Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-10 / 214. szám
1954 szeptember 10, péntek N 3 (TUkUd külföldi hí vek Ünnepi ülés Szófiában Bulgária felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Szeptember 8-án a szófiai Nemzeti Színházban ünnepi ülést rendeztek Bulgária felszabadulása 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepi, ülést G. Dam- janov nyitotta meg. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kormány nevetőin melegen üdvözölte a szovjet kormány- küldöttséget igs, a népi demokratikus országok kormányküldöttségeit. A bolgár nép 1944 szeptember 9-i felkelésének 10. évfordulójáról V. Cserven- kov, Bulgária Minisztertanácsának elnöke tartott beszédet. Ezután M. B. Szaburov, a szovjet kormányküldöttség vezetője, Tung Pi-vu, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének vezetői mondtak üdvözlő beszédet. Az\ülés résztvevői hatalmas lelkesedéssel határozták el, hogy táviratban üd- vözlik a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és a Szovjetunió Minisztertanácsát. A moszkvai ünnepség Moszkvában a Szakszervezetek Székházának oszlopcsarnokában szeptember 8-án ünnepi gyűlést tartottak. A gyűlést a VOKSz., a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Szovjetunió Szláv Bizottsága és több más szovjet társadalmi szervezet hívta egybe. Újabb szovjet jegyzék az Egyesült Államokhoz Mint a sajtó már közölte, szeptember 5-én a szovjet kormány jegyzéket küldött az Amerikai Egyesült Államok kormányának, amelyben tiltakozását jelentette be amiatt, hogy szeptember 4-én egy amerikai katonai repülőgép a Távol-Keleten, Nahodka kikötő térségében durván megsértette a Szovjetunió állami határát. Szeptember 6-án az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az Egyesült Államok kormányának megbízásából két jegyzéket küldött a Szovjetunió külügyminisztériumának, amelyben kétségbevonja a Szovjetunió állami határainak amerikai katonai repülőgép által történt megsértését és azt állítja, hogy az amerikai repülőgépet két szovjet Vadászgép támadta meg, amikor az amerikai repülőgép „portyázó repülést“ végzett a nyilt tenger felett Szibéria partvidéke közelében. Szeptember 8-án a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzéket küldött az Egyesült Államok nagykövetségének. A jegyzékben a többi között ez áll: Az Egyesült Államok kormánya 203. számú jegyzékében, — amely válasz a szovjet kormány szeptember 5-i említett jegyzékére — üres szavakkal cáfolja azt a szovjet jegyzékben idézett tényt, hogy az amerikai légierők repülőgépe durván megsértette a Szovjetunió határát és hogy az említett repülőgép minden A dombra, melyen álltam, úgy borult az alkony, mintha láthatatlan kezek szürke fátyollal akarták volna betakarni a tájat. A látóhatár peremén már csak sarlónyi látszott a lenyugvó vérvörös napból. Csodásán szép az alkony1 táj, s a lágy szellőtől szinte újjáéled minden. Mélyet lé- lekzettem a felfrissült levegőből, s szemem messzire tekintve kutatta a tájat. Lent a vén Tisza hömpölygőit, fodrosán az alkonyati szellőtől. Az országút- menti akácfák is alkonyt szint öltöttek, s szinte látszott, hogyan lélekzenek a holtnak hitt falevelek. A mezei virágok szirmából finom illat szállt felém a domb alján elterülő rétről. Lassan megelevenedett a táj. Itt is, fiit is döcögő szekerek tüjítéjk fel, s indultak lassan a falu felé. A faluban kigyúrnak az első fények, valartiikor milyen sötét volt ez a falu. s most a villanyfény beragyogja az utcákat,' s ííüszkén hirdeti az új életet. Még egy szer körülnéztem, még egyszer nagyot szippantottam a friss, édesillatú levegőből, s aztán én is slindultamcn falu felé. A kis falu utcáján egyok nélkül tüzelt két szovjet vadászgépre. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok kormánya jegyzékben elismeri, hogy szeptember 4-én, helyi idő szerint 18 óra 18 perckor az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek egyik repülőgépe a szovjet jegyzékben megjelölt térségben tartózkodott, ami időt illetően körülbelül egyezik a szovjet kormány jegyzékében idézett idővel. Az Egyesült Államok kormánya olyan formában igyekszik a dolgot feltüntetni, mintha a Szibéria partjai közelében „portyázó repülést“ végző amerikai katonai repülőgép „a nyilt tenger fölött“ tartózkodott volna, továbbá, hogy nem lőtt szovjet repülőgépekre és mintha a szovjet repülőgépek részéről érte volna őt támadás. Ugyanakkor olyan tekintélyes kormányszerv, mint az Egyesült Államok haditengerészeti minisztériuma, szeptember 6-án bejelentette, hogy az amerikai repülőgép tüzet nyitott szovjet vadászgépekre. Ilyenformán az a nyilatkozat, mintha az amerikai repülőgép egyáltalán nem tüzelt volna, nem felel meg a valóságnak. Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke továbbá azt állítja, hogy az amerikai repülőgép találkozása szovjet vadászgépekkel Vlagyivosztoktól 100 mérföldre keletre, nyilt tenger fölött történt. Mint ismeretes azonban, a Vlagyivosztoktól száz mérföldre keletre lévő pont nem nyílt tenger felett van, amint azt az amerikai jegyzék leszögezi, hanem a Szovjetunió területe fölött. Amerikai sajtójelentések szerint hivatalos amerikai tengerészeti személyiségek ezt kénytelenek voltak elismerni. A jegyzék a továbbiakban hangsúlyozza: A Szovjetunió távolkeleti állami határának amerikai katonai repülőgép által történt megsértése adott esetének körülményei és a szovjet határnak amerikai repülőgépek által töftént korábbi megsértéseinek körülményei nem hagynak kétséget aziránt, hogy a Szovjetunió határainak amerikai katonai repülőgépek által elkövetett ilyen megsértése összefüggésben van az amerikai katonai parancsnokság bizonyos feladatainak teljesítésével. Az amerikai katonai parancsnokság e cselekedetei a nemzetközi jog elemi szabályainak durva megsértését jelentik. Ezek a cselekedetek nem tekinthetők egyébnek, mint olyan provokációs cselekedeteknek, amelyeket a távolkeleti helyzet, kiélezésére szántak. A szovjet kormány, szem- clőtt tartva a kifejtetteket, megerősíti szeptember 5-i jegyzékét és szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok kormánya megtegye a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a jövőben amerikai repülőgépek megsértsék a Szovjetunió állami határait. Hírügynökségi jelentések szerint a colombiai nemzetgyűlés kedden törvényjavaslatot szavazott meg, amelynek értelmében törvényen kívül helyezték az országban a kommunista pártot. Az erről szóló hírek megjegyzik, hogy Guatemala, Brazília és az Egyesült Államok után Colombia a negyedik állam az amerikai kontinensen, ahol ehhez a lépéshez folyamodtak. • Dulles amerikai külügyminiszter Manilából hazafelé megszakította útját és csütörtökön reggel Tajpej- be érkezett — jelenti az „AFP". Dulles nyilatkozatot adott át a tajpeji repülőtéren a sajtó képviselőinek s -ebben megismételte fenyegetéseit Kína jogos törekvéseivel szemben. Dulles hangoztatta, hogy a csangkajsekis- ták „nem állnak egyedül“, mert „az Egyesült Államok flottájának parancsa van! Formoza védelmére“. * A Kuomintang-légierő repülőgépei kedden támadást intéztek Fucsien tartomány Csin-kiang és Nanan>me- gyéjének területe ellen. A támadások következtében 18-an életüket vesztették, illetve megsebesültek. * Manilában szeptember 8-án a nyolc 'ország — az Egyesült Államok, Anglia, F^nciaország, Ausztrália, Uj-Zéiand, a Fülöp-szige- tek, Thaiföld és Pakisztán — képviselői aláírták az úgynevezett „kollektív védelmi szerződést“. Ez a szerződés lényegében katonai egyezmény, amely Ázsia népei ellen irányul. A szerződés rámutat, hogy a szerződő felek „fenntartják és fejleszteni“ fogják katonai potenciájukat. A végleges szövegben megmaradt az amerikai tervezet negyedik cikkelye, amely előírja az egyezmény résztvevőinek közös akcióit az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalma ellen. ALKONYODIK mást érték a szekerek, melyeken a jól végzett munka után tértek haza a szorgos munkás emberek. Gondolatban még a dombon álltam s néztem az alkonyt. Néztem a tájat, a frissen szántott tarlót, az egyszerű emberek kézimunkáját. — Mindez olyan szép volt, hogy szerettem volna nagyot kiáltani, olyan nagyot, hogy meghallják az egész világon, hogy az én hazámban milyen szép az alkony, milyen békésen élnek az emberek. Olyat szerettem volna kiáltani, hogy meghallják azok is, akik most nem tudnak gyönyörködni az alkonyi tájban, a természet szépségeiben, nem érezhetik a mezei virág illatát, mert földjükön pusztító háború dúl, vagy a légitámadás miatt most kezdik görnyedő háttal a mezei munkát. Szerettem volna a szelek szárnyún üzenni az elnyomottaknak, a szenvedőknek, hogy bízzatok, eljön az idő, mikor ti is szabadon, boldogan gyönyörködhettek az alkonyi tájban, a természet szépségeiben. Szerettem volna feléjük kiáltani, hogy lesz [ még olyan idő náluk is, mi- j kor a szerelmesek újra bol-! dogan ölelhetik egymást, s j nem kell félniök a bombák, a gránátok robbaná- j saitól. Békében élhetnek j úgy, mint mi és a tücsök- • zenét, a madár csivitelését nem nyomja el a gránát, a bomba robbanása. Néhány hete múlt már j annak, hogy itt álltam a1 dombon, s azóta hangtalan üzenetem, hangtalan bíztatásom megvalósult. Elhallgattak a fegyverek Indokínában is. Itt állok a dombon, s gondolkozom. Az én hangomnak volt ilyen ereje? — Igen! Az én szívem dobbanását hallották meg Genf- ben? — Igen! Az én szívem dobbanása irányította a tollat, mellyel aláírták a fegyverszünetet? — Igen! A szívek dobbanása, a kimondott és ki nem mondott gondolatok — ez volt az erő, mely véget vetett a vérontásnak, mely véget vetett annak, hogy a szívekből patakzó vér fesse pirosra a mezei virágokat. Az én szívem, a sok-százmillió szív, mely keleten és nyugaton, az óceánon innen és túl, az egyszerű emberek ' ebleiben dobbant. Ez volt az erő, mely oá-' lat vetett azoknak, akik &Z ifjú szívek dobogását akarták elhallgattatni. Nem sikerült! Nem sikerült, s a szívek, az egyszerű emberek szivei újra és újra nemet kiáltanak. Újra alkonyodik. Már nem szürke az ég, hanem kedv- derítő kék. Az utolsó napsugarak is vidámabban simogatják arcom. A tücsök vigabban húzza nótáját, s a békakurutiyolás is zengő dalként haitik, a virágok illata erősebb, mint néhány héttel ezelőtt. Béke van a földön. Alkonyodik. Lassan sötét lesz a táj köröttem, az emberek, a dobogó szívek pihenni térnek, álmukhoz az éji bogarak, a madarak szárnycsapásai adnak nyugtató zenét. Itt most éj van, máshol nappal, reggel, vagy talán alkony. S holnap, holnap a pihent szív újra kezdi a harcot, de most már vidámabban, boldogabban, mint tegnap. TÓTH JÁNOS. Tudományos kis sarok A megye földvárairól A, Művelt Nép 1954 szeptember 5-i száma röviden ismerteti a nyírbélteki templom most felfedezett XV. századbeli freskóit. Középkori műemlékekben amúgyis gazdag megyénk egy értékes emlékkel gyarapodott. A csarodai templomépület és XIV. századi falfestményei, az anarcsi gótikus templom, a két nyírbátori templom, a kis- várdai téglavár, a tuzséri Lónyay-kastély stb. nemcsak megyénknek, de az egész országnak kincsei. A műemlékeknek azonban van megyénkben egy olyan csoportja, amelyet csak igen kevesen ismernek, mivel nem rendelkeznek tetszetős külsővei, nem gyönyörködtetnek, sőt nem is könnyű őket minden esetben felismerni. Ezek a földvárak. Földből összehordott, sáncokkal kerített terület az, amit ma látunk egy-egy földvár helyén, de a legtöbb esetben csak halvány nyoma az eredeti várnak, mert az ember állandóan alakító kezemunkája és részben az időjárás is pusztitották a környezetükből kiemelkedő sáncokat. Az eredetileg valószínűleg palánkokkal, fakapukkal ellátott földvárak kiterjedését, alakját megállapítani sem könnyű feladat. Keletkezésük idejét pedig csak hiteles ásatásokkal, a sáncok átvágásával lehet megtudni. Fontos adat jutott birtokunkba nemrégen a besztercei földvár koráról. A Telek-tanya vasúti megálló és Beszterce község között, a Bel-főcsatorna déli partján fekvő földvár, kb. 1 hold- nyl területével, a Rétköz hajdan mocsaras, nehezen járható vidékéből emelkedik ki. A két — egy kisebb magasabb és egy nagyobb alacsonyabb — részből álló földvár legmagasabb sáncából rézkori, a pestmegyei Pécel községről elnevezett „péceli kultúrába“ tartozó edények kerültek elő. Ez azt jelenti, hogy a földvár őskori. Mivel területéről eddig ez a legrégebbi lelet, ennél az időpontnál (időszámításunk kezdete előtt 1800) később nem építhették. A besztercei földvár tehát az ú. n. történelemelőtti időnek egy fontos műemléke. A „péceli kultúra“ emlékanyaga nagyobb területen: Ausztriában, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lerri gyelország déli részén, Jugoszlávia és Románia hazánkkal szomszédos vidékein terjedt el. Központja nem Magyarország, de számottevő és helyi jellegze- tességű anyaga bőven van. A Viss községben előkerült jellegzetes edényformáiról, egyik csoportját „vissi csoportnak“ nevezik. Megyénkben is van lelőhelye, pl; Szabolcs, Tiszadob. A nép — amelynek tárgyi hagyatékát ilymódon rendszerezzük — az eddigi leletek tanúsága szerint állattenyésztéssel és gyűjtögetéssel foglalkozott. Nemzetségekbe tömörülve élt, már kilépett az anyajogú társadalom keretéből és benne a vezetőszerepet már a férfiak vitték. Kétféle temetkezési módot ismert, az egyszerű földbetemetést és a ham- vasztásos temetkezést. A halottak mellé használati tárgyakat is tettek, ami a túlvilági életbe vetett hitre mutat. Hogy vájjon ez a nép nem lakta-e a besztercei földvárat, vagy csak temetkezőhelynek használta, jelen pillanatban nem tudjuk, mivel a leletek véletlenül kerültek elő, szakszerű megfigyelés nélkül. Valószínű, hogy a még felismerhető, vagy már csak helynevekben élő földváraink nagyrésze szintén őskori eredetű. A megye legismertebb és egyben Közép- Európa legjobb állapotban lévő földváráról, a szabolcsiról Dr. Jósa András állapította meg, hogy nem a honfoglaló magyarság építette, hanem csak itt találva használta fel. Feltételezhetően ugyanígy hasznosította a többi: tiszadobi, de- mecseri, tuzséri, pócspetri, besztereci stb, földvárakat is. A földvárak felkutatása, megőrzése, az onnan előkerült leletek figyelembevétele és készítési idejük megállapítása fontos feladat, mert ezekből egy-egy korszak technikai fejlettségére, népsűrűségére, társadalmi szerkezetére, népmozgalmára lehet következtetni. Az írott emlékekkel nem rendelkező korok történetét csakis a fenti feladatok megoldásával tudjuk rekonstruálni. A régészeti problémák megoldásában a megye minden dolgozója segíthet azzal, hogy a Nyírség történelmi múltját bemutató Jósa András Múzeum anyagát új leletbejelentésekkel gyarapítja. Ezzel nemcsak a történelmet kutató tudósoknak szolgáltathat komoly és értékes adatokat, hanem megyénk számára fontos kultúrfeladatot is teljesít. RISZTICS EMILIA. régész-muzeológus. Szeptember Itl-éai tartják Cegléden a IV. ISékekölcsön első sorsolását A IV. Békekölcsön első sorsolása szeptember 19-én. vasárnap délután négy órakor kezdődik Cegléden, a járási „Kossuth“ kultúrház- ban. A szeptember 19-i sorsolás a hatodik államkölcsön-sorsolás lesz ebben az esztendőben. Az új rendszer szerinti sorsoláson 78.500 nyereményt húznak ki, összesen mintegy 24,914000 forint összegben. A sorsolás nyilvános lesz, A baromfi forgalmának szabályozásáról A baromfipestis elleni eredményes védekezés céljából a földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta a baromfiforgalmat. Eszerint élőbaromfit — víziszárnyasok kivételével — csak az illetékes állatorvosnak, vagy az állategészségügyi felcsernek igazolásával szabad tartási helyéről más helységbe szállítani,
