléri - HelkcseUésuk- kei rs tudásukkal -vívják ki .az országos bajnokcsapat, címet, E feladat nem könnyű, hiszen nagy a tét. és az OTSB ván- dorzás-zió.i ának megszerzéséért más megyék sportolói is tudá- duk legjavát adják. De nem maradhat cl a siker. ha. át­érzik versenyzőink azt. mennyi szeretet kíséri útjukon és me­gyénk sikeres szerepléet vár fiaitól. A tanácsok. TSB-k és iporiivóruk táviratokban kíván­nak megyénk ifjú sportolóinak sok eikert ahhoz hogy kivív­ják az első helyet. CÉLLÖVÉSZET Szeptember 12-én Szolnok és Nyíregyháza városok kö­zötti férfi és női egyéni és csapat-versenyt rendeznek. Egy héttel később, Hajdú és Szabolcs megye legjobb férfi lövészei kispuskaver- senye lesz. A képen: A Tátikáik S/.SzK. leninabátli kerületében fekvő „Andrejev“-kolhoz földjein ötvasú ekékkel vég­zik az őszi szántást. (Fotó! V. Noszkov.) Sikeres szereplést várunk megyénk tiaitól a falusi szpáríákiád országos döntőjén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom