Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-05 / 184. szám
-T)iLá.g prafetárjai exjjpe iMsetek / AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM AR.4 50 F1LLEK 1954 AUGUSZTUS 5,C3UTÚHi'ÖK A termelőszövetkezetek megszilárdításáért Kommunista agronómusok megyei nagy-aktívája (Augusztus 1-i számunkban hírt adtunk a kommunista agronómusok nagy aktívájának értekezletéről. Augusztus 4-én közöltük Vincze József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének előadásából azt a részt, amelyben az agro- nómusi kar első félévi eredményeit, hiányosságait és az agronómusok általános feladatait ismertette. Mai számunkban Vincze elvtárs beszédének második részét közöljük, amelyben az agronómusok legközvetlenebb napi feladatait állapította meg.) Az aratási, behordási és csép- lési munkák előreláthatólag augusztus közepére valamennyi termelőszövetkezetnél befejeződnek. Az aratáskor megkezdett tarlóhántástól kezdve az agronó- mus már a következő gazdasági évre készül elő. A gabonafélék gondos betakarítása, cséplése mellett legfontosabb teendők: a tarlóhántás mielőbbi befejezése, a másodvetési terv. 50-^100 százalékos túlteljesítése, cséplésnél a vetőmag külön kezelése és tisztítása, csávázása, a nyárvégi trágyázás végrehajtása, gazolókapálás stb. Minden olyan helyen, ahoi esetleg a tavaszi kalászos után őszi kalászost vetnek, a nyári mélyszántás haladéktalan elvégzése sürgető feladat. — Az őszi vetések talajelőkészítésénél már most jelölje ki azokat a táblákat, amelyeken jövőre géppel történik az aratás. Ezeken a táblákon végzendő minden munkát személyesen irányítson. Gondoskodjék arról, hogy az őszi vetések idejében és jó magágyba kerüljenek. fi vetésforgó kötelező bevezetéséről Az őszi szántást-vetést úgy kell előkészíteni, hogy az a vetésforgónak megfelelően történjék. — Ezért még az őszi betakarítás és vetés előtt az agronómus legfontosabb kötelessége: a vetésforgó .megtervezése és a helyszínen való kijelölése. A vetésforgó megtervezése gondos sémaszerkesztést és szakismeretet kíván. A legelső lépés azonban még a szerkesztési munka előtt a terület alapos és részletekig menő megismerése, a gazdaság talaj- és éghajlati viszonyainak tanulmányozása, az eddigi gazdálkodási rendszer, talajművelés, elővetemény, trágyázás, ned- vességi viszonyok figyelembevétele. Feltétlenül számolni kell a népgazdasági tervből az illető üzemre eső tervfeladat megváló sításával és nem utolsó sorban a gazdaság profiljának, jövőbeni termelési irányai nák kialakításával és egyéb körülményekkel. — Ezt a hosszú évekre szóló, nagyfontosságú és széleskörű munkát az agronómus egymaga képtelen lenne megoldani. Munkája csakis akkor lehet sikeres, ha összefog a tsz. és a falu legtapasztaltabb, a területet legjobban ismerő dolgozóival, ha a területet előzetesen velük együtt bejárja és tanulmányozza. Csakis ezek után gondolhat arra, hogy milyen vetésforgókat tervezzen. Megyénkben nemcsak a járások között van különbség a talaj minőségében, hanem egyes községen, sőt gazdaságon. belül is. De a vetésforgót kialakító többi tényező sem egyforma. Általában a legfejlettebb és legnagyobb szövetkezeteinkben a hosszabb, 8—10 szakaszos herefüves vetésforgók a legváltozatosabb növénytermesztést is lehetővé teszik. Megyénk igen jelentős terjedelmű és különböző minőségű homokterületein a Westsik-féle homoki vetésforgók valamelyike a legcélszerűbb. A csengeri, fehérgyarmati, tiszalöki és vásárosnamé- nyi járások kötöttebb talajain a 4—8 szakaszos vetésforgók a megfelelőbbek. Mindazokban a szövetkezetekben, ahol a terület állandósult és legalább 6—800 hold, a legmegfelelőbb vetésforgót kell bevezetni már ebben az évben. Egyes üzemekben a terület adottságai, vagy a termelési cél esetleg 2 vetésforgót is szükségessé tehet.. A vetésforgó helyszíni kijelölése A vetésforgó szakaszainak kialakítása elsősorban a gépi munka szempontjából fontos. A gépek leggazdaságosabb kihasználását a 150—200 holdas szakaszok biztosítják. A mi viszonyaink mellett azonban — tervfeladataink aránylag sok növényt igénylő szükségletei miatt — gyakran meg kell elégednünk 40—50 holdas szakaszokkal is. A szakaszokat szemmel jól látható módon kell kijelölni. Bevált módszer a szakasz határain végigfutó árok, vagy fasor, esetleg természetes határ, út. Legegyszerűbb jelzése a karó. Mindenképpen célszerű a szakaszhatár több pontján is táblát elhelyezni, amelyre időtállóan felírjuk a vetésforgó szakaszának sorszámát. A következő évre szóló őszi munkák már e megjelölt szakaszhatárokon belül történjenek. A vetésforgó szerkesztésének alapja a szántó. Tehát a gyümölcsös, szőlő, öntözött terület, stb. a vetésforgón kívül maradjon. Agronómusok feladata az állastenyésztésben. Termelőszövetkezeteinknél az állatlétszám több helyen csq^ken. Legnagyobb a csökkenés a szarvasmarhaállományon belül a tehén- állománynál, sertéseken belül az anyakocáknál. Ezek a jelenségek szabják meg az agronómusok állattenyésztési feladatait: az állat- állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését. E feladatokból következik, hogy tsz-einknél egyetlen anyaállat se maradjon fedezetlenül, illetve üresen. Sok helyen azért rossz az állatállomány és gyenge a hozam, mert az elhelyezés, etetés, itatás és ápolás nem megfelelő, az állomány csö- kött és kevert, a takarmányozás rendszertelen, a takarmánytermesztéssel, főleg a másodvetéssel és silózással nem törődnek kellően. A kisállattenyésztés lehetőségeit nem aknázzák ki megfelelően. E hiányosságok megszüntetése érdekében az agronómusok minden igyekezetüket és szaktudásukat vessék latba — mondotta Vincze elvtárs. A mai számban : Egy főmérnöki leváltás tanulságos története (2. oldal.) Látogatás a pedagógusok hajdúzoboszlói üdülőjében (2. oldal.) Id. Újvári Imre két leányával, Erzsébettel és Juliannával doU gozik a varjúlaposi Győzelem tsz-ben. Nem a legtöbb a teljesítményük, mégis 463 munkaegységet szereztek eddig, amelyre előlegként több mint 18 mázsa búzát és 9 mázsa árpát vittek haza. Van öröm a családban. Nem ok nélkül. Két megrakott szekereit viszik haza az előleget. Messze van még az év vége. Addig sokat szaporodik a dolgos napok száma a munkaegységkönyvben, még nagyobb lesz örömük a zárszámadáskor. (Hammel József felvétele.) Az üzemek dolgozói baráti találkozóra hívják a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat Alkotmányunk ünnepére készül a falu és a város. Munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek az alkotmány ünnepére tett felajánlásuk teljesítésével, munkasikereikkel akarják ünnepelni augusztus 20-át. Üzemeinkben a termelés növeléséért folyó harcban szép eredményeket érnek el a dolgozók. A mezőgazdaságban a hordás, cséplés és begyűjtés teljesítésében mutatnak példát a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok, ügy a munkások, mint a dolgozó parasztok egy célért, növekvő életszínvonalunk továbbemeléséért dolgoznak. Az elmúlt napokban több vállalat dolgozói határozták el, hogy a város területén lévő termelőszövetkezetek legjobbjait és a termelésben élenjáró egyéni dolgozó parasztokat meghívják az augusztus 20-án megtartandó műsoros ankét- ra. ahol megvendégelik a munkások a dolgozó parasztokat A Húsipari Vállalat dolgozói a felsősimái Béke termelőszövetkezet tagjait hívták meg, hogy baráti beszélgetés során kicseréljék tapasztalataikat. Többek között ezeket írták a termelőszövetkezet dolgozóinak: „Kérjük a szövetkezet valamennyi tagját, fogadják el meghívásunkat, és a nemzeti ünnepnapig is harcoljanak velünk együtt érte, hogy a jó munka végzésének örömével tölthessük ezt a vidám találkozót.“ A dohányfermentálógyár dolgozói a sóstó-, hegyi „Kossuth“ tsz. tagjait hívták meg. Szo- boszlai Istvánná és Karasz Jánosné okleveles sztahanovisták Bodnár Sándort és Tóth Andrást, a tsz. büszkeségeit névszerint is meghívták a találkozóra. Ocsenás Ilona, Fekete Júlia és Győrfi Árpádné DISZ-tagok a tsz. két kiváló ifi dolgozójához: Gyulai Lászlóhoz és Kresz Máriához írtak meleghangú baráti levelet. Értesülésünk szerint ezenkívül a 61/2. sz,' Építőipari Vállalat ae Úttörő tsz-t és egyénileg dolgozó parasztokat hívott meg. Üzemeink dolgozói a termelésben helytállással, a kultúrcsportok vidám műsorszámokkal, az üzemi konyhák pedig finom harapnivalók készítésével készülődnek a baráti találkozóra. Megyénkben eddig 82 ifi cséplöcsapat nevezett be a versenybe Az ifjúsági munkacsapatok csatlakozása a tyukodi, nagykállói és a tiszavasvári gépállomásokon ér el legjobb eredményt. Itt a párt- szervezetek is törődnek az ifjúsággal. Egyáltalán nem neveztek még be a versenybe a nagy- ecsedi, mátészalkai, kölesei és a mándoki gépállomásról. A cséplőgépesek versenyében továbbra is a nagykállói gépállomás dolgozója, Majoros András az első 2526 mázsa termény elcséplésévcl. Megközelítő eredményt ért el a nyírmadai gépállomás dolgozója. Pólyák László. A gépállomások között folyó versenyben a nagyvarsányi tört az élre 36.2 százalékos teljesítéssel. Csupán 3 tized százalékkal van mögötte a demecseri gépállomás. A harmadik a nagykállói gépállomás 25.5 százalékkal. A föld nem tiint el Megyénkben sok helyen a tartalékföldek hasznosításánál nem jártak el kellő körültekintéssel. Voltak helyek, ahol adták fűnek-fának a földet, de még a legegyszerűbb feljegyzést sem készítették el, hogy ki hol és mennyi földet kapott. Vannak olyan esetek is, ahol erről nem is szívesen beszélnek, mert maguk a község vezetői a „bérlők“, akik a bér és a beadás fizetése alól törvényellenesen meg akartak szabadulni. Szatmárcsekén, amikor az illetékes szervek keresték az „eltűnt“ földeket, azt a választ kapták, hogy az vízmosás és erdő. Rövid körültekintés után rájöttek, hogy valójában erdő van azon a területen, csak nem tölgy és nem is akác, hanem embert ellepő kukorica erdő. Hatvan hold Ilyen „erdő“ van Szatmárcsekén, amit a község vezetői mentesítettek a beadás alól, mert maguk használják. Kislétán kétszáz hold föld került meg, amit a tanács drága pénzen megszántatott, de már be nem vettetett. Szabolcsbákán 150 hold olyan föld van. amit nem megfelelő módon hasznosítottak. Ezek a földek mindig haszonbérben voltak és most a tanács néhány tojásért dinnyeföldnek adogatja ki. A földek nem tűntek el. Az utóbbi hetekben sok olyan . föld megkerült, amire nem volt beadás tervezve. Jogtalan hasznot nem húzhat senki mások rovására. Minden dolgozónak érdeke, hogy a közellátásunk biztosításából mindenki igazságosan vegye ki a részét. A hiányzó földek felkutatásában a hatóságoknak adjanak segítséget a dolgozó parasztok is. A császlóiak versenyfelhívása Császió község dolgozói augusztus 20 tisztele-' téré versenyre hívták a járás községeit. A termelőszövetkezeti) tagok és az egyénileg dolgozó parasztok vállalták, hogy a cséplést! augusztus 10-re befejezik és a cséplőgép alól) teljesítik beadási kötelezettségüket. Egészévi vágómarha^ beadásukat augusztus 10-ig teljesítik, egészévé hízottsertésbeadási kötelezettségük 75 százalé-i kát augusztus 20-ra tcH jesítik. Háromnegyedévi ba-i romíi- és tojásbeadásu-1 kát augusztus 20-ra, a! tejbeadást pedig folyamatosan 100 százalékra teljesítik. A községi tanács vállalja, hogy a begyűjtési előadónak minden seJ gítséget megadnak, felá világosító munkával és adminisztratív intézkedésekkel is. A község dolgozói arra kérik a járási tanácsot és a begyűjtési hi-; vatalt, hogy a községek; közötti versenyt rend-' szeresen értékelje. Ayírpazonyi példa Nyírpazonyban kedden estig 102 termelő romfi- és tojásbeadással sem hátralékos. Az árvízfejezte be a cséplést. Minden termelő a cséplő- károsultak részére is elsőnek adott 27 kiló ke- gép alól eleget tett beadási kötelezettségének. A nyérgabonát. N. Gál István, Farkas Jánosné, kötelezettségek teljesítésében mindig élenjár Asztalos József, Tóth Gábor, Pirnyik József és Vigh András dolgozó paraszt, aki nemcsak a sokan mások követték példáját az árvízkárosul- gibonabeadást teljesítette, hanem a sertés-, ba- tak támogatásában.
