Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

Az aporligeti Petőfi termelőszövetkezet tagjainak Szedéskor válogassuk ki a burgonyavetőgumót Részlet Teichmann Vilmosnak az élenjáró burgonyatermelők értekezletén mondott beszédéből Mint korábban már be­számoltunk róla, szeptem­ber 15-én a megye élen­járó burgonyatermelői ér­tekezletet tartottak, ahol Teichmann Vilmos, a kis- várdai kísérleti gazdaság vezető kutatója tartott be­számolót. Teichmann Vilmos beszé­de bevezető részében emlé­keztette az értekezlet részt­vevőit, hogy egy fél évvel ezelőtt ugyanezen a helyen a most megjelentek indítot­ták el a 100 mázsás bur­gonyatermelési mozgalmat. Ez' a mozgalom nem volt eredménytelen. A keveseb­bet termő korai fajták sze- dési eredményei is azt iga­zolják, hogy a mozgalom­nak reális célkitűzése volt a 100 mázsa elérése. Az új- fehértől állami gazdaság 57 holdon 100—100 mázsát ter­melt Gülbabából. Ugyan­ebből a fajtából á császár- szállási Új Alkotmány ter­melőszövetkezet 15 holdon 105 mázsát termelt átlago­san. A kísérleti gazdaság nagykállói üzemegysége a Margit-fajtából négy és fél holdon 130 mázsás átlag­termést ért el. A balkányi állami gazdaság a 3965-ös fajtából holdanként átlago­san 157 mázsát szedett fel. A kedvezőtlen tavasz után az esős nyár rendbehozta a burgonyát. Azonban több helyen fellépett a burgo­nyavész. A burgonyavész ellen bordóileves permete­zéssel lehetne védekezni, de sem gépünk, sem védeke­zési anyagunk egyelőre erre nincs és ha volna is, a burgonyatermést igen meg­drágítaná. Az ilyen táblá­kon sürgősen meg kell kez­deni a. szedést, mielőtt még az esős idő megérkezne. A szárat pusztító gombák spó­ráit az esővíz leviszi a gumóra és ezáltal a gumó is fertőzést kap. A terme­lőknek tehát legfontosabb teendőjük most az ilyen el­száradt szárú burgonyák felszedése. A tudomány embereire pedig az a fel­adat vár, hogy megállapít­sák, melyik fajták voltak, azok, amelyek a betegség­nek legjobban ellenálltak és a nemesítést ennek fi­gyelembevételével folytas­sák. A VETÖGUMO KI­VÁLASZTÁSA Ellnek az értekezletnek nemcsak az a célja, hogy értékelje az ezévi termés- eredményeket, hanem hogy irányt mutasson a jövőévi termelésre is. Az a célunk, hogy jövőre a termelők többsége elérje a 100 má­zsás holdankénti termés­átlagot. A magas termésátlagok elérésének egyik alapvető feltétele a jó vetőgumó. A termelőszövetkezetekben is, de főként a kisparaszti gaz­daságokban nagyrészt ta­vasszal válogatják ki a, ve- tngumck, vagy ha ősszel végzik is est a munkát, ak­kor a már felszedett bur­gonyából választják ki a megfelelő nagyságú gumó­kat. Ezzel a heíytelen el­járással szakítani kell. Jó vetőgumót csak a burgonya- földeken lehet szedni tőki- választással. A kiválasztott egészséges tövek alól a tyúktojás nagyságú gumó­kat kell vetőre szedni. Ahol külön vetőgumóter­melő parcellák vannak és elvégezték a negatív sze- lektációt, ott is már most szedéskor külön kell válo­gatni az étkezési és külön a vetőgumót. A sérült, vagy betegnek látszó gumókat minden esetben el kell tá­volítani az egészséges gu­mók közül. A BURGONYA TAROLÁSA Szedés után a burgonyát ideiglenes prizmákba kell rakni. A prizma szélessé­ge 130—150 centiméter le­gyen és a hossza 15—20 mé­ternél hosszabb ne legyen. A burgonyának szüksége van arra, hogy ilyen ideig­lenes prizmában lehűljön, ugyanis, amíg a fagyos idők elérkeznek, addig sok gu­món kiütközik a lappangó betegség, tehát még a téli1 tárolás előtt eltávolíthatjuk őket. A burgonyavészt ma­gukban hordó gumók hé­ján világosbarna foltok lát­hatók. Ha fölvágjuk, a hú­son is barnás elváltozások találhatók. Az idén sokkal lelkiismeretesebb munkát kell végezni a válogatás te­rén, mint más esztendők­ben, mivel fennáll a burgo­nyavész fertőzésének ve­szélye. A hideg idő beálltakor, a még egyszer átvizsgált prizmát száraz szalmával olyan vastagon letakarjuk, hogy az a föld alatt össze­nyomva is _ legalább 25—30 centiméter vastagságú le­gyen. Nagyon ügyelni kell arra, hogy csak száraz szal­ma kerüljön a burgonyára, mert a nedves szalma alatt úgy a fagy ás, mint a rotha­dás sokkal könnyebben elő­állhat. A prizmát a fagyok beálltakor 25—30 centimé­ter vastag földréteggel ta­karjuk le. A további föld- vastagítást akkor végez­zük, amikor 8 fokra lehűl a levegő. Amikor 15 fok alá süllyed a hőmérő, ha nincs vastagabb hótakaró, akkor szalmával vagy törekkel be kell takarni a prizmát. Az időjárás enyhülésével, ha a prizma hőmérséklete 8 fo­kig emelkedik, akkor szel­lőző sávokat kell vágni a földtakarón. Ha ez sem használ, akkor a bemelege­dett prizmát át kell válo­gatni. Teichmann Vilmos beszé­de befejező részében a ta­lajelőkészítéssel és a. bur­gonyavetőgumó tavaszi elő­készítésével foglalkozott, • A mai számbau: Mi a bürokrácia? (2. oldal.) Jobb irányítást a venescllöi gép­állomáson! (2. oldal.) Ünnepi könyvhétre készül a megye (3. oldal.) egyik fő jövedelmi forrása ez évben a gazdag hagy­matermés. A képen Karcag Sándor munkacsapatve­zető és felesége zsákba szedi a félkilós, hatalmas hagymákat. A hagymán kívül is bőven részesednek a jövedelemből Karcagok, akiknek már eddig 400-nál több munkaegységük van. (Kopka János felvétele) Népfront előkészítő bizottságok alakulnak megyénkben Uj tagok a kántorgáuosi Szabadság tsz-ben Az'elmúlt napokban me­gyénkben is megalakultak az első népfront előkészítő bizottságok. Űjfehértón, a nyíregyházi járás legnagyobb községé­ben is megalakult az elő­készítő bizottság. A tagok között ott vannak: Bállá Andrasné háziasszony, Vlá- tyovics István, az állami gazdaság kiváló traktorve­zetője, Bulátkó Sándor öt holdas egyénileg dolgozó paraszt, a község egyik élenjáró gazdája, Hadas Gyula pedagógus, Mikó Jó­zsef, a községi tanács el­nöke, T. Szilágyi János, az újfehértói kísérleti telep ki­váló dolgozója, Bagi István állatorvos, Kemény Sándor kisiparos. Az előkészítő bizottság összetétele is mutatja, hogy a bizottság jó munkát tud majd végezni és megfelel a várakozásnak. Az előkészítő bizottság tagjai is erről be­szélgettek alakuló ülésü­kön. Valamennyien örömü­ket fejezték ki, hogy részt- vehetnek a bizottság mun­kájában, amelyre igen ko­moly feladatok várnak. Az előkészítő bizottságnak kell előkészíteni a Hazafias Nép­front helyi szervének meg­választását. A bizottság tagjai meg­fogadták, minden erejükkel azon lesznek, hogy felada­tukat becsületesen megold­ják. Ugyancsak megalakult az előkészítő bizottság Tisza- nagyfáluban is. — A bi­zottság munkájában részt vesz Hunyadvári Lajos, a megyeszerte ismert kiváló kertész is. A megyében eddig több mint száz előkészítő bizott­ság kezdte meg munkáját. A mezőgazdasági igazga­tóság szövetkezeti osztálya jelentette, hogy a kántorjá- nosi Szabadság termelőszö­vetkezetbe 5 dolgozó pa­raszt kérte felvételét. A szö­vetkezet .vezetősége jóvá­hagyta belépési szándéku­kat és szombaton este köz­gyűlésen dönt a tsz. tag­sága Hudák András 4 hol­das, Fejes József, Gál Mi­hály 3.5 holdas, Kiss György és Budaházi József dolgozó parasztok felvételi kérelmében. Ebben a szövetkezetben a tavasz folyamán néhányan bejelentették kilépési szán­dékukat. Azonban nagy figyelemmel várták az elő­legosztást és a zárszámadás eredményeit. Amikor meg­győződtek, hogy érdemes a szövetkezetben dolgozni, mind a hatan visszavonták előbbi kijelentésüket. Nemcsak a kántorjánosi Szabadság termelőszövetke­zetbe történtek újabb belé­pések az elmúlt napokban,' hanem a mátészalkai járás- több szövetkezetébe is. A. gebei Lenin tsz-be lépett bej Barta János harmadmagáJ val 4 hold földjével esi Koncz István 5 hold föld-1 deL. Ugyancsak gyarapodott1 egy családdal a nagyhódost Petőfi termelőszövetkezet is — jelenti a mezőgazda- sági igazgatóság szövetke­zeti osztálya. Felkészül a télre a Mélyépítő és a Gépjavító Vállalat Gerő Ernő elvlársnak a Szabad Nép augusztus 1-i számában megjelent „Ké­szüljünk fel a télre' című cikke sok mindenre fi­gyelmeztette az ország dol­gozóit. A gazdasági veze­tők, az egyszerű dolgozók és a még termelésben részt nem vevő lakosok is nagy figyelmet szenteltek a cikk elolvasásának. — Megyénk vállalatai is megértették, hogy a télre való felkészü­lés számos fontos feladat eredményes megoldását kö­veteli meg. Téli munkahelyek szervezése a Mélyépítő Vállalatnál A tél várható nehézsé­geinek leküzdéséről, a tél­re való felkészülésről tet­tünk fel néhány kérdést a 6-os számú Mélyépítő Vál­lalat főmérnökének, Abos Jánosnak — Ismeretes, hogy a vállalat az elmúlt télen kénytelen volt szabadságra küldeni a dolgozók jelen­tős részét, mert a rendkí­vüli hideg időjárás követ­keztében . nem tudták őket megfelelő körülmények kö­zött, megfelelő munkával foglalkoztatni. Mit tett ed­dig a vállalat vezetősége, hogy a közelgő télen ha­sonló helyzet ne álljon elő? — A mindennapos elfog­laltság mellett kiterjed a figyelmünk a téliesitésre is. A Szabad Nép cikke, de a tröszt is felhívta a figyelmünket arra, hogy idejében gondoskodjunk téli munkahelyről, a fűtés biztosításáról, a vállalati törzsgárda téli foglalkozta­tásáról — válaszolta Abos ,'ános. — A felhívás nyomán mi­lyen intézkedéseket teltek eddig? — A műszaki osztály elké­szítette az organizációs ter­vet. Kijelöltük azokat az építkezéseket, melyeknél a tél idején is tovább dolgo­zunk. Természetesen figye­lembe vettük a munka sür­gősségét és azt, hogy gaz­daságos-e ott a munkálato­kat télen is folytatni. Kö­rülbelül 30—32 ilyen mun­kahelyet jelöltünk ki a megyében és most már a felsőbb szgrvek jóváhagyá­sát várjuk, hogy a téliesí- tés további intézkedéseit megtegyük. Ezek között az építkezések között nagyobb­részt olyanok szerepelnek, amelyeknél fedett helyen lehet dolgozni, de vannak olyanok is, ahol jobb idő esetén a szabadban folytat­hatjuk majd az építkezést. — Tettek-e intézkedést a ■gőzkazánok, légfúvók és kályhák kijavítására? — A gépészeti részlegnek utasítást adtam — mondta a főmérnök —, hogy a gőzkazánokat és légfúvókat rivítsák ki. Tudomásom szerint a javítási munká­kat. már be is fejezték. A vállalat kályháit is elké­szítik, hogy jó kályhákat állíthassunk be a munka­helyekre, munkásszállá­sokra, irodákba. Sőt mára téli tüzelőt is megrendel­tük. Helyesek ezek az intéz­kedések. Nagyon fontos, hogy a vállalat vezetői ne bízzák a ,,majd”-ra a télre] való felkészülést, Gondos! gazda módjára idejében! intézkedjenek, hogy az! építőipari munkások a téli folyamán is dolgozhassa-*1 nak. A gépjavítók ezután is méltók akarnak lenni az éliizem címre A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat­nál Bejczi Ferenc igazgató­val beszélgettünk a télre való felkészülésről. A vál­lalat legnagyobb munkája lesz a közeljövőben a téli gépjavítás. Megkérdeztük az igazgatót, hogyan ké­szülnek a télre? — November 1-től feb­ruár 25-ig tart a gépállo­mások és állami gazdasá­gok erőgépeinek, trakto­rainak generálj avítása — válaszolt Bejczi elvtárs. — Legutóbb 8 nappal előbb fejeztük be erőgépjavítási tervünket. Most sem aka­runk utolsók lenni! Ta­pasztaltuk már, hogy a téli gépjavítás sikere a jó felkészüléstől függ. Ezért is vagyunk frissek, nem késünk az intézkedésekkel. A terv teljesítéséhez szük­séges nyersanyagokat, fon­tosabb alkatrészeket már megrendeltük, sőt egyes al­katrészeket rrn magunk lő*- gunk készíteni. — És kik vesznek részt ebben az előre gondoskodó munkában? — Én is, a műszakiak is, sőt a dolgozók is. Például nemrég üzemi gyűlést Tar­tottunk, ahol a téli gépja­vításra és a télre való fel-j készülésre vonatkozóan] sok jó javaslattal segítet-*1 tek a dolgozók. A külön-*1 féle szerszámok és gépal-J katrészek biztosítására tét-*] tek javaslatokat, de a fü-J tésre is kiterjedtek a ja-j vasiatok. Például Tarcali* elvtárs az ajtók és abla-] kok rendbehozásáról be-t szélt. Szemcsik elvtárs a! lúgos mosó rendbehozásáral tett javaslatot. Veres elv-i társ a tüzelő beszerzését] az épületek, tetők és aj kályhák kijavítását java-l solta. Szó volt a munkások! téli szállásának biztosításá-i ról is. — Mit valósítottak már meg a javaslatokból?-— Az ablakok javítása! Colvik. Az épület tetejét) kijavították. Biztosítottuk a szükséges szénmennyisegetí a tüzeléshez. A lúgos mo-* sót most vesszük meg a1 Mezőgazdasági Kiállításon; A dolgozók téli szállásáról! még nem gondoskodtunk) Munkánk bőven lesz a téJ len. De teljesítjük tervün-l két, nem hozunk szégyent) a vállalatra, az élüzem! címre! O. A. UlLcuj pjt&letúrjai teA / m

Next

/
Oldalképek
Tartalom