Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-12 / 190. szám

MÍ PL AP 1954 augusztus 12, csütörtök Kereskedelmünk felkészült az őszre A NÉPBOLT VÁLLALAT TOVÁBB NÖVELI RAKTÁRKÉSZLETÉT bő választékkal várják a dolgozókat. Kovácsvölgyi Erzsébet, a Népbolt Vállalat dolgozója. Egy évvel ezelőtt, 135S őszén vállalatunk annak ertcményeképen, hogy jól felkészült az őszi csúcs'-ir­galomra, elnyerte a minisz­tertanács vándorzászlaját. Az idei őszi szezonban sok­kal nagyobb vásárlóerőre számíthatunk, mint egy év­vel ezelőtt. A dolgozó pa­rasztság és a munkásság életszínvonala magasan az egy év előtti fölé emelke­dett, s nagyobbak a szűk ségietek is. így tehát na­gyobb odaadással készü­lünk az őszi csúcsforgaiom lebonyolítására. Előrelátha­tólag azonban a központi készletek kiegészítése is szükséges az egyes áruféle ségekből. Ezé.-’t vállalatunk ezeket az árukat már ké szítteti az egyes ktsz-ekke), helyiipari vállalatokkal. E téren legnagyobb gondunk a férfi mikádó, női száras cipő, különféle kötött és konfekcionált áruk készít­tetése. Árudáink raktárkész­letét már a második ne­gyedévben 20 százalékkal növeltük, s még tovább nö­veljük. Az őszi felkészülés első. erőpróbája az augusztus 15—16-i Vidám Vásár lesz. A vásáron már bő válasz­tékban bocsátjuk a vásár­lók rendelkezésére őszi árucikkeinket. Vidéki bolt­jaink néhány héten belül KAKAÓ, OLAJOS HAL, HENTESÁRU 26 VÁLASZ­TÉKBAN ... Üzletünkben megjelentek az újabb, nagy keresletnek örvendő árucikkek. Sok olyan van ezek között, amelyeket ezelőtt hiába ke- restünk Nyíregyházán, nem lehetett beszerezni. Ilyenek a ringli, valódi szardella­paszta* capri-bogyó, olajos hal, fekete bors, cukrozott kakaó, vanília. Áruházunk­ba hetenkint kétszer érke­zik friss pörkölést! kávé, hentesáru 22—26 választék­ban. Újra kapható a több, mint másfél hónapja hiány­zó békéscsabai kolbász. — Minden nap kaphatók friss sajtok, teavaj. A napokban újabb nagymennyiségű ka- kaószállítmányt várunk. — Ezekből az adatokból is lát ható, hogy vállalatunk, i Nyíregyházi Csemege Arit ház jól felkészült az őszi forgalomra. Izsáki Béla , boltvezető. TÍZMILLIÓ forint ÉRTÉKŰ KONFEKCIÖ­ARV az Állami áru HÁZBAN Az elmúlt évhez viszo­nyítva rendkívül megnöve- kedett a konfekcionált ru­hák utáni kereslet. A múlt év hasonló időszakához ké­pest ezekből száz százalék­kal nagyobb mennyiséget A jégkárokról Szombaton reggel 9 órára a Pártcktatás Házának szé­pen feldíszített nagytermé­ben tanácskozásra gyűltek össze a megye kommunis­tái, pártaktívái, hogy meg­vitassák megyénk pártszer­vezeteinek tennivalóit a kongresszusi határozatok szellemében. Résztvett és felszólalt a tanácskozáson Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agitá- clós és propaganda osztá­lyának vezetője is. A me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság beszámolóját Varga Sándor elvtárs, a pártbi­zottság első titkára mond­ta el. Tekintettel arra, hogy megyénk mezőgazdasági jellégü — mind a beszá­moló, mind a vita főleg a mezőgazdaság kérdéseivel, a termelőszövetkezetekkel és azok pártszervezeteinek munkájával és azokkal a feladatokkal ^ foglalkozott, amelyek pártunk III. kon­gresszusa határozatai alap­ján megyénkre hárulnak. A vita pártszervezeteink fi­gyelmét ráirányította azok­nak a hibáknak kijavításá­ra és nehézségek leküzdé­sére, amelyek akadályozzák termelőszövetkezeteink meg­szilárdítását, a népjólét ál­landó emelése nagyszerű programmjának megvalósu­lását. Megyénk mezőgazdasági jellegénél fogva nem lehet számunkra közömbös: mi­ből mennyit és hogyan ter­melünk, hogyan vesszük ki részünket munkásosztá- lyunk, népi államunk se­gítésének viszonzásából, az ország ellátásából. Nem le­het számunkra közömbös a termelőszövetkezetek fej­lesztése és megszilárdítása sem. A beszámoló és a vita hűen tükrözte azt a céltu­datos munkát, amelyet me­gyénk pártszervezetei ez- irányban folytatnak. A be­számoló példának hozta fel a ciászárszállási Alkot­mány termelőszövetkezet fejlődését. Ebben a szövet­kezetben minden termelési feladat jó elvégzésére a pártszervezet mozgósítja a szövetkezet tagságát. — A pártszervezet helyesen lát­ta, hogy h ’WVénvtermesz­tés mellett a jövedemező- Rég szempontjából döntő az állattenyésztés, és az állati termékek ,hozamának növe­lése. Egy év alatt 5 szarvas­marhával. 169 sertéssel, 900 baromfival növelte állatál­lományát. Hasonlóan nö­velte a juhtenyésztést is. — A növénytermesztés te­rén is szép eredményeket ért el a szövetkezet. Tava­szi búzából 11.90 kg. ter­mésátlagot ért el. Dohány­ból 10—12 mázsa termést vár. Burgonyából 120—150 mázsát. Ez a példa is bi­zonyítja: ahol jó a párt­szervezet. jó politikai mun­kát végez a tagság között, ott megvan az eredmény, ott a szövetkezet . vonzóvá válik az egyénileg dolgozó parasztok számára. Termelőszövetkezeteink többsége jobb termésered­ményt, több jövedelmet ér el, mint az egyéni dolgozó parasztok. Éppen ezért, akik még tavasszal úgy gondol­kodtak, hogy kilépnek, azok most letettek a kilé­pés szándékáról. Sőt me­gyénk több községében — éppen termelőszövetkeze­teink nagyobb jövedelmét látva — újbelépők és új csoportok megalakítására jelentkeztek. P. Szabó elvtárs, a nyír­bátori járás tanácselnöke felszólalásban elmondotta, hogy járásuk területén a szövetkezetek többsége szi­lárd talajon áll. Megvan minden lehetőségük arra, hogy szövetkezeteik szám­belileg is növekedjenek. A nyírvasvári és máriapócsi középparasztok új csopor­tokat akarnak alakítani. — Termelőszövetkezeteik szép terméseredményt értek el. Bőségesen jut ebből a tag­ságnak előlegként is. — A kislétai Rákóczi szövet­kezetben 4.7 kg. terményt osztottak mr.nkaegységen- kint, ami azt jelenti, hogy zárszámadáskor kb. 10 kg. termény esik egy munka­egységre. A tanácskozás felszínre hozta azt is, hogy pártszer­veinknek még sok tenniva­lójuk van a termelőszövet­kezetek megszilárdítása te­rén. Egyes csoportokban hiányzik a termelés pártel­lenőrzése. Elhanyagolják az állattenyésztés fejlesztését, a jövedelmezőség egyik fő forrását — mint a pátro- hai Boldogulás Útja terme­lőszövetkezetben és még számos helyen. Elzárkóz­nak az érdeklődőktől, a szövetkezetbe belépni aka­ró becsületes dolgozó pa­rasztoktól, mint a tiszavas­vári Munka és a nyírbátori Lenin termelőszövetkezet­ben. Egyes tanácsok csak „futó segítséget” adnak a szövetkezeteknek, eltűrik a szövetkezeti demokrácia megsértését. Erről beszélt Török Gáspár, a tyukodi Előre tsz. agronómusa is. A vita világosan megmu­tatta: az alapvető feladata pártszervezetek megerősíté­se és politikai munkájának megjavítása. — Mészáros elvtársnő, a fehérgyarmati járás párt-végrehajtóbizott­ságának első titkára azt mondta: céltudatosan kell foglalkozni a termelőszövet­kezeti és gépállomási párt- szervezetek munkájának megjavításával. Ne csak azt lássuk, hogy hibák vannak, hanem azt is: mik annak az okai. Alaposan meg kell ismerni a termelőszövetke­zetek tagságát. Ez a legna­gyobb erő a járási pártbi­zottságok munkájában.” A tanácskozás a járási párt - vágrehajtóbizottságok elsőrendű feladatává tette, hegy az eddigieknél sokkal jobban kell foglalkozni a gyengébb termelőszövetke­zetek problémáival, azok pártszervezetei munkájának megjavításával. Nagyobb segítséget kell adni a hibák kiiavításához. hogy virág­zóbbá tegyük szövetkeze­teinket, tegyük azokat von­zóvá az egyénileg dolgozó parasztok előtt. A tanácskozáson igen sok szó esett a cséplésről, be­adásról, a munkás-paraszt szövetség erősíté érői. — Farkas István elvtárs, az aporligeti alapszervezet tit­kára elmondotta, hogy az aratás, c-éplés és a be­gyűjtés kérdését rendkívüli taggyűlésen vitatták meg. A párttagok és a párton- kívüliek segítették a ter­melőszövetkezetet az ara­tási és behordási munká­ban. Augusztus 20-ra befe­jezik a cséplést is. A vita a továbbiakban megmutatta azt is, hogy dolgozó pa­rasztjaink többsége a mun- | kásosztály és népi álla­munk segítségét viszonozva, a cséplőgéptől teljesíti be­adási kötelezettségét. Zá­hony dolgozói már teljesí­tették beadási kötelezettsé­güket. Azonban felszínre jött az is, hogy vannak olyan dolgozó paarsztok is, akik a munkás-paraszt szö­vetségnek csak az egyik ol­dalát látják, a munkásosz­tály segítségét, amit joggal elvárnak, de ugyanakkor megfeledkeznek a szövetség másik oldaláról, saját ál­lampolgári kötelezettségük teljesítéséről. Mint a vitá­ból kitűnik, éppen itt van pártszervezeteink feladata: jól megmagyarázzák a munkás-paraszt szövetség jelentőségét, ami fokozot­tabb politikai nevelőmun­kát, a tanácsaink részéről pedig a törvényesség betar­tását követeli meg. Helye­sen mondotta felszólalásá­ban Mandzák János elv­társ, a nyírbátori járási párt-végrehajtóbizottság el­ső titkára: „ügy fog­lalkozzunk az aíapszerveze- tek tagjaival, hogy ők is megértsék: mi az előttünk álló legfontosabb feladat a kongresszus határozatai alapján. — További jó munkánk alapvető feltétele a politi­kai tömegmunka, az agitá­ció megjavítása. Pártunk és dolgozó népünk egységét kell megteremtenünk. Tá­jékoztatni kell a dolgozókat a párt célkitűzéséről. Ehhez pedig nekünk több segítsé­get kell adni alapszerveze­teinknek. Errevonatkozólag csak egy példát szeretnék elmondani: Penészlekcn na­gyon gyenge volt a begyűj­tés. Egy héten keresztül minden nap foglalkoztunk a pártszervezettel, segítsé­get adtunk a kommunista vezetés módszerének elsa­játításához. Ennek az ered­ménye az lett, hogy a párt- szervezet tagjai személye­sen mentek el a dolgozó parasztokhoz és magyaráz­ták meg: szégyen a közsé­gükre, hogy az utolsók kö­zött vannak. Munkásosztá­lyunk, népi államunk se­gítségét Penészlek dolgozói­nak is viszonozni kell. Ne­kik köszönhetik, hogy most ilyen bő termést takaríta­nak be. A beszélgetések fo­lyamán maguk a dolgozó parasztok mondták cl: a pártszervezet még ezideig sohasem magyarázta meg ilyen világosan ezeket a dolgokat. S ennek nyomán megjavult a pártszervezet munkája, de megjavult a begyűjtés is.” Még több hozzászóló hangsúlyozta: nagy jelentő­sége van a politikai meg­győző munkának. Igen, a kongresszus határozatait emberekkel kell megvalósí­tanunk, s ezekkel az embe­rekkel foglalkozni kell! A vita megmutatta: meg kell szűnni a bürokratikus in­tézkedéseknek, s a tömegek közé menve kel) segíteni a nnrt szervezeteket. Minden kommunistának, funkcioná­riusnak érezni kell a fele­lősséget a dolgozó nép élet- színvonala emeléséért ví­vott harcban. Amilyen mér­tékben tudjuk dolgozó né­pünket a párt politikájá­nak végrehajtásába be­vonni, olyan mértékben gyorsul meg kitűzött cé­lunk: az egyre növekvő jó­lét országának megterem­tése! Megyénkben ezideig 180 községből érkezett jégkár- jelentcs, — Megállapít­ható, hogy bár a jég­verés nagy területre terjed ki, a községek túlnyomó részében csak kisebb káro­kat okozott. Aránylag sú­lyosabb jégkárok Dögé, Kálmánháza, Tiszalök, Ti- szavasvári, Tiszaeszlár, Ti- szanagyfalu, Tyúkod, Ura községekben voltak. A kalászosokban történt jégkárok felbecsülését az Állami Biztosító megyénk területén elvégezte és a ká­rosodás mértékét a helyi tanácsokkal közölte. Mivel a beszolgáltatási kötelezettség a jégvert területek után a törvényben megállapított mértékben csökken és eh­hez az Állami Biztosító ál­tal megállapított kárszáza­lékot veszik figyelembe, ezt a munkát a cséplés meg­kezdéséig be kell fejezni. A kapásokban, szőlőben, gyümölcsösben és egyéb nö­vényekben keletkezett jég­törők felbecsülése — e nö­vények fejlődési és beérési időpontjának megfelelően — augusztus elején meg­kezdődött. Itt figyelembe kell venni, hogy különösen a kapásnövények — ked­vező időjárás esetén — a jégesőt részben kiheverhe­tik és a jégkár következ­ményei csökkenhetnek. A minisztertanács már­ciusi határozata a jégkár- térítést jelentősen felemel­te. A felemelt jégkártéríté sek kifizetése országszerte megkezdődött. A termelő- szövetkezetek a kalászosok után járó jégkártérítést már nagyrészt megkapták és fo­lyamatban van az egyéni gazdáknak járó kártérítés kifizetése is. Megyénkben a termelőszövetkezetek eddig 1,035.727.—, az egyéni gaz­dák 153.300.— forint kárté­rítést kaptak. A helyes kárbecslés és gyors kárkifizetés alapfel­tétele, hogy a termelők jég­káraikat a helyi tanácsnál — saját érdekükben — 5 napon belül jelentsék. A tanácsok feladata, hogy a jégkárbejelentéseket ponto­san felvegyék és a kár­becslő mellé olyan helyi is­merettel rendelkező dolgo­zót adjanak, aki kint a ha­tárban is meg tudja állapí­tani: melyik földdarab kié. Egyes helyeken tapasz­talható, hegy a terme­lők jégkáraikat a tény­legesnél magasabban akar­ják megállapíttatni, sőt előfordult az is, hogy egyes tanácsok és agronómusok — rosszul értelmezett segí­teni akarásból, — jogtalan követelések támogatóivá váltak. Az a termelő, aki kárát a ténylegesnél maga­sabbra akarja becsültetni, kétszer károsítaná meg az országot. Egyszer a jogta­lanul magas kártérítés fel­vételével, és egyszer — mi­után a jégkárosultaknak beadási kedvezmény jár — a jogtalanul csökkentett be­adással. Az esetleges téves meg­állapítással szemben min­den jégkárosultnak jo­gában áll a kármegállapí­tás ellen a helyi tanácsnál 15 napon belül felszólam­lással élni. adtunk el. Éppen ezt figye- lembevéve, az őszi forga­lomra mintegy tízmillió fe­int értékű áruval készü­lünk fel. Többszáz minősé­gi férfiöltöny, olcsóbb öl­töny, gyermekruha, gyer­mekkabát áll most is a vá­sárlók rendelkezésére. — Tudjuk azt, hogy a dolgo­zó parasztok leginkább ő.z- szel vásárolnak ruházati cikkeket, ezért bő választé­kot akarunk biztosítani i za- mukra. Ezzel is erősíteni akarjuk a munkások és dol­gozó parasztok megbon' ha­tatlan szövetségét. Nógrádi Dezső, a nyíregyházi Állami A ru­ház konfekcióosztályának vezetője. Bö VÁLASZTÉK HÁZ­TARTÁSI CIKKEKBEN A nyíregyházi Kiskeres­kedelmi Vállalat is felké­szült az őszi forgalomra. A múlt év tapasztalatait fel­használva úgy biztosítjuk ez árut, hogy semmiben hiány ne legyen. Ezért nagymeny- nyiségű méterárut, koníek- cióárut, játékárut biztosí­tunk már előre a dolgozók igényeinek kielégítésére. — Nagy választékban szer­zünk be kultúrcikkeket, háztartási és élelmiszercik­keket is. Azt akarjuk, hogy munkánkkal, az őszi forga­lomra való felkészülésünk­kel minden dolgozó, min­den vásárló elégedett le­gyen. Ragány József értékesítési csoportvezető. Egyetem és óvoda Bizonyára sokan látták már a demecseri földmü- vesszövetkezeti kerthelyi­séget gyönyörű virág­ágyaival, szökőkút javai, lugasos, hangulatos, színes asztalaival, szabadtéri szín­padjával, tarkakockás táncparkettjével és bizo­nyára sokan szidták már a nyíregyházi „Jereván”- kerthelyiség ütött-kopott székeit, amelyek közül szinte naponta megrok­kan, szétmegy egy-kettő. Nem akarunk most ezen a rövidke kis helyen ér­tekezést írni a vendéglátó­ipar munkájáról, csak ép­pen megjegyzünk v {da­mit: furcsa dolog az, hogy a néhányezerlakosú kis Demecserbcn nagyszerű, magaskultúrájú szórakozó­helyet tudnak létesíteni, Nyíregyházán pedig még az ilyenirányú törekvés sem tapasztalható. Vájjon mért van ez? Bizony, ha összehasonlítást teszünk, akkor azt kell mondani, hogy a nyíregyházi ven­déglátóipari vezetőknek, szakembereknek nem ár­tana beiratkozni a deme­cseri egyetemre. Hiszen éppen ideje, hogy ezen a téren Nyíregyháza is ki­nőjön az óvodások kor­osztályából! Egy sokoldalú tiszavasvári pedagógus nyári munkája 'If. A N KŐ LÁSZLÓ nevelő, a tiszavasvári I; számú általános iskola pedagógusa a nyári szünidőben is rendszeresen foglalkozik az úttörő zene­karral és énekkarral. A haladók csoportjából minden év végén kiválnak a 8. osztályt végzettek, de az ének­és zenekar ennek ellenére sem gyengül, mert az eltá­vozok helyére a kezdő csoport legfejlettebb énekesei és zenészei kerülnek. Hankó László szenvedélyes kutató. Szorgalmasan gyűjti Tiszavasvári és környéke népdal- és zene- hagyományait. Erre különösen jó lehetősége van a nyári hónapokban, amikor több szabad idővel rendel­kezik. Munkássága azonban nem merül ki a pedagógiai és zenekarvezető tevékenységgel. Emellett kitűnő méhész is és mint ilyen, a tiszavasvári Dózsa tsz. tagja. Sok hasznos tapasztalattal segíti a Dózsa tsz. méhészetét* PÁKTÉPÍTÉS ___________■£• Alapvető feladat a pártszervezetek megerősítése A megyei pártaktíva ülése 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom