Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-25 / 200. szám

N « P L A. F 3 1954 augusztus 25, szerda kellett volna kezdeni a ja­vításokat, de a mai napig sem történt semmi intézke­dés. A községi tanács nem tudja a javításokat elvégez­tetni, mert nincs rá költ­ségvetési kerete. Viszont az apaállatok észszerűbb ta­a ksmecssi községi tanács elnökhelyettese A kemecsei községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjai már közösen is tanulmányozták a tanács­törvénytervezet egyes pont­jait. Szinte egyöntetűen he­lyesléssel fogadták azt, hogy a végrehajtó bizott­ságnak nem fontos minden héten üléseznie. Az ülése­zések csökkentése nagyobb lehetőséget ad a végrehajtó bizottság tagjainak a hozott határozatok és rendeletek ellenőrzésére. A törvényter­vezet szól a tanácsülések időpontjáról is, amely sze­rint a községi tanácsülése­ket havonként kell megtar­tani. Novák József, a községi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese azt javasolja, hogy kéthavon- ként kelljen a községi ta­nácsüléseket összehívni. Ezt azért tartja helyesnek, mert így jobban, alaposabban elő lehetne készíteni az ülése­ket, azok színvonalasabbak lennének és nagyobb lenne az érdeklődés irántuk. A végrehajtó bizottságnak pe­dig módjában van fontos dolgok megbeszélésére rend­kívüli tanácsülést is össze­hívni. A ritkábban tartott ülések a tanácstagok szá­mára is nagyobb lehetősé­get adnának a határozatok végrehajtására, ellenőrzé­sére. A községi tanács végre­hajtó bizottságának tagjai örömmel fogadják a terve­zetnek azt a részét is, amely Vita a tanácsokról szóló törvény- tervezet felett A községi tanácsülések kéthavonkénti összehívását javasolja Novák József, karmányoztatásával megta­karított a község 20.000 fo­rintot, ezt viszont más cél­ra szintén nem használhat­ja fel. Ha önállóbbak len­nének a pénzügyben, ezt a pénzt a kutak javítására fordíthatnák. Egyszóval, ez és még több példa is bizo­nyítja, hogy helyes a tör­vénytervezet ama része, amelyik nagyobb önállósá­got biztosít a pénzügyi gaz­dálkodásban is a lehetőség határain belül. Ennek ter­mészetesen nemcsak gazda­sági jelentősége van, hanem jelentené a községi tanácsok tekintélyének növekedését, a tanácsok és a dolgozók közötti kapcsolat erősödé­sét. nagyobb pénzügyi önállósá­got biztosít. Számos példa igazolja Kemecsén is, hogy a tanács több dolgot tudna bürokratikus huza-vona nélkül megoldani, a felsőbb szervek közvetlen beikta­tása nélkül. Itt van például a község vízellátása. Keme­csén nyolc fúrottkútból öt rossz. Van is kút, meg nincs is. A tanácsülés, a végre­hajtó bizottság már több­ször foglalkozott a kutak kijavításával, de ettől a ku­tak még nem javultak meg. Mégpedig azért, mart a ja­vítások a megyei tanács ha­táskörébe tartoznak. Terv­szerint már áprilisban meg VB-elnök elnevezés helyett: „néptanácselnök“ A magam nevében nagy I ahol elnök nélkül működik a örömmel fogadtam az új tanács. A magam részéről tanácstörvény-tervezetet és | volna egy javaslatom. Az az a meggyőződésem, hogy ez hozzá fog járulni a mun­ka megjavításához, a fel­adatok sikeresebb megoldá­sához. Igen nagyjelentőségű az, hogy a dolgozók közvet­lenül azokat választják meg, akiket ismernek, akik­ben valóban bíznak s aki­ket felelősségre is tudnak vonni. így nem lesz majd sógorság-komaság, nagyobb tekintélye, ereje lesz a ta­nácsnak s a dolgozók is sze­retni fogják sokkal inkább, mint eddig. Bizonyára nem fordulnak elő olyan visszás­ságok, mint most Vaján is, elnököt ne úgy nevezzük, hogy „VB.-elnök“, — ha­nem úgy, hogy „néptanács­elnök“. Ez jobban hangzik, jobban esik még kiejteni is ezt a szót, mert benne van, hogy közülünk való. En mindenesetre, mint népnevelő, széles körben ismertetem az új törvény- tervezetet, vitákat rendezek egyes pontjai felett s a vi­tákról rendszeresen beszá­molok én is és dolgozó tár­saim is. így alkotunk majd közösen igazán jó törvényt. Séra Gergely Vaja. Hírek a megyéből A dcmecseri burgonyake­ményítőgyárban a szörp­gyáriak 16-ra befejezték augusztushavi tervüket. — Előreláthatólag 150 százalék lesz a havi teljesítésük. A vásárosnaményi járás­ban Kisvarsány az állati termékek és az élőállat be­adásában a 24. helyről a 11 helyre került. Kisvárdán az Uj Élet ter­melőszövetkezetben munka­egységenként 5 kiló ter­ményelőleget osztottak. A baktalórántházi járás községei közül Ramocsa- háza község lett első az al­kotmányi versenyben. Má­sodvetési tervét 145, tarló- hántási tervét 96 százalék­ra teljesítette, s elnyerte a járási tanács vándorzászla­ját. (RűoíiC hiilfö/di hűek Az „AFP” jelenti, hogy Vargas brazil elnök, aki kedden a reggeli órákban lemondott, délben palotájá­ban öngyilkos lett. * Az alkotmány értelmében Joao Cafe Filho. Brazilia eddigi aielnöke lett Brazília elnöke. Mint a londoni rádió közli, hétfőn az Északi-ten­gerbe zuhant egy hol­land utasszállító repülőgép, amely útban volt New- yorkból Amsterdamba. A repülőgépen 24 személy tar­tózkodott. • / A londoni rádió hírt ad Menzies ausztráliai minisz­terelnök újabb nyilatkoza­táról. Menzies, aki mint is­meretes, az amerikaiak ál­tal sugalmazott agresszív délkeletázsiai védelmi szö­vetség tervének egyik szó­szólója, pártjának egyik gyűlésén kijelentette, hogy „Ázsiában továbbra is fenn­áll a kommunista agresszió veszélye.” Menzies beszédének to­vábbi részéber, azonban kénytelen volt elismerni, „hogy ha Vietnamban sza­bad választásokat rendez­nének, azok kommunista győzelmet hozhatnak.” * Hétfőn délután, befejező­dött a pekingi népi gyűlés hétnapos ülésezése, A gyűlés hétfői plenáris ülésén egyhangúlag elfo­gadták azt a határozatot, amely támogatja Csou En- laj miniszterelnök és kül­ügyminiszter külpolitikai beszámolóját, a központi népi kormány Tajvan fel­szabadítására vonatkozó fel­hívását, valamint az összes demokratikus pártok és né­pi szervezetek közös nyilat­kozatát Tajvan felszabadí­tásáról. Brüsszel után • • • 4 londoni rádió diplomáciai tudósítója a brüsszeli kudarc után várható fejleményekről A londoni rádió diplomá­ciai tudósítója kommentár­jában a brüsszeli kudarc után várható fejlemények­kel foglalkozik. Elöljáróban leszögezi, „Az angol kor­mány fontosnak tartja, hogy a francia nemzetgyűlés vég­ső döntése minden további haladék nélkül megtörtén­jék“. A tudósító a továb­biakban Mendes-France és Churchill megbeszéléseire utalva rámutat, „londoni diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Churchill mi­niszterelnök hétfőn tájékoz­tatta erről a francia mi­niszterelnököt. A tudósító ezzel kapcsolatban emlékez­tet arra az angol-amerikai megállapodásra, miszerint „a két kormány elhatároz­ta, hogy a francia nemzet­gyűlés elutasító döntése ese­tén tanácskozni fog a fran­cia kormánnyal arról, hogy a bonni kormánynak adjak meg a szuverémtási jogo­kat ... Azzal a fenntartás­sal, hogy a szuverénitási jogok nem fognak kiterjed­ni a fegyverkezésre.” A „Figaró“ a brüsszeli értekezlet kudarcával kap­csolatban Pinay, Paul Rey- naud és Georges Bidault nyilatkozatait közli. A há­rom reakciós politikus egy­aránt azt az alakoskodást hangoztatja, hogy Francia- ország csak „eközött vá­laszthat“: az európai védel­mi közösség, vagy pedig a NATO keretében fegyve­rezzék-e fel Nyugat-Német- országot. A „l’Humanité“ vezércik­kében Etienne Fajon a többi között ezeket írja: Súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy a brüsszeli ku­darc már megszüntette azt a halálos veszélyt, amely ellen a nemzet fellázad. Is­meretes, hogy a brüsszeli értekezletről kiadott záró­közleményben . Mendes- France és az öt külügymi­niszter — bár leszögezik né­zeteltérésüket — ismét han­goztatják azt a szilárd aka­ratukat, hogy felfegyverzik a bonni revansisztákat. Ez pedig azt jelenti, hogy; Mendes-France, a nemzet érdekei elé helyezve a szov-‘ jetellenes osztálymeggondo­lásokat — csak a következő két lehetőséget tartja szem1 előtt: ratifikálási vita meg-1 tartását, annak ellenére^ hogy javaslatait elvetették és hogy a brüsszeli konfe­rencia megmutatta: az „európai védelmi közösség“ elszigetelt helyzetbe juttat­ná Franciaországot a Wash­ington által támogatott né­met militarizmussal szem­ben; illetve azt a lehetősé­get, hogy egy másik olyan formulát keresnek, amely szintén biztositaná Nyugat- Németország újrafelfegyver- zését. Erről tárgyalt Men­des-France hétfőn Chur- chillel. A „második John-ügy“ visszhangja Schmidt-Wittmack Aden- auer-párti parlamenti kép­viselő átállása a Német De­mokratikus Köztársaság ol­dalára, aminek időpontja egybeesett a brüsszeli érte­kezlet kudarcával, végsőkig fokozta az idegességet és tanácstalanságot a bonni kormány köreiben. Schmidt-Wittmack átállá­sának vasárnap elterjedt hí­re — lapjelentések szerint — „bombaként” hatott Brüsszelben és Bonnban. A Brüsszelben egybegyűlt dip­lomaták és újságírók arra a véleményre jutottak, hogy a „második John-ügy” az Adenauer-féle koalíció gyor-! suló bomlásának félreismer­hetetlen tünete. Tapasztalatok a szamosangyalosi Kossuth tsz-ben Látogatás a csengeri járás két termelőszövetkezetében (IV.) Augusztus 12-én a bri­gád Csengerhez 6 kilomé­ternyire a szamosangyalosi Kossuth tsz-ben végezte munkáját. Ott szerzett ta­pasztalatainkról az aláb­biakban számolunk be: A tsz. 156 hold szántója és 52 hold gyümölcsöse a község Szamossályi felé eső részén terül el, a központi épület és a gazdasági ud­var közelségében. A tsz. központja az új tanácsháza melletti parkkal övezett kastélyban kapott helyet. Az ódon kúria a letűnt föl­desurak bőségben dúskáló jólétéről, a parkmögötti í„ínséghegy” pedig a robo­toló nép verejtékes kínjai­ról regél szomorú legendá­kat. Az ínséghegy tetejé­ről belátni az egész gazda­ságot, ahol egykor a tsz. idősebb tagjai és apái ették a szolgaság keserű kenye­rét. Nem is álmodhatták, hogy fiaik és unokáik fog­nak itt egyszer aratni, szántani-vetni saját ma­guknak. A kastély és a park kül­ső része igen elhanyagolt — szóvá is tették mindjárt a csengeriek. A nagy válto­zás külsőleg inkább a gaz­dasági udvaron észlelhető: új sertésfiaztató, épülőfél­ben lévő tehénistálló, ba­romi iól, betonsiló mutatják azt, hogy az új közös gaz­daság többet épített 3 év alatt, mint a régi földes­urak 50 éven át. Nem egyoldalú a tapasztalatcsere A Kossuth tsz. fennállása óta sokat fejlődött. Egy-két üzemágban komoly eredmé­nyeket ért el a tagság. Pél­dául tenyészkocáinak szá­ma és minősége aránylag jobb, mint a csengerieká. — Ezt nem is tagadják a csen­geriek. — A törzskönyve­zett kocák fülcsipkézett összes eladó malacait azon­nal megvásárolták. Papp Jó­zsef, a Kossuth tsz. párttit­kára szóvá is tette: „Úgy látszik, mégsem egyoldalú ez a tapasztalatcsere: ti is tanulhattok tőlünk valamit.” A szarvasmarhaállomány azonban itt is eléggé elma­radott, hozama alacsony: 4—5 liter a fejési átlag. A sertéshizlalást' tervbe vették az angyalosiak, de egyelőre csak árpájuk van hozzá. Az idén kukoricát vagy hüvelyes abraknak valót nem vetettek a kö­zösbe, csak a háztájiba. A jövő évben feltétlenül ves­senek megfelelő területen hüvelyest és kukoricát, ha­csak lehet, heterózist, mert ez bőven terem. Nincsen egy fia-juhok sem, bár le­gelő és takarmány most bő­ven van, a juhok beszerez­hetők, csak juhászt kell ke­ríteni. Az igáslovak között 25 százalék a kancák szá­ma. Helyesebb lenne 50—60 százalékra emelni, mert a sajátnevelésű igáslónál nincs jobb. Emellett a jó csikó­nak jó az ára is. A szálastakarmányalap megfelelő. Siló, pillangós­széna bőven áll rendelke­zésre, amit még növelnek a sikerült másodvetésű takar­mányokkal is. A kazlak teteje azonban hepehupás, nincsen jól befedve, köny- nyen beázhat. így veszé­lyeztetik a széna eltartha­tóságát. A szántóföldi növényter­mesztésük meglehetősen egyoldalú. 110 hold kalá­szoson kívül mindössze 8 hold repcét, 3 hold napra­forgót, 3 hold cukorrépát és 32 hold takarmányt ter­mesztettek. Ez sem az ok­szerű talajművelést, sem a helyes növényi sorrendet és trágyázást, sem a gépek fo­kozottabb használatát nem teszik lehetővé. Mielőbb rá kell térni az egy szerűbb ve­tésforgó bevezetésére, Mi a hibák lorrása ? A termelőszövetkezet ve­zetése, munkaszervezete nem alapszabályszerű. Ez eredményezte a tagság nagy részénél tapasztalható fe­gyelmezetlenséget, silány munkát és felelőtlenséget, nem pedig a munkaerő- hiány, amint ezt Katona Ferenc és több becsülete­sen dolgozó tsz-tag helye­sen látja. Mivel magyarázható pél­dául az, hogy a cukorrépa i— bár a tavaszon egyé­nekre osztották fel — 7 parcellája nem volt kiegye- selve még augusztus 12-én sem. Mivel magyarázható a~, hogy az ajtó és ablak nélküli tyúkólban komoly értékű műtrágya van kité­ve a tönkremenésnek, el­herdálásnak.' A zsákok egyrésze már szétmállott. A műtrágya piszokkal kevere­dett és részben vesztett ha­tékonyságából. Miért nem állított a vezetőség a gyü­mölcsösbe már állandó őrt az érő alma ői zésére, hogy biztosítsák a tsz. jövedelmé­nek egyik leggazdagabb foirását? Miért jár el Lu- czán János gyermekeivel együtt az egyéniekhez bér­munkára? Bíró József'íjri- gádvezetö hol t'.ríózködbtt napokig a vezetőség és a tagság tudta, engedélye nélkül? Vagy az egyik fo- gatos miért járkált majd­nem üres szekérrel a hor­dás utolsó napján? Ugyan­akkor 4 egyéni gazda is segített hordani, ami ör­vendetes, mert a tsz. és az egyéniek jó kapcsolatára vall. Azonban az ilyen la­zaságot ők is meglátják. Az efféle tapasztalatok nem engedik ezt a kapcso­latot a kölcsönös segítség határán túl fejlődni arra a fokra, hogy ők is a közös útra lépjenek. Szilágyi elnök elvtárs is kedvetlen, mert nem kap elég támogatást sem a ve­zetőség többi tagjától, sem a tagságtól, de még a párt- szervezettől sem. Mi a teendő? Az intézőbizottság tag­jai sürgőén üljenek össze és a múlt héten alaposan megismert minta-alapsza­bály előírásai szerint vizs­gálják meg: mi a jó, mi a rossz a vezetésben, a tag­ság munkájában. Üzemi ér­tekezleten értékeljék az el­múlt hónap munkáit, állít­sák példának a tagság elé azokat, akik becsülettel megállták a helyüket az aratás-cséplésben és mu­tassanak rá őszintén a hi­bák okaira, jelöljék meg a hiba kija vitásnak módját,! Az egész tagsággal egyuttj vitassák meg, mi az, amit1 megvalósíthatnak a csenge­nek munkamódszereiből már a következő hónap-: ban? Hívják meg az érte-! kezletre Karácsony agronó-1 mus elvtársat is, hogy a vetésforgó bevezetésére, új: módszerek alkalmazására, á nyárvégi és őszi munkák megszervezesére javaslatot tehessen az egész tagság felé.- A part vezető,ég ugyan-' csak szűrje le a tapaszta-j latcsere eredményeit. Az új módosított szervezeti sza­bályzat, a III. pártkon-j gresszus határozatai alap­ján dolgozzon ki tervet a kommunisták és pártonki- vüliek rendszeres nevelésé­re, a termelés pártellenőr- zésére, a közös vagyon megbecsülésére, a munka­fegyelem megjavítására, a zárszámadás előkészítésére, a kongresszus határozatai-* nek tanulmányozására, az új oktatási évre, a DISZ-» szervezet megalakítására, stb. Első sorban a pártszer­vezetnek kell látnia, hogy! milyen hatalmas erőt je­lentene a 20 főnyi fiatal összefogása, megszervezése a tsz. megszilárdítása érde­kében. » Hogyan látott a tapaszta­latok hasznosításához a Kossuth tsz.? Erre adunk választ cikksorozatunk be­fejező részében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom