Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A inai számban ; A lenini hármas jelszó alkalmazása termelőszövetkeze­teink megszilárdításában (2. oldal.) A Ku-Klux-Klan (3. oldal.) Barota Mihály: Feketebársony keszkenő: (4-5-6. oldal.) Nyíri Pajkos (7. oldal.) Az Ibrányi Falusi Sportkör munkájáról (8. oldal.) XI. évfolyam, 216. szám ARA 50 PlLLtiK 1954 szeptember 12, vasárnap A jövő év kenyeréért Szeptember dereka fielé közeledünk. Jócskán nyakunkba szakadt az őszi munkák sok tenniva­lója. ' A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat központi kérdésként jelöltté meg dolgozó népünk életszínvonalának mielőbbi megjavítására az őszi kalászosok termésátlagainak emelését. Az őszi munkák végzéséhez nagy segítséget jelent a megye agronómuoainak szeptember 10-én megtartott nyíregyházi értekezlete, ahol legkivá­lóbb szakembereink, köztük Westsik Vilmos Kos- Suth-díjas tudományos nnunkatárs — útmutatása nyomán megbeszélték az őszi munkák sikeres el­végzésének feltételeit, különösen a kenyérgabona terméshozamának emelése terén szükséges teendő­ket, A legelső feltétel az, hogy a termés betakarí­tása minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel történjék meg. Minden eszícözt latba kell vetnünk, hogy ott, ahol a későn letakaruló növények (kuko­rica, napraforgó stb.) után kell vetnünk, a betaka­rítást meggyorsítsuk. E téren a termelési bizottsá­gok is igen sokat tehetnek azzal, hogy elterjesztik és mégmagyarázzák a dolgozó parasztságnak azokat a múlt évben több helyütt bevált jó módszereket, amelyekkel a betakarítás üteme meggyorsítható. Egyik - ilyen módszer például a kukorica cső fölötti részének levágása, amely sietteti a beérést. Ugyan­csak sok időt lehet nyerni azzal, ha a kukoricatörés után azonnal levágjuk a szárat és a tábla szélére hordva, helyet adunk a talajművelő gépeknek. A határozat azt is előí'rja, hogy a gabona ter­méshozamának emelése érdekében a legjobb földbe, a legjobb elővetemények után vessük a rozsot és a búzát. Kétségtelen, hogy a legjobb elővetemények a pillangós takarmányok, die sajnos, erre igen kor­látozott lehetőségek állanalk fent. Ezért mindazon növények jó előveteményé/k, amelyek szeptember elejéig betakarításra kerültek és a talajt jó termő- erőben, gyomtalanul hagyták vissza, A lalajelőkészítő munkák során kövessünk el mindent, hogy a vetés ideijére morzsalékos, beérett és kellően ülepedett, lehetőleg nyirkos vetőágyat kapjunk. Állami gazdaságainkban, termelőszövet­kezeteinkben, vagy ahol a dolgozó parasztság vi­szonyai megengedik és ahol az elővetemények gépi erővel végzett őszi mélyszántást kaptak s a terület megfelelően gyommentes, e:setenkint célszerű elter­jeszteni a kultivátorral, tárcsával — forgatás nél­kül való — vetőágykészítést. Ha kalászos követke­zik kálászos után és a talaj víztartalma megfelelő, a tarlóhántást szántás kövesse, de úgy, hogy ne ke­rüljenek rögök felszínre. Az ekével való szántás itt azért szükséges — különösen gyengébb talajon —, hogy az istállótrágyát is aláforgathassuk. Akár ekével, akár más eszközzel készítjük is a vető­ágyat, a helyi adottságoknak megfelelően, nagyon lényeges, hogy a vetésig 2—4 hét okvetlenül álljon rendelkezésre. Ez alatt a gyomirtásra és a vízgaz­dálkodás szabályozására ügyeljünk, szükség szerint hengerezzünk és fogasoljunk, vagy tárcsázzunk. Laza homokon semmiképpen sem hagyható el a vetőszántás és itt feltétlenül kell hengerezni is a vetőszántásokat. A terméshozam 'fokozásának igen lényeges elő­feltétele a talajerő visszapótlása is. Nagyon jó ha­tást biztosít az újatob megállapítások szerint, ha holdankint 50—60 mázsa érett istállótrágyát hasz­nálunk az őszi kalászosok uäi. Fokozza a hatást, ha a foszformütrágyát a szervestrágyával keverten adjuk. , Ne feledkezzünk meg arról, hogy gabonafélék vetőmagjának tj&ztítása és a búza csávázása köte­lező. Vetésre csak gondosan tisztított és jó minő­ségű vetőmagot használjunk. Azokban a járások­ban cs községekben, ahol nem minőségi vetőmagból cserélt veteméoíyt használnak, csiraképességi vizs­gálattal győződjenek meg a vetőmag minőségéről. A vetést mindenütt géppel végezzük. A közsé­gekben a tanácsok, a termelési bizottságok segít­ségével szervezzék meg a rendelkezésre álló vető­gépek folyamatos kihasználását. Ne legyen egy holdnyi terül/et sem, ahol az őszi kalászosokat kéz­zel szórnák ki. Agronómusaink és termelési bizott­ságaink elsősorban az alapvető agrotechnikai sza­bályok biztosítására helyezzék a fősúlyt és ahol erre az ala/p biztosítva van, alkalmazzák a fejlet­tebb módszereket is, mint például a keresztsoros vetést. Az ősziek nagy terméseredményeit elsősorban a talaj megfelelő tápereje és az idejében való ve­tés biztosítja leginkább. Ezért úgy készüljünk elő, hogy s rozsot és az őszi árpát legkésőbb október elejéig, a búzát október végéig mindenképpen el­vessük a gondosan elkészített és beérett magágyak­ba ' ‘ ' ■-"V . A Hazafias Népfront Országos Kongresszusa 1954 október 23—24-én ül össze A Hazafias Népiront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Or­szágos Előkészítő Bizottsága 1954 szeptember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új Népfront megalakításával, az októberi országos Nép­front-Kongresszus előké­szítő munkálataival kapcso­latban a következő határo­zatokat; hozta: 1. A Hazafias Népfront Országos, Előkészítő Bizott­sága felhívja a politikai, társadalmi és tömegszerve­zeteket, kulturális szerve­ket, üzemeket, földműves­szövetkezeteket, termelő- szövetkezeteket, községi ter­melési bizottságokat és a békebizottságokat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, város-kerületi közsé­gi Népfront előkészítő bi­zottságokat. Az előkészítő bizottságok hét—tizenegy tagból álljanak és lehetőleg szeptember 20-ig mindenütt alakuljanak meg. 2. A Népfront előkészítő bizottságok készítsék elő a Hazafias Népfront-bizottsá­gok megválasztását. Ebből a célból minden városban, városi kerületben és közsé­gekben a munkások, parasz­tok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek részvételével október 15-ig hívjanak össze gyűléseket. Ezeken a gyűlé­seken ismertessék az új Népfront megalakításának jelentőségét. A helyi Nép*- front-bizottságok, valamint a járási-megyei, budapesti Népfront-bizottságok tagjait és az országos Népfront- Kongresszus küldötteit e gyűléseken válasszák meg, 3. Az országos előkészítő bizottság a Hazafias Nép­front országos kongresszu­sát 1954. október 23—24-re tűzi ki. F A L II I I HÍRADÓ A kocsordi Táncsics tsz. új tagjai Szeptember 4-én, szomba­ton este nagy ünnepre ké­szült a kocsordi Táncsics termelőszövetkezet tagsá­ga. Mindenki a csoportgyü- lésről beszélt, ahol új tago­kat vesznek fel. Valamerty- nyien ott voltak a gyűlésen a szövetkezetiek. Az elnök, Jakab elvtárs ismertette a tsz. eredményeit. Büszkén mondta, hogy holdanként 11 mázsa 48 kiló gabonát arattak, amíg az egyéniek 6 mázsát. Egységelólegkép- pen 5 kiló búzát és 12.5 fo­rintot osztottak minden munkaegységre és hízónak- valót is kaptak a tsz-tagok. Zárszámadáskor még 3 kiló búzára számítanak munka­egységenként. Az elnök el­mondta, hogy sokan építe­nek új lakást, vagy a régit tataroztatják. Ezen a gyűlésen megje­lentek Boros József, Nagy Gyula, Imre Albert, Katöna Józsefné, Jakab P. Károly és Kiss József, egyénileg dolgozó parasztok is. Érdek­lődve hallgatták a beszá­molót, s különösen megra­gadta figyelmüket az egy munkaegységre jutó része­sedés. A beszámoló után ők is elmondották véleményü­ket a szövetkezeti gazdál­kodásról. Jól látják, hogy sokkal nagyobb jövedelme van egy szövetkezeti tag­nak, mint egy egyénileg dol­gozó parasztnak. Kérték a közgyűlést, vegye fel a megjelent vendégeket a szövetkezet tagjai sorába. A tagság alaposan megvi­tatta ezt a kérést és vala- mennyiüket felvette. VÉGH GYÖRGY. Mezőgazdasági bemutató Naphoron Az elmúlt napokban me­zőgazdasági bemutatót ren­deztek Napkoron. A kiállí­tásra az Uj Világ tsz. el­hozta a 3 kg-on felüli cu­korrépáját, a 30—40 cm. át­mérőjű napraforgótányért, amelynek szármagassága 3.5 méter. Gurály János, Pásztor Ferenc és Turgyán János egyénileg dolgozó pa­rasztok elhozták a kísér­leti kukoricájukat, amely 50 százalékkal nagyobb ter­mést mutatott, mint a nem műtrágyázott területen ter­melt kukorica. Imrei Fe­renc, a gépállomás agronó- musa a helyes trágyázás és műtrágyázást mutatta be. Elhatározták, hogy állat­kiállítást is rendeznek. Vadász Miklós VB. elnökhelyettes. Jó földben terem a búza Aligha van Aranyosapáti­ban olyan ember, aki a község düllőinek valameny- nyi elnevezését ismeri. Azt azonban minden gazda tud­ja, hogy melyik részen mi­lyen növény terem meg a legjobban. A déli rész, Ke­leti termelőszövetkezetének is gondot okozott a búza ve­tésterületének kijelölése. Ifjú Dávid András, me­gyénk legfiatalabb tsz-elnö- ke azonban könnyen meg­találta a vetésterület kijelö­lésmódját. Nemrégiben egy termelőszövetkezeti ülésen javasolta a tagoknak, hogy állítsák be a vetésforgó­rendszert. Elmondta azt is, hogy az idén valamennyi tsz-tag javaslatát szeretné meghallgatni, az új kenyér- gabonát termő terület kije­löléséről. Tavaly jól válasz­tották meg a kalászosok földjét. Az is bizonyítja, hogy egy-egy munkaegység­re hat kilogramm kenyérga­bona jutott. Másnap mintegy 15 szö­vetkezeti tag ült össze ifjú Dávid András elvtárssal, hogy tábláról-táblára meg­beszéljék, milyen adottságú földje van a termelőszövet­kezetnek. Éjt nappallá téve dolgoztak a terv elkészíté­sén. Elsőnek a kenyérgabo­nát termő földet jelölték ki. Számításba vettek minden körülményt. Milyen a talaj, kötött, laza, homokos, táp- értékben szegény, vagy gaz­dag. így értek el végül a Zékány-kertnek, vagy Rit­ka-gaz düllőnek nevezett te­rülethez is. Megállapították, hogy szegény ez a talaj, de ha katasztrális holdank -nt 200 mázsa istállőtrágyát szántanak alá, jó rozster­mést várhatnak róla. Sorra járták a tsz. valamennyi düllőjét, s elértek végül a Nagyrét-düllöhöz. Itt már középkötött, vályogos, hűé muszban, tápértékben gaz­dag talajjal találkoztak. —< Egyik részén tavaly őszi- árpa volt, de bőséges istáié lótrágyával ellátva, megint csak megterem rajta 12—14j mázsa búza. Végül bemen-4 tek a szövetkezet raktárabaj és felmérték, mennyi műé trágya áll rendelkezésükre^ mert meg akarják szórni az) új vetéseket. Valamennyi kalászos földjüknek bnsé-4 gesen visszapótolják táp-S anyagát, hogy jövőre ; azda-í gabb termést arathassanak.1 Már meg is kezdték a trá-j gyázást, szántást, vetéstj mert jól tudják, hogy a ko-1 rai munka biztosabb ered-1 menyeket hoz. U, Vj Munkában a burgonyaszedőgép Sziklakeménnyé száradt a nyírmadai Dózsa termelő- szövetkezet vörös-homokos burgonyaföldje. A betakarí­tás már küszöbönállott, de a tsz.-tagok sopánkodtak, mert a kemény föld szik­rázva rúgta vissza a kapá­kat. A burgonyabokrok mint merev kődarabok sza­kadtak fel, a gyökérzettel fel­emelt földbe rejtve a gumó­kat. Nap-nap után izzadTak a szövetkezetiek, s megfe­szített munkájuknak nem sok eredményét látták. Nem voltak képesek egy holdnál többet felszedni naponta, pedig' 22-en verejtéKeztek. Ellátogatott hozzájuk 3atta József, a gépállomás agro- nómusa. Szemébe ötlött az izmotfeszítő munka, s rög­tön a gépállomás burgonya- szedő gépére gondolt. — Milyen könnyű lenne gép­pel felszedni ezt a burgo­nyát. — mondta. A tsz.-tagok szinte nem hittek a fülüknek. Nem tudtak elképzelni olyan gé­pet, amely ezen a talajon is jó munkát végezhet, — Géppel ezt a burgonyát felszedni? — kérdezték. — Nincs olyan gép, amely eb­ből a kőkemény földből egészségesen kiszedné a mi burgonyánkat -- hangzott el egy megjegyzés. Az agronómus elment, s nem sok idő múlva Stetán György és Kriváes György traktorosok egy G—35-ös traktorral és a burgonya- szedő géppel a föld végébe álltak. A traktor megindult s a burgonyaszedő gép por­felhőt varázsolt a burgo­nyatáblára. Elmorzsolta a nagy rögöket, s a burgonya- bokrok termését a föld fel­színére szórta. A szövetke­zeti burgonyaszedő brigád csak a szemét meresztette, s még akkor is kételkedett a gép munkájában. Kapával utána ásták a felszedett bokrokat, de nem találtak véletlenül sem elhagyott burgonyagumót. Megnyu­godva számolgatták aztán, hogy mennyi idő alatt lesz felszedve harmincöt hold burgonyájuk ezzel a gép­pel. Ezen a napon a két lel­kes traktoros nehéz körül- ménj ek között is 5 kát. hold burgonyái szedett fel, mely a ísz.-tagoknak megtartott volna egy hétig is. Kiszá- , mították, hogy mire a gép kiássa az összes burgonyá-! jukat, 152 munkanapot ta«| karítanak meg. Elhatároz«! ták, hogy még az 5 hold' cukorrépájukat is géppel ta­karítják be, de nem is en­gedik el ezt a csodás gé« pet, míg mindent rendbW nem tesz. A jó gépi munkának hírei futott a környéken. Másnap! már több termelőszövetke­zet elnöke, agronómusa i vagy vezetőségi tagja ke- ! rosté fel a gépállomás agro-1 nómusát, betakarítási szer­ződéskötés véget. Lenn« most már munkája 10 bur-J gonyaszedő gépnek _ is d nyírmadai gépállomás kör«! rétében. Újlaki Vilmosj 'Világ QM%letá*wu tgyjeulLjefek /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom