Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-05 / 184. szám
HiPLAP 1954 AUGUSZTUS 5,CSÜTÖRTÖK A% építésügyi minisztérium figyelmébe Egy főmérnöki leváltás tanulságos története Megyénk már néhány éve is fejlett építőiparral rendelkezett. Ezen a téren megyei viszonylatban Nyíregyháza vezetett. A kiváló kőművesek és egyéb szakmunkások mellett széles munkaalkalmat és fejlődési lehetőséget találtak itt népi demokráciánk fiatal neveltjei: az ifjú, de ambícióban és cselekvésben egyaránt lendületes éstett- rekész építész-mérnökök. Munkájukat mindig érdeklődéssel figyeltük. Az évek során azonban mintha eltűntek volna a megye építőiparának életéből. Vájjon nem tudták kielégíteni alkotó kedvüket? — Nem hisszük. Az építőipari munkásvándorlás belső okairól már sokszor értekeztünk lapunk hasábjain. Nézzük most egy kicsit mélyebben az egyre nagyobb méreteket öltő műszakiak vándorlásának okai mögé is. Sem szakmunkások, sem képzett műszaki vezetők nélkül nem várhatjuk megyénk építőiparának továbbfejlődését. — Ragadjuk ki Kalocsai István elvtársnak, a 61/2. Építőipari Vállalat volt főmérnökének esetét. Kalocsai elvtárs két éve került Nyíregyházára. Műszaki felkészültségéről, tudásáról, szervezőképességéről meggyőződhettünk. Ismerjük jelentősebb újításairól, mint például a kon- ténerezett téglaszállítás úttörő széleskörű alkalmazásáról, az előregyártott téglabetétes nagyelemek konstruálásáról, az előregyártott középületi vasbetonoszlopok újrendszerű kapcsolási megoldásáról, a tetőn- gördülő létraállvány alkal- mazásbavételéről, a textil- raktár tervváltoztatásánál végzett jó munkájáról is. Kalocsai elvtárs nem rej- tetteiiVéka alá szakmai tudását. Filmvetítések szervezésével igyekezett fiatal munkatársai ismeretét bővíteni. Úgy látszik azonban ezek a tények mind nem számítanak a 61-es tröszt vezetőinek és az építésügyi minisztérium 4. számú igazgatóságának szemében. Hamar elfelejtkeztek arról, hogy például a nyíregvh;' i konténerezett téglaszállításnál szerzett tapasztalatok alapján, — „A magyar építőipar” című folyóiratban is megjelent, — Kalocsai elvtárs tanulmánya alapján szervezték meg Sztálinvá- rosban a többszáz ember munkáját megtakarító munkamódszert. A Találmányi Hivatal a múlt évben elrendelte az előregyártott új kapcsolású vasbetonok alkalmazásának bevezetését. Népgazdasági károk Kalenda főmérnök tűrhetetlen magatartása miatt Az elmúlt héten a 61-es számú Építőipari Tröszt főmérnöke, Kalenda Lóránd kétéves, de eddig eredménytelen áskálódása után célt ért. Az építésügyi minisztérium 4. számú igazgatósága útján, koholt vádak alapján leváltatta Kalocsai elvtársat. Ismerjük a „személyi ellentét” keletkezését. 1953 januárjában Nyíregyházán megtartott szakmai bemutatónál, ahol a trösztöt megbírálták, a jelenlévők legnagyobb megrökönyödésére Kalenda főmérnök ellenőrzésekkel fenyegette a 61/2. Építőipari Vállalat műszaki vezetőjét. Kalocsai elvtárs ezekután is kérte, bogy a tröszt nagyobb odaadással támogassa munkáját a nyíregyházi irodaház és bérház építésénél. A bemutatón elhangzottakkal lapunk akkori száma nyíltan foglalkozott, ami nem tetszett Kalenda főmérnöknek. Ezt követően Kalenda, ahol csak tehette, gátolta Kalocsai elvtárs munkáját. Az építkezési időszak alatt négy alkalommal állíttatta le a nyíregyházi irodaház és bérház építését. Más esetben 1953 októberében Debrecenbe irányíttatta a félig kész bérháztól a toronydarut. — Ezzel tovább súlyosbította az építkezés helyzetét, annak ellenére, hogy a debreceni vállalat írásban is tiltakozott a toronydarú átirányítása ellen. Másfél hónapi lemaradásba, és kettős felvonulási költségbe kergette az építkezést. Hasonló felelőtlenségre vall a későbbiekben az is, hogy Kalenda azonnali hatállyal csoportosíttatta át a vállalat teljes munkaerejét a folyamatban lévő gazdasági építkezésekre. A megóvási munkák el nem végzéséből több leállított építkezésnél máris károk jelentkeztek. (A kisvárdai bölcsőde pincefala bedőlt, a textilraktár ducolása süllyedt, stb.) Kalenda főmérnök nem vette figyelembe Kalocsai elvtárs észrevételeit és javaslatait. Nagy ugrásokkal ezekután el is értük tulajdonképpen célunkhoz, Kalocsai elvtárs leváltásának indokaihoz. Miért ^mondtak fel Kalocsai Istvánnak, a 61/2. Építőipari Vállalat főmérnökének ? Hat hónap óta folyik a 61 2. Építőipari Vállalat 63 dolgozójának és a 61-es tröszt 1953. IV. negyedévi prémiumpere. A dolgozók Kalocsai elvtársat kérték fel ügyük képviselőjéül. — Ugyanis a vállalat dolgozói, akik a prémium-ügyben érdekeltek voltak, nem nyugodtak bele a minden jogi alapot nélkülöző és érvényben lévő rendeletekkel ellentétes tröszti intézkedésbe: nem fizette ki a tröszt a prémiumot. A vállalati egyeztető bizottság helyt adott a dolgozók kérelmének és megítélte a prémium kifizetését. A volt igazgató a tröszt utasítására a területi egyeztető bizottsághoz fellebbezett. A teb. további részletes vizsgálat és bizonyítás után ugyancsak megítélte a prémium kifizetését. A végrehajtó végzés ellen a vállalat új igazgatója a tröszt utasítására a járásbírósághoz fordult. A járásbíróság szintén megítélte a dolgozók részére a közel 65 ezer forint prémium kifizetését. Az utolsó pert megelőzően megfélemlítésül elbocsátással fenyegették meg Kalocsai elvtórsat. A járásbírósági ítélet ismertetése Után felrendelték az építésügyi minisztérium 4, számú igazgatóságára és ott Kelemen igazgatósági főmérnök közölte vele, hogy „a prémiumperben állásával ösz- sze nem egyeztethető magatartása miatt” azonnali hatállyal felmenti tisztsége alól. Leváltás fegyelmi tárgyalás nélkül Valószínű érezték Kalocsai elvtárs leváltói, hogy az ilyen felmondási indok sántít. Ezért Kalenda főmérnök koholt vádakkal „támasztotta alá”. Például azzal a valótlan állításával, hogy Kalocsai elvtárs július hónapban engedély nélkül ment szabadságra. Azzal is vádolták, hogy ösz- szeférhetetlen az igazgatókkal és diszpécserekkel. Ez a megfogalmazás hamis. Nem igen lehet összeférhetetlenségnek nevezni azt, ha valaki a vállalat gazdaságos működésének érdekéért harcol és fontolóra veszi a felülről jövő köny- nyelmünek látszó utasításokat. Számos hasonló alaptalan vádat is emlegetett még Kalenda. Utasítást adott Neiner elvtársnak, a vállalat volt igazgatójának és Várszegi elvtársnak, a vállalat főkönyvelőjének, hogy Kalocsai főmérnök mulasztásairól szerezzenek számára bizonyítékokat, mert neki „útjában van ez az ember.” Mivel ők nem voltak hamistanúzásra kaphatók, rövid idő múlva menesztette őket. Tóth Károly volt tröszti diszpécsert szintén Kalocsai főmérnök ellen akarta felhasználni. Tóth nem állt kötélnek, — elengedte a tröszt kötelékéből. Azt is bűnéül rótták fel Kalocsai elvtársnak, hogy a Néplap sokat foglalkozik az építkezés problémáival és állítólag tőle szerzi be szakmai értesüléseit. Véleményünk Nem azt akarjuk bizonygatni, hogy Kalocsai elvtárs főmérnöki munkakörében nem követett el kisebb hibákat, azonban egyáltalán nem tartjuk „nevelőhatásúnak” azt az eljárást, amelyet vele szemben tanúsítottak. Nem értünk egyet az ilyen gyalázatos felmondással! Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy a minisztérium 4. sz. igazgatósága a tröszt főmérnökének állításait ellenőrzés nélkül elfogadta. — Persze, nem féltjük Kalocsai elvtársat, tudjuk, hogy megtalálja a helyét, tudjuk, hogy becsülettel tovább szolgálja a népgazdaságot- Azonban féltjük az építőipart a Kalenda-típusú vezetőktől, akik személyi sértődésből, vagy önző egyéné' érdekből károkat okoznak; az építőiparnak. Reméljük, hogy a minisztérium, a hajdumegyei pártszervek és a debreceni Néplap szerkesztősége a dolognak3« ez utóbbi oldalát megvizsgálja. O. A. Hogyan készülődnek az új kenyér ünnepére a boktalóránthózi járásban ? Régi, de igaz mondás: „Egységben az erő!” Ezt példázza a kenyércsata, de ezt példázza az árvízokozta károk, bajok orvoslásában összefogott hősies erőfeszítés és áldozatkészség. Járásunkban is él az ösz- szefogásnak ez a hatalmas ereje, elragadó szépsége. A példák sokasága mutatja, hogy mennyire együttérez járásunkban is a dolgozók tömege az árvízkárosul- lakkal és siet segítséget adni terményben, pénzben valamennyi árvízkárosultnak: munkásnak, paraszt- nak, kisiparosnak, értelmiséginek, kártszenvedettnek, hogy ne érezzenek szükséget, legyen asztalukon kenyér, testükön ruha, jószágaiknak élelem és erő, biztonság. Érzik a károsultak, hogy itt egy egészen más világ van kialakulóban, egy olyan világ, ahol egyre inkább összeforrott a munkás, a paraszt, az értelmiség. Igen, látja ma mindenki azt is, hogy sok olyan ember van ebben az országban, mint Szmolka József apagyi egyéni dolgozó paraszt, aki 100 kg, búzával és 150 kg. burgonyával sietett a Duna áldozatainak segítségére. Az apagyi MSZT-szervezet 1000 forintot és 50 mázsa terményt gyűjtött. Vaján ugyancsak az MSZT alapszervezet 10 ezer forintot, egy vagon burgonyát, 20 mazsa kenyérgabonát küld az árvíz- süj tóttá vidék számára, mert mélyen együtt érez az árvízkárosultakkal. Az értelmiség sem maradt hátra, szívesen adja havi fizetésének 5—10 százalékát. Ki tudná itt felsorolni a nevek végtelenjét. Ennek az összefogásnak, megbecsülésnek akarnak kifejezést adni a mi járásunkban is a dolgozók augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén! Mindenkor ünnep volt: az új kenyér, ami egy esztendőn át ad erőt a dolgozó embereknek. De ezévben kettős lesz ez az ünnep, mert a munkás-paraszt szövetség és értelmiségiek egységét is ezen az ünnepen fogják országszerte, így járásunkban is, kifejezni és megerősíteni a dolgozók. A járási párt-végrehajtó bizottság, a járási tanács, a tömegszervezetek máris megkezdték a nagy nap előkészületeinek szervező munkáját. Járásunkban Baktalórántházán és Nyír- madán még soha nem látott új kenyér-ünnepélyre készülnek. Ugyanis e két nagyközségbe jönnek a szomszédos falu dolgozói, hogy hitet tegyenek a munkás-paraszt egység és szövetség mellett. De folyik a munka, az előkészület minden községben. Nyírmadán bemutatja a népi táncokat, dalokat a nyírmadai népi együttes. De a járási MSZT-szerve- zet is megteszi a magáéi: Jakab Gusztáv járási MSZT titkár 4 terjedelmes képsorozatból álló képkiállítást rendez Baktalórántházán és Nyírmadán, ahol Bélteky Károly, Czövek Zoltán és Lengyel Zoltán ált. iskolai tanárok vezetésével, képrendezésével bemutatják a Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődését, a kolhozparasztok kulturális életét, harcukat a többtermelésért. De nemcsak a kultúrren- dezvények teszik járásunkban felejthetetlenné p£ új kenyér ünnepét. Járásunk termelőszövekezetei és egyéni dolgozó parasztjai megfogadták, hogy augusztus 15-ig eleget tesznek beadási kötelezettségeiknek, hogy az új . kenyér ünnepén már minden becsületes dolgozónak biztosítva legyen az asztalára az évi és mindennapi kenyere. A ra- mocsaháziak augusztus 10-ig szabták meg a határidőt, s minden jel arra mutat, hogy teljesítik is vállalásukat. Albert Antal, a baktalórántházi járás tanulmányi felügyelője^ Látogatás a pedagógusok hujdúsxobosslói üdülőjében Sokszor hallottam mér — iffy nyár idején — ismerőseim körében, „nincs jobb dolog a nyaralásnál’’. — A héten Hajdúszoboszlón jártam, és igaznak tartom ezt a megállapítást. Azt hiszem mások is osztják véleményemet, akik nyaraltak már, vagy nyaralóhelyen töltötték szabadságukat Az egyik cső. port a szép emlékek hatása alatt átéli az ott iöltött kellemes napokat, mások vára. hozással tekintenek elé. — Nincs jobb érzés valóban annál, mint egy esztendőn át becsületes munkát végezni,— utána megpihenni, és aztán friss erővel kezdeni munka, hoz újra. — Ezek a gondolatok foroglak a fejemben, amint a szoboszlől strandon a szabolcsi pedagógusokkal találkoztam. — A viz bárso. nyosan simogatott, mint va. lanti jó tündér, s még az öreg napnak is kedve kerekedett egy kis mókára. Koz. metikusnak csapott fel, és amint a vízben ültünk, észre sem vettük, milyen pirosra festett bennünket. Aztán ka. cagva állt tova, de nem haragudtunk meg rá! Tudtuk, azért tette, hogy használjon, hogy a beteg karokat hiba. kát meggyógyítsa, rendbe, hozza. — Közben mindenütt nevetés, vidám zaj. Lehet annál boldogabb érzés így nyáron, mint gondtalanul ülni a vízben, csevegni erről-arról, keveset a múltról, többet a jelenről és a jövőről. Amint az emberek között elvegyültem, egyszerre őszes fej és vidám szempár nevet felem. Gebri Mihály élvtárs, a nyíregyházi tanítóképző gyakorló iskolájának tanára. „Itt töltöttem két szép he. tét — mondja — ma este indulok a 7.15-ös vonattal. Csak az a kár, hogy ilyen hamar vége lett ennek a nya. válásnak.” — -El kell még azt mondanunk, hogy Miska bácsi. — ahogy pedagógusok körében hívják, — nem fiatal ember. .4 60-at már meghaladta. Bizony üdülésbein még nem igen volt része. Hosszú évek nmltán most jutott odáig, hogy „ezt is megenged, heti magának”. — 11 gyereket felnevelni, nem kis gon. dot jelent. Mindig becsület, tel végezte el munkáját, szeretettel nevelte a rábizotta. Icát, s megérhette, hogy Szó. boszlón lehet, gyógyíthatja reumás lábait. Amint lassan elköszön a nap a fürdőtől, mi is búcsút veszünk a strandtól. A diák. otthonba megyünk, ahol pe. dagógusaink vacsoráznak. Ma, vacsorára borjúpörköltet készítettek tarhonyával, majd gyümölcsöt — körtét és ba. vackot hoznak. Már végefelé jár a vacsora, amikor két jóbarát, Fábián János Nyír. kárászról és Somlyai László Tincséről, — megérkeznek. Ma volt ugyanis a váltás, és amikor ezek a sorok megjelennek, a ma, érkezett üdü. lök már „törzsvendégek” lesznek Szoboszlón. Amint a szállás felé indulunk, ami nincsen távol az étkezőhely. tői (mindössze egy utca választ el) Török Zoltánnal, a szoboszlói városi pedagógus szakszervezet elnökével be. szélgetünk. Elmondja, hogy szórakozásra is van lehető, ség. Háromszor mennek közösen moziba a nyaralók, a Csokonai.színház művészei előadást szoktak tartani, az. tán ismerkedési és búcsú, estéken is van alkalom a szó. tokozásra. Akinek ez nem elég, másfelé is elmehet. A szállás az iskolában van. ti termet rendezett itt be a szabolcsmegyei pedagógus szakszervezeti bizottság a nyaralók részére. — Kedves, sé varázsolták a tantermeket. Az ablakokra függönyöket tettek, szekrényeket, fehér matracos ágyakat hoztak, és mindent, amire nyaraláskor szükség van. No, hogy elmondtam már a nyaralás szépségeit, hadd mondjam el azt is, hogy született ez az üdülő? Kövessék a pedagó. gusok példáját mások isi Két esztendővel ezelőtt lett pro. bléma, hogy kevés a szabolcsiak jegye az üdülőkbe. Az elmúlt évben egy pár peda. gógus összefogott és szalma, zsákot kerítve, a szoboszlói iskolában „rendeztek” be maguknak szállást két hétre. A városi tanács üzemi konyháján étkeztek. Nem a legkényelmesebb megoldás, da jó volt, mert kevesebbe ke. rült, mintha házhoz mentek volna. — A kormánypro. gramm és a párthatározat után a pedagógus szak* szervezet területi bizottsá. ga elhatározta., hogy megszervezi a pedagógusok nyári üdülését úgy, hogy a köz. ponti nyaralókon kívül biz- tosítja a nevelőknek az üdü. lési lehetőséget. Hosszú tár. gyalusok, telefonálások és futkosások után sikerült az iskola néhány tantermét' megkapni díjmentesen, csu. pán a takarítást kellett fi. zetni. A budapesti országos üdülő vállalat, — a nyers, anyag kiutalását vállalta. — így nem kell a bevásárlásról gondoskodni, minden szüksé. ges nyersanyag, ami a főzéshez kell, biztosítva vanJ A vállalat helyi kirendeltsé. ge ugyanazt a nyersanyagot adja a pedagógus üdülőnek, mint a SZOT-üdülöknek. — Akik az ilyen nyaralásban vesznek részt, napi 12 fönn, tot fizetnek, négyszer étkez, nek bőségesen naponta. Ami az ellátást illeti, abban sin. csen kifogás 1 — Három turnusban történik az üdültetés két és egy hetenként. Ezen « nyáron 220 pedagógus üdül megyénkből a SZOT-beutalá- sokon kívül. örömmel üdvözölték is megye nevelői a szakszerve. zetnek ezt a megmozdulását. Mi is örömmel írjuk meg olvasóinknak, hogy jól érzik pedagógusaink magukat, ér. zik, hogyha lassan is, — megértik nehéz munkájukat' ás megkapják a segítséget, amihez szükségük van. .. . És amikor elindulunk hazafelé, azzal búcsúzunk, re.] méljük: jövőre is megrendezi, ezt az üdülési formát a pedagógus szakszervezet! Sz. M. ■ ma
