Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

1054 au aim tux 29, vasárnap NÉPLAP 5 PÉNTEK ESTE 10 ORA. Sokan alszanak már ilyen­kor. Mások még szórakoz­nak, mulatnak, vagy az augusztusi szép estében gyó- | nyörködve, sétálnak az ut- i cán, a parkban. Ám sok em- ! bernek most van nappal, í Ezek éjszaka szolgálják a | dolgozó népet. A posta, a i vasút, a gépkocsivezetők és j sok fontos üzem dolgozói ; ilyenkor is helytállnak a j munkában. Csengett a telefon. — Halló ... 11-70? Itt van Kis- várda — jelentette a posta telefonközpontjából az ügye­letes. Majd a vonal másik végéről üzemi tudósítónk arról számol be, hogy a kis- várdai Vulkán vasöntödé­ben éjjel fél 3-ig Tóth Pál művezető csoportja dolgo­zik. Már folyik a csapolás. A formaszekrénykészítők, izzadt arcú öntőpárok és az olvasztárok vidáman dol­goznak. A művezető szerint legalább 105 százalékra tel­jesítik napi előirányzatukat. ELINDULTAM az éjsza­kai körútra. A nyomdában Rácz Albert és Sztankov- jánszky Lajos gépszedők most fejezték be a munkát, éppen kezet mosnak, Békési József sztahanovista laptör­delő, a könnyűipar kiváló dolgozója pedig a Néplap utolsó betördelt oldalát adja át Kábái József rotációs gépmesternek. „Két órára kész lesz a Néplap!“ —kiál­totta utánam a gépmester. Az utca népes volt. Ekkor ért véget a Béke-mozi har­madik előadása Az embe­rek a filmről beszélgettek. A város villanyfényben úszott. A neonfénnyel kivi­lágított Ruhaüzemben, a környékbeliek „örömére“, hangosan bömbölte a hang­szóró: „Nem kell a babám­nak pirosító“ — melybe be­levegyült a varrógépek zú­szére. Buczkó elvtárs fel­adata az egyenletesen ter­helt vasúti közlekedés biz­tosítása. Reggel 8 órakor telik le a 24 óra szolgálat ideje. Megszólalt a készü­lék: „A 23—78-as fontos sodrott kifliket. Demeter György és Bocskai István kemencemunkások a hosszú lapáttal megkarcolják a jól kifűtött kemencét A vető­lapát éle nyomán szikrázik a kemence s már rakják is irányvonat Szerencs—Nyír- i bele a zsemlyét, kiflit. 8—10 egyházán áthaladást kér, az ] perc múlva kerülnek ki a áthaladást biztosítani kell.“ [ kemencéből az orrcsiklandó- Távozásom után Buczkó zó, frissen sült péksütemé­elvtárs újra munkájába me­rült A GÉPKOCSI fénye meg­világította a villanytelep előtti versenytáblát, s rajta az írást: „Repka Jánosné az alkotmányi versenyben 141 százalékot teljesített és 15.400 forintot kitevő réz­drótot takarított meg. Fé­nyes György villanyszerelő Nagy Pál villanyszerelőt patronálta. Átlag 148 száza­lékot teljesít.“ Hegedűs Gyula műszak­vezető volt szolgálatban. Megnéztük az üzemet. „Ez itt Koska János kazángé­pész. Rajta áll, vagy bukik az üzemelés. Ö irányítja a kazánüzemet. Amott Pris- tyák András és Papp Fe­renc pakurafűtők dolgoz­nak, akik a bevált tüzelési módszerrel jó hatásfokot ér­nek el. A pakuratüzeléssel 300 tonna szenet takaríta­nak meg naponta a népgaz­daságnak“ — mondotta ki-1 sérőm. A turbinaházban nagy a zúgás, kiabálni kell, hogy szót lehessen érteni. A gépészek és táblakapcsolók szorgalmasan dolgoznak. Póka Pál elektrikus mun­kájával biztosítja a város és a községek részére az áram­szolgáltatást. ö ügyel fel a vonalakra, figyeli a relét és kioldások esetén intézkedik, hogy a jelzett területen mi­nél sürgősebben újra égjen a villany, újra termelhesse­nek a villanymotorok és gépek a vállalatoknál. A HÚSÜZEM a villany- telep mellett van. Vészeli Pál művezetőt Kovács Ilona és Együd István dolgozó! körében találtuk a zsír- j üzemben. Ök keverik és Iá-1 dákba csomagolják a zsírt, i A hűtőben ott láttuk a nap- 1 Orvoslást várunk! nyék. Az I-es üzem egy éj­szaka 20—22 ezer darab péksüteményt, a 6-os számú péküzemben pedig Szatke Gyula brigádja 3 ezer darab vajas brióst süt egy éjszaka. REGGEL ÖT ÖRA. Vil­lanyfény helyet már a nap ragyog a városra. Vörös fé­nyében rózsaszínűnek lát­szanak az égen csendesen úszkáló felhők. Ébred a vá­ros. Villamos csillingel vé­gig az utcán. Az utcaseprők is befejezték az úttest taka­rítását. A házakból embe­rek jönnek ki az utcára, az­tán elsietnek, ki merre: munkába, vagy bevásárolni. Nyitnak a tejcsárdák, hús­üzletek, falatozók. Egy anya 8 kiflit vásárol a sarki árus­tól. ,,Viszem a gyerekeknek a reggeli kávéhoz“ — mond­ja, majd hozzáteszi: ,,Sietek, mert a férjem megy a mun­kába.“ A pihent arcok között álmos embereket is látni. Ezek azok a munkások, akik éjszaka dolgoztak és már felváltották őket. Kezdődik az őrségváltás az üzemek­ben. A munkába menők az új nappal, új elhatározások­kal, új sikerekért indulnak harcba. A munkában helyt- állva, ki-ki a maga posztján éjjel, vagy nappal, becsület­tel szolgálja a dolgozó né­pet. Orosz András. Jé kenyeret kémek a kállósemjéfllek Az utóbbi időben nagyon sok bírálat hangzott el a kenyérgyárak munkájáról. Azt is meg kell mondani, hogy nem hiába. Sok ke­nyérgyár megjavította a ke­nyér minőségét a dolgozók bírálatára. így például a nyíregyházi kenyérgyár is javított munkáján, sokkal jobbminőségű kenyeret ké­szítettek augusztusban, mint az előző hónapokban. Tóth György elvtárs Nagykálló- ból küldött levele azonban azt mutatja, hogy még van­nak kenyérgyári dolgozóké akik nem sokat törődnek vele, hogy milyen kenyér jut dolgozó társaiknak. Tóth György így ír levelében: A napokban Kállósemjénben jártam. Az utcán három asszony bosszankodott. Az imént vásárolt penészes; nyálkás kenyeret mutogat-; ták egymásnak. Felkerestük a pékséget és megkérdeztük! mi az oka, hogy ehetetlen a kenyér. A válasz az volt*! hogy nagyon meleg van, amely a kenyér rovására megy. Nekem az a vélemé­nyem és a dolgozóknak is, hogy a meleg az jó, és örü­lünk, hogy végre a nyár vé­gére egy kis meleg idő is beköszöntött. Nem örülünk azonban a rossz kenyérnek és a pékség vezetői válaszá­nak. A mi véleményünk is az, hogy nem valami jól állnak az önbírálattal a kenyérgyár dolgozói, ha a melegre hi­vatkoznak. Több figyelem­mel, nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat, adja­nak jó kenyeret a kállósem- jéni dolgozóknak. gása. A Béke-szalag dől go-! Pal levágott 59 sertés ré zói ültek a gépek mellett. Normájuk túlteljesítéséért dolgoztak. „Mostanában 100 százalékon felül teljesít a szeit, a feldolgozott borjút! és marhát. Ilyenkor késaí- tik el a tételeket az egyes húsárudák részére, hogy a lakosság korán reggel meg­Béke-szalag“ — mondta} ™®rolhassa a hússzükség­többek között Nagy János,, Egész éjjel száliitják az az üzem főportása, aki a este kifejt tejet a nyíregy-! kapuban őrködött. Szívesen elbeszélgetett volna akár reggelig is, hogy gyorsab­ban teljen az idő, de éppen az idő gyors múlása miatt búcsúzni kellett tőle. A VILLAMOS zsúfolásig tele volt jókedvű emberek­kel, sokan érkeztek a Sós­tóról, az erdei levegőtől, italtól, tánctól mámorosán. Az állomás közelében sűrű füttyök és kiáltások: „Jó­zsiiii!.. válts át a 6-osra.“ ,,Az 1406-os a második vá­gányra érkezik“. Majd az állomáson: „Budapest—Deb­recen felől gyorsvonat ér­kezik a második vágányra. Átszállás... stb. stb.“ — közölte a hangos bemondó a megszokott hosszú mon­dókát. „A vasutasok éjjel-nappal biztosítják a pontos és za­vartalan közlekedést" — mondta nem kis büszkeség­gel Buczkó Ferenc menet­irányító, akit a szelektoros menetirányító készüléknél találtam meg. Előtte van a grafikon, melyre a szeren­csi vonalon járó vo­natok közlekedése van fel­térképezve. Ezen a vonalon érkezik a Tokaj—tarcali kő­bányákból a kő, Miskolc felől a szénszállítmány és ellenkező irányba megy a Záhony felől érkező vasérc, Diósgyőr és Ózd kohói ré­házi Tejüzembe. A tej­üzem előtt Jámbor József gépkocsikísérő adja le a 25—30 literes kannákban lévő tejet. Általában az esti fejőskor jóminőségű tej ke­rül a tejüzembe, de a járá­sok között is a kemecseiek adják a városnak a legjobb és legtöbb tejet. Paulik András segédművezető ve­szi át a tejet és Mázsári Sándor felönti a nagy tar- j tályba. Gaál Gusztáv pasz- tőrös végzi a felfőzést és le­hűtést. A tej újra tiszta kannákba kerül, és reggel öt órakor már a tejcsárdák­ban árusítják a minőségi tejet és a tejeskávét. Éjsza­ka készítik elő a nappali műszaknak a tejszínt és a vajkultúrát is a vaj elő­állításához. MEGVIRRADT, mire a kenyérgyár I-es számú üze­mébe értem. Itt készítik az ízletes zsemlyét, kiflit és bucit. Pintye Ferenc és Szűcs Ferenc brigádja régi mestersége a péksütemény­sütés. A pékségben egyik helyen még csak a lisztet szitálják a vibrációs géppel, a dagasztógépben már kész a nyerstészta s egy harma-! dik helyen Vietorisz József, I Dobinszki István és Deme- j tér Klári formázza a zsem-1 lyéket. Egynyomásra 30; egyenlő súlyú zsemlyetészta' kerül ki a gépből, és aj kifligép is szinte ontja aj GAZDA ü ALENDAR1UM SARJUSZENA BETAKARÍTÁSA A csapadékos időjárás folytán abbén az évben' még a gyengébb kaszálókon is nagymennyiségű sarju- széna kaszálható. Az anyaszéna minőségét sok helyen lerontotta a sok eső, tehát kétszeresen szükség van arra, hogy most minél több és jobb sarjut takarítsunk be. Az augusztusvég:, szeptembereleji napok meg gyorsan szárítják a szénát. Később a rövidebb, ködös; esetleg esős napokon már nehezen szárad a sarju és emellett minőségileg értéktelenné válik, ha a szárí­tás idején esős idő jön rá. A sarjuszéna tápértékben gazdagabb, mint az anyaszéna. Ezt a gazdag takar­mányt ne hagyja egyetlen termelő se tönkremenni, a következő napokban mindenütt takarítsák be a sarjut. TAKARMANYKEVERÉK-VETÉS Az őszi takarmánykeverék vetésnek többoldalú jelentősége van. Az őszi takarmánykeverékből kapjuk tavasszal az első zöld takarmányt. Megfelelő időjárás esetén már áprilisban meg lehet kezdeni az etetését. Ha jó trágyás talajba vetjük a takarmánykeveréket, igen nagy mennyiségű takarmánykeveréket kapunk, amiből bőven jut a. silóba is. Nagy előnye még a takarmánykeverék vetésnek, hogy az utána vetett kukorica, napraforgó es sok egyéb növény, mondhatni, ugyanolyan termest ad, mint a tavaszi vetés, mivel május végén, június ele­jén már vethetjük utána a másodnövényl. A takar­mány keverék jó termést csak akkor ad, ha jó földbe, idejében vetik. A vetés ideje elérkezett, sőt nem is sok idő van rá. Szeptember első felében valamennyi takarmánykeveréket a földbe kell juttatni. MEG KELL GYORSÍTANI A VETÖMAGTISZTITÄ4W Minden esztendőben az őszi vetés előkészítésének első lépése a vetőmagkiválasztás, tisztítás. Az idén sokkal inkább szükség van a gondos gubonatisztításra mint máskor. Az aszály következtében sok helyen megszorultak a gabonaszemek. A szorult gabonaszem tok esetben rossz csiraképessegü, de ha kicsirázik is, gyenge, csökött növényt kapunk. A gyommagvak ki­választása mellett nagyjelentőségű tehát, hogy a leg­fejlettebb szemek kerüljenek vetésre. A fejletlen sze­meket őrlésre fel lehet használni. A legtökéletesebb magtisztítást a szelektorok végzik. A tapasztalat az, hogy a gépállomások nem mindenütt állították még munkába szelektoraikat. A baktalórántházi járásban például 6 szelektorból mindössze kettő dolgozik. Igé­nyeljék, kérjék mindenütt a termelők az alssó gépállo­másoktól is a szelektorokat, mert sürget a vetíts ideje*. A szövetkezet hizlaldájában gyönyörű látványt nyújt az átadásra váró 104 darab gömbölyű kövér sertés. A sertésekből nagyon szép jövedelmet ért már el eddig is a Lenin tsz. Az idén már 118 ezer forintot kaptak malacokért. Hízókért pedig 62 ezer forintot. Ezért a száznégyért pedig közel 400 ezer forint jár. Látogatók a c^eugeri Lenin tsz-ben Nemrég látogatók jártak a csengeri Lenin terme­lőszövetkezetben. A mátészalkai járás szövetkezeti és élenjáró egyéni parasztjai nagy érdeklődéssel szem­lélték a nagy gazdaságot. Bacskó József 3 holdas má­tészalkai mintagazda a baromfifarm vezetőjével, Kiss Ignácznéval beszélget arról, milyen jövedelmet hoz a szövetkezetnek a kétezernyi baromfi. Sok szeretettel simogatták meg a látogatók a né- hányhetes kisborjúkat, amelyek jó erőben, vidáman futkároztak a tsz. udvarán. Ezekből a kisborjúkból a gondos nevelés folytán alig két év múlva már jól­tejelő teheneket nevelnek. Elsősorban a tejtermelés emelését, az állatállomány növelését tűzték ki célul. Hiszen a tej feldolgozásával különösen szép jövedel­met akarnak elérni. A képen háttérben iátható a iejnáz. ivíiniegy ab ezer forintba kerül a szépen berendezett csempés tejfeldolgozó. A tejház jövedelmét 120.000 forintra becsüljük, — mondja Simon elvtárs, a szövetkezet ’ elnöke — amihez hozzájön még a sertésnevelés haszna, amely máris félmillió forint. Tanulságos volt a látogatok számára, hegy megismerhették a tsz. egyre szépülő életét és növekvő gazdaságát. (Haminel József felvételei.) EGY ÉJSZAKA AZ ÜZEMEKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom