Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

1954 szeptember 28, kedd NÉPlíAP 3 A minisztertanács rendeleté a tanácsok tag jainak választásáról A Magyar Közlöny leg­utóbbi száma közli a mi­nisztertanács rendeletét a tanácsok tagjainak válasz­tásáról szóló 1954. évi IX. törvény végrehajtásáról A választási elnökségek A rendelet értelmében október 18-ig a fővárosban és a megyékben héttagú, a járásokban, városokban, városi kerületekben és a községekben öttagú válasz­tási elnökséget kell alakí­tani. Az elnökség tagjait a Hazafias Népfront helyi szerve jelöli és a tanács végrehajtó bizottsága hagy­ja jóvá. Az elnökség feladata, hogy őrködjék a választás törvényessége felett és fel­ügyeletet gyakoroljon a választás levezetésére ala­kított választókerületi bi­zottságok működése felett. A többi között az elnökség feladata, hogy elbírálja a választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos .kifogásokat, közzétegye a jelöltek nevét, biztosítsa a szavazólapokat és ellenőriz­ze és nyilvántartsa a vá­lasztási eredményeket. Az elnökségeknek községekben, városokban és városi kerü­letekben november 14-ig fneg kell alakítaniok a sza- vazatszedő bizottságokat és gondoskodniok kell a vá­lasztási hirdetmény elké­szítéséről és közzétételéről. Választókerületi bizottságok A választókerületekben október 18-ig kell meg­alakítani a választókerületi bizottságot, amely a fővá­rosban, a megyei és járási választókerületekben öt, a városi kerületi és községi választókerületekben há­rom tagból áll. A tagokat szintén a Hazafias Nép­front jelöli és a tanács végrehajtó bizottsága erő­síti meg tisztségükben. A választókerületi bizottság vezeti le a választást. Dönt a Hazafias Népfront által bejelentett jelölt elfogadá­sáról, elbírálja a szavazat­szedő bizottságok munkája ellen emelt kifogásokat, megállapítja a választás eredményét és a megvá­lasztott tanácstagnak kiad­ja a megbízólevelet. Szavazókörök, szavazatszedő bizottságok A szavazóköröket október 5-ig kell kialakítani, úgy, hogy abba egy, vagy több községi, illetőleg városi, (városi kerületi) választó- kerület teljes területével beletartozzék és az egyes szavazókörökre mintegy hat-hétszáz választó jus­son. A szavazás lebonyolítá­sára szavazókörönként sza­vazatszedő bizottságot kell alakítani, amely elnökből, titkárból, s három tagból áll. A bizottság tagjait a Hazafias Népfront jelöli és a választási elnök hagyja jóvá. A bizottság elnöke no­vember 27-én a tanács vég­rehajtó bizottságától veszi át a választók névjegyzé­két, a szavazólapokat és az egyéb nyomtatványokat. A választás napján a bizott­ság vezeti le a szavazást. Megállapítja annak ered­ményét és az erről készí­tett jeevzőkönvvet a külön­böző fokú választókerületi bizottságokhoz továbbítja. A jelölés A tanácsok tagjainak vá­lasztását jelölés előzi meg, amely választókerületen­ként történik. A Hazafias Népfront helyi szervei a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok segítségével, a tanácsok végrehajtó bizottságainak támogatásával október 15— november 7. között gyűlé­seket szerveznek az egyes választókerületek lakossága részére. A gyűlések által javasolt személyek közül az egyes választókerületek je­löltjét a népfront helyi szerve november 8-ig je­lenti be a választókerületi bizottsághoz, amely dönt a jelölt elfogadásáról. A községi és a városi (városi kerületi) választási elnökség november 17-én közéteszi a választási hir­detményt, amely a válasz­tás napját, a szavazás kez­detének és ' befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát, a helységek pon­tos megjelölését tartal­mazza. Szavazás A szavazatszedő bizottsá­gok elnökei november 27-én veszik át a szükséges nyomtatványokat a tanács végrehajtóbizottságától. A szavazás szavazóhelyi­ségekben történik, amelye­ket a tanács szerel fel — Minden szavazóhelyiségben legalább két szavazófülkét kell felállítani, a bizottság asztalára pedig egy vagy több lepecsételt urnát kell állítani. A szavazás a választás napján — november 28-án reggel 7 órától 20 óráig tart. Ha 20 óráig a név­jegyzékben szereplő válasz­tók egynegyede, vagy ennél több szavazó még nem sza­vazott, a szavazás idejét két órával meg lehet hosz- szabbítani. Ha a névjegy­zékben felvett választók valamennyien leszavaztak, a szavazást 20 óra előtt is le lehet zárni. A szavazó­helyiségben a hivatalos személyekep, valamint a népfront és a sajtó igazol­vánnyal ellátott megbízot­tam kívül egyszerre legfel­jebb tíz szavazó tartózkod­hat. A rend fenntartásáért, a titkosság megőrzéséért a szavazatszedő bizottság el­nöke felel. A szavazás szavazólapok­kal történik. A fővárosi és a megyei tanács tagjainak választására kékszínű, a já­rási, városi és a budapesti kerületi tanács választására világosbarna színű, a mis­Hogyan értünk el őssi búsából 11,60 mássa átlagtermést ? Elmondta : Kiss Sándor, a kemecsei állami gazdaság igazgatója Gazdaságunk az 1953/54. évben 114 holdon 11.60 má­zsa átlagtermést ért el őszi búzából az ismeretes szá­raz ősz, kemény tél, tava­szi vízállás és jégkár elle­Legelőször is a legjobb — feketeszínű, lapályosabb, te- levényes földet szemeltük ki az őszi búza számára. .Vetésforgónk tavaly még nem volt. Ezért minél na­gyobb táblák kialakítására törekedtünk. Ez is közre­játszott abban, hogy tak- répa, lucerna, hüvelyes, cukorrépa, kukorica, bur­gonya és zabosbükköny elővetemények után követ­kezett a kenyérgabona, így a búza is. Ezek közül a zabosbükköny egyharmadát foglalta el a búza terüle­tének, a többi főleg istálló- trágyás kapás volt. Az idén — amellett, hogy 150 holdra emeltük a búza vetésterületét — az előveteményeket is javítot­tuk. 42 hold zabosbükköny mellett 70 hold dohány, 8 hold burgonya és 30 hold cukorrépa után kerül a búza. A kukoricát — az egyik legrosszabb elővete­nére. Ezért — úgy gondo­lom — hasznos lehet az őszi búza termelésénél al­kalmazott módszereink is­mertetése. ményt teljesen kiküszöböl­tük. A talajelőkészítésnél az a cél vezetett bennünket, hogy a vetés idejére mor- zsalékos, kellően beérett, megfelelően ülepedett és nyirkos magágyat kap­junk. A tavaly őszi száraz időjárásban — akárcsak az idén — ez nehezen sike­rült. Külön nehézséget okozott ráadásul az is, hogy a korábbi években helyenkint elmaradt az őszi mélyszántás, a talaj szerfölött gyomos és tömő-' dött volt, az istállótrágyá­zás is hiányosan történt. Ilyen ellentmondó körül­mények miatt különleges taiajelőkészítésre volt szük­ség. A zabosbükköny július elején takarult be teljesen. Az addig beárnyékolás ál­tal védett nedvesség meg­őrzése végett azonnal tár­csáztunk keresztben-hosz­szában. Gyomosodáskor ezt meg kellett ismételnünk. Augusztus elején kiszórtuk a műtrágyát — a gyen­gébb foltokra apró, érett istállótrágyát is — és 25 cm. mélyen leszántottuk. A szeptember derekán eszkö­zölt vetésig további tárcsá­zásra, hengerezésre és fo­gasolásra volt még szük­ség. Fáradozásunk azonban nem veszett kárba, mert jó magágyba vetettünk. A ve­tés gyorsan kizöldült és télre jól bekrosodott. Ezen a területen 15 máz;a búza termett holdankint. Gyors vetés A burgonya szeptember 15—20 között, a cukorrépa és a kukorica szeptember 20—30 között került beta­karításra. Ebben a tó munkaszervezés sokat se­gített. Alig hogy a földről lehordták a kukoricaszárat, nyomban 25 cm. mélyen leszántottuk. A rögök aprí­tására kersztben-hosszában tárcsát járattunk. Ezután gyűrűshengerrel törettük össze a kisebb rögöket, mely egyben tömörített is. Végül a műtrágyát bedől-' gozó fogast a vetőgép kö­Talajkiválasztás, talajelőkészítés állapítja meg a szavazat­szedő bizottságok jelentése alapján. Az eredményről jegyzőkönyvet készít. A megválasztott tanácstagnak átadja a megbízólevelet, majd a jegyzőkönyvet to­vábbküldi a választási el­nökségnek, amely összesíti a választókerületi bizottsá­gok jelentései alapján a választás eredményét. A megválasztott tanácsok december 1—5. között tart­ják meg alakuló ülésüket. Pótválasz'ás Abban a választókerü­letben, amelyben a jogosul­tak felénél kevesebb szava­zott le, vagy, amelyben a jelölt nem kapott az érvé­nyes szavazatok felénél több szavazatot, két héten belül pótválasztást kell tar­tani. Egyéb rendelkezések A választás napjáig tö­rölni kell a választók név­jegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más név­jegyzékben is szerepel, vagy aki választójogosultságát a névjegyzék összeállítása után elvesztette. Aki vá­lasztójogosultságát igazoltan a névjegyzék összeállítása után szerezte meg, azt pót- névjegyzékbe kell felvenni. Az a választójogosult, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, kér­heti felvételét az ideiglenes lakása szerint illetékes vá­lasztókerület névjegyzéké­be. Ehhez be kell mutatnia ideiglenes lakásának beje­lentését, valamint egy ta­núsítványt arról, hogy ál­landó lakóhelyén felvették a névjegyzékbe. A tanúsít­vány kiadását a választók névjegyzékében fel kell tüntetni, és a választó ne­vét állandó lakóhelyén a névjegyzékből törölni kell. A választót ideiglenes lakó­helyén pótjegyzékbe veszik fel és ennek alapján szavaz­hat, A tiszalöki VJ Élet tagjai hasznosítják a mesögaxdasági kiállítás tapasztalatait A tiszalöki „Üj Élet” termelőszövetkezetből hat darab anyajuhot és öt darab kost vittek a me­zőgazdasági kiállításra. A szövetkezetieket nem kis büszkeség töltötte el, mi­kor meghallották, hogy sw öt darab kos második díjat nyert. Ez még job­ban felkeltette a tagok érdeklődését a kiállítás iránt. Huszonketten utaz­tak fel a tagok közül Budapestre, hogy szemé­lyesen is részesei lehes­senek annak az élmény­nek, amelyet a kiállítás megtekintése nyújtott. A szövetkezetiek két napot töltöttek a kiállítá­son, de két nap sem tud­tak eltelni a sok hasznos látnivalóval. Ki-ki a ma» ga területéről bő jegyze­tet készített, hogy itthon majd gyakorlati munká­jukban hasznosítsák. Fü- löp Gábor állattenyész­tési felelőst különösen az állatok érdekelték. Lát­tak olyan kétéves bika­borjút, amelynek értéke 11.000 forint. A szövetke­zetnek szép juhállomá­nya van, 750 darabot mondhatnak magukénak. Fehér József, vérbeli ju­hász felügyelete alatt jó kezekben is van. Nem» csak a kiállításon nyer» tek díjat vele, hanem szép jövedelmük is volt belőle. Az állattenyésztés többi ágaira azonban már nem fordítottak olyan nagy gondot. Meg­győződtek róla, hogy ér­demes, sőt hasznos a tehenészet, a sertéste­nyésztés fejlesztése is. — Gál Miklós, kertészeti dolgozó, a kertészeti ta­pasztalatok, Fótos Julian­na, Pockodi Ferencné, Kocsán Jánosné, Nagy Sándor és a többi tagok a növénytermesztési ta­pasztalatok iránt érdek­lődtek különösen. kolci városi kerületi és a községi tanácsok tagjainak megválasztására fehérszínű szavazólapok készülnek, amelyek a Hazafias Nép­front választókerületi je­löltjeinek nevét is feltünte- tetik. A szavazás módja A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. A szavazatszedő bizottság — hivatalos igazolvány alapján — megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegy­zékben. A bizottság elnöke ezután átadja a szükséges nyomtatványokat és meg­magyarázza azok kitöltésé­nek módját. A szavazó a fülkében szavaz, majd a szavazólapot az urnába he­lyezi el. A szavazás meg­történtét a bizottság a név­jegyzékben megjelöli. A bizottság legalább két tagja egy urnával lakásukon ke­resheti fel a fekvő betege­ket. A szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosí- taniok kell. A szavazatok összeszámiálása A szavazás lezajlása után a bizottság felbontja az ur­nákat és összeszámlélja a szavazatokat. Választókerü­letenként csoportosítja a szavazólapokat és megálla­pítja, hogy a leadott szava­zatok száma megegyezik-e a névjegyzékben megjelölt választók számával. Ezután különválasztja az érvényte­len szavazatokat. Érvényte­len az a szavazat, amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le. Ha a szavazó a lapon több jelölt nevét hagyja meg, a sorrendben elsőként feltüntetett jelölt­re leadott szavazatnak szá­mít. A bizottság megálla­pítja, hány szavazatot ad­tak le a jelöltre, majd a szavazásról és annak ered­ményéről jegyzőkönyvet ké­szít, amelyet azonnal továb­bít a választókerületi bi­zottságnak. Az egyéb irato­kat az ismét lepecsételt ur­nában eljuttatja a tanács végrehajtó bizottságához. A választás eredményét a választókerületi bizottság vette. A vetés ezeken a te­rületeken október 15—20 között fejeződött be. így a kukoricaföldön is legkeve­sebb 10—14 nap maradt a vetőágy ülepedésére. Az idén az elővetemé­nyek minőségi javulása folytán lehetővé vált, hogy a tavalyi egyharmadrésszel szemben most a búza terü­letének háromnegyedrésze már szeptember 20—30 kö­zött bevetésre kerüljön. A zabosbükköny most június végére takarult be s a ta­valyihoz hasonló előkészí­tést kapott, hiszen a felté­telek is hasonlóak voltak. Ennek a területnek a be­vetése éppen most van fo­lyamatban. A dohányt augusztusban törtük le. A zöld kórókat azonnal le­szántottuk, majd tárcsáz­tuk. Vetése ennek a terü­letnek is most szeptember végén következik sorra. A burgonyát szeptember 20-ig felszedtük, azután azonnal tárcsáztunk. A további idő­járás alakulása dönti el, hogy ekével, avagy tárcsá­val, fogassal készítjük-e elő a magágyat. Október de­reka táján úgy itt, mint a cukorrépa területén be akarjuk fejezni a vetést. Jó vetőmag Gazdaságunk a vetőmag fajtájának megválasztásá­val is a bő termést szol­gálja. A korábban vethető területekre Bánkuti 1201-es III. fokú vetőmagot hasz­náljuk, amely a talaj táp­erejére és gondos előkészí­tésére igényes. Emellett jó! tűri a fagyot, rövidebb te­nyészidejű és bőventermő — egyéb jótulajdonságairól nem is szólva. A később vethető területeken az F. 481. számú II. fokú bú­zát vetjük el. Ez igénytele­nebb, gyorsabban bokroso- dik, így a kapások után is megerősödve mehet a tél­be. Csak fajtaazonos, tisz­tasági és csirázóképességi, valamint egészségügyi szempontból (Higosannal csávázott) kifogástalan ve­tőmagot vetünk el. Folyó- méterenkint átlagosan 60 magot teszünk a földbe. Ezért a teltebb és nagyobb magvú Bánkútiból 100, az F-búzából 90 kilót számí­tunk holdankint. Kereszt­soros vetésnél — az őszi búzát, árpát teljesen, a rozsnak kétharmadrészét így vetjük — 10—15 kiló­val többet irányoztunk elő. Tavalyi tapasztalatunk és vizsgálatunk alapján meg­állapítottuk az ősziek mü- trágyaadagját. Ez holdan­kint: 140—170 szuperíosz- fát, 40—140 kiló kálisó és 50—100 kiló pétisó. A szu­perfoszfát és a kálisó fele­részét közvetlenül a gépi kiszórás előtt összekever­jük és ősszel a talajelőké­szítés alkalmával juttatjuk a földbe. A másik felét ta­vasszal szórjuk ki kézzel. A —, . in pétisót márciusban és má­jus elején adagoljuk szin­tén kézzel. Tavaly télen a fagy által legjobban meg­sanyargatott foltokra 40 mázsa tőzeges fekáliát hordtunk ki holdankint, Ez igen jó hatásúnak bizo­nyult. Még a kiszántásra ítélt vetés is szépen ma­gához tért és aránylag jól. fizetett. Ezt a módszert az idén is alkalmazni fogjuk. összegezve az elmondot­takat: a búza termésfoko­zásában a termelés egész folyamata és rendszere közrejátszik. Azonban leg­döntőbb tényezők: a korai’ vetés, a helyes talajelóké-: szités és a talajerő vissza­pótlása. A talajelőkészítés-’ nek a vízgazdálkodást kell szolgálnia. Ezért az időjá­rás szabja meg az eszközö­ket és módszereket. Erre1 kész receptet adni nem le-’ hét. Egy azonban bizonyos^ nem úgy kell alkalmaz­kodni az időjáráshoz, hogy. várunk az esőre, mert ez túlontúl nagy kockázattal! jár. Ellenben használjuk; bátran a tárcsát, a hon-, gert és - mindazokat az’ egyéb eszközöket, ame->; lyekkel száraz időben is' biztosíthatjuk a csírázás­hoz szükséges nedvességet. Ide is érvényes Micsurin tanítása: „Ne várjunk kö- nyöradományt a természet­től, hanem ami kell ne-; künk, azt vegyük el tóle!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom