Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

IV 6 P L ft P

1954 szépt. 9, csütörtök

11 n i | - I I ii ii I I I ■ I ii ---------------EGY PROPAGANDISTA ELINDUL...

YIRTICS elvtársat, a 6. számú Mélyépítő Vállalat dolgozóiát a pártvezetőség négyhetes propagandista tanfolyam elvégzésére javasolja. Csak ott volt a bökkenő, hogy amikor ezt tudo- •mására hozták, sehogy sem akart ..keiéinek állni“. Elfoglaltságára, munkájára hlye .iiozott. Meg őszintén szólva, tartott is ettől az iskolától, .hisz soha nem volt még ilyen tanfolyamon.

ikr-nri beszélgetés, érvelés azonban eredménnyel ’árt. Sikeresen el is végezte a tanfolyamot, s ott úgy megszerette a propaganda- munkát, hogy utána azonnal jelentkezett a pártszervezetnél propagandistának.

Virtics elvtárssal közölte a pártvezetőség, hogy a politikai iskola I. évfolyamán • lesz propagandista. Váratlanul érte e megtiszteltetés, úgy izgult, mint egy gya- kerlóéves tanító kinevezése után. De örült is neki. Hisz emberek nevelését bízza rá a párt. Egy papírlapot nyomtak a kezébe. Amikor kijött a pártszervezet irodájából, akkor nézte meg. A hallgatók névsora volt. — Egész ismerős nevek —gondolta. És olvasni kezdte: Kató Lajos segédmunkás, Csuha Péter ácssegéd, Szűcs András, Zsíros Miklós, Nagy Éva, meg a többiek. Több, mint hárem éve dolgozik velük. No, most már csak munkához kell látni. Igaz, hogy csak október 15-én kezdődik meg a pártoktatás, de nem árt már most hozzálátni az előkészületekhez, így gondolkozott.

NAGY KEDVVEL látott munkához, tervezgetéshez. Amikor legutóbb felkerestem, éppen értekezleten volt. Egy órát váriam rá.

Megmondtam, mi járatban vagyok. Örömmel fogadott és hellyel kínált. Érdeklődtem, tanul-e mostanában.

— Míg az oktatás megindul, addig is kihasználom az időt, — válaszolt. — Most az 1905-ös és az 1917-es forradalom tapasztalatait tanulmányozom. Majd ezek után az 1919-es Tanácsköztársaság anyagát veszem át. Feltétlenül szükségesnek tartom ezeknek az anyagoknak a tanulását, mert hazánk gazdasági fejlődését, államhatalmunk jellegét csak így tudom alaposan megmagyarázni hallgatóimnak.

— Hogy érezte magát a tanfolyamon?

— Nem bántam meg. hogy elmentem. Nagyon jó kollektíva volt. Ott mindenki csak jól érezhette magát. Gondoskodott erről az iskola vezetősége.

— Sokat tanultak?

— Hát volt mit. Hisz négy hét alatt jóformán majdnem az egész III. kongresszus anyagát áttanulmányoztuk. Sok segítséget kaptam a további munkámhoz. Megtanultam, hogyan kell megtartani egy előadást, levezetni egy szemináriumi foglalkozást.

— Beszélt már hallgatóival?

— Egy néhánnyal, — válaszolja. — Először azokkal beszéltem, akiknek a segítségére elsősorban számítok. Olyan jó kollektívát szeretnék kialakítani, mint az iskolán volt. Azt akarom, hogy könnyen, de alaposan, célravezetőén tanuljanak. Arra gondoltam, hogy szemléltető képeket, grafikonokat készítünk, melyek egyrészt könnyebbé, érthetőbbé teszik a tanulást, másrészt pedig hűen tükrözik

népi demokráciánk tízéves fejlődését. Ebben a munkában Nagy Éva is segíteni fog. Ö a tervosztályon dolgozik. Ért az ilyen dolgok elkészítéséhez.

Virtics elvtárs faliújság készítését is tervezi. Ennek elkészítését Zsíros Miklósra bízta. Már készül is a faliújság-tábla.

— Ezen ismertetjük majd a bevált jó tanulási módszereket, — magyarázza terveit.

BESZÉLGETÉS KÖZBEN

a jegyzetelés fontosságára figyelmeztettem.

— Hát igen. Erre gondoltam én is, — és nevetve megjegyzi: Én sem voltam

nagy híve a jegyzetelésnek, de később megbarátkoztam vele. A hallgatók is meg fogják érteni, hogy milyen fontos. Hanem igen jó módszernek láttam a tanfolyamon azt, hogy a hallgatók közül egy-egy elvtárs kiselőadást tartott. Ezt is szeretném megvalósítani. Csak ezzel baj lesz, — mondja és összehúzza szemöldökét.

— Miért? — kérdem.

— Magamnak nincs valami nagy beszédképességem. Egyetlen előadást sem tartottam még. — Itt megáll, gondolkodik. — Várjunk csak! Mégis, — emlékszik vissza hirtelen. — Hisz én ismertettem a napokban a nyíregyházi sportstadion építkezésnél a tanácstörvény-tervezetet.

— Hogy sikerült? — érdeklődöm.

— Egész jól, bár eléggé izgultam előtte. De azt tapasztaltam, hogy ha az előadó jól felkészül, tudja az anyagot, akkor nincs ok a félelemre. Tud válaszolni.

— Kérdeztek valamit?

— Hogyne. Nem értették az államhatalmi rendszerünk felépítését, meg a tanácsainknál a kettős alárendeltséget.

ELMONDTAM, hogy most nem úgy lesz, mint eddig. Meg fog szűnni az a helytelen gyakorlat, hogy az

államigazgatási szervek is utasítgathatják a tanácsokat. Ezután a tanácsok, mint államhatalmi szervek irányítását legfelsőbb fokon is államhatalmi szerv, az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács látja el.

A kettős alárendeltségre ezt válaszoltam:

A tanácsok végrehajtó bizottsága a munkáját a kollektív vezetés elve alapján testületileg folytatja, így a végrehajtó bizottság működéséért a végrehajtó bizottság tagjai együttesen, de egyénileg is külön-külön felelősek. Mégpedig a kettős alárendeltség elvének megfelelően. Egyrészt az őket megválasztó tanácsnak, másrészt a felsőbb végrehajtó bizottságnak, illetőleg a minisztertanácsnak alárendelve.

— Míg az oktatás megkezdődik, több előadást szándékozom tartani, hogy ezzel is fejlesszem előadó- készségemet.

— Mint kezdő propagandista mindent megteszek, ami tőlem telik, — mondja befejezésül Virtics elvtárs. — Minden tudásommal azon leszek, hogy hallgatóim a

III. kongresszus anyagát alaposan megértsék és annak szellemében dolgozzanak.

Reméljük, hogy a szép terveket Virtics elvtárs va- lóraváltja. Sok sikert a munkához!

(FARKAS KÁLMÁN)

Dr. Merényi Oszkár kitüntetése

A z iskola, most, ahogy évek múltán újra ottjártam, szinte elbűvölt. — Ugyancsak megfiatalodott, s úgy köszöntöttük egymást, mint régi ismerősök- bár nekem úgy tűnt, mintha most épült volna. Olyan szép, olyan csendes, ragyogóan tiszta minden. Szebbek a tantermek, s amikor egymásután nyitom az ajtókat, egy pillanat alatt sokmindent észreveszek, ami azelőtt, néhány évve! még nem volt ott, vagy amit azelőtt azért nem vettem észre és azért nem tűnt fel, mert mindennap láttam.

Bizony, díszére válik Nyíregyházának ez a §50 tanulót magába foglaló gyönyörű középiskola. Épületének homlokzatán szerény kis tábla hívja fel a figyelmet: Közgazdasági

technikum pénzügyi tagozata, Nyíregyháza. S azt is mondhatnánk és nyugodtan mondhatjuk, nemcsak díszére, de becsületére is válik városunknak és megyénknek ez a középiskola tanári karával, tanulóival, de nem utolsó sorban igazgatójával.

Dr. Merényi Oszkár elvtársat, az iskola igazgatóját a napokban tüntették ki a „Szocialista munkáért“ érdeméremmel. S ahogy most ülünk egymással szemközt á megszépült igazgatói irodában, nem kis büszkeséggel beszél arról: örül a kitüntetésnek. örül annak a megbecsülésnek, amely a fel- szabadulás után tíz év aiatt érte. Nem beszél arról, ds

tudom, nem ez az első kitüntetés, amit kapott, hiszen ha valaki a szobájában körülnéz, hamarosan megállapítja, hogy a sok vándorzászló, serleg, miniszteri dicsérő oklevél nem utolsósorban dicséri Merényi elvtárs munkáját. Megkérem, mondjon magáról néhány szót, de ő szerényen visszautasít. Inkább tervekről beszél. Persze, ezek a tervek az ő tervei is, s talán így mond többet magáról, ha az iskoláról, ha a tanuló ifjúságról szól.

IT lmondja, hogy a jövő évben teljesen új, korszerű tantermet, azonkívül zuhanyozókat, öltözőket kapnak a tanulók. — Terveik közé tartozik az is, hogy iskolamúzeumot létesítenek. Az iskola névadójáról, Széchenyi Istvánról emlékeznek meg, amikor a munkássága megyénkkel kapcsolatos részeit (mint például a Tisza-szabályo- zást) ismertetik és reform- tevékenységéből, munkáiból gyűjtenek össze részleteket. Már megszerezték a nagy névadó összes műveit. És nagyon szeretnék, ha jövőre szép kis antológiát adhatnának ki a haladó Széchenyi munkáiból.

Aztán arról beszélgetünk, hogy a jövő év június végén kiállítást rendez az iskola. A kiállításon az eddig elért eredményekről beszélnek majd a tények. Elsősorban arról, mit változott az ifjúság élete a fel- szabadulástól mostanáig. Erről oldalakat lehetne írni.

Nemrégiben egy felszabadulás előtti szabolcsi monográfia került a kezembe, s amikor az iskolák között is Utolsónak említett felsőkereskedelmi iskoláról írtak néhány szót, az akkori urak legnagyobb problémája és aggodalma az volt: vigyázni kell, mert lassan proletáriskola lesz a felsőkereskedelmiből.

r

JT s most? Most igazán a munkások, dolgozók gyermekeié ez az iskola. Ok ülnek a szép padokban, ők tanulnak — s nem is rosszul — a különböző tantermekben, amelyek mindegyikét szépen feldíszítették, s nevet adtak nekik. Van Ady-tante- rem, amelyben Ady-doku- mentumok vannak, s Ady kortársainak képeit helyezték el. Dózsa Györgyről. József Attiláról és Gorkijról is neveztek el tantermet. Talán legszebb „A magyar művészet terme“, amelyben Szinnyei-Merse és Munkácsy Mihály reprodukciók függnek a falon, s a tanulók fényképekről már itt megismerkedhetnek Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobraival.

\ magyar klasszikusok termében“ a legjobb osztály, a Il/a tanul, s itt Balassitól kezdve ismerkedhetnek legnagyobb magyar íróinkkal, költőinkkel. Ez osziálv rv*'"ágo7ap kimagasló eredményt ért el, tanulmányi átlaga közel 4, a fegyelem is itt a legjobb az iskola osztályai között.

]U erényi elvtárs nagy

^ szeretettel beszél a tanulókról, szeretettel beszél arról, milyen nevelőhatással van a tantermek szépsége, tisztasága a tanulókra. Nem mindegy, hogy rideg tanteremben ül valaki, s így tanul, vagy ba otthonosan érzik magukat, jó kedvvel jönnek az iskolába a fiatalok.

A pedagógia fejlett módszereit alkalmazzák a köz- gazdasági technikumban. Az igazgató elvtárs javaslatára készítették el itt a hangoshíradó műsortervét, amelyben a hét egyes napjain a DISZ-szervezet tagjai, az osztályok legjobbjai küldenek ajándékdalt egy- egy kiváló tanulónak jó eredményéért. Az igazgató elvtárs jó munkájának köszönhető az is, hogy az iskola az elmúlt évben öt újítást nyújtott be a pénzügyminisztériumhoz a nevelés megjavításáról, s mind az ötöt elfogadták.

Amikor elbúcsúztam ettől a kedves, mosolygó arcú sok évi munkában megőszült embertől, arra gondoltam, sokat köszönhetek neki s velem együtt ezer és ezer fiatalember, akiket évtizedeken keresztül nevelt a társadalomnak hasznos tagjaivá. Megérdemelte a nép államának magas kj- (K. I.)

3 vélemény

1 bökönyi mintagazdáról

Szeptember 6-án azzal a feltett szándékkal mentünk ki Bökönybe, hogy „Csikós“ Szabó Mihály 11 holdas mintagazdával elbeszélgessünk életéről, munkájáról, alkotmány napján kapott

..mintagazda“ kitüntető jelvényéről és további céljairól. „Csikós“ Szabó Mihály mintagazda azonban a szorgalmas, igyekvő gazdához méltóan éppen a távoli Mfcskei düllőben volt krumplit ásni. így vele nem találkozhattunk. Ám azért beszéltek róla mások, amint az ebből az írásból kiderül:

SZABÓ ERZSÉBET

AZ APJÁRÓL:

— A „Csikós“ előnevet tulajdonképpen a nép adta apámnak, minthogy nagyapám csikós ember volt. Házunkat és 11 hold földünket apám és anyám együtt szerezték. Nagyon keserves földszerzés volt ez: a régi rendszerben jó, ha minden ezredik embernek sikerült. Szegény anyám élete erre ment rá. Nem soká tudta élvezni keserves munkájának gyümölcsét, félévvel ezelőtt halt meg.

— Apám, igaz, már 62 éves. de nincsen annak ősz haja se még. Ügy mozog, olyan a járása, mintha még csak 40 esztendős volna. A munkában azonban már meg-megfárad, ami nem csoda, hiszen mostanában is 3—4 órakor kel. Megetet, megitat, kihordja a trágyát, aztán megy ki a mezőre és bizony csak 9—10 órára kerül haza este. — Néha beteges, da le nem feküdne a világért sem. Azt mondja: „Pihenhetünk a télen eleget“. Mindenkihez türelmes és igazságos. Bennünket, gyermekeit, mindig erre tanított: „Tiszteljétek a nép államának törvényeit, mert azok adnak nekünk jogokat a boldogabb életre. De ne feledjétek azt sem: a kötelesség és a jog együtt járnak!“

CS. LAKATOS JÄNOS

A SZOMSZÉDRÓL;

— Régóta ismerem Mihály bácsit és mondhatom: a szorgalom és a becsületesség szobrát nyugodtan őróla mintázhatnák meg. Ha nem dolgozik kint a földjein, akkor bizonyosan a község dolgai után jár, mivel tanácstagnak választottuk. — Még esős időben is tesz- vesz a ház körül. Éppen félben van egy sertésólja, amit esős időben szokott házilag építgetni. Mint szomszédok, a lehető legjobb viszonyban élünk. Nem tudok róla, hogy volt-e valaha is haragosa, vagy irigye. Nagyon jól gazdálkodik, ezt mindenki tudja. Ezért szívesen fordulunk hozzá gazdálkodási tapasztalatokért.

Szombaton este fél 8-kor a SzOT kultúrotthonban ajándékhangversenyt rendeznek a munkában élenjáró dolgozók részére. Közreműködik a SzOT-kultúrcso- port.

Kemccsén új téglakerítést kap a sportpálya. Az építkezés nagyrészt társadalmi

•'’'linkével készül.

Az bizonyos, hogy jól képviseli a dolgozók érdekéit a tanácsnál.

A TANÁCSELNÖK A TANÁCSTAGRÓL:

— „Csikós“ Szabó Mihály mindenféle gazdasági munkát az elsők közt kezdett el és elsők közt fejezett be. Jól érti a dolgát. Különösen értékes vonása, hogy idős ember létére, nem restéi tanulni másoktól. Azt tartja: „A jó gazda holtig

tanul.“ Ebben az évben például életében először alkalmazott fészkes vetést istállótrágya- és műtrágya-keverékkel kukorica és napraforgó alá. Nem is bánta meg: jó termés mutatkozik.

— Kenyérgabonája nagyon szépen fizetett: rozsból 9.57 mázsa, búzából 12.54 mázsa termett holdanként számolva. A legjobb földbe szokta vetni a gabonát, istállótrágyázza minden évben, acatol, nemesített vetőmagot használ, kitűnő magágyat készít és idejében vet. Korai burgonyából több, mint 100 mázsa termett átlagban. A beadást példásan rendezte: a kenyérgabonát

a géptől, a burgonyát a legelső felszedésből. Állati termékből alig van év végéig beadnivalója. Adófizetésben is előljár.

— Az állattenyésztést különösen szívügyének tartja. Mindig is mondogatja: „Községünk fellendülésének alapja az állattenyésztés. Termeljünk minél több takarmányt a szántón is, mert a széna nem mindig sikerül.“ A tehénállomány fejlesztésére azt javasolta, hogy amennyiben igázzuk, tartsunk harmadik, negyedik tehenet is külön csak tejelésre. Ö maga már neveli a harmadik tehénnek való üszőt. Van egy tinója is, amit vagy meghízlal, vagy ökörnek neveli. Ezenkívül 10 darab sertése és számos baromfija van.

„Csikós“ Szabó Mihály nemcsak kitűnő gazda, hanem köztiszteletben álló, megbecsült tanácstag is. A község gazdasági életét nemcsak személyes példájával irányítja, hanem hasznos tanácsaival, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat ismertetésével, végrehajtásának ellenőrzésével is szolgálja. Mint a járási tanács aktívája, a felsőbb tanácsszerveknél is helyesen képviseli a község érdekeit.

•

így szól a három nyilatkozat. Befejezésül azt kívánom ..Csikós“ Szabó Mihálynak, hogy „mintagazda“ jelvényéhez méltóan neveljen minél több kiváló gazdát és mint tanácstag, még soksok éven át segítse Bököny község népét. Ehhez azonban az is szükséges, hogy jobban vigyázzon az egészségére.

Z. A.

Baktalórántházán megkezdte működését az OTP. járási fiókja. A járás dolgozói nagy örömmel fogadták az új fiók létesítését, amely sok fáradtságtól kíméli meg őket.

*

A dcmecseri földművesszövetkezet hizlaldájából 9 darab sajátncvelésű, 3.5 mázsás sertést vittek az országos mezőgazdasági kiállításra.

Hírek a megyéből