Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

AZ .MDP SZABOLCS-SZATMÁRMÉCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA A mai számban : A nyíregyházi pártaktíva ülése (2. oldal) Tanévnyitás (2. oldal) Kulákíurfang (3. oldal) Védekezzünk a baromfivész ellen (4. oldal) XI. évfolyam, 297. szám ARA 50 FILLER 1934 szeptember 2, csütörtök Fontos tennivalók a jövő évi magasabb termésért Első feladat a terület ki­választása. Kenyérgabonán­kat lehetőleg olyan talajba helyezzük cl, ahol biztosít­juk a szükséges tápanya­got. Legjobb takarmányke­verék, hüvelyesek és szük­ség esetén kapások után vet­ni a kalászost. Fordítsunk nagy gondot a talaj előkészítésére. Már most kezdjük meg a vető­szántást. Ez azért fontos, hogy a vetőmag kellően ülepedett talajba kerüljön, így biztosabb, egyenlete­sebb a kelés. Ha pedig ve­tés után ülepedik a talaj, a csirában lévő mag a föld tetején marad és csírája el­szakad. Őszi kalászosaink alá a vetőszántáskor 50—100 kiló foszforműtrágyát keverjünk. Ez elősegíti a gyökérzet fej­lődését, később a magkép­ződést és nagy szerepe van a szárképződésben is. A pentozán hatás elkerülése végett használjunk holdan­ként 40—50 kiló nitrogén­műtrágyát, amit szintén ve­tőszántáskor juttassunk a talajba. Vetés előtt nagy gondot fordítsunk a vetőmagtisztí- lásra. Csávázatlan vetőmag nem kerülhet a földbe, mi­vel a tisztítatlan vetőmag okozza az üszögfertőzést. Végezzük el a csirázási próbát. Vetőmagunk akkor jó, ha 90 százalékban csira- képes. Ha nincs megfelelő vetőmagunk, cseréljük ki minőségi vetőmagért egy­másközt, vagy a Termény­forgalmi Vállalatnál. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy min­denkor az időben végzett vetés hozott kellő ered­ményt a termésben. A rep­ce vetését már most kezd­jük meg és szeptember első hetében fejezzük be. így erőteljes állapotban találja a hideg idő földben a rep­cét, nem tud kárt tenni ab­ban. Repcevetésünket istál­lótrágyázott talajba tegyük. Osziárpavctésünkct úgy végezzük, hogy szeptember 15-ig befejezést nyerjen. — Figyelemmel kell lenni ar­ra, hogy az árpa ősszel bok- rosodik és a kései vetésű árpát a fagy is jobban ve­szélyezteti. Ugyancsak fontos a ro­zsot szeptemberben elvetni, mert így nagyobb lesz a terméshozam. Búzavetésünknél is azt mutatjuk a tapasztalatok, hogy a szeptember 20. és ok­tóber 31. között elvetett bú­za adja a legnagyobb ter­mést. Búzavetéseink alá, ahol gyenge a talaj, vagy tarlóba kerül ismét a búza, helyes, ha kisebb mennyisé­gű istállótrágyát szórunk, holdanként 50—60 mázsát. TELEGBI KAROLT, mezőgazdasági osztály­vezető, Tiszalök. Kedden újabb 7 taggal növekedtek a nagykállói járás szövetkezetei Augusztus 31-én, kedden újabb 7 taggal emelkedett a nagykállói járás termelőszö­vetkezeteinek taglétszáma, j nagykállói Üj Élet tsz-be 1 A nagykállói Vörös Zászló | belépő volt. Az crpataki Al- tsz-be 1 család 2 taggal, a I kotmány tsz-be 2 család 4 taggal lépett be. Valameny-i nyi új tag azonnal bekap­csolódott a közös munkák végzésébe. „Űfity döntöttem, hocjy belépek a termelőszövetkezetbe64 Vasárnap reggel vendé­gek érkeztek a nyíregyházi sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. A nagykállói járásból jöttek el néhányan az egyénileg dol­gozó parasztok közül, hogy megismerkedjenek ezzel a híres termelőszövetkezettel, eredményeikkel. — Sokat hallottak már a Vörös Csil­lag-beliekről. Volt is sok meglepetés számukra. De legnagyobb mégis az volt, hogy olyan barátságosan fo­gadták a vendégeket, mint­ha valamennyien szövetke­zetükhöz tartoznának. Mielőtt a vendégek elbú­csúztak volna a szövetkezet tagjaitól, mindenki elmond­ta véleményét az ott látot­takról. Lendvai Gyula kál- lósemjéni 5 holdas dolgozó parasztnak is volt néhány szava a szövetkezet tagjai­hoz és az ott megjelent vendégekhez. Azt mondot­ta: „Ez a vendégeskedés még jobban megerősítette belépési szándékomat. Mert én úgy döntöttem, hogy odahaza, Kállősemjénbcn belépek az Uj Élet termelő­szövetkezetbe. Annyi sok mindent láttam itt, hogy elég lesz elmondani otthon. Megígérem, hogy amit lát­tam, azt a mi szövetkeze­tünkben is valóra fogjuk váltani.“ Úgy beszélt a kal­lóséul jéni Uj Élet termelő- szövetkezetről, mint saját­járól, tagjának érzi magát a vendégeskedés óta. De nemcsak Lendvai Gyula kállósemjéni dolgozó paraszt nyilatkozott ilyen­képpen. Mogyorósi János nagykállói 14 holdas minta­gazda így vált el a sóstó­hegyiektől: „Most látom igazán, hogy mennyivel na­gyobb jövedelme van egy jól dolgozó szövetkezeti tag­nak, mint egy egyénileg dol­gozó parasztnak. Nem tör­ténik véletlenül, hogy oda­haza, Nagykállóban belépek valamelyik termelőszövetke­zetbe. De az sincs kizárva, hogy nem-e egy új termelő­szövetkezetet alakítunk. — Megmondom, — beszél­gettünk mi már erről oda­haza többi gazdatársaimmal is“ — mondotta búcsúzko­dáskor Mogyorósi János. Levelek községben a múlt héten megkezdődött a rozs vetése. Matali András 8 holdas dolgozó paraszt egy holdon, ifj. K. Takács Jó­Példamutatók az őszi munkában zsef pedig 2 holdon végezte j időbeni elvégzésére. Ramo- el a rozsvetést. | csaházán az egyénileg dol­Dc nemcsak Leveleken ; gozó parasztok már 60 hol­készülnek az őszi vetések ! dón végeztek vetőszántást. Ebben a munkában példát mutat Fekete Sándor dolgo­zó paraszt, aki már két hol­don végezte el a vetőszán­tást. SZABÓ JÓZSEF A MEDOSZ üzemi bizottságainak őszi feladatai A mezőgazdaságban soronkövetkező legfontosabb feladatok: az őszi betakarítás, szántás, vetés, trágyá­zás, silózás, őszi mélyszántás stb. Az idejekorán és .ió- minőség’oen végzett őszi munkákkal a jövő évi bőter­més alapjait teremtjük meg. Ezért egyetlen dolgozó számára sem lehet közömhös, hogy állami gazdasá­gaink és gépállomásaink hogyan készülnek fel az őszi munkákra. Üzemi bizottságaink legközvetlenebb fel­adata most: segítséget nyújtani állami üzemeink veze­tőségének és dolgozóinak a rájuk váró nagy feladatok megoldásában. Állami üzemeink most készítik el az őszi munkák végrehajtási tervét. Üzemi bizottságaink készítsék el saját tervüket is, mely tartalmazza a szakszervezet konkrét feladatait, az üb. teendőit az esztendő utolsó és egyáltalán nem kis jelentőségű kampányában. Csak az a terv jó és számíthat megvalósításra, amelyet a dolgozók magúkénál tartanak és lelkesed­nek érte. Ezért azokat meg kell velük ismertetni, ta­pasztalataikkal és javaslataikkal ki kell bővíteni, vagy módosítani. Erre szolgál az augusztus 28-tól szeptember 10-ig terjedő időben megtartandó termelési értekezlet. Ezen az értekezleten a dolgozók és a vezetők együttesen vitatják meg: hogyan végezzek legeredményesebben az őszi munkákat, hogyan termeljenek gazdaságosabban? A termelési értekezlet csak úgy lehet sikeres, ha jól készítjük elő. Ezért előtte üb.-ülést, majd pedig szakszervezeti bizalmi értekezletet tartunk. A bizal­miak előkészítése nagyon fontos, mert az o munkájuk nyomán mozgósítjuk a dolgozókat az értekezleten való aktív részvételre. A bizalmiakkal tehát feltétlenül ismertessük meg a termelési értekezlet napirendi pontjait és ők is beszélgessenek ezekről a dolgozók­kal, mert csak így várhatunk érdemleges hozzászólá­sokat és javaslatokat. A termelési értekezlet sikerének alapja az igazga­tók beszámolója. Ezért ennek elkészítésében üzemi bi­zottságaink működjenek közre. A puszta számokat és adatokat tartalmazó beszámoló vízállás jelentés-szerű, unalmas és száraz. Az értekezletet ne tömjük tele 7-8 napirendi ponttal, ne legyen túl hosszú. Elegendő 1-2 pontból álló tárgysorozat is. Milyen kérdésekkel foglalkozzék a termelési érte­kezlet? Egyik fontos kérdés a gépek nagyobbarányú alkal­mazása az őszi munkákban. Számos üzemben nem használják ki megfelelően a gépek kapacitását. Ennek oka lehet gondatlanság is, mint például a tiszavasvári gépállomás esetében, ahol augusztus 26-án még nem tudtak adni a tiszaeszléri Haladás tsz-nek vetőgépet, mert nem volt kijavítva. így a tsz. nem tudta idejében megkezdeni a vetést. Üzemi bizottságaink segítsenek mindazokban az üzemekben, ahol a gépjavításokkal még elmaradtak, hogy szeptember 1—12 között megtar­tandó gépszemlék idejére minden őszi munkában érde­kelt gép és fogat üzemképes legyen! Különösen szor­galmazni kell a burgonyaszedő gépek, napraforgó­kombájnok és. kendervágásra átalakított fűkaszálógé­pek kijavítását,, alkalmazását. Üzemi bizottságaink igen fontos feladata a terme­lési költségek, önköltségek, anyagpazarlás, és terme­lékenység kérdéseinek megvizsgálása. Megengedhetet­len például az olyan eset, mint amilyen a nagymezői állami gazdaságban előfordult. A vezetők hibájából 4 napig nem volt kovács-szén. Emiatt nem tudták ki­javítani a fogatokat. Ugyanakkor 5 ember munkabérét ki kellett fizetni. Nem véletlen az, hogy ebben az üzemben az önköltség alakulása körül komoly hibák vannak. Egy liter tej termelése például 482 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy az évi tejtermelésre 332.000 forint a ráfizetés. Ennek legfőbb okai: az állatok ha­nyag kezelése és a takarmány pazarlása. A tiszavas­vári állami gazdaságban ezt a kérdést napi feladat­ként kezeli az üzemi bizottság és a vezetőség is, meg is látszik az eredménye. Ebben a gazdaságban 1 kg. malac előállítására 38.40 forintot terveztek. Ezzel szemben a tényleges önköltség 18.15 forint. 8 más ter- melvénynél is hasonló önköltségcsökkentést értek el. A nyírteleki állami gazdaságban a napokban 3 ezer tégla törött össze gondatlanságból. Üzemanyagraktá­rainkban általában nagy pocsékolás folyik az üzem­anyaggal. Üzemi bizottságaink elsőrendű feladata, hogy ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozzék. Helyes az, ha az önköltségcsökkentés és anyagtakarékosság ta­nulmányozására előadásokat szerveznek, megfelelő előadókkal. Követendő a balkányi állami gazdaság üzemi bi­zottságának kezdeményezése a szocialista kötelezett- ségválíalásban. Ellnek az a célja, hogy az őszi mun­kákat határidő előtt és jó minőségben végezzék el az önköltségcsökkenlési elvek szerint. A versenyvállalá­sok megszervezésénél arra kell törekedni, hogy egyé­nek, munkacsapatok, brigádok és üzemek páros ver­senyre lépjenek egymással. Üzemi bizottságaink tanul­mányozzák át az FM és MEDOSZ-központ 90/1954. számú együttes utasítását a különböző szintek és cí­mek elnyerésének feltételeiről. Ezt a dolgozókkal Is ismertessék. Bár ez az utasítás már április végén meg­jelent, a jánki és a tiszavasvári gépállomások igazga­tói és üb-elnökei még sem ismerték a legutóbbi napo­kig sem. így nem csoda, ha nem hajtották végre. Ezen a hiányosságon azonban a mostani termelési értekezletig változtatni kell. A dolgozókról való gondoskodás állandó napi fel­adatként szerepeljen üzemi bizottságaink munkájában. A brigádszállások és munkáslakások kijavítása, fel- ' szerelése, védőruházat beszerzése, meleg itallal való ellátás a hidegebb idő beköszöntésekor, az üzemi konyhák, nyersanyagkészletének téli tárolása, munka­bérek és prémiumok biztosítása előfeltételei a dolgo­zók vállalásainak. Nem kétséges, hogy az őszi munkákra való jó felkészülés és az őszi tervek végrehajtása üzemi bi­zottságaink vizsgája lesz: most fogják megmutatni, milyen szilárdan és odaadással harcolnak a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért és a dolgozó nép szebb, boldogabb jövőjének megteremtéséért. Babolcsi Pál MEDOSZ megyei elnök, Becsülettel eleget tesznek állampolgári kötelezettségeiknek a nyíregyházi termelőszövetkezelek-A nyíregyházi Ságvári termelőszövetkezetben a cséplés befejezése után mindjárt teljesítették ke­nyér- és takarmánygabona- beadási kötelezettségüket: De nem csak a gabonabe­adásban mutatnak példát. Előre gondoskodtak hízott- sertésbeadási tervük telje­sítéséről is. Már egész évre teljesítették . sertésbeadási tervüket. Vágómarhából pe­dig 4 százalékkal többet vittek a begyüjtőhelyre, mint amennyit éves tervük előírt. Tojásból 86.2 száza­lékra teljesítették éves be­adási tervüket. Igaz, barom­fiból még semmit sem ad­tak be ebben az évben, ami nem válik dicséretére a szö­vetkezetnek. A Ságvári termelőszövet­kezetiek mellett nem ma­radnak el a nyíregyházi sóstóhegyi Rákóczi szövet­kezet tagjai sem. ök is a cséplőgép alól teljesítették gabonabeadási kötelezettsé­güket. Vágómarhából 110.1 százalékra teljesítették éves beadási tervüket, tojásból pedig 100 százalékra. Hí­zottsertés beadási kötelezett­ségüket háromnegyedéi re törlesztették. Ugyancsak becsülettel tel­jesíti állam iránti kötele­zettségét a sóstóhegyi Petőfi termelőszövetkezet is. m Crpataki jelentés Semilyen munkával nem szeretek késlekedni, mert megsínyli azt a vetemény. Már most megkezdtem az őszi vetés előkészítését. Le­trágyáztam egy hold búzá­nak a talaját istállótrágyá­val. Egy hold rozsnak zöld- trágyával szántottam meg, (él holdon pedig istálló- trágyázás után szántot­tam meg a talajt. A rozs­vetést szeptember 8-ig be­fejezem. De nemcsak én végeztem el a trágyázást és vetőszán­tást, hanem községünkben számosán megkezdték már ezt a munkát. — Min­denki igyekszik idejében előkészíteni és befejezni a szántást-vetést, hogy az ősz! betakarítást is időben tud­juk megkezdeni és befe­jezni. KUKK JÁNOS, Érpatak, 'Viláq Qp&le tártai tipptúil] tUk 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom