Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-17 / 194. szám
5# NÉPLAP 1954 augusztus 17, kedd A városi tanács végrehajtó bizottságának hozzászólása a Néplap várospolitikai vitájához n. Mit csinálunk a nyári szünetben Már jópár hete annak, hogy az iskolai év befejeződött. Még iskolába jártunk, amikor elterveztük, hogy mit csinálunk a nyári szünetben. Legnagyobb feladatul állítottuk magunk elé a kalászgyüjtést. Ka- lászgyüjtő brigádokat szerveztünk. Több, mint 85 kiló kalászt gyűjtöttünk. A második tervünk az, hogy az élenjáró dolgozókat felköszöntjük. A mákgubógyüjtést is megszerveztük. A brigád tagjai elmentek azokhoz a dolgozókhoz, akik mákot vetettek. A termelőknek azt mondták, hogy a mákgubót ne dobálják szét, ne tüzeljék el, mert a gyógyszergyártásban igen fontos és nagy jelentősége van. Ezt a dolgozók megértették és összegyűjtik a mákgubót, mi úttörők pedig átadjuk a szövetkezetnek. Ez mind az úttörőmunkához tartozik, de nem feledkezünk meg az elméleti dolgokról sem. Minden héten sajtóértekezletet tartunk, ahol egy-egy főbb újságcikket vitatunk meg és levonjuk a tanulságokat. A központi táborból hazajövő pajtások beszámolója is itt történik, Csizmadia András pajtás Rohod, A tisztaság Űrömmel vettük azokat a javaslatokat is, amelyek a parkok, a gyermekjátszóterek és általában a város tisztaságával foglalkoznak. A végrehajtó bizottságot terheli azért a felelősség, hogy nem locsolnak rendszeresen, nem tartják tisztán a várost. Bár a végrehajtó bizottság határozatot hozott erre, de ezt nem hajtotta végre a Városgazdálkodási Vállalat, holott erre minden adottsága megvan. Ezért a végrehajtó bizottság vizsgálatot indított és ennek alapján azonnali intézkedéseket tesz a hibák kijavítására. Intézkedtünk azirányban is, hogy a város területén lezárjuk azokat az utakat a szekérforgalom számára, amelyek kikapcsolásával is eltudnak jutni a szekerek a piacra, vásártérre. A táblákat a napokban állítják fel ezekre az utcákra. Ez nagyban elősegíti a város tisztántartását. — A szekerek ezentúl csak a Széna és Búza-téren állhatnak majd. örömmel vettük a város parkosítására vonatkozó javaslatokat is, ez nagy segítség munkánkhoz, annál is inkább, mivel ez a tervünk, hogy minél több park legyen a váro6 területén. A Júlia-gőzmalom helyére gépipari technikum építését tervezik, így azért nem parkosítjuk. Felesleges kiadás lenne. — Azonban, ha azt a választ kapjuk a felsőbb szervektől, hogy a technikum építését bizonytalan időre elhalasztották, akkor rendbehozzuk ezt a teret is. A városi tanácsnak szintén nagy gondot okoz a Kossuth- és a Lenin-tér sarkán lévő terület, amely a város szívét csúfítja el. Mi intézkedni is kívántunk ennek a területnek a rendbehozása ügyében. A Repülőszövetség kérte a teret és megígérte, hogy rendbehozza. A városi tanács a kérelmet teljesítette, de a Repülőszövetség még mindig nem tett semmit. Ha a közeljövőben is így marad .akkor átadjuk a teret a VTSB-nek röplabda- pályának. Az elkövetkezendő évek költségvetését úgy állítjuk örülünk annak, hogy a város lakói szívügyüknek tekintik Nyíregyháza széppé tételét. De sajnos, vannak már tapasztalatok is, mint- ahogy azt helyesen kifejtette hozzászólásában Horváth Sándor, a Zrínyi-gimnázium igazgatója. Vannak olyanok, akik nem törődnek a város egészségével, szépségével, rongálják a parkokat, kitördelik a fákat. Az elhangzott javaslatok megvalósítását célozza az a kezdeményezés is, amelyet az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság kezdeményezett: tegyük szebbé Nyíregyházát. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy felvilágosító munkával őrizzük meg a parkok szépségét, az utcák tisztaságát, és az, hogy a park környékén lakók veössze, hogy nagyobb gondot tudjunk fordítani a Petőfikért rendbentartására, és parkosítani tudjuk a Vasgyár-utcai bérházak környékét. A Lenin-tér kőburkolatát felszedjük — ezt már megkezdték — a követ a piactér baloldalának kövezésére használjuk fel. A Lenin-té- ren Úttörő-parkot létesítünk, s ezt az Úttörő- ház gondozza majd. Meg kell jegyezni, hogy parkokra, gyermekjátszóterekre nemcsak a Néplap vitájában hangzottak el javaslatok, hanem a tanácstagok fogadóóráin is. Ezeket a javaslatokat összegyűjtöttük és megvalósításukra a jövő évben keretet biztosítunk. gyék át szocialista megőrzésre a parkot. Ugyancsak ennek a mozgalomnak a célja, hogy a járdák melletti szegélyeket ültessék be virággal. — A végrehajtó bizottság úgy kívánta ezt a mozgalmat támogatni, hogy megfelelő mennyiségű fűmagot biztosított. Azonban ez a mozgalom semmi eredménnyel nem járt. A végrehajtó bizottság azt is szeretné, ha a vita alapján a város lakossága megszívlelné és saját ügyévé tenné az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság kezdeményezését és valóban minden dolgozó arra törekedne, hogy szebbé, kultúráltabbá tegye Nyíregyházát. Bevezetik a rádiót a tadzsik hegyi kolhozokba Esteledik. Sötétség burkolja a magas hófedte csúcsokat. De hirtelen fények törik meg a sötétséget, felgyűltek a villany lámpák a varzobszki kerület „Komin- tem”-kolhozában. — Zene hangja árad szét a völgy felett, a kolhoz rádióközpontja Moszkva műsorát sugározza. A „Komintem”- kolhoz minden lakóházába bevezették a rádiót. A rádió ma már szorosan hozzátartozik a tadzsik kolhozparasztok életéhez és még a legtávolabbi hegyi kolhozok többségében is van rádióközpont. A napokban helyezték üzembe a gisszarszki kerület egyik nagy kolhoza, a Lenin-kolhoz rádióközpontját. Mintegy 1500 lakásba vezették itt be a vezetékes rádiót. Ebben a rovatban egy verset közlünk, nem művészi értéke, hanem őszinte, valóságos hangja miatt. Egy dolgozó paraszt, Ary Bálint írta, Turricséről. A dolgozó parasztok régi keserű életéről szól: Riadtan tekint szét, vájjon miért jönnek? Jól tudja, üresen ezek el nem mennek. Aztán nemsokára megjön a kisbíró, Papír a kezében, tán csak nem behívó? Kurtán osztja a szót: „Munkára vagy hajtva! Zabot kell kaszálni a Fülöp úr tagjába.“ Mielőtt a paraszt egy szót is szólhatna, Kiált a kisbíró: „A törzs úr parancsa!“ Másnap korán reggel, vagy tizenkét szegény, Nincsen kiválasztva, nős-e vagy vénlegény, Üres tarisznyával indul zabot vágni, Piros a méregtől, de nem tud mit csinálni. i CSOMO-LUNGMA, A NÖVEKEDŐ HEGY Irta: BERTI MANDFXZ Vigyázzunk valamennyien a város szépségére A földfelszín változásairól már nagyon régóta tud az emberiség. Erről tanúskodik az az őshindu monda is, amelyik azt beszéli el, miképpen helyezte el Prad- sapati a Himaláját Ázsia szívébe. A monda szerint Pradsapati hegymagas sziklákat ragadott ki a földből, szárnyakat adott nekik és azután mint szárnyas hegyeket. bedobta a levegőbe. Ezek a szörnyek azonban roppant károkat és szerencsétlenségeket okoztak, s leszakították a csillagokat. Ekkor teremtette Pradsapati az embert. De az emberek megrémültek a repülő hegyektől, földre borultak és nem merészeltek felfelé, az istenek felé tekinteni. Az istenek ekkor megígérték az embereknek, hogy a szörnyeket meg fogják semmisíteni. így is történt. A szárnyas hegyek a hulló csillagokkal együtt szörnyű robajjal lezuhantak a földre. Még az Istenek is menekültek a káosz elől. Csak egyedül Indra isten ragadta meg a szörnyeket, letépte szárnyaikat és egy óriási völgybe terelte őket. Ott pedig nyomban kővé kellett válniok. így született a Himalája a monda szerint. MILYEN MAGAS A „FÖLD CSÚCS“? Hogy a földfelszín állandóan változik és mindig új és új erők keletkeznek rajta, legjobban valóban a hegyek bizonyítják. Érdekes például, hogy a legutóbbi időben a Mount Everestről, a „Föld ' csúcsáról'* ellentmondó magassági megjelölések láttak napvilágot. Milyen magas hát az „istenek trónja“ és milyen a legmagasabb hegy? Európaiak először a múlt század ötvenes éveiben kíséreltek meg méréseket a Himaláján. A Mount Everestet 1849-ben fedezték fel, de akkor még nem tudták, hogy a XV. számmal jelölt hegy a föld legmagasabb csúcsa. (A Csomo- lungma — ahogy a tibetiek a Mount Everestet nevezik.) A XV. számú csúcs kiszámított magassága 8 840 méter volt. Sokféle ellenőrzés után aztán megállapították, hogy ez a szám nem pontos és 8.880 méterre javították. Újabb mérések alkalmával kiderült, hogy a hegy magassága 8.882.5 méter. Később már azt tanultuk az iskolában — és így volt megjelölve a térképeken is, — hogy a Mount Everest 8.888 méter. Megnőtt volna a hegy? KÉT HÉT ALATT 65 MÉTER HEGYNÖVEKEDÉS Kutatók, utazók, hegymászók és tudósok alaposan megvizsgálták a hegységet. Felfedezték, hogy a kék égbe törő, tömör sziklás hegységen valami szokatlan, valami titokzatos dolog megy végbe. Megállapították, hogy a Himalája tömege, ha észrevétlenül is, de lassankint nő. A hegy centiméterről centiméterre, olykor méterről-méterre, egyre magasabbra nyúlik a föld színe felett és csúcsai, mint ezt már az 1930. évi Himalája-expedíció megállapította, évről-évre magasabbak lesznek. Az assami földrengéskor 1950-ben, — amely a Himalája-hegysé- get alapjaiban rázta meg és az emberek tízezrei pusztultak el akkor, — a Mount Everest két hét alatt 65 méterrel növekedett. A kutatók még ennél is bámulatosabb dolgokra bukkantak. Rétegképződésekből, kövületekből és más adatokból azt állapítptták meg, hogy a Himalája hegyei egyszerre emelkedtek ki a tengerből és azután folytonosan nagyobbá váltak. A megkövült talajrétegekből arra következtetnek, hogy a Himalája először nem lehetett magasabb egy középhegynél, s az esőt hozó szelek, amelyek az Indiai-óceán felől fújtak, könnyen hatolhattak be Közép-Azsia belsejébe. Így Belsö-Ázsia sík térségein, amelyeken ma sivatag van, a modern kutatás megállapításai szerint, valamikor termékeny földek terültek el. De az egyre magasabbra nyúló Himalája-csúcsok később útját állták a délről jövő monszum-viharoknak, s ennek következtében a belsőázsiai területek kiszáradtak, elsivatagosodtak. A kutatók és tudósok mindent elkövetnek annak kifürkészésére, miért viselkedik ilyen szokatlanul éppen a Himalája, miért van állandó mozgásban és miért lesz folyton magasabb. Az 1950. évi augusztusi földrengés után ismét aktuálissá vált a kérdés, honnan származik „az istenek birodalmában“ ez a nyugtalanság? (A ,,Volksstimme“-ból.) Nincs itt magyarázás semmiféle téren, Még azt sem mondhatják, hogy „ennyi a bérem1'. Harapásnyi kényért sem ad enni a gazda. Dolgozni, dolgozni — „a törzs úr parancsa!“ Levelezőinknek üzenünk Kői Károly, Vásárosnamény: Hírét közöljük. Horváth János, Kótaji Érdeklődésére levélben válaszolunk. Mészáros Pálné, Fehérgyarmat: Értesítését megkaptuk. Badak Pál, Nyírbátor: Felhasználjuk a chvket. Sipos Andor. Kisvárda: írását elemezni fogjuk. Ary Bálint, Turricse: Levelét közöljük. Kolczsi Pál, Nylrgelso; Hírét [elhasználjuk. Balogh László, Tiszalök: Tudóéi táű át az ipari rovat értékesíti. Szabó László, Tiszalök: írjon bővebben. Szűcs András. Gyüre: Levelét felhasználjuk. Szikora Sándor, Nagyecsed: Levélét átadtuk a Nyíri rajkóéinak. Bernát Sándor, Mátészalka: Levelét közöljük. Siklós Ádám. Budapest: Levelét közöljük. Kerekes János Nyíregyháza: Értesítését megkaptuk. Katona Béla. Debreoení Észrevételeit köszönjük. Veszprémi László. Garbolc: Nyíri Pajkos 'írni fog az ügyről. Csákv Erzsébet, Beszterec: Panaszát a mezőgazdasági rovat sürgősen elintézi. Kovács Jóisefné, Nyíregyhá- 3* Ügyét kivizsgáljuk. Pócz János, Baktalórántháza: A jegyzőkönyvet megkaptuk. Az Ötéves Tervkölcsön IX. sorsolását augusztus 20—23-ig tartják Budapesten Budapesten tartják az ötéves Tervkölcsön kilencedik sorsolását augusztus 20. és 23. között. A sorsoláson mintegy 491.900 db. kötvényt húznak ki 109,870.700 forint értékben. Ebből 76.600 darabot nyerménnyel, 415.300 darabot pedig törlesztéssel húznak ki. Ez a sorsolás eddig a legnagyobbak közé tartozik. A most húzásra kerülő 109,870.700 forinttal együtt 1,346,935.725 forintra emelkedik a kölcsönjegyzőknek visszafizetett összeg. A sorsolás ideje alatt kihúznak 1 darab 100.000 forintos főnyereményt, 12 darab 50.000, 25 darab ^5.000, 64 darab 10.000 és 190 darab 5.ooo forintos nagynyereményt. Hírek a megyéből Uj postahivatalt építenek Tiszavasváriban. A korszerűen berendezett szép épületet előreláthatólag szeptember elején adják át rendeltetésének az építők, * A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói szombaton este befejezték IIL negyedéves tervüket Büszkén jelentették hogy eleget tettek adott szavuknak: jó munkával készülnek az augusztus 20-i baráti találkozóra. • Október 3-tól 10-ig tartják megyénkben a könyvhetet, Ebből az alkalomból minden járási székhelyén könyvkiállítást rendeznek,; ünnepi műsort iktatnak be„ Ugyanebben az időpontban ünnepük megyénkben a Balassi-évfordulót, • Nyíregyházán vasárnap 35.1 fokos meleget mértek. Ilyen meleg idő már nagyon régen volt a megyében — jelentette a meteorológiai állomás nyíregyházi figyelője. — A napokban csökken a meleg, esős időt vártiatunk. * A mándi Uj Élet terme-; lőszövetkezetben az idén egy kilogramm búzával osztottak többet előlegként munkaegységenként, mint tavaly. Csak búzából 6 kg. jutott egy-egy munkaegy* ségre, Nyíregyháza felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából október 31-én kiállítást rendez városunkban a Munkásmozgalmi Inézct. — Nagy ünnepi műsor lesz ebből az alkalomból, amelyen résztvesznek számos község képviselői. * A szakolyi dolgozó pa-t rasztok már egyelik és kapálják a másodvetésű kukoricát. Jól terem a földjük. A másodmövényként vetett köles, is bugázik mar. * A fehérgyarmati járásbíróság 8 hónapi börtönre, 500.— forint pénzbüntetésre és 2 évre a közügycktől való eltiltásra ítélte Kicska Pál termelőszövetkezetből kizárt jánkmajtisi kőművesmestert, aki ezév július 1-én a jánkmajtisi Dózsa termelőszövetkezet 2 és fel hold árpavetését lckaszálta és ezzel a szövetkezeti tulajdon ellen vétett.Rekordközönség látogatta vasárnap a Sóstógyógyfürdő strandját. A nagy melegben mintegy ezer fürdőző pihent és szórakozott a vízben. Augusztus 20-án mező- gazdasági kiállításon mutatják be gyümölcs-, növény- és állatkultúrájukat a nagykállói járás dolgozói a járási kultúrház mezőgazdasági szakkörének rendezésében. • Pál János, idős Kiss János és ifj. Molnár András geszterédi dolgozó parasztok már egész évi adójukat rendezték.
